Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-04 / 62. szám

1979. MÁRCIUS 4. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. touabbi felqdqtolr__^J Eredményes a nőpolitikái határozat végrehajtása Beszélgetés dr. 1erszi Istvánnal, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárával Az MSZMP KB 1970 februárjában határozatot hozott a nők politikai, gazdasági, szociális hely­zetéről, a további feladatokról. A nagy jelentő­ségű központi intézkedés nyomán a megyei párt- bizottság végrehajtó bizottsága 1972. május 30-i határozatában, illetve a megyei pártbizottság 1973. november 14-i állásfoglalásában szabta meg a nőpolitikái határozat végrehajtásának megyei feladatait. Ezek a dokumentumok képez­ték alapját a nőpolitikái munkának a megye- A pártbizottság elé tér- jesztett jelentés I. fejezete a nők politikai helyzetét, közéleti tevékenységét elemezte. Mit ál- lapítottak meg? — Elöljáróban hadd említsem meg, hogy a nőpolitikái hatá­rozat végrehajtását napirenden tartották a megyei, járási, vá­rosi, iközségi párt-, állami, tár­sadalmi, gazdasági és mozgal­mi szervek — kezdte válaszát a megyei pártbizottság titkára. — A gyakorlati munka során kel­lő figyelmet fordítottunk és for­dítunk a jövőben is arra, hogy a nőpolitika nem különíthető el a párt áltailános politikájá­tól, hanem annak szerves része, vele szoros egységet alkot. A nőpolitikái határozat sokrétű, bonyolult, más tevékenységek­kel összefüggő, azokkal köl­csönhatásban lévő, hosszútávú feladatkomplexumot jelent, eredményes megoldását csak más fontos gazdaságpolitikai, szociá I pol iti kai, kul túrpol iti kai határozatok végrehajtásával egyidőben, azokkal összhang­ban lehet és kell biztosítani. A határozatban megszabott feladatok végrehajtása az egész társadalom ügye. Társa­dalmi felemelkedésünknek a fejlett szocialista társadalom felépítését célul tűző valameny- nyi feladat végrehajtásának egyik kulcskérdése a nőpoliti­kái határozat végrehajtása. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy a Központi Bi­zottság 1970. 'február 18—19-i nőpolitikái határozatának vég­rehajtása megyénkben is ered­ményes, Megyénkben az aktív keresők 42,3 százaléka nő. Fej­lődött szerepük, részvételük a munkában, a közéletben, nőtt arányuk a vezető testületekben. A különböző párt-, állami, tár­sadalmi szervek választott tes­tületéiben jelentős mértékben, 2—8 százalékkal nőtt arányuk. Jelenleg a párttestületi tagok 23.3 százaléka, a tanácsi tes­tületi tagok 25,5 százaléka, a KISZ testületi tagok 45 százalé­ka, a szakszervezeti testületi taqok 44 százaléka, a Hazafias Népfront testületi tagjainak 34 százaléka nő. A politikai, álla­mi, gazdasági és társadalmi szervek vezető beosztásaiban is nőtt arányuk, bár mérsékeltebb ütemben. A nők vezető funkcióra való felkészítése, beállítása is cél­tudatosabb és tervszerűbb a korábbinál. Az állami iskolai végzettség biztosítása mellett nagyobb figyelmet kap a politi­kai képzés és az alkalmasság is. Ezt jól szolgálják a párt- és állami szervek káderképzési, * továbbképzési és utánpótlási tervei. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a nők nö­vekvő politikai, közéleti aktivi­tása, szakmai és politikai al­kalmassága az utánpótlás terv­szerűbbé válása ellenére is von­tatottan halad a vezető, főleg az elsőszámú vezetői funkcióba állításuk. A párt- é? a KISZ- apparátusban nagyobb, az ál­lami és gazdasági élet terüle­tén lassúbb a fejlődés. Például a párt politikai apparátusában 23 százalékról 26,5 százalékra, a KISZ apparátusában 15 szá­párt-, állami, gazdasági, társadalmi szerveiben és mozgalmaiban. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1970 óta öt alkalommal foglalkozott a határozat végre­hajtásának egyes kérdéseivel. Ez év januárjában a megyei pártbizottság is­mét napirendre tűzte és átfogóan értékelte a nőpolitikái határozat végrehajtásának megyei tapasztalatait. Erről kértünk interjút dr. Jerszi Ist­vántól, a megyei pártbizottság titkárától. kelve mit állapított meg a pártbizottság? — A nőpolitikái határozat végrehajtása megyénkben is kedvező gazdasági feltételek között kezdődött. Ez gyors és határozott intézkedéseket tett lehetővé különösen az élet- és munkakörülmények, valamint a szociális ellátás javításában. A párt nőpolitikái határozata és az 1013-as kormányhatározat szellemében a vállalati, üzemi és szövetkezeti tervekben, vala­mint a kollektív szerződésekben megfogafmazták a nők érdeké­ben teendő intézkedéseket Ezek időarányos része megvaló­sult. A nők általában elisme­rik az értük tett erőfeszítése­ket, és aktívan részt vesznek a határozatból adódó feladatok végrehajtásában. Ez elsősorban a termelési feladatok fegyel­mezett végrehajtásában, a kö­zösségért vállalt társadalmi munkában, munkaakciókban való aktív részvételben nyilvá­nul meg. A többségében nőket foglalkoztató üzemekben elő­forduló tartós, vagy részleges létszámhiány esetében is fe­gyelmezetten teljesítik a kollek­tívák számára előirányzott ter­melési feladatokat. Nőtt a szocialista brigádok, női újítók, kiváló dolgozó nők száma: 1970-ben 15 317, 1978- ban 22 000 nő volt szocialista briqádtag. A női újítók száma 1970-ben 48, 1978-ban 280 volt. Természetesen az átlagon felüli teljesítmények anyagi és erkölcsi elismerésében is ked­vező változások következtek be. így például a Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek. 30,5 százaléka nő. A vállalatok tár­sadalmi és gazdasági vezetői­nek többsége tudatosan számol a dolgozó nők sajátos gondjai­val. Ennek nyomán iöttek létre azok a helyi intézkedések, ame­lyek figyelembe veszik a nők természeti adottságait, az anya­sággal járó gondokat és más speciális tényezőket. Az utóbbi években megyénk­ben is kedvezően alakult a nők foglalkoztatási szerkezete. Nőtt az iparban foglalkoztatottak száma és arányuk ma megha­ladja a 37 százalékot, örven­detes, hogy az elmúlt években arányuk nemcsak a hagyomá­nyosan nőket foglalkoztató ipar­ágakban nőtt, hanem a vegyi, műszaki és gépiparban is. A mezőgazdaságban a dol­gozók mintegy 40 százaléka nő. Szívesen vállalnak munkát az állami gazdaságokban, mert az iparszerű termelés, a munka- szervezés, a munkarend ók a szociális ellátás kedvezően ala­kul. A termelőszövetkezetek ak­tív dolgozóinak 36,4 százaléka nő. Sokan közülük alapító tag­jai a szövetkezeteknek és a szo­cialista brigádoknak. Általában jó eredménnyel végzik munká­jukat, teljesitik kötelezettségei­ket ezen a területen is. Az álla­mi és szövetkezeti szektorban dolqozó nők munkakörülmé­nyei konkrét munkavéqzési le­hetőségei nagy szóródást mu­tatnak. Számos területen a túl­terhelés, másutt a folyamatos munka biztosításának hiánya okoz gondot. Vannak különb­zalékról 38 százalékra nőtt ará­nyuk 1972-höz képest. A me­gye 186 általános iskolájá­nak igazgatója közül csak 38 a nő, annak ellené­re, hogy a pedagógusok döntő többsége nő és a vá­lasztási lehetőség is nagyobb.