Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-02 / 60. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dur int üli Feladatunk teljesíteni a gabonaprogramot! Az emberek képességeit, a tartalékokat kell mozgósítani! Korszerű információáramlás A Könnyűipari Műszaki Főiskolától kölcsönbe kapott Compucorp gépen készülnek fel a számítástechnika alkalmazására a kesz- tyűgyáriak. Fotó: Szokolai Számítástechnikai fejlesztés a Pécsi Kesztyűgyárban ■ Japán gyártmányú Compucorp gépeket vásárolnak Három-négy év múlva saját kisszámítógép A nőtanács ülése Földünkön immár 69-edszer ünnepük március 8-át, a nők egyenjogúságáért vívott harc napját, amely ezúttal elválaszthatatlanul összefonódik a gyermekek nemzetközi évének eseményeivel. Az ENSZ által meghirdetett nemzetközi akció mindannyiunk jövőjéért, gyermekeink boldogabb jelenéért és életéért szólítja tettekre - a világ népeit — mondotta elnöki megnyitójában Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke a nőtanács csütörtöki ülésén. A Parlament vadásztermében a testület ezúttal a mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozó nőik helyzetéről, élet- és munkakörülményeiknek alakulásáról tárgyalt. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, s az elnökségben foglalt helyet Szabó István, a TOT elnöke is. A mezőgazdaságban dolgozó több mint 300 ezer leány és asszony hétköznapjairól, örömeikről és gondjaikról, a róluk való társadalmi gondoskodásról a közelmúltban készített átfogó elemzést a TOT. Czimbalmos Béla főtitkár tehát napra kész helyzetet tükröző tájékoztatást adhatott az országos tanács tagjainak. A többi között arról, hogy az utóbbi négy esztendőben további erőfeszítéseket tettek a nők kiegyensúlyozott foglalkoztatására, állandó munkalehetőségek megteremtésére. Hazánk 1370 tsz-ének tagjai között 40 százalékra tehető a „gyengébb” nem aránya. Foglalkoztatásuk a zöldség-gyümölcstermesztés, a kertészet más ágai, a baromfitenyésztés, a korszerű állattenyésztő-telepek mellett az élelmiszeripari kiegészítő tevékenységek bővítésével fokozható. Számos hozzászóló ezzel kapcsolatban kiemelte: miközben lényeges szerkezeti változás, műszaki fejlesztés korát élik a szövetkezetek is, ma még kevés szövetkezetben mérik fel az ágazati igényekkel, a műszaki fejlesztéssel összhangban a női munkaerő-szükségletet. Tudatosabb, az igényekhez igazodó szakmai képzéssel kellene elérni, hogy a nők könnyebb, s a jelenleginél kvalifikáltabb munkaterületeken hasznosítsák hozzáértésüket. Sajnos, napjainkban az ország „élelmezésében" dolgozó nők többsége betanított és segédmunkás, vagy adminisztratív munkakört tölt be. Országos tapasztalat; az általános és szakmai ismeretek hiánya nehezíti a nők személyes jövedelmeinek gyorsabb ütemű emelkedését is. Ugyanakkor az is tény, hogy a nők körében már rég a múlté a „bezárkózás”, a napi munkának, gondoknak élés, s a lányok, asszonyok a falugyűléseken, a szövetkezeti és más közéleti fórumokon egyaránt hallatják szavukat. Az utóbbi négy évben tovább nőtt arányuk a szövetkezetek választó testületéiben. Baranya megyében például Í0 százalékról 25 százalékra, Fejér megyében 23-ról 35 százalékra, Nógrád megyében 46-ról 55 százalékra. Sok szó esett az egyenlő teherviselésről, arról a társadalmi gondoskodásról, amely a mezőgazdaságban dolgozó nők vállairól is igyekszik levenni a második, az otthoni műszak gondjait. A mezőgazdasági termelés egyik kulcskérdése: teljesíteni a gabonaprogramot. Előrelépni csak egy expanzióval lehet, és az expanziót nem látványos gépekben kell kialakítani. Mostarra kell vállalkozni, hogy a meglévő szellemi kapacitást, az emberek képességeit jól tudjuk mozgósítani. Ennek a jegyében keresték és határozták meg a jelen