Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-30 / 88. szám

2 DunQntmi napi-o 1979. március 30., péntek (Folytatás az 1. oldalról) © A Központi Bizottság alá­húzta, hogy a társadalmi hala­dásért vívott világméretű harc­ban meghatározó az azonos cé. lókért küzdő kommunista és munkáspártok tevékenysége és szolidaritása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt meggyőződése, hogy a nemzetközi kommunista mozga­lom fejlődése és megnöveke­dett, bonyolult feladatai szük­ségessé teszik a rendszeres vé­lemény- és tapasztalatcserét, a kapcsolatok fejlesztését, az ok- cióegyséq erősítését. Ezt a tö­rekvést jól szolgálta 73 kommu­nista és munkáspárt múlt év decemberi szófiai elméleti ta­nácskozása. Pártunk kétoldalú kapcsolatainak erősítése során hasznos megbeszéléseket foly­tatott a francia, a holland, a jugoszláv, az olasz és a portu­gál kommunista párt vezető képviselőivel. Küldöttségünk részt vett a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártjának kongresszusán. ® A Központi Bizottság nagyra értékelte a magyar tö­megszervezetek és mozgalmak aktiv nemzetközi munkáját, az általuk szervezett szolidaritási akciókat, a nemzetközi fóru­mokon kifejtett tevékenységü­ket. II. A Központi Bizottság átte­kintette belpolitikai életünk főbb jellemzőit, a gazdasági év indulásának tapasztalatait, az állami munka, valamint a pártélet egyes kérdéseit. Meg­állapította, hogy az ország bel­politikai helyzete szilárd és ki­egyensúlyozott. A párt vezető szerepe érvényesül; erős a munkásosztály hatalma s an­nak legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség; fejlődik a szocialista nemzeti egység, a párttagok és pár- tonkívüliek jó egyetértésben dolgoznak a közös célokért. A szocialista törvényesség bizto­sított, a közrend jó. Népünk bizalma a párt és a kormány politikája iránt ki­fejezésre jut a kongresszusi határozatok végrehajtásában, az országépítő munkáért ér­zett felelősségben, a helytál­lásban, a közügyekben való részvételben. A politikai légkör és a közhangulat munkára, al­kotásra ösztönöz. © A Központi Bizottság múlt év áprilisi, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását áttekintő állásfoglalását köz­véleményünk egyetértéssel fo­gadta. A több mint 4 millió dolgozót tömörítő szakszerve­zetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és -mozgalmak támogatják a párt politikájának megvalósí­tását, a társadalom fejlődésé­ért érzett felelősséggel végzik munkájukat. Pártunk szövetségi politiká­ja, a tömegek támogatósa jut kifejezésre abban, hogy a tár­sadalom különböző osztályai, rétegei egyetértésben munkál­kodnak a szocializmus építé­sén. A munkásosztály és a pa­rasztság fegyelmezetten dolgo­zik, helytáll. Az értelmiség is tevékeny részese eredményeink­nek, növekvő szerepének meg­felelően alkotóképességeit a társadalom szolgálatába állít­ja. A munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség, egész dol­gozó népünk fokozódó részvé­tele a közös gondok megoldá­sában, a közéleti tevékenység­ben nélkülözhetetlen feltétele szocialista fejlődésünknek. A Központi Bizottság nagyra értékeli a nők tevékenységét a társadalmi élet különböző terü­letein. Felelősen látják el fel­adataikat a munkahelyen, vál­lalják a családi élet terheinek nagy részét, ugyanakkor foko­zódik közéleti szerepük és ak­tivitásuk. Pártunk politikájá­nak megfelelően tovább kell növelnünk a nők társadalmi megbecsülését. A magyar ifjúság széles tö­megei egyetértenek a párt és a kormány pölitikájával, annak valóra váltását támogatják. Helytállnak a termelőmunká­ban, a tanulásban, részt vesz­nek a közéletben, becsülettel teljesítik honvédelmi kötelezett­ségeiket, felelősségteljes, haza­fias, internacionalista maga­tartást tanúsítanak. ■Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk fontos tényezője az állam és az egyházak közötti rendezett viszony, amely meg­felel a kölcsönös érdeknek, és a szocializmust építő magyar nép egyetértésével találkozik. Eddigi politikánkat e vonatko­zásban is folytatjuk. Az egész nép érdekét szolgáló felada­tok megoldásában a jövőben is az állam és az egyházak együttműködésére törekszünk, a különböző világnézetű emberek összefogására építünk. Népünk szocialista alapo­kon megvalósuló egységét erő­síti, hogy hazánkban érvénye­sül a lenini nemzetiségi poli­tika. A nemzetiségek a szocia­lista Magyarországon otthonra leltek. Szabadon ápolják anya­nyelvűket, fejlesztik kultúráju­kat. Az élet minden területén teljes egyenjogúságot élvez­nek, alkotóan vesznek részt a szocializmus építésében, a köz­életben. A Központi Bizottság megál­lapította: társadalmunkban erősödik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a közügyek iránti felelősségérzete, áldozat- készsége. Ez kifejezésre jut vív­mányaink értékelésében és megbecsülésében ugyanúgy, mint az előrehaladásunkat aka­dályozó hibák, fogyatékossá­gok bírálatában, a közéletben való aktívabb részvételben. A közvélemény a korábbinál reálisabban ítéli meg az or­szág bel- és külpolitikai hely­zetét. Egyre inkább felismeri, hogy népünk, hazánk tekinté­lyét a világban a hazai építő­munka eredményei alapozzák meg. Ebből kiindulva egyre jobban érti, hogy a fő feladat szocialista vívmányaink meg­őrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért élet- színvonalnak a megszilárdítá­sa, a további fejlődés feltéte­leinek megteremtése. Kész az ország fejlődéséért a maga­sabb követelmények szerint dolgozni. Országépítő mun­kánkban, feladataink megoldá­sában bizton támaszkodhatunk az öntudatos dolgozó tömegek helytállására. © Belpolitikánk, szocialista építőmunkánk legfontosabb te­rülete a gazdaság. Az 1979-re kitűzött tervfeladatok végrehaj­tása nagyobb zökkenők nélkül megkezdődött. A felkészülés szakaszában javult a párt-, az állami, a gazdasági és a tár­sadalmi szervezetek munkája, s együttműködése. A termelőüze­mekben ütemes munka folyik, az energiaellátás biztosított, a ter­melés anyagi—műszaki megala­pozottsága általában megfele­lő. A trösztök, vállalatok, szövet­kezetek többsége megértette es terveiben a korábbiaknál job­ban érvényesítette a népgazda­sági tervnek az egyensúly javí­tására irányuló követelményeit, A vállalatok nagy részé törek­szik a gazdaságosság, a ter­mékszerkezet javítására, a ha­zai szükségletek kielégítésére, az exportképesség növelésére. Egyes vállalatok — mindenek­előtt azok, amelyek jobban gaz­dálkodnak — a termelést és az értékesítést az igényekhez iga­zítják, konkrét intézkedéseket tesznek a munkaerő ésszerű fel- használására, átcsoportosításá­ra. Ezeket a törekvéseket poli­tikailag is támogatni kell. Tapasztalható az is, hogy a központi, a középfokú, valamint a helyi irányító szervekben dol­gozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit. Ez is szerepet játszik abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy kisebb részének termelési, értékesítési törekvései eltérnek a népgazdasági terv céljaitól. Helyenként a lehetőségeket túl­értékelik, erejüket meghaladó vállalkozásokba fognak, máshol pedig a felsőbb utasításokra várva elmaradnak a helyi, ön­állóan is megtehető intézkedé­sek. Még nem elég erőteljes a törekvés a takarékosságra, a szellemi és az anyagi erőforrá­sok ésszerű felhasználására; még nem általános és még nem elég rugalmas az alkalmazkodás a gazdálkodás megváltozott fel­tételeihez. A népgazdaság fejlesztésé­ben, az életszínvonal emelésé­ben elért eredményeink megszi­lárdítása és a további fejlődés megalapozása a fő feladat. En­nek érdekében mindent el kell követni, hogy a Központi Bizott­ság decemberi határozatát, az idei tervben foglalt célokat ma­radéktalanul elérjük, a minősé­gi és hatékonysági követelmé­nyeket minden