Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-22 / 109. szám

r „ . - a ' i ’ .■*> r 1979. ÁPRILIS 22. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. 1985-re teljes értékű lesz az állami népességnyilvántartás Hétfőn kezdik Pécsett a személyi számok kiosztását Mit tartalmaz a szám? — Júlus /-tő/ a megyében is Faragott stílbútorok szállítás előtti szerelése a Pécsi Faipari Szövetkezetnél Fotó: Maletics László A kiváló minőség a legjobb ajánlólevél Szövetkezeti exportprogram Cipők az USA-ba, kesztyűk, bútorok Európába A sikeres start meghatározó­ja is lehet egy év eredményes működésének. Nem mindegy tehát, hogy az örömök vagy a gondok jellemzik egy-egy gaz­dasági terület munkáját az év első negyedévében. Az ipari szövetkezetek ez évi tervei több területen figyelmet felkeltőek voltak. A perspektí­vák közül elsősorban a köny- nyűipari exporttevékenység ke­rült az érdeklődés reflektorfé­nyébe. A Pécsi Cipőipari Szövetke­zet mind nagyobb területen használja ki az exportszállí­tások lehetőségeit. A tőkéspiac kemény szállítási törvényeit több éven keresztül puhatolták, vizsgálták ahhoz, hogy az idén egy - és tegyük rögtön hozzá —, nagy lépésre szánják el ma­gukat: betörni az amerikai piacra I Ez évben közel 200 ezer pár női luxuscipőt fognak az USA-ba szállítani. Ugyancsak az első negyedév sikeres tár­gyalásai eredményeinek köny­velhető el a francia HOKI-cég- gel történő megállapodás is, mely szerint exkluzív női szan­dálokból 10 000 párat szállíta­nak Franciaországba. A ma már szerződésekben rögzített megállapodások alapján az év elején tervezett 35 millió fo­rintos tőkés exportját 85 millió forintra fogja növelni a Pécsi Cipőipari Szövetkezet. Ez az el­múlt évi exportszállítások négyszeresét jelenti. 105 ezer pár női komfortcipő szállítását vállalták szovjet és NDK meg­rendelésre. Ebből az első ne­gyedévben 40 ezer párat már le is szállítottak. A nemzetközi bútoripar ér­tékítéletét is jelzi, hogy az idén Európa egyik legnagyobb bútorforgalmazója, a nyugat­német HEIDEPALL-cég ha­zánkból elsőként a Pécsi Fa­ipari Szövetkezettől rendelt né­metalföldi faragott háló- és ebédlőgarnitúrákat. Várhatóan 60 millió forint értékben fog­nak az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat bonyolításában ruszti­kus szekrényfalakat, antik tölgybútorokat holland, belga és nyugatnémet piacokra szál­lítani. Változatlanul kedvezőtlen ta­pasztalata volt az év első ne­gyedévének az az ellentét, mely a bútorgyártók és a megrende­lők között megvan. A kategó­rián felüli minőségben gyártott és kért bútorok alapanyagai­nak az előkészítése és feldol­gozása szervezett és tervszerű előkészítő munkát igényel. Ezért kívánatos volna a szállí- -tási határidők pontos előrejel­zése. A külföldi vevők azonban csak az általuk történő értéke­sítés után jelentkeznek, akkor viszont váratlanul és szinte azonnali szállítással kérik a bútorokat. Az elmúlt hónapok termelési problémái nagy részt ebből adódtak. Mindezek elle­nére 12 millió forint értékben szállítottak stílbútorokat külföl­di megrendelésre. Kilencmillió forint értékben kíván az idén elsősorban női kartonruhákat a Szovjetunióba szállítani a Pécsi Minőségi Ru­házati Szövetkezet. Az év első negyedévében az időarányos teljesítéssel elmaradtak. Ennek elsődleges oka, hogy január­ban például csak a megrendelt alapanyag felét kapták meg, s annak nagy részét is minőségi kifogások miatt vissza kellett szállítani. Etalon-bizottság, KERMI-vizsgálatok és egyéb egyeztető-tárgyalások követték egymást. Az igazoló jelentések halmazodnak, de a termelés, a vállalt szállítás elmaradt. így az első negyedévre tervezett 2,5 millió forint helyett csak 1,3 millió forint értékű árut szállí­tottak a szovjet piacra. A HUNGAROCOOP Külke­reskedelmi Vállalattal történt legfrissebb megállapodás va­lamelyest javított az elmúlt hó­napok sikertelenségén. A meg­állapodások értelmében ez év. ben 50 000 szerelő-munkaruha együttest fognak a szövetke­zettől az NSZK-ba szállítani. Ugyancsak tőkés piacra 60 ezer gyermekruha szállításálra kaptak próbarendelést. E téte­lek teljesítésével 4 millió fo­rinttal bővülhet a szövetkezet ez évi tőkés exportja. A hazai külkereskedelem el­fogadhatatlan érvelése miatt stagnál a Népművészeti Szö­vetkezet exportmunkája: ma­gyar népi iparművészek mun­káját dicsérő és hímzett blú­zokat, térítőkét, szőtteseket, va­lamint a díszítőművészetet kép­viselő faragásokat az ázsiai or­szágokból érkező és a nyugati piacokat elárasztó olcsó, ha­sonló dömpingáruk miatt nem tudják értékesíteni. Ennek alapján az év első negyedévé­ben csak százezres nagyság­rendekben szállított külföldre a szövetkezet. A kedvezőtlen ta­pasztalatok alapján a szövet­kezet vezetése egy új partner, a HUNGAROTEX vezetése felé tett kezdeményezéseket, java­solva, hogy mutassák be meg­felelő szinten a hazai népi iparművészet Pécsett előállított termékeit. A várakozásnak megfelelően az idén is jól és magabiztosan kezdte az évet a Pécsi Kesztyű­éi Bőrdíszműipari Szövetkezet. A megrendelőinél is jó hírnév­vel rendelkező, export-orientált­ságú szövetkezet az első ne­gyedévre eső 155 ezer pár kesztyű szállítását túlteljesítet­te, 160 ezer pár férfi és női kesztyűt adott el elsősorban a skandináv és nyugatnémet piacon. A szövetkezet kiegyen­súlyozott működésének egyik garanciája, hogy a TANNIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat az alap- és egyéb kellékanya­gok határidőre történő bizto­sítása mellett a gazdaságos és megbízható piaci értékesítés­ről is gondoskodott. Az év el­ső három hónapjában a ter­vezett 38 000 divattáska szál­lítását is túlteljesítve 43 000-et szállítottak szovjet megrende­lőik részére. A szövetkezeti exportcsoport ez évi munkájának áttekintése egy alapvetően biztató kezdet­re utal. A számok és a tények azt bizonyítják, hogy jó irány­ba és jó ütemben fejlődik a város szövetkezeti iparának ex­portmunkája. Reálissá válhat tehát a szövetkezetiek ez évi terve, hogy még többen és mind több helyen ismerjék meg termékeik forgalmazása által is Pécs városát, annak iparát. Az állami népességnyil- vántartás rendszerében fon­tos helyet elfoglaló személyi számok kiosztását Pécsett április 23-án kezdik meg. (Újsághír.) Ez a fogalom, hogy állami népességnyilvántartás, a pé­csiek számára különösen nem ismeretlen, hiszen az 1973-as kormányrendeletet követően a nagyvárosok közül itt hozták létre kísérletképpen a rend­szert. 1975 elején az ország egész lakosságát összeírták, akkor kerültek a személyi iga­zolványokba a kis sárga la­pocskák, amelyek az összeírás tényét tanúsítják, s amelyek most be is fejezik pályafutá­sukat. Mi is az állami népesség­nyilvántartás? Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy ez csak nálunk újdonság; jelenleg már tucatnyi országban él és funk­cionál hasonló rendszer. A skandináv országok voltak eb­ben az úttörők, ezekben már három évtizedes múltra tekint vissza a népességnyilvántar­tás. Nálunk az államigazgatá­si munka megkönnyítése, az állampolgárok fölösleges zak­latásának elkerülése, a sok — kb. 80-120-ra tehető - pár­huzamos nyilvántartás fokoza­tos felszámolása a célja a né­pességnyilvántartásnak. Jól tudjuk, hogy a különféle ösz- szeírások végigkísérik az em­bert egész életútján. összeír­ják, ha óvodába megy, ha ál­talános iskolába kerül, ha ka­tonaköteles korba lép, ha vá­lasztásokra készülünk, ha... Hatalmas apparátusokat kell ilyenkor mozgatni. A népességnyilvántartás mindezeket