- üzemekben, ipari szövet­kezetekben vezető beosztásba állításuk tapasztalatairól van-e értékelés?- Kedvező tapasztalataink vannak az üzemekben. Alig akad olyan munkahely, vagy üzem, ahol 1970 óta nem került nő vezető funkcióba, elsősor­ban középvezetői szinten. A kö­zelmúltban megvizsgált 18 üzem összesített adatai szerint 1970—1978 között a vezetői funkcióba állítottakból a nők aránya az elsőszámú vezetői beosztásokban 15,4 százalékot, a közép- és alsószintű vezetői posztokon 22,5 százalékot tesz ‘ki. Az ipari szövetkezetek 7 év alatt 278 férfi mellett 114 nőt neveztek ki középvezetőnek. Tény azonban az is, hogy ke­vesebb nő van vezető beosztás­ban, mint amennyi alkalmas arra.- Miben látja ennek okát?- A vezetésre alkalmas nők közül még ma is sajnos töb­ben visszautasítják a magasabb beosztást. Az elutasítás okai részben objektív természetűek, ezért érthetők, míg más ese­tekben vélt kifogásoknak, ki­búvóknak minősíthetők. Hadd folytassam annak megállapításával, hogy fokozó­dott aktivitásuk, politikai fele­lősségük, kezdeményezőkészsé­gük, kritikai bátorságuk. A nők politikai fejlődésére, közéleti aktivitásuk fokozódására ked­vezően hatott az is, hogy a párt-, és a tömeqszervezeti ok­tatásban nagyobb arányban vesznek részt. Az 1970—1978 között a pártoktatásban részt vevő nők aránya 28,2-ről 30,9 százalékra, a tömegszervezeti oktatásban résztvevőké pedig 40,4-ről 51,6 százalékra nőtt. Ennek eredményeként nőtt a párttagságon belüli arányuk is: az 1970. évi 20,6 százalékról 24.4 százalékra. Tapasztalataink azt bizonyít­ják, hogy a nők nemcsak isme­rik, elfogadják a párt politiká­ját, hanem mind nagyobb részt kérnek és vállalnak annak vég­rehajtásából is. Mind nagyobb számban vesznek részt a szo­cialista briqádmozgalomban, munkaversenyben. Túlnyomó többségük igen becsületesen, példamutatóan dolgozik és ki­tűnően helytáll a munka, a család és a gyermeknevelés összetett feladatainak megol­dásában.- Megyénkben mintegy 90 ezer az aktivan kereső nők száma. A párt nőpolitikái ha­tározata és az erre épülő 1013- as kormányhatározat szellemé­ben a vállalati, üzemi és szö­vetkezeti tervekben, valamint a kollektiv szerződésekben meg­fogalmazták a dolgozó nők ér­dekében teendő intézkedéseket. Hogyan alakult az intézkedé­sek végrehajtása, a nők gazda­sági, szociális helyzetét érté­Megyénkben mintegy 90 000 az aktivan kereső nők száma ségek a szociális ellátás vonat­kozásában is. Szerényen, de javult a szak­munkás-bizonyítvánnyal rendel­kező és a betanított munkásnők száma. Ez több bkkal magya­rázható. Számos szakmát még mindig kizárólag férfiaknak való munkának tekintenek, mivel egyes gyártási folyamatoknál nincs kellő ösztönzés a szok- másítósra. A női szakmunkás- tanulók részére kevés a kollé­giumi férőhely. Probléma az is, hogy a szakmunkásbizonyít­vánnyal rendelkezők 18 száza­léka nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgo­zik. A termelőszövetkezetekben fizikai munkát végző nőknek csak 5—10 százaléka szakmun­kás. Számottevő eredmények szü­lettek az elmúlt években az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének gyakorlatban tör­ténő megvalósításában. Az üzemek többségében felmérték az azonos munkát végző férfiak és nők bérét és az indokolatlan különbségeket megszüntették. Ezzel azonban még nem sike­rült felszámolni az egyes fog­lalkoztatási ágakban lévő bér- elmaradást. A vizsgálatok ta­pasztalatai szerint az ügyintéző és ügyviteli dolgozó nők 50 százalékánál találhatók még béraránytalansógök. A nőpolitikái határozat meg­jelenése után a vállalatok, üze­mek, szövetkezetek, intézmé­nyek nagyobb figyelmet fordí­tottak a nők munkakörülmé­nyeinek javítására, egészségük védelmére. Új porelszívó be­rendezéseket, zajártalom-csök- kéntő, valamint közlekedési, szállítási eszközöket vásároltak. Korszerű szociális létesítménye­ket építettek, illetve a meglé­vők jelentős részét felújították. Ennek ellenére a megyei tanács 1978. évi felmérése alapján az ipari telephelyek 51,4 százalé­kában még mindig aránytala­nul nehéz munkakörülmények között dolgozik a baranyai munkásnők 46,2 Százaléka. A határozat végrehajtásának eredményeként nőtt az anyák társadalmi megbecsülése, fej­lődött és bővült a szociálpoli­tikai és egészségügyi intéz­ményrendszer, a munkahelyek egyre több segítséget adnak a nőknek az anyai hivatásuk el­látásához. Kiemelt figyelmet kapnak a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő nők. Az utóbbi években jelen­tős szociálpolitikai intézkedések láttak napvilágot és ezek vég­rehajtásával jelentős mérték­ben csökkent a család ellátá­sával járó terhelésük. így pél­dául a gyermekgondozási se­gély adta lehetőséggel jelen­leg 11 000 nő él, a szülő nők mintegy 70 százaléka. Nagy se­gítséget jelentenek a gyermek­intézmény-hálózat fejlesztésé­ben elért eredmények is. Az el­múlt években az óvodai férő­helyek száma 9327-ről 12 000- re emelkedett. Az óvodás korú gyermekek 75 százaléka felvé­telt nyert. A különböző keres­kedelmi és szolgáltatási háló­zat fejlesztése, az ellátás szín­vonalának "javulása szintén so­kat könnyít a nők és a csaló­dok háztartási gondjain. — A megyei pártbizottság a nőpolitikái határozat időará­nyos végrehajtásának megtár­gyalása után, — figyelembe vé­ve az eltelt nyolc év eredmé­nyeit és a jelenlegi megyei helyzetet — milyen feladatok megoldását tűzte célul? — A nőpolitikái határozat hosszú távon szabja meg fel­adatainkat. A megyei pártbi­zottság most e hosszú távú fel­adataink időarányos részét te­kintette át. A végzett munka el­ismerése mellett ez azt is je­lenti, hogy változatlanul feladat a nőpolitikái határozatból adó­dó konkrét feladatok végrehaj­tása. A megyei pártbizottság ennek értelmében részletesen és konkrétan megszabta azokat a feladatokat, amelyek végre­hajtásával teljesebb mértékben megvalósul a nőpolitikái hotá- rozat. A feladatokat szerven­ként és szintenként határozta meg, ezeket ismertettük a ha­tározat végrehajtásában érde­kelt szervek vezetőivel. Ezért ezeket én nem ismétlem meg. Közülük azonban néhányat sze­retnék kiemelni. Első helyen említem a nő­politikái határozat végrehajtá­sa döntő előfeltételének az egységes értelmezés és cselek­vés kérdését. A jelentésben utaltunk arra, hogy a határoza­tot általában ismerik és ezzel egyet is értenek. Helyenként azonban közel sem ilyen ked­vező a kép ha a konkrét ese­tek és kérdések vonatkozásá­ban nézzük a határozat lénye­gének ismeretét és a vele való egyetértést, vagy egyet nem ér­tést. Egyik oldalon a hangza­tos helyeslés, a másikon a többségében meq nem alapo­zott kifoqások özönével talál­kozunk. Ebből adódik az a je­lentős feladat, hogv a határo­zat egységes értelmezését, s ennek alapján végrehajtását minden szervben, minden szin­ten következetesebben kell biz­tosítanunk a jövőben. A másik probléma: a női egyenjogúság, a nők társadal­mi, közéleti, csalódon belüli szerepének megítélése. Ezen a területen is vannak lényeges pozitív változások, de hiba len­ne hallgatni gondjainkról. A gondok okait több esetben ele­meztük és arra a megállapítás­ra jutottunk, hogy ezek többsé­ge a múltban, a magántulajdo­non alapuló polgári, kispolgári és néha a feudalista viszonyok maradványaiban található. Ez­zel a hatással még hosszú ide­ig számolnunk kell. A káros né- ze ek és maradványok ellen ál­talában éppen a megváltozott viszonyok és az elért eredmé­nyek alapján bátrabban és ha­tározottabban fel kell lépnünk. A harmadik probléma: a nők politikai, szakmai képzése, fel­készítése, vezetővé válása. A különböző típusú és szintű szer­vek vezető testületéiben, vala­mint az alsó- és középszintű vezetői funkciókban bekövetke­zett változások alapján egyér­telműen kedvező a kép. Az el­sőszámú vezetők számát tekint­ve azonban nagyon lassú a fej­lődés még azokon a területe­ken is, ahol többségében nőket foglalkoztatnak. Meggyőződé­sem, hogy ez nem kádersze­génységgel magyarázható első­sorban. Megítélésem szerint több az elsőszámú vezetői funk­cióra alkalmas nő, mint ameny- nyi vezető van. Ez főleg Iskolai és más intézményi területre vo­natkozik. A lassú előrehaladás fő okát szemléletünk fogyaté­kosságaiból adódóan abban Tatjuk, hogy a nőkkel szemben egy kicsit eltúlozzuk a követel­ményeket és abszolút bizton­ságra törekszünk. Ezen változ­tatnunk kell. A különböző szer­vek vezető testületéibe bevá­lasztott nők társadalmi, közéleti tevékenysége alapvetően pozi­tív, de felvetődött több helyütt az is, hogy a nők aktivitása, bátortalansága esetenként gon­dot okoz. Ezért a velük való ha­tékonyabb foglalkozással, ala­posabb információkkal is elő kell segíteni munkájukat. A nők közéleti tevékenységé­vel, szereplésével, vezető funk­cióra felkészítésükkel és beállí­tásukkal kapcsolatban még egy jelentős kérdésre felhívta a me­nyei pártbizottsáq a figyelmet. Ugyanis a káderképzési, után­pótlási javaslatok kialakítása során a különböző elképzelések ismertetését követően sajnos eléggé gyakran találkozunk a nők részéről bátortalansággal, önmagukat leértékelő vélemé­nyekkel és a személyüket érin­tő javaslótok elutasításával. Tovább kell javítanunk a nők társadalmi esélyeinek, gazda­sági, kulturális, szociális és tu­dati feltételeit. A nőpolitikái határozat végrehajtása, ellenőr­zése során az irányító pártszer­vek és a különböző szervekben dolgozó vezető kommunisták méq fokozottabban követeljék meg, hogy az érdekeltek követ­kezetesebben képviseljék a marxista—leninista szemléletet a párt ezzel kapcsolatos állás­pontját. Határozottabban lép­jenek fel minden, ezzel ellenté­tes, vagy ezt torzító nézet, ma­gatartás ellen. Világosan kell látnunk, hogy a XI. kongresszus, a központi és a megyei pártszervek határoza­tai, mindenekelőtt a KB 1978. december 6-i határozata meg­valósítása csak igen jelentős társadalmi méretű összefogás­sal, méq fegyelmezettebb mun­kával biztosítható. Ebben a munkában a korábbinál erőtel­jesebben számítunk a nők ön­zetlen, aktív közreműködésére is. Meq vaqyunk qyőződve ar­ról hoay mint eddig, ezután is vállalják a többletmunkát, mert tudják; a nők politikai, qazdasáqi és szociális helyzeté­nek további javítása, a szocia­lizmus sikeres építésének, ter­veink teljesítésének függvényé­ben biztosítható — feiezte be nyilatkozatát dr. Jerszi István elvtárs. Garay Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents