Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-26 / 84. szám

>X,I^X*X*X*X*X*X*X*X‘X*X,X*X*X*X*X*X,X*X*X*X*X*X*X*X*X*X<*X*X*X*X*1*X*I*X*X***'*‘*'*‘*‘"***"‘*'*'*'**"'*'-’*'***’*’***’*****"*’*'X*X*X*X*X*X Az *f&3zerei4sek rövidesen mégkezd&dttek Péts 7000 áj telclon- álteinást kap A telefonközpont érhálózatát ellenőrzik Járatok Kuvaitba és Bagdadba Bővült a MALÉV repülőgépparkja Mit tudaTU-154—20? 26 ország 39 városába repülnek magyar gépek A frankfurti irányítótoronyból közölték a leszállói készülő TU—154—2B legénységével, hogy a többi repülőgép a rossz látási viszonyok között nem tudott lan­dolni. Meglepve vették tudomá­sul a MALÉV gép pilótájának közlését: mi leszállurfk. Többek között erre is képes a MALÉV két új TU-154-2B típusú gépe, melyek két hete érkeztek a Szovjetunióból Feri­hegyre. A két új repülőgép nem sokkal különbözik a MALÉV ha­sonló típusú gépeitől, p beren­A magántelefonok többsége iker lesz Sorolják az igénylőket, nézik a jogosultságot A Pamir csúcsán vizsgázott a naptej Fabulon Az „ötösikrek” meg a többi Rövidesen jön a desodor is Bell ismét lép egyet Pécsett. Az új Crossbar telefonközpont szerelése javában folyik, s ho minden jól megy, városunk az év végén 7000 telefonállomással gazdagodik. Rég áhított pilla­nat közeleg tehát. A startra készülődik a posta is, s rövide­sen — talán egy héten belül — kiküldik a „kiválasztottak­nak" a felszólítást: Kérik-e a telefont, vállalják-e a beépí­tés költségeit...? Dr. Bányai Sándor, a Pécsi Postigazgatóság távközlési osztályának vezetője az előké­születekről az alábbiakban tá­jékoztatta lapunkat. 3 szabad fővonal Jelenleg 12 ezer telefon­előfizetőt tartunk Pécsett nyil­ván, s közel hétezer telefon­igénylőt. A közelgő központ­bővítés végpontja tehát az igényekkel egybevág. A kérdés jogos: jelenti-e mindez gond­jaink gyökeres megoldását? Korántsem. Ugyanis a 7000 új telefon- vonal csak lehetőség; a készü­lékek azonnali rákapcsolása lehetetlen. Csak példaként: most mindössze 3 szabad fő­vonala van Pécsnek, s ilyen ,,tartalékkal" messzire tekinteni nem lehet. S éppen azért — mert ki tudja, mikor bővülhet ismét a hálózat — a posta a 7000 vonal 20 százalékát tartalékol­ja. (Újonnan belépő intézmé­nyek, orvosi rendelők, ABC-k, újonnan fellépő azonnali igé­nyek kielégítése miatt.) A ma­radék vonalak közül pár százat elvisznek a vállalatok-intézmé- nyek most: központjaikat ele­gendő számú főáramkörrel kell ellátni. Hogy könnyebben hív- hctók legyenek, hogy kevesebb legyen a hiábavaló tárcsázás. Marad tehát 4000—5000 vonal — az egyéni igényekre. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy a fejlesztés hallatán újabb és újabb kérőlevelek érkeznek, s várhatóan év végére 9—10 ezerre nő a telefonigénylők száma, akkor nyilvánvalóvá vá­lik, hogy amolyan 50 százalé­kos előrelépésről van szó. Szabott sorrendben Természetesen ez is öröm. A magán-igények kielégíté­sének szabott sorrendje van. Elsődlegesen az áthelyezéseket szeretnék a postán megoldani, a cél az, hogy azok kapjanak telefont, akiknek már 20—30 évvel ezelőtt is volt. Hasonlóan „kiemelt program” az új lakó­telepek telefonnal való ellátá­sa, s ebben a sorban Lvov- Kertváros áll az élen. Személyi differenciálást is végeznek: kapjon az telefont, akinek a munkájához ez nélkülözhetet­len. így a közvetlen gyógyító munkát végző orvosok, a szol­gáltatást segítő kisiparosok, az intézmények-vállalatok vezetői, a közéleti munkát végzők. A sorban őket követik a régi — 5—10 éves — igénylések gaz­dái. (Tegyük hozzá: ezt a sor­rendet a távvezetékek kiépí- tettségi foka is befolyásolhatja. Ugyanis ott, ahol nincs vonal, vagy ahol telített a kábel, hiá­ba akad néhány jogos igény­lő.. .) Az idén az utolsó negyedév­ben a 7000-es központ egyhar- madát kapcsolja be, „adja el” a posta, 1980-ban a továbbia­kat. A magánigénylők döntő többsége iker-állomást kap, így 4000 forintos hozzájárulási díjat kell fizetniük. (E hozzá­járulási díj fővonal esetén 6000 forint, s jó tudni róla, hogy mindenkinek be kell fizetni egyszer. Még azoknak is, akik áthelyeztetik a készüléket, és korábban nem fizettek!) Ehhez jön még a szerelési költség — minimum 200 forint. Ha a sze­relési költség 2000 forint alatt marad, akkor az első távbe­szélő számlával együtt kell a költséget leróni. A 4000—6000 forintos hozzájárulási díjhoz az OTP hitelt ad — minden hitel­képes személynek. A díjat egyébként 2 hónappal a ké­szülék üzembehelyezése előtt kell befizetni. Van almazöld is Hasznos tudnivaló még, hogy a fekete telefonkészüléket in­gyen kaphatja bárki, de egyéb színkívánság esetén 300 forin­tot kell befizetni. (Van fehér, csontszínű, piros, almazöld és szürke.) Tehát mindent egybe­vetve nem olcsó mulatság a telefon: átlagban 5000—6000 forint körül mozog egy iker­állomás cakk-pakk. A telefonok beszerelése is rövidesen kezdődik — igaz, csak az év végén szólalnak meg, de fel kell készülni. Néhány információt érdemes elmondani a leendő telefonelő­fizetőknek, s valljuk meg, a már tulajdonosoknak is. Örök gond van a telefonszámlákkal: mintha mindig egy kicsit töb­bet számolna a posta. De ke­vesen tudják, hogy nem hó elejétől végéig tart a számlá­zás, hanem 15-től 15-ig. Keve­sen tudják, hogy a távhívás esetén 7—18 óráig 15 másod­percenként ugrik a forint, egyéb időben 20 másodpercenként. Tehát olcsóbb reggel 7 előtt és este hat után. Góckörzeten belül — tehát Komló hívása 'esetén — 40 másodpercenként él az 1 forint. (Ezen az alapon tessék eztán a számlákat kont­rollálni !) S végül: jön az új — négy megyét, Zalát, Somogyot, Ba­ranyát és Tolnát — egybefog­laló telefonkönyv. 1980 január- jában-februárjában készíti el az Athenaeum Nyomda. Ebbe benne lesz az új pécsiek név­sora is. Kozma Ferenc Őrzik a ritka virágok lelőhelyeit A fehér, ritkán halvány­rózsaszínű, nagyon töré­keny magyar kikerics, az ország első védett növénye 1944-től, — mór február­ban díszük a Szársomlyó déli mohós sziklagyepein és március közepére rég elvirít. A bódító illatú hu­nyor bimbói enyhe időben újévkor feslenek. Mind­egyik faja mérgező, nem véletlen, hogy az ókorban a gonosz szellemeket űzték vele. Egész Dél-Dunántú- lon elterjedt, különösen a Mecsekben. Az örökzöld lónyelvű csodabogyó hófe­hér, apró virágai csillag alakúak és a levélszerűen ellaposodott szár közepé­ről nőnek koratavasszal. Hasonló hozzá a szúrós csodabogyó, amit Bara­nyában és Somogybán ko- szorúkörtéshez gyűjtenek. Hajdan a búcsúsok a bot végére csokorba kötötték és vállra vetve azt, gyalo­goltak Máriagyűdre. A le­ánykökörcsin viráglepelje selymesen borzas, liláskék. A pusztákat-szereti, de fel­fedezhető a Mecseken is. Krónikáinkban kügülcsin- nek írták, benne a kök ótörök szó rejlik, aminek a jelentése kék. Magá­nyos, nagy virág, drogja szintén méreg. Most pom­pázik az aranysárga tava­szi hériccsel együtt: ennek az öreg, jól fejlett gyökere értékes gyógyszeralap anyag. Különlegesség vi­lágviszonylatban is a Gyu- laji-erdőben a vilógoslila Csapody-sáfrány. Bőszénfa körül nagy tömegben tűn­nek fel a kakasmandikó rózsaszínű, lilás virágai, hagymagumóját a tatárok szerelemkeltő szerként használták. Elsősorban ezeket a nö­vényeket kellene nagyon szigorúan védeni a Dél- Dunántúlon, mert számuk gyér és egyre többet hur­colnak be titokban a kis­kertekbe, néha a zug-pia­cokra is. Nem véletlen, hogy a természetvédelmi őrök most rendszeresebben őrzik, nem egy esetben éjjel-nappal is, — a ter­mőhelyeket. Hasonlóan kí­méletre, állandó megóvás­ra szorul Baranyában és a szomszédos megyékben többek között a késő ta­vasszal, nyáron virágot ho­zó aldrovanda, a bakszarvú lepkeszeg, a hármaslevelű szellőrózsa, a kaukázusi zergevirág, a király- és pikkelypáfrány, a kockás, illetve sárga liliom, a kom- lógyeijtyán, a majomkos­bor, a nőszirom, a pufók árvacsalán, a rozsdás gyű­szűvirág, a szarvasbangó és a bánáti babarózsa. Például királypáfrányok a Kárpát-medencében csak a barcsi zsombékosokban nőnek: tavaly fedezték fel őket. — Csuti J. — „Végy valami gyógyszernek szánt készítményt. Szerezz hozzá egy beteg fehér patkányt és add be neki. Ha attól makkegész­ségessé válik, a szer jó lesz orvosságnak, ha nem gyógyul meg tőle — kozmetikum lehet belőle." Kémikusberkekben ál­lítólag ez a mondás járja, hí­ven tükrözve azt, hogy a fehér- köpenyes doktorok némelyike mit tart a szépségápoló kré­mekről, arcfrissítő zselékről, kézvédőkről, meg a többi koz­metikai szerről. Elmarasztaló vélemény ide vagy oda, világszerte több gyógyszergyár mindenesetre idővel profilbővítést hajtott vég­re és éppúgy ráállt a kozmeti­kumok gyártására, már csak azért is, mert ezek közel állnak a kenőcs formájú orvosságok­hoz. Magyarországon a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár foglal­kozik kozmetikai szerek kuta­tásával és gyártja a Fabulon- készítményeket, melyek klinikai- lag ellenőrzött, nagy tisztaságú alapanyagokból készülnek, s bizonyítottan tökéletesen meg­felelnek mind a védő-megelő­ző, mind a modern bőrápolási, szépészeti igényeknek. Négyfajta krémmel, még 1970-ben kezdődött. Ekkor ke­rültek kereskedelmi, forgalom­ba az első, Fabulon névvel el­látott .termékek, amelyeket az­óta majd két tucat követett. Krémek, borotválkozás előtti és utáni arcszeszek, arctonikok, naptejek, balzsamok, s mások. Most már 25 féle van belőlük, ennyit állítanak elő a gyógy­szerárugyár Dorogon létesített gyáregységében. Legújabbak a babaápolási cikkek, a Fabu- lonötösikrek: a bébiolaj, a -tej, a -sampon, a -fürdető, vala­mint a -krém, amelyek most je­lentek meg és amiket yadáig nem is reklámoznak, amíg fel nem töltik velük az üzleteket. A Kőbányai Gyógyszeráru­gyár csak a bőr ápolásához szükséges egészségügyi kozme­tikumokat állítja elő; kutató laboratóriuma boszorkánykony­háján mindig újabb és újabb készítményeken törik fejüket a szakemberek. Most éppen a desodoron, amelyet — ha min­den jól alakul — hamarosan piacra dobnak. Ennek nőknek és férfiaknak tartogatott válto­zata is készül, ezzel lesz teljes a Fabulon-család, a kozmetiku­mok palettája, melynek színeit a testápolószerek fontossági sorrendjében keverik. Közben azonban korszerűsí­tik a régi, jól bevált készítmé­nyeket is, amelyekből a termelt mennyiség 40 százalékát ex­portálják szocialista országok­ba. Az egyik szer legutóbb több ezer méter magasban vizsgázott, a Pamir-csúcsra fel- kapaszkodó magyar hegymászó expedíció tagjai is sikeresen használták a Fabulon-naptejet, a Nap odafenn már igencsak erősen tűző sugaraitól való le­égés ellen. H. L. dezések azonban korszerűbbek. Az egyenként 147 utast szállító gépmadarak műszerfalát a Tu- poljev-iroda konstruktőrei a ma­gyar hajózó személyzet kívánsá­gainak megfelelően alakították ki. Könnyebb a kézi irányítás, olyan modern az automatikájc, hogy ha a fel- vagy leszállást valamilyen váratlan esemény akadályozza, akkor egy gomb benyomásával működésbe lép a „robotpilóta". Egyébként a piló­ták harminc méteres függőleges, illetve 400 méteres vízszintes lá­tótávolság esetén is földre ve­zethetik a gépet. A három hajtóműves, 50 000 lóerős „erő­mű” 17 perc alatt éri el a 11 000 méteres magasságot. Érdekes műszaki jellemző, hogy maximá­lis terheléssel 3400 kilométert képes repülni leszállás nélkül. Az új repülőgépen kényelmes­sebbé vált az utasok kiszolgá­lása : az ételt és italt konténe­rekben helyezik el és ebből kí­nálják az utasokat. Az új gép tulajdonságairól a nemzetközi repülés szakemberei elismerően nyilatkoznak. A MALÉV gépparkja jelenleg öt IL—18-as, hat TU—134-es és nyolc TU—154-es típusú gépből áll. A két új gép mellett a többi TU-154-es repülőgépet is át­alakítják B-2 típussá a Szovjet­unióban. Az elkövetkező tíz esz­tendőben a TU—154 lesz o MALÉV által használt repülő­gépek uralkodó típusa, melyet csak a még korszerűbb, nagy- befogadóképességű gépek vál­tanak majd fel. Tavaly a MALÉV gépei 26 508 órát töltöttek a levegőben és ez idő alatt 13 957 menetrend- szerű és különjáratot teljesítet­tek. A rekordforgalom jellemző adata, hogy 1978-ban 703 571 utast szállítottak, 20 százalékkal többet, mint 1977-ben. S még egy érdekesség: a gépek 18 mil­lió 879 ezer kilométert repültek az elmúlt esztendőben. Április elsejétől a MALÉV há­rom új járatot indít, így Kuvait­ba, Bagdadba és Szalonokibe. A nyári menetrend szerint 26 ország 39 városába repülnek magyar gépek, az útvonalháló­zat hossza egyirányban számol­va meghaladja a 40 000 kilomé­tert. A tervek szerint a MALÉV idén 833 000 utast szállít, ezen kívül a gépek 15 000 tonna árut juttatnak el a világ minden tájára. Roszprim Nándor Görög színpad a Helikon- ligetben Már elkészültek a keszthelyi Helikon-liget felújításának ter­vei. Ebben szerepel egy nagy­méretű görög színpad, sétány, szökőkútrendszer, sziklakért ki­alakítása. Ezenkívül játszóteret, sportolásra alkalmas helyeket, például teniszpályát és egy mini-arborétumot is kiépítenek Keszthely népszerű ligetében. Hétfői □

Next

/
Thumbnails
Contents