területen követ­kezetesen érvényesítsük. Ezt se­gítse a politikai munka, a párt- szervezetek irányító, szervező, nevelő és ellenőrző tevékenysé­ge, s ez jusson kifejezésre a szocialista munkaversenyben is. © A Központi Bizottság meg­állapította, hogy állami éle­tünk egészségesen fejlődik, ja­vult az államapparátus munká­ja. Erősödött a központi irányí­tás. fejlődött a kormány tes­tületi tevékenysége és ágazati irányító munkája. Javult a dön­tések előkészítése, a végrehaj­tás szervezettsége, tervszerűbb lett az ellenőrzés. Jobb az össz­hang a központi és a helyi ál­lami szervek között. Az intéz­kedések eredményeként az el­járások egy része egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Az állami szervek munkájá­ban tapasztalható fejlődés mel­lett az is megállapítható, hogy a lehetségesnél lassúbb a ma­gasabb követelményekhez való igazodás. Az állampolgárok ré­széről gyakran hangzanak el jogos kifogások a hosszadalmas és olykor lélektelen ügyintézés miatt. Az állami szerveknél az ügyintézés korszerűsítését és egyszerűsítését annak tudatá­ban kell következetesen folytat­ni, hogy ez az állampolgárok közérzetére is kiható fontos po­litikai kérdés. Az össztársadalmi és helyi célok megvalósítását segíti a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási jellegének erősödése. A főváro­si, a megyei tanácsok, a járá­si tanácsi hivatalok, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok többnyire jól élnek önállóságukkal, hatáskörükkel. Szükséges azonban, hogy az eddigieknél jobban tárják fel a helyi anyagi és szellemi erő­forrásokat, a község- és város­politikában a megye, az ország terveihez illeszkedve mégin- kább építsenek a helybeli ten- niakarásra, a népfront szervei­nek aktív közreműködésére. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy egyidejűleg erősítsük a központi irányítást, a helyi kezdeményezést, önálló­ságot az állami munkában is. © A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság fegyveres erői egymással és a dolgozó tömegekkel szo­rosan együttműködve védelme­zik népünk szocialista vívmá­nyait, társadalmi rendünket, hazánk függetlenségét, a bé­két. Néphadseregünk a Varsói Szerződés szervezetébe tömö­rült testvéri országok fegyveres erőivel szoros együttműködés­ben teljesíti feladatát. Nép­hadseregünkben eredményesen folyik a kiképzés, katonáink elsajátítják a korszerű technika alkalmazásához szükséges is­mereteket. A csapatok politikai, erkölcsi állapota, harckészült­sége megfelelő. Katonáink el­ismerésre méltóan kiveszik ré­szüket a népgazdasági fel­adatok megoldásából is. A ka­tonák - a többi fegyveres tes­tület tagjaival együtt — példá­san helytállnak az elemi csa­pások, károk elhárításában. A belügyi szervek — a bíró­ságokkal és az ügyészségekkel együtt — rendeltetésüknek meg­felelően, jól látják el felada­taikat. Fontos szerepük van abban, hogy Népköztársasá­gunk belső rendje, a szocia­lista törvényesség és a közbiz­tonság szilárd. A rendőrség és a határőrség hivatása betölté­sében, feladatai megoldásá­ban támaszkodhat az önkéntes rendőrök és határőrök ezreinek önzetlen segítségére. A munkásőrség a munkás- osztály önkéntes fegyveres tes­tületéként méltóan betölti hi­vatását. Tevékenységét a rend­szerünk melletti áldozatkész ki­állás, a munkásőri kötelessé­gek becsületes teljesítése jel­lemzi. A munkásőrök a mun­kahelyükön, a köz- és magán­életben tanúsított magatartá­sukkal politikai, erkölcsi tekin­télyt vívtak ki. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a fegyveres erők és testületek a jövőben is becsülettel teljesítik megtisztelő kötelességüket. Né­pünk érdekeinek, szövetségesi kötelezettségeinknek megfele­lően, az ország gazdasági le­hetőségeivel összhangban fej­lesztjük honvédelmünket, gon­doskodunk a fegyveres erők és testületek működéséhez szük­séges személyi, tárgyi feltéte­lekről. © Pártunk a XI. kongresz- szus határozatainak alapján végzi munkáját, irányítja, szer­vezi a magyar társadalom erőit az időszerű feladatok megol­dására. Az elmúlt időszak egyik fontos jellemzője, hogy növekedett a párttagság akti­vitása a munkában, a köz­életben, a párt politikájának képviseletében. A kommunisták túlnyomó többsége pártszerű magatartást tanúsít, példamu­tatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettségeit. A párt belső életének egész­séges fejlődése, a párttagság növekvő aktivitása kedvező ha­tást gyakorol egész közéletünk­re, a szocialista demokrácia elmélyülésére. Mindez együtt nélkülözhetetlen feltétele a párt és a tömegek közti kapcsolat további erősítésének, az előt­tünk álló tennivalók jó elvég­zésének. © Pártunk és népünk a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 60. évfordulóján fel­emelő rendezvényeken emlé­kezett meg nemzeti történel­münk és a magyar forradalmi munkásmozgalom e kiemelkedő eseményéről. A Szovjetunióban, a szocia­lista országokban, a fejlődő világban, a kapitalista orszá­gokban számos testvérpárt és más haladó szervezet méltatta történelmünk e nagyszerű ese­ményének nemzetközi jelentő­ségét. A magyar nép, a ma­gyar munkásosztály forradalmi harcának elismerése, a közös küzdelemben megedződött in­ternacionalista barátság jut ki­fejezésre abban a magas ki­tüntetésben is, amelyet a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a jubileum alkalmá­ból a Csepel Vas- és Fémmű­vek kollektívájának adományo­zott. A Központi Bizottság ezúton is köszönetét mond a testvér­pártoknak, külföldi barátaink­nak az internacionalista meg­emlékezésért. Megköszöni mind­azokat az üdvözleteket és jókí­vánságokat, amelyeket a Ma­gyar Tanácsköztársaság vete­ránjaitól, munkahelyi kollektí­váktól, társadalmi és tömegszer­vezetektől, párttagoktól és pár- tonkívüliektől kapott. N + A Központi Bizottság szerve­zeti, személyi kérdésekben dön­tött: — Jakab Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, ér­demeinek elismerése mellett, felmentette osztályvezetői be­osztásából ; — Baranyai Tibor elvtársat, a Központi Bizottság osztályveze­tő-helyettesét osztályvezetővé nevezte ki. A Központi Bizottság ajánlá­sokat fogadott el állami tiszt­ségek betöltésére. Ülést tartott Pécs megyei város Tanácsa Uj tanácsrendelet a lakóhizottsánokról 35,7 millió forintnyi társadalmi munka 1978-ban Interpellációk az utca­közösségeket érintő gondokról A lakóbizottságok poli­tikai szerepének növelését, a lakóterületi munka ha­tékonyabbá tételét, a szo­cialista demokrácia erőtel­jesebb kibontakozását, a lakóbizottságok, a tanács­tagok, a terület társadalmi szervei és a lakosság kap­csolatainak erősítését célzó új tanácsrendelet-terveze­tet tárgyalta meg szinte legfontosabb témaként Pécs megyei város Taná­csa, amely Czente Gyula tanácselnök elnökletével tegnap délelőtt tartott ülést a tanácsháza tanács­termében. Az elfogadott napirendnek megfelelően a testület először a lakábizottságok választásá­ról, szervezetéről és működésé­ről szóló tanácsrendelet-terve­zettel foglalkozott. A tanács­ülés a tervezetet elfogadta és azt rendeletté nyilvánította. Az ülés napirendjén ezután a végrehajtó bizottság 1978. évi munkájáról szóló tájékoz­tatás szerepelt. Ez megállapí­totta, hogy az élmúlt eszten­dőben tovább javult a végre­hajtó bizottság tanácsülést és a tanácsrendeletek megalkotá­sát előkészítő tevékenysége. A vb — amelynek munkáját a tervszerűség, a munkatervi fel­adatok végrehajtására irányuló törekvés jellemezte - jelentő­ségéhez mérten foglalkozott a tervezési, településfejlesztési, szolgáltatási, ipari és kereske­delmi, arányosan pedig a vá­rost érintő fontosabb társada­lompolitikai, városfejlesztési és üzemeltetési kérdésekkel. A ta­nácsülés a vb tavalyi munká­járól szóló tájékoztatást elfo­gadta. Következő témaként a ta­valy végzett társadalmi mun­kákat kiértékelő előterjesztésről döntötték. 1978-ban a közössé­gi segítőkészség hosszan so­rolható példái 35,7 millió fo­rintnyi társadalmi munkát je­lentettek Pécsnek. Ez az ösz- szeg 18 százalékkal magasabb az 1977-es értéknél. A múlt évi teljesítés alapján minden pécsi lakosra 210 forint értékű tár­sadalmi munka jutott. A tisz­tán társadalmi munkaként ér­tékelhető summa mellett a ta­nács fenntartási, fejlesztési te­vékenységét csaknem 11,5 mil­lió forint társadalmi támoga­tás (vállalati pénzátutalások, alapátengedések) is segítette. Az „Egy napot Pécsért" moz­galomban végzett kiemelkedő társadalmi munkájukért arany-, ezüst- és bronzdiplomával ösz- szesen 495 munkahelyi kollek­tívát, arany-, ezüst-, illetve bronzplakettel 329 személyt tüntettek ki, dísz-brigádnaplót pedig 63 szocialista brigádnak adományoztak. A tanácsülés az 1978-as társadalmi munka értékelésével és az „Egy napot Pécsért” mozgalom kitünteté­seinek odaítélésével egyetértett és erről is határozatot hozo*t. A megyei tanácsban végzett munkájáról két megyei tanács­tag, Török Ferenc és dr. Vár­szegi Károly számolt be, majd az időközi tanácstagi válasz­tások kitűzéséről esett szó. Ezekre azért kerül sor, mert Ambrus Jenő és Kánig János tanácstagok elhunytak. A meg­üresedett 2. és 53. számú ta­nácstagi választókerületben a Baranya megyei Tanács tűzi ki a választásokat. A testület mindkét napirendi pont ügyé­ben határozatot hozott. Dr. Martin Jánosné, az egész­ségügyi és szociális bizottság — nem tanácstag — tagja nyugdíjazása miatt a tanács­ülés a megüresedett posztra dr. Schein Márta belgyógyász­főorvost választotta meg. A testület jóváhagyólag tu­domásul vette a Pécs városi NEB idei ellenőrzési tervét, majd egy középlejáratú hitel- igénylésről döntött. A 41,5 mil­lió forintos középlejáratú fej­lesztési alap megelőlegezési hitelt a Ivov-kertvárosi „B”- ütem alapközműveinek kiépíté­sére és a Megyeri úti szenny­víztelep rekonstrukciója „0”- üteméne'k befejezésére veszik igénybe. A tanácsülés a hitel- felvételt is elfogadta. Végezetül a tanácsülésen in­terpellációk hangzottak el. Az interpellációk többsége lakóte­rületének gondjairól, az utca­közösségeket érintő kérdések­ről szólt. Az illetékesek a kér­dések egy részére nyomban választ adtak, míg másokra 15 napon belül írásban válaszol­nak. A Pécs városi Tanács ülé­sén részt vett dr. Petőházi Szil­veszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára is. Pécsi újságírók Eszéken (Tudósítónk telefonjelentése) Az eszéki Glas Slavonije és a Dunántúli Napló hagyomá­nyos együttműködéseként teg­nap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Eszéken, a Filmbarátok Klubjában a Slavónia-Baranya régió napilapja. A konferen­cián Eszék város társadalmi, politikai és gazdasági szerve­zeteinek vezetői tájékoztatták a város és a régió aktuális kérdéseiről a baranyai sajtó, a Dunántúli Napló, az MTI, a Magyar Rádió Pécsi Stúdió­ja és a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója munkatársait. Eszéki részről a tájékoztatón részt vett Bosko Strajnics, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége eszéki bizottságénak tit- kárhelyettese, Gusztáv Ostoic és Zoran Erdeles, az eszéki tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettesei, Tausz Imre, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Slavónia baranyai bizottságának alelnö- ke, a Magyar Képes Újság főszerkesztője, valamint Nedel- ko Stevic, az Osijek Export- Import vezérigazgatója. A tá­jékoztatót Vladimir Giner, a Glas Slavonije felelős főszer­kesztője nyitotta meg, aki üd­vözölte a Pécsről érkezett új­ságírókat és Eszék város tár­sadalmi, politikai szervezetei­nek vezetőit, akik ezután vá­laszoltak a magyar újságírók kérdéseire. G. O. KÖZLEMÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents