Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-28 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek A termelés főszereplője Nem éppen új felismerés, hogy a termelés meghatározó tényezője a termelő ember; mégis, az ebből származó elvi és gyakorlati következtetések világszerte már-már új hullám­ként hódítanak teret. A terme­lékenység emelésének általáno­san elismert forrásává vált az úgynevezett emberi tényező. A tudományos-technikai for­radalommal kibontakozó — azt mondhatnánk — gépesítési mámor kezdi átadni a helyét a reálisabb megfontolásoknak. Valójában az évszázad első ne. gyedében bontakozott ki az a szervezési, gazdálkodási gon­dolkodásmód, ami az amerikai Taylor nevéhez fűződik, s azzal jellemezhető, hogy az ember mintegy a technológia aláren­delt „alkatrészévé”, a gépesítés diktálta feltételek „csavarjává” vált. Ez a felfogás azután az automatizálás térhódításával, a munkaszervezés újabb és újabb módszereivel sokáig élet­ben tartotta, sőt, kizárólagos­sá tette azt a hiedelmet, hogy az ember a végletekig hozzá­igazítható a gépek, az auto­maták követelményeihez. Az utóbbi- években viszont szinte a felfedezés erejével tör­nek utat az ellentétes felisme­rések. Maga a technológiai fejlődés vezetett el a legenda cáfolatához azzal, hogy bebi­zonyította: az automatizálás új és új csúcstechnológiáinak al­kalmazásakor határt szab az elérhető eredményeknek, a vár­ható hatékonyságnak az em­ber alkalmazkodó képessége, a termelés monotóniája, általá­ban: az ember és a gép me­rőben új viszonya. Ezért kerül­nek előtérbe — ugyancsak szer­te a világon — azok a kezde­ményezések, módszerek, ame­lyek üzemközi szünetekkel, a ru­galmas munkaidő bevezetésé­vel, a futószalagok helyett is­mét a csoportos munkaszerve­zési eljárásokkal kísérleteznek. Nálunk történelmileg új le­hetőség nyílik arra, hogy — a szervezési előrehaladással együtt — az emberi tényező igazi tartalmaira, a közös tu­lajdonból fakadó tudatra, a de­mokratikus közreműködés ener. giáira is alapozzunk. S ha innen, tehát a társa­dalmi lehetőségek oldaláról nézve vizsgáljuk gazdálkodási helyzetünket, még egyértel­műbb, milyen bőséges forráso­kat hagyunk kihasználatlanul. Ismeretes, hogy a súlyosbodó munkaerőhiány mind jobban kiélezi a vállalatok versengé­sét a munkaerőért — ám sok jel mutat egyszersmind arra, hogy változatlanul háttérbe szo­rul a munkaerő megszerzésének és megtartásának alapvető módja: az emberi tényezők je­lentőségének és a cselekvés szükségességének felismerése. Szociológiai vizsgálatok sora igazolja, hogy a bérviszonyok kétségtelen hatásain túl, meny­nyire meghatározóak a vállala­ti közérzet egyéb, azt mond­hatjuk: béren kivüli tényezői. Mindez természetesen koránt­sem jelenti azt, mintha a tech­nológiára kiterjedhetnének a demokratikus vita módszerei, mintha a munkaszervezést is a többségi elv, a szavazás hatás­körébe kellene utalni. Am a nemzetközi tapasztalatok sokré­tűen igazolják, hogy az emberi tényező és a technológia egyez­tethető — sőt, az igazi tartalé­kok forrása éppen ez a gon­dos, tudományos és szervezett összehangolás! Tábori András Legnagyobb nemzeti ünne­pünk, április 4-e, felszabadulá­sunk 34. évfordulója megünnep­lésére készül az ország. A váro­sokban, a falvakban, a munka­helyeken, ünnepségeken emlé­keznek meg a hazánk szabad­ságáért elesett hősökről, s visz- szatekintenek a szocialista épí­tőmunkában 1945-től napjain­kig elért eredményekre. Hagyományos ünnepélyesség­gel köszönti a főváros népe eb­ben az esztendőben is felsza­badulásunk évfordulóját. Fello­bogózzák a központi tereket, s üdvözlő feliratokkal, színes de­korációkkal díszítik a középüle­tek és a fontosabb állami intéz­mények homlokzatát. Az ünnep egyik látványossága lesz az es­ti díszkivilágítás: nagy fény­erejű reflektorokkal „emelik ki" az esij városképből a központi épületeket, műemlékeket, vala­mint a Gellért-hegyi felszaba­dulási emlékművet és a Felvo­nulás téri Lenin-szobrot. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással vonják fel az állami zászlót az Ország­ház előtt a Kossuth Lajos té­ren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkás- mozgalom vörös zászlaját pe­dig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őr­ségváltás lesz. A felszabadulásunk dátumá­hoz kapcsolódó megemlékezé­sek már napokkal előbb meg­kezdődnek. Április 2-án kerül sor a kiváló és érdemes művész címek átadására, továbbá a Rózsa Ferenc díjak adományo­zására. Másnap a Parlament­ben kitüntetéseket nyújtanak át a termelőmunkában, a tudo­mány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás és az oktatás terüle­tén elért kimagasló eredménye­kért. A rádióban és a televízió­ban 3-án, kedden hangzik el Huszár Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyette­Lázár György fogadta Sigeo Naganot Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Sigeo Na­ganot, a Japán Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki kül­döttség élén a Magyar Keres­kedelmi Kamara meghívására tartózkodik hazánkban. Az esz­mecserén jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kal­lós Ödön, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke és Shi- nichi Sugihara, Japán budapes­ti nagykövete. hattok le a hatékony üzem­egészségügyi hálózatról, kor­szerű orvosi rendelőket hoztak létre Sátorhelyen, Püspökbóly- ban és Kislippó-Károlymajor- ban, jól felszerelt egészségügyi szobát a vetőmagüzemben. A kombinát központjában levő rendelő is megérett a korsze­rűsítésre, bővítésre. Február elején saját építőipari üzemé­nek dolgozói szállták meg a rendelőt, az ő munkájuk nyo­mán nyert végleges formát az új, melynek hivatalos átadásá­ra tegnap délelőtt került sor. Az új központi üzemorvosi rendelő orvosi és élelmezés­egészségügyi célokra szolgáló laboratóriummal, a nyári diák­vendégmunkások teljes orvosi ellátásának anyagszükségletét is biztosító raktárhelyiséggel, elsősegélyhellyel, orvosi szociá­lis résszel bővült. Az átalakí­tás, a berendezési tárgyakkal sem éri el a 80 ezer forintos összeghatárt. Dr. Oratics József feladata a gyógyítás helyett egyre in­kább a növényvédelemben dol­gozók gondozására, a megelő­zésre, a beruházások köz­egészségügyi előkészítésére, a műszaki átadásokon-átvétele- ken való részvételre, valamint a dolgozók egészségügyi fel­mérésére irányul. Munkájában Takács Margit közegészség- ügyi és járványügyi ellenőr segíti, aki egyben hi­giénikus asszisztens, adminiszt­rátor és a húsminősítést is vég­zi. A jó körzeti orvosi ellátás mellett az üzemorvosi munkát segítik a látás- és hallásvizs­gáló berendezések, a vibrációs ártalom megelőzésére szolgáló műszer, foglalkoznak a moz­gásszervi, a légúti, a keringési és az emésztőrendszeri megbe­tegedések megelőzésével, utó­gondozásával is. A tegnap délelőtti házi ava­tóünnepségen a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát bővített és felújított üzemorvosi rendelőjét Győri József fejlesztési főosz­tályvezető adta át jelképesen. Az átadáson megjelent dr. Re­ményi Jenő megyei főorvos­helyettes, dr. Berki László, a Megyei Kórház főigazgatójá­nak üzemi helyettese, dr. Schmidt László, a MEDOSZ megyei főorvosa és dr. Maros Irén, Mohács városi-járási fő­orvos. Murányi László Tegnap két helyen is nyílt új vendéglátóegység: Pécsett a Sztár presszó, Szabadszentkirályon pe­dig egy étterem. Képünkön a szabadszentkirályi tsz étterme látható. (Tudósítás a 2. oldalon.) sének ünnepi köszöntője. Aznap este díszünnepséget rendeznek az operaházban: Bartók három művét: A kékszakállú herceg várát,- a Fából faragott királyfit és a Csodálatos mandarint mu­tatják be. Április 4-én este az Elnöki Tanács ünnepi fogadást ad a Parlamentben. Az ünnepi megemlékezések kegyeletes aktusai: tiszteletadás a hazánk felszabadításáért el­esett hősök, köztük a szabadsá­gunkért életét áldozó 300 ezer szovjet katona emléke előtt. Április 3-án a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Miniszterta­nács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és -mozgal­mak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság" téri szovjet hősi emlékművet és a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Hét­főn a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a kormány, valamint a fegyveres erők nevében elhelye­zik a kegyelet virágait a román hősök síremlékénél. Koszorúzási ünnepség lesz a solymári an­gol katonai temetőben a fel­szabadító harcokban elesett an­gol, ausztrál, lengyel, kanadai és új-zélandi katonák emlékmű­vénél, továbbá a Budaörsi úton, a fasizmus elleni harcokban hő­si halált halt amerikai katonák emlékművénél. Koszorúzási ün­nepséget tartanak a harkányi bolgár hősi emlékműnél, vala­mint Beremenden a jugoszláv katonai temetőben. Az indonéz küldöttség keddi programja Púja Frigyes külügymi­niszter kedden hivatalában fogadta az Indonéz Köztár­saság képviselőházának küldöttségét, amely Sastro- dinoto Kartidjonak, az in­donéz képviselőház alelnö- kének vezetésével tartózko­dik hazánkban. A találko­zón véleményt cseréltek a két ország kapcsolatairól. Jelen volt Imrad idris, az Indonéz Köztársaság buda­pesti nagykövete. Ugyancsak kedden Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke a Parlament Nándorfehérvári termében fogadta az indo­néz képviselőket. A szívé­lyes légkörű megbeszélésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Je­len volt Imrad Idris. Ezt követően a küldött­ség Budapest történelmi, kulturális, építészeti neveze­tességeivel ismerkedett. A mezőgazdasági üzem­egészségügyi szolgálat még or­szágos viszonylatban sem mondható kiépítettnek, pedig egy évtizede hozták létre az elsőt az Izsáki Állami Gazda­ságnál, közvetlen utána pedig Bolyban, az ÁG-nél. A bólyi — most már a kom­binát 2800-2900 dolgozóját érintő — kísérlet bevált, mo­dellként szolgálhat valamennyi mezőgazdasági nagyüzem üzemegészségügyi szolgála­tának kialakításához. 1969- ben dr. Oratics József — aki azóta is a kombinát dolgozói­nak üzemorvosa — kezdte még hygiénikus üzemorvosként a központ egy irodahelyiségében. Ahogy erősödött a nagyüzem gazdasági helyzete, úgy tu­dott egyre többet áldozni a dolgozóinak gyógyító-megelő­ző munkájára. Az üzemorvos teendője a hetvenes évek ele­jén egyre inkább gyógyító és gondozó munkakörré alakult át, 1973-ban a központ udva­rán levő egyik raktárból kiala­kított rendelő, váró, vetkőző és mellékhelyiség együttese jelen­tette az üzemorvos és betegei birodalmát. A kombinát dolgozói több •mint harminc községben él­nek, gyógyító ellátásukat 23 körzeti orvos végzi táppénzre vételi joggal minden elismerést megérdemlő módon. A nagy­üzem vezetői mégsem mond­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXVI. évfolyam, 86. szám 1979. március 28., szerda Ara: 1,20 34. évfordulójára nWIWOTIItllill MII mil Ilii"|r,TiBTiiifr«ipypfflMpBtjKiV'iTIIW1l"1- TWIT1 Koszorúzások, kitüntetések, ifjúsági nagygyűlés Az avatóünnepség résztvevői az új rendelőben Egészségvédelem Hatékony iizemegészségiigyi munka a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését március 28-ra összehivták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintő előterjesztés és a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseit elemző tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizottság­nak. Készülődés felszabadulásunk r

Next

/
Thumbnails
Contents