Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-24 / 82. szám
6 Dunántúlt napló 1979. március 24., szombat Feladatok a hatodik 5 éves tervidőszakban Pécs munkaerő- vonzási körzete új munkahelyet létrehozni a jövőben csak munkahely megszüntetésével lehet B udapest és a nagyobb vidéki városok munkaerővonzási körzeteinek kialakítását minisztertanácsi határozat írja elő. Ennek megfelelően alakították ki Pécs megyei város munkaerővonzási körzetét, mely 77 települést foglal magába, ahol Pécs nélkül csaknem ötvenezer ember él. Mik a főbb jellemzői a vonzáskörzet munkaerő- helyzetének, milyen hosszabb távú munkaerő-gazdálkodási feladatok adódnak? Ezt ismerteti egy korábbi, a munkaügyi minisztériumi értekezletre készült előterjesztés alapján cikkünk szerzője, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályának helyettes vezetője. 1970-ben a teljes településhalmaz lélekszáma - Péccsel együtt - 199 289 fő volt, a megye összes lakosságának 46,7 százaléka. A részarány 1976- ig fokozatosan növekedett és elérte a 48,9 százalékot. Pécs 'nagyságrendben és dinamikában determinálja a vonzáskörzet lélekszám változását. A vonzáskörzet lélekszámának 42 százaléka él növekvő településeken 1977-ben, a stagnáló vagy visszafejlődő településeken 100-tól 600 lakossal pedig 48 százalék. A korösszetétel kedvezőtlen, a vonzáskörzetre általában még az elöregedés a jellemző, de 10—15 év múlva ez a tendencia a viszonylag magas élveszületési arányszám miatt lassan átrendeződik és az idősebb generáció kihalása után foglalkoztatási szempontból kedvezőbb korösszetétel várható, A vonzáskörzetben az 50 éven felüli, Pécsett a 30—50 év közötti népesség magas részaránya a jellemző. Elfogytak a munkaerő-tartalékok Mi várható demográfiai téren a hatodik ötéves tervidőszakban? A munkaképes korú népesség már nem tartalmaz férfi munkaerő-tartalékot. Az elmúlt időszak női munkaerő-tartalékának jelentős része már munkában áll. A hosszabb távon mobilizálható női munkaerő részére új munkahelyet létrehozni nem szabad, munkájukra a tercier ágazatokban lesz szükség. A következő ötéves időszakban következik be a demográfiai mélypont. Előzetes számítások szerint Pécs lélekszáma 1990-re, 1977-hez viszonyítva 18 százalékkal, a teljes vonzáskörzeté pedig 10 százalékkal növekszik. A lélekszám- növekedés jelentős korösszetétel változással párosul, mely módosítja a munkaképes korú népesség nagyságrendjét és arányát. Ez a változás időben eltérő tendenciákkal valósul meg. Pécsett 1981-ig jelentéktelenül nő, a 80-as évek elejére esik a demográfiai mélypont, melynek hatására stagnál, majd ezt követően 1985 után ismét emelkedik a munkaképes korúak száma. A vonzáskörzetben a munkaképes korú népesség változása növekvő tendenciájú. A város 18 százalékos lélekszám növekedése mellett a munkaképes korú népesség növekedése jelentéktelen nagyságrendű. Ez a megindult és fokozatosan erősödő elöregedési folyamat következménye, a 60, illetve 55 évnél idősebb népesség részaránya 7,0 századponttal emelkedik. A munkaképes korú népesség aránya az össznépességen belül Pécsett 1990-re 54,8 százalékra csökken az 1976-os 63,4 százalékkal szemben. Az elöregedés nagyobb mértékű a nőknél, mint a férfiaknál. A 0—14 éves korcsoportban azonban a fiúk stagnáló nagyságrendje mellett 4700 fős a lányok növekedése, amely ösz- szességében tovább növeli az eddig is fennálló részarány többletét. Munkában a nők A vonzáskörzet, valamint Pécs településszerkezeti funkcióját, jellemzőit hűen tükrözi a foglalkoztatási struktúra. Az ipar döntően Pécsre koncentrálódik, a vonzáskörzetet elsősorban a mezőgazdaság jellemzi. A tercier szektor kiemelkedő helyet foglal el Pécsett, amely a vonzáskörzet határán túl nyúló regionális központi funkciókra vezethető vissza. A foglalkoztatási színvonal Pécs városában, valamint a vonzáskörzetben kedvezően alakult. A munkaképes korú férfiak szinte teljes egészében, a nők mintegy 65-70 százaléka vesz részt a társadalmi termelésben. A foglalkoztatottak száma a 60-as évek végén és a 70-es évek elején gyors ütemben nőtt. Az aktív keresők számának növekedése felülmúlta ekkor a népesség növekedési ütemét. Ez elsősorban a nők fokozottabb munkába állításának és az először termelésbe lépő fiatal korosztályok nagyobb számának a következménye. Tendenciájában már a foglalkoztatási szint csökkenésével számolhatunk. A munkaerő-forrás gyakorlatilag a demográfiai munkaerő forrásra és a csökkenő vándorlási nyereségre szűkül. A vonzáskörzet inga-vándor forgalmat alapvetően a közúti közlekedés határozza meg. A fejlődő, kiemelt települések közlekedési viszonyai jók, elősegítik a munkaerő ingázást. A jellegzetes aprófalvas településszerkezet miatt bekötőút- tal csatlakozó községeink csak napi egy járatpárral rendelkeznek. Más időpontokban viszont csak az elágazásnál áll meg a buszjárat, ezért a többműszakos foglalkoztatást nem teszi lehetővé. Az egyes népgazdasági ágak munkaerő-szükséglete az eltelt időszakban tovább növekedett, ezáltal fokozódott a munkaerő- helyzet feszültsége. Bővültek a foglalkoztatási lehetőségek, ezzel egyidejűleg megindult az iparfejlesztés decentralizációs folyamata is, melynek hatására tartós munkaerőhiány alakult ki az ipar egyes területein. A beruházások növekedése az építőiparon belül fokozódó feszültségeket okozott, amelyhez nagymértékben hozzájárult a munkaerő nem minden esetben kielégítő hatékonyságú foglalkoztatása. Rendkívül magas a könnyűiparban foglalkoztatottak részaránya, különös figyelmet érdemel ez a kérdés akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az itt foglalkoztatottak közel 80 százaléka női munkaerő. A kereskedelem, a tercier szektor is elsősorban női munkaerőt igényel. A könnyűipar további létszámigényes fejlesztése esetén számolni kell e területeken munkaerőgondokkal és ellátási problémákkal. A körzet munkaerő-gazdálkodásában egyre nagyobb súllyal jelentkezik a megváltozott munkaképességű dolgozók problematikája. Ezen dolgozók számát az általuk betölthető, de általuk el nem látott munkahelyek száma lényegesen meghaladja. A. társadalmi termelés megfelelő területére történő bevonásuk mind a munkavállalók, mind a foglalkoztatók közös céljává kell, hogy váljon. A leginkább munkaerőgondokkal küzdő, valamint a nem anyagi ágazatok közül a személyi és gazdasági szolgáltató tevékenységet ellátó ágazat nagyarányú munkaerőváltás mellett oldotta meg feladatait. Az 1977. évi munkaerőmozgás révén az ipar, a szállítás- és hírközlés, a kereskedelem és a vízgazdálkodás ágazat növelte többé-kevésbé létszámát. Az iparba munkába lépők aránya tehát nagyobb volt, mint az ágazat részaránya a foglalkoztatási struktúrában. Az ifjúság nagy része az ipar felé orientálódott. A már korábban itt dolgozók be- és kilépésének összevetéséből viszont az derül ki, hogy a vonatkozásban az ipar létszámleadó. E jelenségek fennállnak az építőiparban és a nem anyagi ágazatokban is azzal az eltéréssel, hogy itt a demográfiai csere többlete nem tudja fedezni a már korábban itt dolgozók mozgásából eredő létszámcsökkenést. Gazdaságpolitikai célkitűzések Az V. ötéves terv célkitűzéseit, megvalósításénak eddigi tapasztalatait, valamint a körzet fejlődési tendenciáit figyelembe véve a VI. ötéves tervidőszakra a következőkben összegezhetjük gazdaságpolitikai célkitűzéseinket a munkaerőgazdálkodás tekintetéből. 0 Az ipar ágazati szerkezetét szükséges tovább fejlesztenünk, korszerűsíteni, a kitermelő ágazatokban foglalkoztatottak számának és arányának csökkentésével, a dinamikus qgazatok arányának fokozásával. 0 Biztosítani keli az ipar észszerűbb elhelyezését, ezen belül rendezni kell az új ipartelepek, beruházások munkaerő oldalról történő megfelelő előkészítését. 0 A fejlesztési döntésekkel összhangban gondoskodni kell a megfelelő szakmunkásképzésről, átképzésről és a női munkások szak- másításának gyorsításáról. Tovább kell folytatnunk a termelő foylamatok korszerűsítését, a nehéz fizikai munka és az anyag- mozgatás gépesítését. # A mezőgazdaságban a termelést növelő beruházások elsősorban a géppark korszerűsítésére és bővítésére, a szakosított állattartó telepek komplettírozására és a meliorációs munkák elvégzésére kell, hogy irányuljanak. 0 Az építőipar területén a termelés növelését elsősorban intenzív fejlesztéssel kell biztosítani. KÖZ* GAZ* DASÁCI éi m 0 A termelő infrastruktúrában a közlekedés fejlesztési koncepció képezi a továbblépés útját, kiemelten kell kezelnünk Pécs vonatkozásában az inga-vándor forgalmi szerepet. Icnszerü foglalkoztatáspolitika Több oldalról bizonyított, hogy a város regionális szerepköréből adódóan nemcsak munkaerővonzási körzetét, hanem a megye közigazgatási határait is meghaladó terület ellátását biztosítja, illetve kell a tercier szektornak eleget tennie ennek. Ez a tény — a különféle anyagi és nem anyagi szolgáltatások iránti társadalmi igény fokozódása , mellett — tovább növeli a tercier szektor felé irányuló keresletet. A kettős elvárásnak történő megfelelés személyi és anyagi feltételekkel párosul. Munkaerőgazdálkodás szempontjából a személyi, ezen belül a létszámban történő megfelelés biztosítása képezi a fő feladatot. A munkaképes korú népesség számának jelentéktelen növekedése ezért egyértelműen nem teszi lehetővé az ágazati létszámigények maradéktalan kielégítését. Űj munkahelyet létrehozni a jövőben ezért csak munkahely vagy munkahelyek megszüntetésével lehet, és ez képezheti a szelektív fejlesztés egyedüli alapját. Az előző összefüggések alapján a tercier szektor társadalmilag elismert létszámbővítő igénye tehát elsősorban munkaerő átcsoportosítással elégíthető ki. Az ágazati igényeket és hosszabbtávú kielégítési mértéküket még így is rangsorolnunk kell. Eszerint: A gépiparban új munkahelyet létrehozó fejlesztéseket, beruházásokat nem lehet eszközölni, ezért a gépipar létszámnövekedését a már létrehozott kapacitások megfelelő kihasználásával kell biztosítani. Csak pótlás szintig használhat fel új munkaerőt a könnyűipar, a szállítás-hírközlés és a bányászat. Abszolút csökkenő létszámmal, de megváltozott szakmai összetételű pótlási igénnyel kell a mező-, erdő- és vízgazdálkodási ágazatnak dolgoznia. Az építőipar és az élelmiszer- ipar a meglevő kapacitások megfelelő kihasználásának biztosításán túl szintén nem használhat fel többletmunkaerőt. Teljes mértékben ki kell elégítenünk a kereskedelem, valamint a nem anyagi ágazatok társadalmilag indokolt létszám- igényét. Gazdasági növekedésünk további biztosítása érdekében szükségszerűvé vált megyei szinten a tervszerű foglalkoztatáspolitika kialakítása. További munkaerőgazdálkodási feladataink között első helyre került a munkaerő racionális területi újraelosztása és a társadalmi igényeknek megfelelő foglalkoztatási struktúra kialakítása. Dr. Kamarás Károly Hódító elektronika Üj számítógépet szereltek be a SZUV-nél, kis számítógépet adtak át a MÁV-nál, a Pécsi Kesztyűgyár japán ügyviteli gépeket vásárol, hogy felkészüljön s a későbbiekben saját kis számitógépet állítson munkába. Hódít az elektronika. A számítástechnika immár polgárjogot nyert, a technikai eszközöket tekintve Baranya jól felszereltnek mondható. Képriportunkban erről adunk áttekintést. A számítástechnika bölcsője Baranyában a pécsi, Tüzér utcai felvonulási épületben ringott, 1968-ban itt kezdte meg működését a SZÜV francia Bull gépe, amely még mindig dolgozik. Az első megbízó egyébként a Komlói Építőipari Vállatat volt. A SZÜV ma már 40—50 megbízó százféle munkáját futtatja gépein, havonta több mint egymillió bizonylati tételt dolgoznak fel. Üj számítóközpontjukban ma már két gép, a szovjet R—20-as és R—22-es üzemel, ez utó&- bi minőségi ugrást jelentett, tartozékaival együtt Dél-Dunántúl legnagyobb kapacitású computere. A SZÜV gépét követte a DÉDÁSZ NDK-gyártmányú Robotrona, időközben újabb Robotronnal gyarapodott. Tavaly új számítógépek, a Pollack Miháy Műszaki Főiskolán szovjet R— 22-es, az ÉCSZI-nél bolgár R—20-as gép állt munkába. A főiskola gépe elsősorban oktatási célokat szolgál, több felsőoktatási intézmény is igénybe veszi. Számos vállalatunk rendelkezik még kisebb-nagyobb géppel. A Mecseki Szénbányáknál például kis számítógép vezérli a bányák levegőcseréjét. Miklósvári Zoltán Fotó: Erb János Barqnya első számítógépe, a francia Bull A Műszaki Főiskola R—22-ese elsősorban oktatási célokat szolgál A DÉDASZ impozáns számítóközpontja Az ÉGSZI bolgár R—20-asa Kisszámítógép a Mecseki Szénbányáknál
