Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-29 / 87. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt tlanlö XXXVI. évfolyam, 87. szám 1979. március 29., csütörtök Ara: 1,20 Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Béren felüli juttatások • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. március 28-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, és Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a belpolitikai élet időszerű kérdéseiről. Az ülésről közlemény jelenik meg. A bírálat tárgya: Egyiptom és az Egyesült Államok Gazdasági és politikai szankciókról tárgyalnak Kort Waldheim: a külön béke érintetlenül hagyja a térség tő prnblémájét H atszor annyi költségvetési forintot használnak fel kiadásaik fedezésére napjainkban az óvodák (1960: 460 millió, 1978: 2,7 milliárd), mint majdnem két évtizeddel ezelőtt. Egyetlen, s nem is a nagy tételek közül való ez a béren felüli juttatások sorából, abból a jövedelemforrásból, amelynek szerepe folyamatosan és gyorsan növekszik. A lakossági jövedelmeknek lényeges része az említett bevételi lehetőség. Azért kapta a „béren felüli" elnevezést, mert nem a végzett munka szerint osztják el, s azért „juttatás", mert független a végzett munka, sőt bizonyos esetekben magának a munkának a mennyiségétől. Alapja: a szükséglet (például az oktatás), a rászorultság (egészség- ügyi ellátás). A béren felüli juttatások java éppen ezért a szociálpolitika körébe tartozik. Azaz: jövedelmünk egy — nagyobb - részéhez a munka szerinti elosztás alapján jutunk, másik - kisebb - részéhez viszont a társadalmi méretű gondoskodás segít hozzá. Ebben az évtizedben, 1970 és 1978 között a költségvetési társadalombiztosítási kiadások több mint a kétszeresükre nőttek. A szociális és egészség- ügyi ellátás költségei 15 mil- iiórd forint fölé emelkedtek, az oktatási és kulturális feladatok ellátása pedig 26 milliárdnál többet követel. A társadalmi juttatások egy főre eső összege 1970-ben 4545 forint volt, öt év múlva ez a summa már 7906 forintot tett ki, s 1978- ban túlhaladta a tízezret. A közös teherviselés nagyságát a következőkkel érzékeltethetjük: 1970-ben 23,4 milliárd forint volt a pénzbeni, s ugyanannyi a természetbeni társadalmi juttatások értéke, összesen tehát mintegy 47 milliárd! A változás 1977-re: 59,6 milliárd a pénzbeni, 43,1 milliárd a természetbeni juttatások — összesen 102,7 milliárd — forint ösz- szege. Az arányokat kifejezi, ha leírjuk: a munkából származó jövedelem 1977-ben 251,1 milliárd forintot tett ki. Nem vetjük el tehát a sulykot, ha azt állítjuk: a béren felüli juttatásoknak meghatározó szerepük van mind az állami költségvetésben, mind a családi bevételek és kiadások alakulásában. Illő most már, hogy föJraj- zoljuk a teljes kört: béren felüli juttatás a gyermeknevelés terheihez való hozzájárulás (a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, az óvodák, bölcsődék fönntartása): az oktatási, művelődési, sportolási szükségletek kielégítésének fedezése, az egészségvédelem, a betegek gondozása és segélyezése (a táppénz, a gyógyszerár-támogatás, a terhesgondozás, az egészségügyi intézmények fönntartása); a már nem munkaképesek (rokkantak), a munkától visszavonultak (nyugdíjasok) ellátása (nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, járadékok, öregek napközije, szociális otthonok); a munkával összefüggő juttatások csoportja (utazási költségtérítés, munkaruha, étkeztetési hozzá-' járulás, munkásszálló, kedvezményes üdültetés, üzemi gyermekintézmények fönntartása stb.). Az előbbi bekezdésben állók azt is magukba foglalják, hogy a juttatások lehetnek termé- szetbeniek — pl. az egészség- ügyi ellátás —, s pénzbeniek, mint a családi pótlék. Az utóbbiakról a felhasználáskor ki-ki maga dönthet — a családi pótlékból akár színes televízió is lehet, de gyakrabban lesz cipő, ruha —, a természetbeni juttatások igénybevétele viszont meghatározott formákban történik. Mindkét csoport aránya folyamatosan és gyorsan növekszik a jövedelmeken belül, elsősorban a pénzbeniek bővülésének ritmusa szapora, de a természetbenieké is meghaladja a munkából származó jövedelmek emelkedésének ütemét. Bepillantást ad a változásokba, a kiadások nagyságába néhány példa. Napjainkban egymillió fölött van a családi pótlékban részesülő családok sráma, s a pótlék ösz- szege meghaladja a 9 milliárd forintot; amíg 1970-ben egy érintett családra havi 320 forint jutott, 1977-ben kereken 700. Továbbá: 1970 és 1977 között megháromszorozódott a nyugdíjakra kifizetett összeg, s napjainkra a nyugdíjasok száma elérte a kétmilliót. A táppénz összege túllépi a hét- milliárd forintot, s ösztöndíjakra is elmegy egy-egy esztendőben 750 millió. Fenn kell tartani 92 ezer kórházi ágyat, 159 mentőállomást, ellátni 31 ezer gondozottat a szociális otthonokban, hónapról hónapra kézhez adni a 280-290 ezer gyermekgondozási segélyen levő szülőnek a járandóságát... K ötelezettségeink nagyok, mert a béren felüli juttatások kiterjedt rendszerét alakítottuk ki, s fejlesztettük tovább. Nem a szavakkal való játék: az elért színvonal megtartásának, s a további fejlődésnek egy lehetősége van. Az, hogy mit és hogyan teszünk a — munkabér fejében. Lázár Gábor A bagdadi Béke palotában szerdán 19 arab ország külügy-, gazdasági és pénzügyminiszterei együttes tanácskozást kezdtek az egyiptomi—izraeli különbéke miatt Egyiptommal és az Egyesült Államokkal szemben érvényesítendő szankciókról. Az értekezleten a Palesztinái Felszabadítási Szervezet által előterjesztett követeléseket vitatják meg. Az AFP jelentése szerint a tanácskozás résztvevői elfogadták azt az iraki javaslatot, hogy az arab államfők részvételével rendezzenek gazdasági csúcsértekezletet. A PFSZ küldöttsége munkaokmányt terjesztett a külügy- és gazdasági miniszterek értekezlete elé. Ebben követeli az Arab Liga székhelyének áthelyezését Kairóból, valamint Egyiptom kizárását a szervezetből. A PFSZ (Folytatás az 5. oldalon) Pártházépítés Pécsett, a Tüzér utcában, a volt lovarda udvarán megkezdték a körzeti pártszékház építését. A régi épület egy részét lebontották és a Szentlőrinci Költségvetési üzem dolgozói megkezdték a munkát. Az új létesítményt előreláthatólag november 7-én adják át. Erb János felvétele » Talajvédelmi munkákat végeznek a nagypeterdi termelőszövetkezetben a Sellyéi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat dolgozói. Február közepén kezdték a talajvizet elvezető csőhálózat fektetését — Szokolai felv.— A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Napirenden az 1978. évi állami ellenőrzések tapasztalatai Javult az ellenőrzők együttműködési készsége Sok még a hiányosság a gazdálkodásban Elég régről beidegződött szokásunk: a revizort nem szeretjük, idegenkedve fogadjuk, hogy vajon a pénzügyi-gazdasági tevékenységünk, mely visz- szásságát veszi észre, teszi szóvá. Holott az ellenőrzések elsősorban gazdálkodási fegyelmünk megszilárdításához nyújtanak segítőkezet, adnak megszívlelendő tanácsokat. Valahogy így lehetne sommázni azokat az észrevételeket, melyek tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülésén többek között elhangzottak. Dr. Dányi Pál tanácselnökhelyettes előterjesztésében most első ízben került megyénk e fóruma elé az állami ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló jelentés, amely 1978 tanulságait köti csokorba. Az állami ellenőrzés megyei koordinációjában tavaly 42 szerv vett részt, s e szervek megközelítően 4500 egységnél 29 000 ellenőrzést végeztek. E sorban a Baranya megyei NEB 16 témavizsgálatot tartott — országos vizsgálatokba kapcsolódva. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések során a gazdálkodás szabályossága, a beruházási fe. gyelem, a hatékonyság, a központi határozatok érvényesítésének és a közgazdasági szabályzók működésének mikéntje került elsősorban terítékre. Ezek nyomán egyértelműen megállapítható, hogy bár javult a vóllalatok-szövetkezetek pénzügyi fegyelme, csak elenyésző azoknak a száma, ahol ne lenne kisebb-nagyobb hiányosság. A munkaerőgazdálkodásban továbbra is jelentkeznek gondok, bár kedvező változások is megfigyelhetők. így például nagyobb figyelmet fordítanak a vállalatok a munkaerő-tervezése, a bérgazdálkodással kapcsolatos szabályzó rendszer hatásaira, a szociálpolitikai és munkavédelmi feladatok ellátására. (Az adminisztrációs munka színvonalán azonban feltétlenül javítani kellene!) Az árellenőrzések tapasztalatai közül egyet emelnénk ki: a vállalati és szövetkezeti árpolitikát általában a mértéktartás és a viszonylagos árstabilitásra való törekvés jellemzi. Baranyában az adózók száma 178 740 fő. Az adóellenőrzések főleg a kisiparosoknál és a magánkereskedőknél fedtek fel hiányosságokat, bár ez nem annyira a kisiparosok adófizetési fegyelmezetlenségét jelzi, inkább az adóközösségi eljárás korszerűsítésének igényét veti fel. Ugyanis: az adók megállapításának társadalmasítása e pillanatban nem váltja be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. Az előterjesztés vitájában felszólalók között Pirisi Jánosáé, a Pedagógus Továbbképző Intézet vezetője a belső ellenőrzések kapcsán javasolta, hogy meg kellene oldani a kislétszó- mú gazdálkodó szervezetek közös belső ellenőrzési rendszerét. Hasonlóképpen a belső ellenőrzési rendszer színvonalának emelését sürgette dr, Ár- gyelán János, a B. m.-i Rendőrfőkapitányság vezető helyettese. Dr. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának vezetője szerint az ellenőrzési módszereink fejlesztésére is szükség van. A pénzügyi-gazdálkodási fegyelem jellemző vagy általános javulásáról nem beszélhetünk: a vizsgált egységek döntő többségében mindig valamiféle hiányosságot talál az ellenőrző. Ahhoz, (Folytatás a 2. oldalon)
