Dunántúli Napló, 1979. április (36. évfolyam, 90-117. szám)

1979-04-11 / 99. szám

« e Dunántúlt napló 1979., április 11., szerda Jogi tanácsadó !| Tóth B. kérdezi, hogy a I lakbér elengedésére vagy I csökkentésére mikor van II lehetőség? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 63. §-a értelmében a bérlő a lakbér elengedését, il­letőleg mérséklését követelheti arra az időre, amíg a) a bérbeadó a karbantar­tási, felújítási, pótlási cserekö­telezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, s emiatt a lakás vagy annak egy része harminc napot meghaladó ideig rendel­tetésszerűen nem használható; b) a bérbeadó a bérlőt a la­kás rendeltetésszerű használatá­ban más módon akadályozza vagy jelentősebb mértékben kor­látozza. A bérlő a lakbérről szóló kü­lön jogszabályban megállapí­tott mértékű bérmérséklést kér­het, ha a lakás műszaki álla­pota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves stb.). Abban az esetben, ha a bér. beadó a lakbér elengedésére, illetőleg mérséklésére irányuló igényt NYOLC napon belül nem ismeri el, a bérlő további NYOLC napon belül a bíróság­hoz fordulhat. Ha ezt a határ­időt elmulasztja, jogát a kere­set indításáig eltelt időre nem érvényesítheti. A bíróság jog­erős határozatáig a korábbi lakbért kell megfizetni. Lehetőséget biztosít a jog­szabály arra is, hogy a feiek írásban megállapodjanak ab­ban, hogy a bérlő a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lak­bér elengedése vagy mérséklé­se ellenében egészben, vagy részben magára vállalja. Vizvári Károlyné termelő­szövetkezeti tag olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a termelőszövetkezeti tag részére milyen rendelke­zések alapján kell a fi­zetett szabadságot kiad. ni? A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó 1967. évi II. törvény 62. §-a értelmében a termelő- szövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mér­tékű fizetett szabadság illeti meg. A termelőszövetkezet az alap­szabályban meghatározott fel­tételekkel és mértékben más tagok részére is biztosíthat fize­tett szabadságot. A Minisztertanácsi rendelet 78. §-ának előírása szerint a fi­zetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekin­teni, aki a termelőszövetkezet­ben az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát teljesí­tett. A már ismertetett törvény 62. § (2) bekezdése alapján nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki évi 1500, nők esetében 1000 munkaórát nem teljesített. Az évi 1000, 1500, illetve 2300 munkaóra teljesítményha­tárok közötti munkavégzés ese­tén a fizetett szabadság mérté­két a végzett munkaidővel ará­nyosan kell megállapítani. A jogszabályi előírások sze­rint a fizetett szabadság alap- és jbófszabadságból áll, amely­nek mértékét a munkaviszony­ban álló dolgozók fizetett sza­badságra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. szerkesztőség postájából E Sok baj volt ezzel az utcával és még van most is. A leomlott támfal, gidres-gödrös út és az állandóan folyó víz az emlé­keztető. Baj lesz itt mindig, amíg a víz folyni fog, mert a gödrök megtelnek vízzel, a ro­hanó gépkocsik pedig belero­hannak és két oldalra szórva a vizet, a járdán közlekedő gya­logosokat lefröcskölik. Az utcában sok az apró gye­rek és nincs játszóterük, mint a bérházaknál, így hát az utcán játszanak, futkosnak. Az utca kétirányú forgalmat bonyolít le, gondolni is borzasztó arra, hogy Március 24-én a 9 órakor in­duló autóbusszal utaztam. Mint előrelátó ember, jóval az indu­lási idő előtt mentem a meg­állóhoz azzal, hogy ülőhelyhez jussak, mivel nyugdíjas és ge- rincműtött vagyok. A megálló­nál körülbelül 5-6 személy vá­rakozott. Az autóbusz beálltakor a jegykezelő — helyesen — a gyer­mekkel utazókat szólította első­nek felszállásra. Utána a Szek- szárdra, majd Bonyhádra uta­zókat. Már a Szekszárdra fel­szólításra majd mindenki meg­indult, tolakodott. A jegykezelő közben felkérte a Pécsváradra utazókat, hogy ők menjenek a pécsváradival, amely szintén in­dul. milyen tragédia lenne nemcsak a szülők, hanem a járműveze­tők számára is, ha valamelyik gyerek ilyen száguldó jármű elé kerülne. Ezek a gondolatok jutottak az eszembe, amikor az utca lakói nevében is újból kérjük a gépkocsivezetőket, motorosokat, hogy tartsák min­dig szem előtt, hogy az óvatos vezetés, a vezetői udvariasság, a szabályos parkírozás minden vezetőre egyaránt érvényes és ne zárják el a kocsikkal a há­zak bejáratát. K. B. Amikor én felszállhattam, a megtelt buszon csak állva utaz­hattam. Igaz, nem utaztam Szekszárdig, csak egyórás volt az utam, de ezt nem kívánom hasonló embertársaimnak, idő­seknek. A bosszantó csak az volt, hogy jóval fiatalabbak, gyerekek ülve utaztak, talán a megállóhoz is jóval később ér­keztek és többen közülük Pécs- váradon szálltak le. Nem le­hetne-e a felszállást esetleg úgy irányítani, hogy a gyermek­kel utazók után az idősebbek szállianak fel méq akkor is, ha netalán nem Szekszárdra utaz­nak? Azt hiszem mindnyájan tudjuk, hogy ritkaságszámba megy — sajnos —, hogy az ülő fiatal átadja helyét az idősebb­nek. Szabó Kálmán Petőfi vagy Kórház tér? Pécsett hivatalosan Pécsbónya- telepen van „Kórháztér”, ugyan­akkor erősen a köztudatba véső­dött ugyanez az elnevezés az Alkotmány, Doktor Sándor, Ga­ray, Rákóczi, Sállai utcák által alkotott csomópontról. Az emlí­tett csomópont hivatalos neve Petőfi tér, de nincs semmi uta­lás Petőfi Sándorra, még tér megjelölő táblával sem. Igaz, a gyakorlat még félhivatalos meghatározásokban is a „Kór­ház tér” elnevezést használja. Pécs városnak szüksége volna égy másik térre, ami valóban Petőfi Sándor nevét viselné. Ez pedig az új városrészek gom­bamódra való fejlődésének időszakában problémát nem je­lenthet Mindenesetre a jelen­legi félmegoldás — ha annak egyáltalán nevezhető — hallga- tólaqos elfogadása a Kórház tér—Petőfi tér vonatkozásában, semmiképpen sem célra vezető. Várbiró Péter Sebesség­korlátozás szükséges A Sarohin tábornok úton la­kunk, a 39-es autóbusz végál­lomástól délre, vagyis Mólom felé. Ezen az úton esős időben lehetetlen úgy végigmenni, hogy az autók ne fröcsöljék össze. A gyerekek az iskolába sárosán érkeznek, a felnőttek is ugrálnak a járművek elől, ha nem akarnak piszkosak lenni. Jól tudom, hogy több ezer lakás­ra váró család van és építeni kell. Azonban az építőipar is néha letakaríthatná az útról a nagy mennyiségű sarat, ugyan­úgy, mint a termelőszövetkezet. Miért nem teszik ki a sebes­ségkorlátozó táblát, mint a töb­bi lakótelepen? Ezen az úton is már végig laknak családok. Somlai Ferenc Az illetékes válasza „MIÉRT SÖTÉT AZ UTCÁNK” ÉS „NYERTEM” A fenti tárgyban megjelent újságcikkekre az alábbi választ adta a Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat: ,,A Dózsa György utcai közvi­lágítási panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy régebben minden második oszlopon volt közvilágítási lámpa. A közvilágí­tási lámpák az építkezések és egyéb átszerelések miatt kerül­tek leszerelésre. A cikk megje­lenése után visszaállítottuk a régi állapotot. A közvilágítási hálózatok (illetve körzetek) be­járását, javítását, izzók cseréjét főútvonalak esetében hetenként kétszer, külterületeknél kétheten­ként szoktuk végezni. Ha na­gyobb terület esik ki, úgy azon­nal kijavítják a hibákat. A „Nyertem” című cikkre kö­zöljük, hogy utasítottuk szerelőin­ket, a jövőben végzett közvilágí­tási izzók cseréjénél a meghibá­sodott izzókat gyűjtsék össze és a kijelölt szemétgyűjtőbe dob­ják be.”-----------------------------+-----------------------------­A felszállás sorrendje IfcixxilszdK az olvadd lVedjek is meg! Elkeseredéssel vegyes meg­döbbenéssel olvastam a Du­nántúli Napló március 28-i szá­mában dr. Szabó László kan­didátus, a PAB természetvédel­mi munkabizottságának vezető­je által írt újságcikket. Melin­da utcai lakó lévén, nem ez az első „természetpusztító’' tevé­kenység, aminek oly sok lakó­társammal együtt szemtanúja és sajnos károsultja is vagyok. A Melinda utca mögötti terüle­ten múlt nyáron még gyönyörű, kb. 15 darabból álló fenyőfa- sor pompázott. A hatalmas, egészséges fák fennmaradása környezetesztétikai és egészség- ügyi szempontból egyaránt kí­vánatos lett volna. Igaz, időben védetté nyilvánitották a fasort, azonban a fák valódi megvédé­se nem történt meg. A körülöt­tük zajló építkezés kóros hatá­sainak közömbösítésére semmit sem tett a Pécsi Kertészeti Vál­lalat, mondván, hogy ez épít­kezési terület, hozzájuk nem tartozik. Az építtető vállalat emberei miután egy fát kivág­tak, nem nyúltak a fasorhoz, nem bántották azt. A fák a nyár végére gyanús gyorsaság­gal kiszáradtak és ősszel az egész védett fasort kivágták. Ehhez még hozzáfűznék any- nyit, hogy a volt fasortól pár száz méteres körzetben két gyönyörű és hatalmas fenyőfa is áll épen és egészségesen. Mindkettő építési, illetve volt építési területen. Egyik egy pa­nelház közvetlen szomszédságá­ban. A védett fenyőfasor elpusz­tulása számomra nem hagy kétséget afelől, hogy milyen sors vár e másik, itt lévő ter­mészeti kincsünkre, akár védet­té nyilvánítják azt, akár nem — Hacsak...! Ezért, dr. Szabó László cikkével a legnagyobb mértékben egyetértve kérem, hogy a védetté nyilvánításon túl, valóban védjék is meg e szép és ritka természeti kin­csünket. A gyors és hathatós segítség reményében. Bné Dobos Blanka tanár Telefonnal Lakásfelújítás, tatarozás, távfűtés Mikor kap gázvezetéket a régi Kertváros? A március 13-án tartott tele- fonügyeletünkön a kommuná­lis szolgáltatásokkal kapcsola­tos kérdésekre (gázellátás, kor­szerűsítés, lakásfelújítás, tata­rozás, távfűtés stb.) adtak vá­laszt a szerkesztőségünkben megjelent szakemberek. A kér­désekre adott válaszok közül az alábbiakban közlünk néhá­nyat. Kérdés: A Petőfi utca 70. szám alatti lakóépület melletti és távfűtési vezeték építése miatt megrongált park végle­ges helyreállítása mikor fejező­dik be? Fenyvesi József, a Pécsi Táv­fűtő Vállalat igazgatója a kö­vetkezőt válaszolta: — A Petőfi utcai általános iskola távhőellátó vezetékének építését 1978. szeptember 28- án kezdte meg vállalatunk, a Petőfi utca 70. sz. lakóépület mellett. Az eredeti ütemezés szerint a lakóépület mellett a munkálatokat — a park hely­reállítással együtt — 1978. ok­tóber 30-ig be kellett volna fe­jezni. Időközben az iskola ve­zetője megkereste vállalatun­kat és kérte, hogy a távfűtési vezeték építésével kapcsolatos munkákat 1978. október 15-ig fejezzük be, mert így "megold- hat4 az iskolaudvar leaszfalto- zása, társadalmi munka kere­tében. — A kérésnek vállalatunk helyt adott, így a lakóépület melletti munkálatokat csak 1978. december 13-án fejeztük be. Tekintettel a kedvezőtlen időjárásra, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat a végle­ges parkhelyreállítást csak eb­ben az évben tudta megkezde­ni, amelynek befejezését má­jus 1-re vállalta. Kérdés: A Páfrány utca környékén a még távhőellátás- ba be nem kapcs’olt lakóépü­letek bekapcsolása várható-e és mikor? A választ Hanyecz László, a Pécsi Távfűtő Vállalat főmér­nöke adta: — Az érintett területen a meglévő többszintes lakóépü­letek a távhőellátásba bekap­csolhatók, azonban erre csak a lakóépületek felújítása során kerülhet sor. Az épületfelújítá­sok sorrendjét és időpontját folyamatosan egyeztetjük a bérbeadókkal annak érdeké­ben, hogy távhőellátó vezeté­kek rekonstrukciója során a szükséges bővítéseket is elvé­gezhessük. Bekapcsolásra az érintett területen, — a jelen­legi ismereteink szerint — csak a VI. ötéves terv időszakában kerülhet sor. Vadas László, a Dél-dunán­túli Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat pécsi szolgáltató üzemegységének vezetője a kö­vetkezőket válaszolta: Kérdés: A földgáz fogadá­sára való felkészülés során mikor lehet gázkészüléket cse­rélni? — A földgázszerelések során a készülék műszaki állapotá­tól függetlenül, csak azok a készülékek kerülnek díjmente­sen lecserélésre, melyek típus szerint nem lesznek alkalmasak az új gáz elégetésére. Kérdés: Mikor kap a régi Kertváros gázvezetéket? — A közeljövőben építjük meg a Bolgár Néphadsereg útja és az új Kertváros közöt­ti gázvezetéket, mely a régi Kertvároson keresztül megy át. A földgáz beérkezése után (1982) lehetőség lesz — a je­lentkező igényeknek megfele­lően — további vezeték építé­sére és a lakóházak gázellá­tására. Kérdés: Mikor lép üzembe a Móra Ferenc utcában készü­lő gázcseretelep? — A közművezetékek (víz, csatorna) bekötése most van folyamatban. Annak elkészülte után a létesítményt használat­ba tudjuk venni és a gázpa­lackok kiadását megkezdhet­jük. Kérdés: Mikor kap a meszesi városrész vezetékes gázellá­tást? — Vállalatunk terveiben sze­repel Meszes gázosítása. A városi tanács állásfoglalásától függően — a földgáz beérke­zése után, 1982-ben, ez a kér­dés is megoldható lesz. A következő kérdésekre Hajdú László főmérnök, a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese vála­szolt: Kérdés: Mikor újítják fel a Jókai Mór u. 38., 40. sz. épü­leteket? — Sajnos, a tervezés elhú­zódása és az átmeneti lakás­hiány akadályozta a felújítások beindítását. Erről bérlőinket korábban írásban értesítettük. A Jókai Mór u. 40. sz. épület felújítását 1980-ban, a 38-as épület felújítását 1981-re ter­vezzük. Kérdés: A Móra F. u. 44—46. sz. alatt lévő garázsok előtti utat miért nem salakozzák le? Mikor szerelnek fel huzatfoko- zókat, mikor javítják meg az esővízcsatornákat? — A garázsok előtti salako­zás a bérlőkre tartozó munka, melyet időközben el is végez­tek. — A huzatfokozók felszere­lését, valamint a függőfolyosón levezető esővízcsatornák javí­tását, szükség szerinti cseréjét, tmk pótmunkaként megrendel­tük, melynek kivitelezése folya­matban van. Kérdés: Mikor újítják fel a Körösi Csorna Sándor utca pá­ratlan oldalát? — A Körösi Csorna Sándor u. 9. sz. lakóépület felújítását, korszerűsítését 1980-as évre ter­veztük. Az erre vonatkozó mű­szaki terveket elkészítettük és tájékoztatásul a kivitelező vál­lalat rendelkezésére bocsátot­tuk. — A Körösi Csorna Sándor u. páratlan oldalát 1980-tól folyamatosan felújítjuk. Az épületsort ellátó hőközpont, amely a fűtést és a melegvíz- ellátást biztosítja, a 9. számú épületben készül, ezért kellett elsőként a házak felújítását tervezni. — A Pécsi Távfűtő Vállalat és vállalatunk közti együttmű­ködési szerződés alapján felül­vizsgáltuk Uránváros fűtés- és melegvízhálózatának bővíté­sét. E felülvizsgálat során kö­zölte a Távfűtő Vállalat, hogy technikai okok miatt a 39-es dandár úttól délre fekvő terü­let távhővel való ellátását bő­víteni a VI. ötéves tervben nem tudja, így ennek a területnek (Bánki Donát és Páfrány u.) a távhővel való ellátása csak a VII. ötéves tervben lehetséges. Virágzó növényeket méhekre káros növényvédőszerrel permetezni, illetve porozni tilos. A méhek virágzás alatti beporzó tevékenysége többet ér bármilyen növényvédelmi munká­nál. A védekezéseket közvetlen virág­zás előtt, és teljes sziromhuilás után végezzük. Az őszibarack levél- fodrosodásnak kedvezett a hűvös, csa­padékos időjárás, ezért virágzás vé­gén Orthocid %2—0,3 százalékos oldatával permetezzük. Orthocid hiánya esetén* Zineb is kiegészítő védőhatást biztosit. Alma- és körtevarasodás ellen köz­vetlen virágzás előtt Zineb vagy Dithane M—45 szer használatát ja­vasoljuk. Almafa-lisztharmat fertőzés esetén Thiovit vagy Pol-Sulkol szert kever­jünk a permetlébe. Szilvafákat sziromhullás után gombabetegségek és poloskaszagú darazsak ellen Zineb 0,3 százalékos, Bi 53 EC 0,1 százalékos oldatával védjük. A cseresznyét, meggyet 75—60 szá­zalékos elvirágzás után monilia ellen Dithane M—45 szerrel permetezzük. Szamócát virágzás kezdetén Chi- noin Fundazol 50 WP szerrel perme­tezzük szürkerothadás ellen. Különböző kultúrnövényeken április végén megjelennek a levéltetvek, melyek ellen a védekezést közvetlen virágzás után végezzük. A hónap végén kertészetekben a lótetü károsításakor Galition G 5 szer kiszórását javasoljuk. Palántadőlés megelőzése miatt Zineb 0,5 százalékos oldatából egy négyzetméterre 2,5 liter kilocsolása javasolt. Dr. Frank József Focista leszek! („Doppingszer” a cumisüvegben...) -------------------------- * .......... V ince utca...

Next

/
Thumbnails
Contents