Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-24 / 111. szám

1979. április 24., kedd Dunaatmt naplö 3 Vállalkozó vállalatok: Ganz Műszerművek Árammérőgyár Hz árammérők újjászületése S okan vélekednek úgy a termékszerke­zet-váltásról, hogy az csak­is a merőben új termékek gyártásbavételét jelentheti. Pedig, akik a folyamatos, a lépésről lépésre haladó fejlesztő munkát lebecsülik, azok valójában a magyar ipar számára legtöbb le­hetőséget kínáló műszaki fejlesztési megoldást vetik el. Ugyanis a hazai ipar által gyártott termékek kb. 40—50 százalékát, az ala­pos vizsgálatok tanulsága szerint érdemes tovább­fejleszteni, mert kisebb- nagyobb szellemi, anyagi ráforditással, jó hatásfok­kal előállítható, gazdasá­gosan eladható, verseny- képes gyártmányokká te­hetők. Gyártáskorszerűsítés, termékújítás Nem minden termék öreg és elavult kimutatta), a lengyelek két­szer, a Siemens négyszerié jobb termelékenységgel gyár­totta a fogyasztásmérőket. Ezután apró részletekre bon­tották az árammérők gyártási menetét, s megkeresték, hol, melyik (kézi) művelet végez­hető el valamilyen géppel, vagy iktatható ki konstrukciós egyszerűsítéssel. Mondani sem kell, hogy a több mint két év­tizeddel ezelőtt összeállított technológián számos változ­tatási lehetőséget találtak. Száz intézkedés, ezer ötlet Nem minden régi termék öreg, elavult. Lehet, hogy egyik-másik csak a gyártási körülmények miatt veszteséges, vagy csak kicsit kell változtat­ni a konstrukción ahhoz, hogy a termék ismét jó cikké váljon idehaza és a világpiacon. Például az 1950-es évek­ben előírt technológia szerint az áramtekercset vörösrézhu­zalból kellett gombolyítani. Ez nehéz, csak férfiak által vé­gezhető fizikai munka volt. Hu­zal helyett szalaggal dolgozva a művelet gépesíthető, auto­matizálható. Ezzel azonban 25 ember szabadult fel azáram- tekercs-gyórtásban, akiket más területre kellett átcsoportosíta­ni. E művelet termelékenysége csaknem az 50-szeresére emel­kedett. Vagy: két évtizeddel ezelőtt a műszerházat (az akkori technikának megfelelően) hú­zott lemezből szerkesztették. A mérők azonban műanyag­háziban is elhelyezhetők. Egyet­len műanyagformázó-géppel 9 darab (30 milliót érő) lemez- húzó-, finomító- és leszabó­gépet takarítottak meg. A mű­velet termelékenységjavulása itt is sokszorosára nőtt, 15 em­bert itt is megtakaríthattak. Nézzünk egy harmadik pél­dát: a fogyasztásmérők lelke (az áramtekercs mellett) a vas­mag. Az eredeti konstrukciójú mag három részből áll, cirá­dákkal, kiszögelésekkel tele. (Barokk vasmagnak hívják a gyárban.) Ennek bonyolult a gyártása és sok a selejt is. A mai tervezésű vasmag egyet­len darabbal készül, sima vo­nalakkal, s egyes részeit nem szegecselve, hanem ragasztás­sal rögzítik. Az új vasmag alkalmazásával elérhető nor­maóra- és anyagköltség-csök­kentés — ennél a műveletnél — 35 százalékos önköltség- megtakarítást eredményez. A fejlesztési vizsgálat csak­nem száz ilyen kisebb-nagyobb változtatási lehetőséget tár fel, amelyekkel összesen 20 száza­lékos önköltségcsökkentés, 90 százalékos ’ termelékenységnö­velés és megközelítően há­romszorta nagyobb eredmény érhető el. Lám: egy hosszabb időn át tartó, lépésről lépésre követ­kezetesen véghezvitt fejlesz­tési folyamat meghozhatja az oly áhított jó eredményt. Per­sze, vitathatatlan, ez a mód­szer munkaigényes. A 100 mű­szaki, szervezési intézkedéshez, technikai, technológiai változ­Mi viszi el a hasznot? Jó példa erre a Ganz Mű­szerművek Árammérőgyárá­nak esete. A vállalat fő gyárt­mányai az egy (háztartási) és háromfázisú (ipari) fogyasztó­mérők. E gyártmányokat immár 21 éve készítik — ezek meg­alkotásáért a konstruktőrök Kossuth-díjat kaptak. A fo­gyasztásmérők egy, a közel­múltban elvégzett nemzetközi műszaki összehasonlító vizsgá­lat alapján a nemzetközi lista 4. helyén állnak, a Siemens, a Landys és a Ferrandi után. E termékek műszakilag tehát állják a versenyt: a vállalat exportjának 80 százalékát ad­ják. A gazdasági elemzés azon­ban más képet mutat. A gyárt­mánycsalád nyeresége ugyanis az 1970-es években, különösen az utóbbi 3 évben, már roha­mosan csökkent. Az ötödik ötéves terv kezdetén a fogyasz­tásmérők az egész vállalat árbevételének megközelítően a 40 százalékát adták, az ered­ménynek azonban már csupán a 10-12 százalékát. A gyártmánycsalád műszaki és gazdasági értékét össze­vetve a feladat világossá vált: meg kell keresni a gyártásnak azokat a pontjait és a konstrukciónak azokat a ré­szeit —, amelyek elviszik a hasznot. E munkával — hiva­tásos fejlesztőkkel, és konstruktőrökkel megerősített — értékelemző csoport kezdett foglalkozni. Az 1970-es évek közepén megkezdett vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy az elégtelen gazdasági ered­mény oka a korszerűtlen tech­nológia. Például az, hogy a gyártás 58 százaléka kézi mű­veletekkel történt. Ez a ma­gyarázata annak, hogy (mint a nemzetközi összehasonlítás A KISOSZ választmányi ülése A magánkereskedők létszá­mának több éve tartó csökke­nése megszűnt, összetételük is jobban megfelel a lakosság igényeinek, 55 százalékuk az alapvető ellátást szolgáló szakmákban tevékenykedik — állapította meg Gyürky Rudolf, a KISOSZ elnöke hétfőn, a szervezet választmányi ülésérr>a Gellért Szállóban. A feladatokról szólva elmon­dotta, hogy a szövetség és a belkereskedelem vezetői szá­mítanak a kiskereskedők köz­reműködésére az idegenforgal­mi területek ellátásának javí­tásában, valamint a létszám- hiány miatt nem üzemeltethető kis állami üzletek fenntartásá­ban. Eddig 11 üzletet vettek bérbe a fővárosban a magán- kereskedők, akiknek számára pályázatot írtak ki Pécsett, Miskolcon, Pest, Somogy és Veszprém megyében is. A KISOSZ elnöke beszámolt arról is, hogy új jövedelemadó rendelet készül, amely jobban ösztönzi majd a magánkeres­kedőket arra, hogy ellátatlan területeken, kis településeken működjenek. tatáshoz ezer és ezer ötlet kel­lett a végeredmény megszüle­téséhez. (Ennek előnyeit teljes összegében először valószínű­leg 1979 végén könyvelheti majd el a gyár. Alighanem a legjobbkor, ha a vállalati gaz­dálkodás idei szigorúbb fel­tételeire gondolunk.) A száz és ezer részletből összerakni, új­ratermelni a versenyképessé­get, a fejlesztésnek semmiképp sem a legkönnyebb útja, de alighanem csak ez vezethet a belső tartalékok tartós hasz­nosításához. Gerencsér Ferenc Csoport- munka a Zsolnay gyárban Szigorú minőségszabályozóst vezettek be a Pécsi Zsolnay Porcelángyárban év elején: az eredmények már most megmu­tatkoznak. így például az edénygyártásban és a száz ki­lovoltos készülékszigetelők elő­állításában. A kezdeményezés egyébként e két termékcsoport minőségének a javítására szü­letett. Rájöttek, hogy a nehe­zebb hazai piaci körülmények között, csak a jobb gazdálko­dás hozhat kiváló eredménye­ket, vagyis az ha a selejtes termékek számát tovább csök­kentik. Ennek érdekében 5—6 fős munkacsoportokat szervez­tek, ezek tevékenységét szigorú normák szerint naponta érté­kelik, és ez alapján határoz­zák meg az elkövetkező na­pok csoportokra lebontott rész­feladatait is. Futódaruk, acélszerkezetek A Cserkúti MEZŐGÉP részvétele a kiemelt beruházásokban Élelmiszeripari gépek és berendezések Darugyártás, helyszíni szerelés A kiemelt beruházásokban mintegy 38,5 millió Ft értékkel vesz részt az idén a cserkúti ME­ZŐGÉP Vállalat. Az épülő Paksi Atomerőműhöz futódarukat, a Lenin Kohászati Műveknek, a Csepeli Csőgyárnak és a Szek­szárdi Húskombinátnak acélszer- kezeteket gyártanak. Szekszárd- ra ezen kívül idén még kádakat, tárolóedényeket is szállítanak. Negyvenegymillió Ft érték­ben tőkés exportra készítenek termékeket, 260 millió forintért élelmiszergépeket és berende­zéseket Tiazai piacra. Ezek alkotják a vállalat tévé­Erőfeszítések a Bátaszéki Vázkerámia- és Qserépgyárban ígérik: áprilistól jobb minőségű lesz a cserép Mészkagylós az agyag A vízbe mártás részmegoldás A vásárló maga válogatja ki a cserepet a Baranya-Tolna me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat bátaszéki vázkerámia- és cserépgyárában, mégis mire hazaér, sok összetöredezik, tölt­heti vele az udvart. A bólyiak bizonyítják, hogy ezerből két­száz biztosan tönkremegy útköz­ben, pedig mint a hímestojásra, úgy vigyáztak mindegyikre. Mondják, házak tetőfedésére alkalmatlan, még áron alul is legfeljebb gazdasági épületek­hez vásárolják. A cserepek az égetés közben megcsavarodnak, szellősen illeszkednek. Ha a szabadban hagyják, a benne lévő mészrögök, szemcsék az esővíz hatására oldódnak és ez az erő megrepeszti, széttöri a Cserepeket. Egy-két hónap és szétmálik. A mészrög apró, legfeljebb köröm nagyságú, erősen elme- szesedett kagyló. Amikor hat éve az új gyár agyagbányáját megnyitották, jelentéktelen, te­hát a termelést nem zavaró előfordulásáról tudtak a geoló­gusok is. Két évvel ezelőtt azonban olyan agyagrétegekbe értek el művelés közben, ahol a kagylók 10—20 méteres átmérő­jű tömbökben sorakoztak, és egyre több keveredik az alap­anyagul használt agyagba. Igye­keznek már a bányában eltávo­lítani a kisebb tömböket, de nem győzik. Némi vigasz, hogy az elkövetkezendő mezőkben kevesebb fordul elő valamivel. A bánya bezárására gondolni sem lehet, hisz sehol a közel­ben jobb minőségű agyag nem található. Turóczi László műszaki veze­tő: — A selejt keletkezésében egyéni hanyagság nem játszik közre, sokkal nagyobbak a technológiai gondjaink. Már két éve „lefojtjuk" a cserepeket, vagyis a szokásosnál alacso­nyabb hőfokon, így 930—940 fokon égetjük, majd a szabad­ban hideg vízbe mártjuk öt per­cen át. Ezáltal az égetett kagyló már helyben oltást kap és ame­lyik szétesik ekkor, azt kiselej­tezzük. Annyira vékony a kagy­ló, hogy az őrlő hengerek között átcsúszik a java és rontja a mi­nőséget. Amit sikerül összeőröl­ni, az nem okoz problémát. A most meglévő őrlőket nem tud­juk tovább állítani, hogy az összes kagylót összetörjék. Egy olasz rakodógépre 450— 500 cserép fér fel, ezt a mennyi­séget mártják meg vízben. Víz­be mártás előtt egynek a súlya közel három kiló, ami a kivétel után a duplájára nő. Ekkora súly emelése közben a két és fél milliós berendezésből kettő már tönkrement. Egy modern, nagy teljesítmé­nyű szűrőprés nyolcvan száza­lékban kiszedné a kagylókat, de beszerzése anyagi okok miatt lehetetlen saját erőből. Ezért, ahogy a termelés engedi, egyre többet próbálnak ki a vízben. A laborvizsgálat folyamatos, minden ezerből ötvenet tesznek a vízbe: ennyivel bírnak egy nap alatt. Egyébként egy na­pon 40—45 000 cserép készül a gyárban. Régebben, ha ötven- ből 10—15 szétpattant, tehát .hibás volt, akkor leálltak a termeléssel és kézi erővel igye­keztek eltávolítani a kagylókat, vagy valahogy a bányában megkerülni a nagyobb kagyló- lerakódásokot. Most már 5 hi­bás darabnál átszervezik a gyártási folyamatot. Ha nagy a baj, akkor a napi 40 000 dara­bot is vízbe helyezik, vagyis helyben „kifogják” a selejtet, hogy ne jusson el a vásárló­hoz. Ez egyébként egy állandó feszített készenlétet eredményez, de így is átállás közben selejtes mindenképpen „becsúszhat" a piacra kerülő termékek közé. A cserepek torzulását mérsék­lik azzal, hogy biztonságosab­ban, egyenletesebben égetnek: két új olasz egység kísérleti jel­leggel üzemel is. A szárítóban az áramlástech. nikai problémákat megszüntetik. Korábban a régi gyártófor­mákat házilag akarták átala­kítani, ez nem járt sikerrel. Ősz­től új gyártóformákat szereztek be Olaszországból, a decembtől gyártót cserepek tehát jól illesz­kednek. ígérik, hogy áprilistól jobb minőségű áruval lesznek a pia­con, és idén a 14 millió cserepet már így állítják elő. Csuti J. kenységének első vonalát. Má­sodik vonalhoz tartozik az INT- RASZMAS által tervezett Ma­gyarországra, az NDK-ba és Bulgáriába kerülő 164 daru le­gyártása és helyszínen történő felszerelése, aminek értéke meg­haladja az 50 millió forintot. Traktorok és közlekedési eszkö­zök alkatrészeinek előállítása mintegy 40 millió forintot jelent. Kompresszorok és légfékszerel- vények cseredarabos felújítása 25 millió forint értékben törté­nik. Ezekkel az alkatrészekkel a fél országot ellátják. Tevékeny­ségükhöz tartozik még traktorok, kombájnok, targoncák javítása, az AGROKER Vállalat megbízá­sa alapján új kombájnok össze­szerelése, valamint vállalnak mezőgazdasági üzemekben kü­lönböző technológiai szerelése­ket is. Ebben az évben 353 tonna rozsdamentes acélt használnak fel, melyből a három milliméter alatti acéllemezeket külföldről szerzik be. Ez a mennyiség 305 tonnát jelent, amit viszont egy mennyiségben kell átvennie a vállalatnak. A készlet szinten tartását belső szervezéssel igye­keznek megoldani. Minden gyáregységben napi készletnyil­vántartást vezetnek idén. Négy termékre úgynevezett racionalizálási tervet készítet­tek. Cserkúton a 2500 literes tej hűtőtan kot, Pécsváradon a tejtartályt, Szigetváron az át- fúvó tartályt és Villányban az öt köbméteres szállítótartály-csalá­dot vonták be a tervbe, mely­nek célja, hogy nagy sorozat­ban minél gazdaságosabban készüljenek a termékek. Ezek gyártási folyamatánál megvizs­gálták a technológiai változta­tásának és a minőség javítá­sának lehetőségét, a felszerszá­mozottságot, a munkavédelmi és egészségvédelmi szemponto­kat. A racionalizálási tervet a későbbiekben több termékcsa­ládra kidolgozzák az év végi eredmények alapján. A racio­nalizálás eredményeiről az üzemegységvezetők negyed­évente beszámolnak, így lehető­ség van az esetleges módosí­tásokra. R. N. Százezer tonna pvc-por Elkészült a százezredik ton­na műanyag a Kazincbarcikai Borsodi Vegyikombinát új PVC III. üzemében. A több mint ti- zenegymilliórd forintos költ­séggel felépült gyárban a pró­baüzemet egy esztendeje, 1978 áprilisában kezdték meg, és a fokozatos felfutás után most már csaknem száz százalékos kapacitással dolgoznak. Az üzem indítása óta elkészült százezredik tonna műanyag a tervezettnél mintegy két és fél nappal korábban került ki az autoklóvokból. A termelés fel­futtatásában eddig a tervezett­hez képest mintegy ezerton­nás előnyt szereztek. Ebben az évben a gyárban még mintegy kilencvenezer tonna PVC-por gyártását tervezik, amelynek mintegy hatvan százalékát ex­portra szállítják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents