Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-26 / 84. szám

— Abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy nem kell nekem mesélnem, mert beszél­nek helyettem az újságok, s o tények. íme a tények: Az első szer­ződés egy évre szólt. Bécsben musical-színész lett a Vígszín­ház prózai színésze, aki koráb­ban a táncdalfesztivólon már szerzett meglepetést kellemes hangjával. A Theater an der Wien-ben a Broadway nagy si­kerében, az évszázad musical­jének kikiáltott Pipin-ben mu­tatkozott be, s lett pillanatok alatt sztár. A szerződést a be­mutató után azonnal meghosz- szabbították. A következő da­rab a My fair lady szerzőpáro­sának Zsizsi című musicalje. Négyszáz előadást ért meg - eddig. A harmadik darab hozta a legnagyobb sikert. Billy cím­mel mutatták be Bécsben több Oscar-díjas szerző közös mű­vét, melyben a főszereplő min­den lehetőséget megkap. Egy álmodozó fiú megelevenedő álomvilágát kell végigjátszani. Így kerül a darabba Fred Aster szteptánca, s Elvis Presley pa­ródiája. Mindez Ernyei Béla elő­adásában. Ezenkívül az NSZK- ban „show-man”-ként ismerték meg, s tóncdalénekesként ad­ja el lemezeit. S legvégül: há­rom évvel ezelőtt a német nyelv- területek szaksajtója díját kap­ta meg a Billy-ben nyújtott ala­kításáért, az „Év sztárja" címet. Ezért az utóbbi kitüntetésért az osztrák állam felajánlotta Ernyei Bélának az osztrák ál- lamDolgárságot. Miután az en­gedélyt itthon megkapta, így ma kettős állampolgárságú. — Hogyan indult el ezen az egyáltalán nem ilyen biztosnál tűnő úton? — összetűzésem volt a szín­házban, az én színházamban a Víg-ben, s ez egybeesett azzal, hogy eljött — meghívásomra — megnézni a Theoter an der Wien igazgatója, s azonnal le­szerződtetett. így az Interkoncer- ten keresztül, mint a zenészek, a zsonglőrök, s a táncosok ki­közvetítettek színészként első­nek. Nem kellett ehhez külö­nösebb bátorság. Felmértem, hogy milyen nyelvet beszélek - német, francia és angol - s mit tudok. — Milyen különbséget érez a kinti és az itthoni munka kö­zött? — Odakint nem biztonságos az élet, s ezt most nem a szó kriminológiai értelmében mon­dom. Ha egy produkcióban rossz vagyok, azt talán még elnézik, de ha másodszor is kárt oko­zok, azt mór semmiképpen nem bocsátják meg, s mivel a hír pillanatok alatt terjed, ott is. ezért nagyon kell vigyázni. Nem szabad rontani. Napra készen kell állni mindig és minden műfajban. Ezért próbálkozom én is mindenben. Például régi hobbym a táncdaléneklés — ma már pénzkereset, öt kis és egy nagylemezem jelent meg eddig a Philips cégnél. S két filmben játszottam. Az egyik a világhírű Rosemarie folytatása, a másik — nagy élmény — a Dzsiqoló című film, amelyben Marlene Dietrich partnere vol­tam. Ebben Sini Room, Kurd Jürgens és Kim Novak játszik. — Végeredményben elégedett ember? — Tulajdonképpen igen. Mert a.jó, s élvezetes munka mellé találtam egy új otthont is. De azt mondanom sem kell, hogy Magyarországot vallom hazám­nak, ahova ma is, holnap is lartozom. Juszt László Hajó- és repülőmérnökök segítenek Jön az Arany Gyömbér A Coca-Cola, a Pepsi, a Deit és a Star után itt a legújabb szénsavas üdítő ital: oz Arany Gyömbér, melynek alapanyaga szintén külföldi koncentrótum. A kellemesen savanykás, tükör­tiszta, aranyfényben gyöngyöző üdítő italt az egyesült államok­beli Canada Dry cég gyömbér­kivonatából az Erdei Termék Vállalat váci üzemében palac­kozzák. Az Arany Gyömbérrel még az idén szeretnének megjelen­ni a nagyobb szállodákban és a legfontosabb idegenforgalmi helyeken. A szerződés értelmé­ben a Canada Dry eleinte évi 2—3 millió, később 4 millió palackhoz szállít gyömbérkivo­natot, s fedezi az üdítő ital piaci bevezetésének reklám- költségeit. A cég ugyanakkor vállalta, eljárást dolgoz ki a hazai erdei vegyesszörpből ké­szülő üdítő ital gyártására, és közösen új szénsavas üdítő italt hoznak forgalomba. Hatodik éve ausztriábai Marlene Dietrich partnere volt Ameddig itthon játszott nem tartották kiugró tehetségnek. Egyetlen igazán emlékezetes főszerepe sem a színházhoz kötötte. Tv-filmből ismerte meg az ország. Ö volt Princ, a kato­na. Nos Princ, azaz Ernyei Béla hatodik éve külföldön, Auszt­riában él. Restaurálják a Feszty-körképet Kiszorul a folklór és a romantikus vonal? A dorozsmai barakk padlóján mutatja be áldozatát a táltos barátain kívül részt vett Olgyai Ferenc is. A tábori jelenetek Páljya Celesztin, míg a lovak főként Vágó Pál művei. Kijutott azonban a munkából Zeigler Károlynak, Barsi Adolfnak és Mihalik Dánielnek is. Sőt a vé­gén Feszty felesége is ismét ecsetet fogott, pedig az esküvő után éppen férje kérésére hagy­ta abba a festést az egykori Székely Bertalan tanítvány. A mű szellemi irányítója Feszty Árpád volt, Árpád alak­jában a művészre ismerhetünk, de a többi vezért is ő festette. Jókai és a színész barátok anekdotákkal tartották a lelket a szorgalmasan dolgozó festők­ben, Lányi Géza és Dankó Pista pedig muzsikaszóval szórakoz­tatta őket. Végül is elkészült és a budapesti bombázásokig valóságos zarándokhellyé vált a városligeti csarnok, ahol ki­állították, sőt a londoni világ- kiállításon is egyik legnagy­szerűbb látványosság volt. A háborút követően sok önállóan is értékes darabot kimetszettek a körképből, szerencsére most a restaurálás során tucatnyi darabot visszaadtak már, re­mélhető, többen belátják, hogy az értékes mű restaurálása a hiányzó részek nélkül is milyen nagy nehézséggel jár. A Csongrád megyei Múzeu­mok Igazgatósága szervezésé­ben immár negyedik esztendeje folyik a körkép restaurálása, amelyhez építészek, hajó és repülőmérnökök is segítséget nyújtanak. A restaurálás első műveletei a mechanikus felü­leti tisztítás és_a konzerválás, majd ezt követő vasalás, vi­szonylag egyszerű műveletek, a felfüggesztés azonban már sok­kal nagyobb gond. Nem lehet ugyanis egyszerűen keretre füg­geszteni, az alját pedig súly­zókkal megfeszíteni, ugyanis az óriási méretek miatt a kép kö­zepe kihordósodna, miként a Gettysburgi körkép restaurálá­sánál is. Csők mostanában találták meg a megfelelő módot a me- revítésre: kartonpapírból lépsejt- szerű vázat készítenek, amelyre üvegpaplannal szendvics-szer­kezetet alakítanak ki, erre ra­gasztják majd a vásznat. Szűcs Árpád, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora szerint ez a művelet veszj igénybe a legtöbb energiát és időt. Kis- ternyei Ervin és munkatársai Hoffer Andrea és Balázsovits Zsuzsanna, valamint a Képző- művészeti Főiskola restaurátor­szakos hallgatói (szünetekben) óriási erőfeszítéseik ellenére is lassan haladnak, a legjobb esetben is csak 1981-ben tud­ják Ópusztaszeren a Feszty kör­képet bemutatni. A magyarok bejövetelének restaurálása ha­sonló méretű munka, mint ami­lyenre kilencven esztendeje Fesztyék vállalkoztak, Lombosi Jenő I A legújabb nyári-tavaszi divat Párizs legtarkább nyarára készül - mondják a divatszak­emberek. A színek is ennek megfelelően alakulnak, az idei nyáron divat a napsárga, a mandarin, a málnakrém és a muskátli. És még egy fontosat szögezzünk le az elején: meg­jelenik a kontraszt-hatás az anyagokban és a színekben egyaránt. Már a múlté, hogy a különböző vastagságú anyago­kat „nem sikk” egymással kombinálni. A vászonkosztüm­höz kitűnően illik a selyemblúz és a selyemruhához a vászon kabátka. Ha már a selyemnél tartunk, jegyezzük meg, hogy tovább nő a természetes alapanyagú szövetek népszerűsége, t A len­félék, a shantung, a vászon, a puplin, a madeira, a batiszt, a karton és a „hupogós” fe­lületű cloqué. Újra divatosak a tunikák, melyek hosszabb és rövidebb változatban készül­nek. A térd alattig érők ruha­ként is viselhetők, de legtöbb­ször nadrág fölé húzzák a höl­gyek. A nadrágok párhuzamo­sak vagy szűkített szárúak. A szoknyák elvileg rövidülnek, de a gyakorlatban mindenki olyan hosszúságot válasszon, amelyik a legelőnyösebben „vágja” a lábát. A mini még idén sem tér vissza, s akik a divat kör­forgását figyelik, megállapít­hatják, hogy még várni kell a rövidke rokolyákra. A nyári ru­hák gyakran kétrészesek, köny- nyü kidolgozásúak, kevés sza­básvonallal, enyhén redőzöttek. Még jellemző a 'bő, harangos szabásvonalú alj, bár a ro­mantika, ha az életünkből nem is, de a divatvilágból már ki­szorulófélben van. Igaz, nálunk jóformán még csak most in­dult volna hódító útjára ... Ugyanígy járt a folklór is az öltözködésben, már nem tarto­zik a legújabb irányzatok kö­zé. Egyenesednek a szoknyák és a franciás jelleg mellett „fel­Tunika, szűkített szárú nadrággal Napsárga, málnakrém- és muskátliszín tör” az angolos stílus. Egye- neshatósú, slicceit vagy rakás­sal díszített szoknyákat ajánla­nak a Magyar Divat Intézet tervezői az asszonyoknak, lá­nyoknak. Állítólag a nem tel­jesen karcsúak is viselhetik oz egyenesszabású ruhákat. A nyár újdonsága még a napozó- felsőrészhez hasonló megoldá­sú blúz és ruha. A zártabb selyemruhák gyakran nyakpán- tos megoldásúak, melyeket kü­lönféleképpen lehet megkötni. A füdőruhák kiválasztásánál is az elsőrendű szempont az önismeret! Teltebbek egyré- szest, vékonyabbak bikinit vá­sároljanak. A fürdőruhák di­vatszíne a fekete és a barna, de nagyon élénkek is lehet­nek. Díszítésül festett, tarka gyöngyöket varrnak a vállpánt­ra vagy a megkötőre. Ezt a kiegészítést házilag is el lehet készíteni. A varrni tudás kü­lönben sem árt, nem kell a konfekcióra várni... Mivel még a tavasz elején járunk, ejtsünk néhány szót e hónapok öltözékeiről is. A krém, a púderrózsaszín, a vi­lágosszürke, a barna, a kék, a zöld árnyalatai „menőek", de a fekete, fehér továbbra is tartja előkelő helyét a színek ranglistáján. A bélés nélküli ka­bátka, és a bő, köpenyszerű hosszúak mellett az egyenesvo­nalú, bevarrt ujjú Shetland, ga- bardin, fésűs szövetű kabátok kerülnek előtérbe, A skótkoc- kásak, csíkosak, pepiták. A kosztümöknél nem válik el éle­sen egymástól az angolos és a franciás jelleg. Általában lágy, könnyű anyagokból készülnek. Divatos a buggyos felsőrészes, egészen rövid, karcsúsított ka­bátka és a kuliszerű, egyenes felsőrészű, bővülő húzássol gaz­dagított vagy egyenes, enyhén redőzött szoknyával, illetve az angolosabb vonalvezetésnél nadrággal. Ezek a „férfias" karakterű darabok minden kor­osztálynak előnyösek. De ne feledkezzünk el a kötött kétré­szesekről és a kötöttanyag— szövet párosításáról. Minden nő tudja, hogy a ki­egészítők mennyire feldobják az öltözékeket. Hódítanak a különböző formájú sportos „kissapkák”. Alkalmakra ele­gánsabb megjelenést biztosíta­nak a dobozkalapkák. A jól megválasztott spárga és textil- övek is fontosak. A cipőknél — a látszat ellenére — fontos szempont a kényelem. A ke­vésbé pihentető nagyon ma­gassarkú, hegyesorrúak mellett a fiatalok hordhatják a bale­rina típusúokat és mindenki­nek valók a bőr „tornacipő” jellegű lábbelik. A fatalpú szandálok is újra elindulnak, hogy megnyerjék a női szíve­ket (és lábakat). És nehogy a férfiak mellőz­ve érezzék magukat, elmon­dunk egykét újdonságot. A legújabb divat az ing az in­gen. Gallér nélküli rövidujjúra galléros, bővebb, hosszúujjú ing vehető föl. Az öltönyök klasszikus szabásúak vagy két­sorosak. A nadrágok már nem tropézosok, hanem 27—28 cen­timéter szélességűek. A divatot kedvelő férfiak elsősorban a kék, a barno árnyalatait és a pasztellszíneket választják. Barlahidai Andrea Mi lett Prínccel, a katonával? A valóságban töredékét látom A magyarok bejövetelének, de ez az 5x8 méteres vászon is döbbenetes látvány itt a kis­kundorozsmai barakk padlóján. Csaknem életnagyságú bivaly hátán ülő nő valamerre a fá­tyolos égfele tekint, ahol baja- dérok táncolnak, a vászondarab bal felső részén égnek emelt karral áldozatot mutat be a Táltos. Az 1800 négyzetméteres (115 méter hosszú, 15 méter magas) Feszty körkép egyik legépebben maradt darabján dolgoznak a restaurátorok. Feszty Árpád 1891-ben Pá­rizsban tett látogatást, ott szü­letett a gondolata, hogy De- taille és Neuville napóleoni csa­tát ábrázoló körképének mintá­jára hasonlót alkosson: témájá­ul az özönvizet választotta. Felesége Laborfalvi Jókai Róza olyannyira megrettent, hogy még akkor is elájult, amikor a Belgiumból érkezet vásznat fel­függesztve meglátta, pedig ek­kor már hozzászokhatott a gon­dolathoz, hiszen apja Jókai Mór pártfogásába vette vejét, arra ösztönözte, hogy a magyarok bejövetelét fesse meg. Hatalmas méretek, bátor el­gondolás és óriási tőke kellett o terv keresztülviteléhez, termé­szetesen Feszty kétségtelen fes­tői tehetségén kívül. Feszty Gyu­la építész, a festő testvére a képet befogadó körcsarnok terveinek készítését és egy 140 ezer forint alaptőkével rendel­kező betéti társaság megszer­vezését vállalta magára, miköz­ben a festő a munkácsi völgy­ben hónapokon keresztül ké­szült, vázlatokat készített, Kis- ázsiából ruhákat, fegyvereket, képeket hozatott, majd Spányi Bélával, Újvári Ignáccal és Mednyánszky Lászlóval a volóci völgyben folytatta a vázlatok készítését. Vasúti síneken gördülő, több- emeletes munkaóllvónyokon kezdődött a munka. Feszty elő­ször az eget festete meg. A háború alatt éppen a fest­ménynek ez a része sérült meg a legjobban, az első elképzelé­sek szerint nem is akarták az eget restaurálni. A gettysburgi csata körképének restaurálásá­nál ugyanis ezt levágták. Az észak-amerikai polgárháború legnagyobb csatáját ábrázoló körkép és a moszkvai (Boro- gyinoi csata) hasonló méretűek, mint a Feszty körkép, a világon ismeretes többi körkép mind ki­sebb ezeknél. Visszatérve: A magyarok bejövetele felső ré­szére, a felhőjátékokkal tarkí- tot, égbolt nélkül a festmény sokat veszített volna értékéből, azért is döntöttek úgy, hogy azt is megmentik. A monumentális tájak kiala­kításában Feszty már említett □hétfői

Next

/
Thumbnails
Contents