és holnap feladatait az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer 209 taggazdaságának vezetői Boksái Antal elnökhelyettes elnökletével tegnap Bábolnán az igazgatótanács hagyományos tél végi ülésén. A közös vállalat 237 000 hektáron termelt tavaly kukoricát, 60 mázsás átlaggal, a változékony időjárás ellenére 13,6 százalékkal többet, mint 1977-ben. Rekordot értek el búzából, 46,4 mázsát takarítottak be hektáronként, és megszületett Magyarországon is a 100 mázsán felüli kukoricaeredmény. A dombóvári tsz 103,3 mázsa kukoricát termelt 600 hektár átlagában, Zomba pedig 900 hektáron 95,5 mázsát produkált. A táblarekord Zombán született: 69 hektáron 123,1 mázsa/hek- tár. Az IKR Közös Vállalat fejlődése továbbra is dinamikus és célratörő. 807 millió forintért vásároltak új gépeket, 243 millióért forgalmaztak vetőmagot, 700 millióért műtrágyát, 425 millióért növényvédőszereket és 323 millióért alkatrészt. Tiszta nyereségük 198 millió forint, amiből 34 milliót osztottak ki taggazdaságaiknak. A vállalat közös vagyona az 1973-as 41 millióval szemben 802 millió forint. A továbblépést a költség-hozam szemlélet alapján a tartalékok konkrét hasznosításában határozták meg. A termelés során közzétett adatok számító- gépes feldolgozásával ugyanis olyan következtetésekre jutottak, amelyek hasznosításával jelentős költségmegtakarítást és terméstöbbletet érhetnek el beruházási pénzeszközök, vagy tartós eszközlekötés nélkül. Megállapították, hogy a 100 hektár fölötti táblákról 7 százalékkal nagyobb termést takarítottak be a gazdaságok. A feladat kézenfekvő. Egyetértés született: a kukorica teljes területét az arra alkalmas talajba vetik, vagyis a kukoricatermelésben megindul egy területi átrendeződés. A vetőmag közel kétharmada korai, illetve középkorai érésű lesz, hogy a tavalyi szárítási költséget lényegesen csökkentsék — és 90 százalékban magyar. — A kooperációs hibridekhez már csak a vonalakat vásárolják külföldön. Hadat üzennek a túlzott vegyszerezésnek. Megállapították: 450- 500 kg között 50 kilogramm hatóanyag 8 mázsa terméstöbbletet hozott, míg 500 kilogramm fölött 100 kilogramm hatóanyag csupán 5 q-t. Ha már számokat írunk: 1975-ben 8,1, tavaly már 7,4 kilogramm műtrágya hatóanyaggal állítottak elő egy mázsa kukoricát. A tárcsát mindinkább felváltja a kombi- nátor és ásóborona. Nem kell túlművelni a földet. A kétszeri kombinótorozás 9,2 százalékkal adott több termést, mint a négyszeri vagy ennél több esetben végzett tavaszi munka. Ezért minél több munkaműveletet összekapcsolnak: 3 művelet ugyanis 8 mázsa termény árát viszi el. A levéltrágyázott területek 7 mázsával hoztak többet. A bioaktív anyagok 4— 5 mázsával növelték a hozamot a kontrolihoz képest. S ezen belül a kukorica fehérjetartalma 1,5 százalékkal nőtt. Hektáronkénti 60 000 tőszám felett 62.5 mázsás átlagtermést kaptak. 70 000 fölötti tőszómnál 70.6 mázsát takarítottak be. A takarékossági szemlélet semmiképpen sem jelenti azt, hogy a fejlődéshez szükséges műszaki és anyagi eszközökről le kell mondani. Mindaz, ami a gazdaságos hozamnöveléshez szükséges, meglesz, mert semmiképpen sem mondhatunk le a mind magasabb terméseredményekről, amire a kutatások és fejlesztések lehetőséget adnak. Az IKR az idén is biztosítja a termeléshez szükséges műtrágyát. A vetőmag 90 százalékát már kiszállították. Kimentek a traktorok, a gépek, és a talajelőkészítés idejére rendel- I. ésio állnak az ásóboronák és kultivátorok is. A vetőgépek a monitorokkal együtt átvehetők, és 130 új Dominátor—105-ös kezdi meg a munkát az aratáskor. Számítanak továbbra is a győri Rába-gépgyár gyakorlatának megfelelő gyors reagálására a mezőgazdaságban hiányzó fontos gépek hazai gyártásában, mindenekelőtt a szálasok és melléktermékek betakarító gépsoraira. Ezek legyártása 100 000 hektár takarmányterületet szabadítana fel kukorica- és búza- termelésre, illetve ha a taggaz. daságok állatállományát zúzott csöveskukoricával látnák el, csupán ez 6 millió kg gázolaj, más szóval 22 millió Ft vagy 32 bábolnai szárító megtakarítását jelentené. Az igazgatótanács ülésén részt vett és felszólalt Ván- csa Jenő mezőgazdasági miniszterhelyettes és dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatójaA Pécsi Kesztyűgyár termelése és exportja az utóbbi években igen gyorsan fejlődött, olyannyira, hogy ezzel a fejlődéssel a vállalat információs rendszere nem tudott lépést tartani. Egy olyan nagy vállalatnál, ahol sok kis tétellel is dolgoznak, elengedhetetlen a kellő áttekintés és tisztánlátás, a naprakészség — mindez összefügg a kapacitások jó kihasználásával, a termelékenység fokozásával. Szovjet és amerikai kutatók egybehangzóan bizonyítják, az irányítás információs igénye ötszörte gyorsabban nő, mint maga a termelés. Mindennek fényében érthető, a Pécsi Kesztyűgyárban a következő évek egyik fő fejlesztési iránya a számítástechnika alkalmazása, az információáramlás korszerűsítése, a vezetés színvonalának emelése. Mindezt Király Ferenctől, a vállalat fejlesztési főosztályvezetőjétől tudjuk. Neki egyébként a múlt év őszén alkalma volt tanulmányoznia a csehszlovák és a román kesztyűgyór- tást, mindkét helyen ott tartanak már, hogy saját számítógépük van, s a termelési folyamatok 90—95 százalékát — a tervezéstől a termelésen át az értékesítésig — számítógéppel programozzák. Ott tartanak, hogy normaórákra programoznak, így sokkal jobban lehet a kapacitásokkal gazdálkodni. Ugyan a kesztyűgyár már évek día dolgoztat a SZÜV számítógépén, de most ennél sokkal többre gondolnak: saját számítógépet szeretnének. Az előkészületek a vállalatnál már megkezdődtek. A tervek szerint először kö- zép-adattechnikával indítanak, a meglévő szakembergárda ehhez kevés tanulással felnőhet. Erre a célra a japán gyártmányú Compucorp gépet szemelték ki, amely ugyan nem számító-, hanem számológép, de programozható, megbízhatóan, felügyelet nélkül működik. Az alapgép - egyébként bőröndnyi nagyságú — a Compucorp 327-es, ebből az idén kettőt vásárolnak, s hozzájuk egy Compucorp 329-est. Kezelésüket fél óra alatt el lehet sajátítani. A gépek még nem érkeztek meg, ellenben megkezdődtek az előkészületek. Mindenekelőtt megfelelő programokat kell kidolgozni, programozókat kiképezni. A számítástechnika alkalmazására való felkészülést a budapesti Könnyűipari Műszaki Főiskola segítségével és közreműködésével végzik. A főiskola tanárai magukkal hozták és a vállalat rendelkezésére bocsátották Compucorp gépüket, melynek működésével a kesztyűgyáriak megismerkedtek. A munkát a bérelszámolásban kezdték, a gép kitűnően vizsgázott. Miközben egv szabász bérének elszámolása hagyományos módon két órát vesz igénybe, ezt a gép öt perc alatt megoldotta. A bérelszámolás mindössze az adatbevitel idejéig tartott. Ezt követően új programot készítettek, s a bér- elszámolás idejébe most mór az anyagelszámolás is belefért. A vállalatnál azt tervezik, év végéig gépre viszik a központi gyár teljes anyag- és bérelszámolását, továbbá árkalkulációját. Mire saját Compucorp gépeik megérkeznek, az összes szükséges programot elkészítik és a főiskola kölcsönbe kapott gépén ki is próbálják. — Ha kellő gyakorlatot szereztünk, jöhet saját kisszámítógép — mondta Király Ferenc fejlesztési főosztályvezető. — Erre előreláthatóan három-négy év múlva kerülhet sor. |-mr-| Munkácsy Colort vizsgál francia műszerekkel a pécsi Videoton márkaszerviz egyik műszerésze. (Tudósítás a 2. oldalon.) Igazgatótanácsi ülés az IKR-nél