fölöslegessé teszi, egyszeri nyilvántartósba-vétel- lel minden további összeírás szükségtelenné válik, hiszen a naprakész számítógépes nyilvántartás program szerint bármikor közli a kívánt össze­állításokat, amelyek nemcsak az igazgatási munkához, ha­nem a népgazdasági terve­zéshez is fontos segítséget ad­hatnak. Hiteles adatok alap­ján lehet pl. adott időszakra és területre óvodai helyeket, iskolai tantermeket tervezni - hogy csak egyetlen példát említsünk. Ahhoz azonban, hogy a né­pességnyilvántartás valóban megfeleljen mindazoknak a feladatoknak, amelyeknek ér­dekében az 1974/8-as népköz- társasági elnöki tanácsi hatá­rozattal létrehozták az Állami Népességnyilvántartási Hiva­talt, s ezzel a rendszert, az állampolgárokat „meg kell számozni", azaz a nyilvántar­tásból eredő személyi számot kelj kapnia minden magyar állampolgárnak. A rendszer most az előké­szítő munkák után ahhoz a fá­zishoz érkezett, amikor a szá­mokat kioszthatják. Azóta, hogy a fővárosban megkezd­ték ezt a munkát, ingerült hangú ellenvélemények hang­zottak el, kifogásolván és sér­tőnek találván, hogy számot kapunk. Igazuk van-e a kifo­gásolóknak? Először is: a szá­mítógépes nyilvántartás és az állampolgár kapcsolatát a sze­mélyi szám jelenti, a szám nélkül a rendszer eleve nem töltheti be szerepét. Aztán: van pl. személyi igazolvány- számunk is, amit mindenfelé fel kell tüntetnünk — ezt senki nem találta sértőnek. Pedig az új személyi szám, amely 11 jegyből - pozícióból — áll, nagyrészt olyan számot tartal­maz, amit az állampolgár ma­ga is összeállíthat. Az első — 1-től 8-ig terjedően — azt je­lenti, hogy 1900 előtt vagy után született magyar vagy külföldi férfiről vagy nőről van-e szó. A következő hat a születési évet, hónapot és na­pot tartalmazza. Az 1 250 913 ................ p éldául azt jelenti, hogy 1925. szeptember 13-án született magyar férfié a szám. Ugyan­ez nőben: 2 250 913 ................. A következő három számjegy az egy napon születettek el­különítésére szolgál, a 11. po­zíció pedig a számítógép technikai száma, amely egy­ben a tévedésmentes azonosí­tást is szolgálja — ez küszö­böli ki azt, hogy pl. egy tíz­éves kislány katonai behívót kapjon. Mielőtt megkezdődött volna a számkiosztás, sajtótájékozta­tót tartottak, s azon dr. Sza­badj Egon, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökhelyette­se, az Állami Népességnyil­vántartási Operatív Bizottság elnöke mindenki megnyugtatá­sára közölte, hogy a számki­osztás egyszeri eljárás, meg nem ismétlődik, maga a szám nem változik. Az 1980. január 1-i népszámlálás során utol­jóra ellenőrzik a számellátást, utána többé nem lesz lehető­ség a teljesség ellenőrzésére. Azt is elmondta, hogy maga a rendszer a 80-as évek kö­zepén válik teljes értékűvé. Ezt egészítette ki dr. Csáky Nor­bert, az Állami Népességnyil­vántartási Hivatal elnöke az­zal, hogy mindaddig, amíg a rendszer teljesen ki nem épül, nem szűnhetnek meg az egyéb számok, pl. a személyiigazol- vány-szám. De hozzá lehet fogni az államigazgatás olyan korszerűsítéséhez, amikor a személyi szám végérvényesen átveheti a többi szóm funk­cióját. A személyi számok Pécsett április 23-án kezdődő kiosztá­sáról a következő tájékozta­tást kaptuk dr. Ásvány Lajos­tól, a Városi Tanács igazga­tási osztályának vezetőjétől: — A végrehajtó bizottság határozata szerint három ütem­ben látjuk el Pécs 160 ezernél több lakosát személyi számok­kal. Az első ütem április 23- ától augusztus végéig tart, s ennek során 45 nagyvállalat­nál és intézménynél mintegy 137 ezren — pécsi állandó lak­helyű dolgozók és családtag­jaik - kapnak személyi szá­mot. A 14 éven aluliak részé­re személyi lapon adjuk ki a számot, amit a gondviselőnek kell megőriznie. A Városi Ta­nács V. B. Hivatala igazgatási osztályának népesséqnyilván- tartósi csoportja a vállalatok­nál összegyűjtött és behozott személyi igazolványok alapján elvégzi a szükséges egyezte­tést és a számot, amely egy kis zöld címkén van, bera­gasztja az igazolvány 11. ol­dalára. Naponta ezer szám ki­osztását tervezzük ily módon. A vállalatok részére ez azért kedvező, mert senkit sem kell elvonni a termelő munkától. A második ütem szeptember 1-én indul, közel 30 ezer pécsi la­kost falragaszok útján tájé­koztatunk majd hogy milyen sorrendben — betűrendben, vagy utcák szerint — keressék fel a hivatalt a számok átvé­tele végett. Mindazokat, akik még ezután is kimaradnak, közvetlen hatósági idézéssel hívjuk be. A számkiosztást no­vember 30-ig be kell fejezni. A megye többi városában, a nagyközségekben és közsé­gekben július 1-én kezdik meg a személyi számok kiosztását. Maletics Miklós Hórsfai István Jó ütemben épül a komlói IV-es akna Az új komlói Kossuth-akna építése 1977. január 2-án, te­reprendezéssel, erdőirtással kezdődött. Áprilisban vonult fel a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, most két évvel később már 80 méter mélységben a X. szinti rakodó kialakításán dolgozik Hinterszer János szo­cialista brigádja. Eddig a ter­veknek és az ütemezésnek megfelelően épül a K-IV. Idén januárban befejezték a Vili. szinti rakodó építését, februárban pedig 40 métert mélyítettek. Ezt a teljesítményt már 400 méter alatti mélység­ben, kettő helyett másfél köb­méteres bödönnel, szállítógép- és üzemzavarokkal „tarkítva” érték el. Márciusban 29 méter­rel jutottak lejjebb a föld mé­lyébe, s március 18-ón elérték a X. szintet, ahol elkészült a rakodóablak és a rakodó fel­sőív. Az aknamélyítősök ápri­lisi feladata a X. szinti akna­ablak ellenívének a megépí­tése és 9 méter mélyítése. A X. szint alatt a munkát lassítja, hogy kicserélik a szál­lítógép kötelét és a másfél köbméteres bödön helyett mái csak egyköbméteressel dol­goznak. A mélyítéssel párhuzamosan geológusok kutatófúrást vé­geztek a IV-es akna tenge­lyében a X. szint alatt, s 576,8 méteren 15 atmoszféra nyo­mású, percenként 300 liter mennyiségű, 40 Celcius fokú vizet találtak. Jelenleg a mé­lyítés mellett a X. szinti rako­dónál ferdén fúrt lyukakon ke­resztül kiszivattyúzzák a vizet. Most 480 méter mélyen dol­goznak az aknamélyítősök, s a hátralevő munkák során a további mélyítés mellett óriási feladatot jelent, hogy mire elérik az 576,8 méteres mély­séget, addigra ott már ne le­gyen víz. Ha ez sikerül, akkor augusztus elejére elérik az aknak 586,5 méteres végleges mélységét. Augusztus végétől kerül sor a mélyítés során használt csö­vek, kábelek, tartókötelek, va­lamint a mélyítő munkapad kiszerelésére, majd a szerelő munkapad, a tartóvasak, ve­zetőgerendák, a végleges csövek beépítésére, és az ideiglenes aknafej alatt a vé- dőhíd kialakítására. Ezt köve­tően lebontják a mélyítőtor­nyot és az ideiglenes aknafe­jet és megépítik a véglegeset. A tavalyi munkaeredmény alapján a Hinterszer János vá­jár által vezetett ifjúsági szo­cialista brigád elnyerte a Vál­lalat Kiváló Brigádja címet, ami jelzi, hogy eddigi munká­juk minden szinten elismerést váltott ki. A mélyítéssel párhuzamosan épülnek a külszíni létesítmé­nyek. Befejezéshez közel áll a szállítógépház és a transz­formátorhoz, elkészült a vas­szerkezetes anyagtároló, aho­va folyamatosan érkeznek a végleges szállítógép elemei. Az aknában 24 méteres mély­ségben tervszerűen épül a tárószinti rakodórendszer. A Kossuth IV-es szállító ak­nát minden valószínűség sze­rint 1980 első félévében az aknaszerelvényekkel felszerel­ve átadják és megkezdődhet a szállítógép beépítése. R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents