Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-21 / 79. szám
1979. március 21., szerda Dunántúli napló :7 Március 22-i utcakép. Az előző napok nyomdászsztrájkja miatt újság nélkül maradt főváros lakói az Est-lapok kiadóhivatala előtt kifüggesztett hirdetőtáblákról tájékozódnak az eseményekről Kun Béla és Bokányi Dezső beszél március 23-án az Országház téren tartott többszázezres népgyülésen Munkásmozgalmunk múzeuma Beszélgetés Esti Bélával, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatójával A munkásosztály és a munkásmozgalom történelmi szerepének megfelelően a szocialista országok kiemelkedően fontos feladatuknak tekintik a munkásmozgalom-történet muzeális emlékanyagának felkutatását, összegyűjtését, gondos megőrzését, tudományos feldolgozását és kiállításokon való bemutatását. A forradalmi munkáshagyományok feltárásának, ápolásának és terjesztésének nagy szerepe van a helyes történelemszemlélet kialakításában, és különösen az ifjúság szocialista nevelésében. A legtöbb szocialista országban a központi forradalmi múzeumok és a regionális múzeumok foglalkoznak a munkás- mozgalom történetével. Néhány országban speciális munkásmozgalom-történeti vagy párttörténeti múzeumok létesültek, amelyek tevékenységét ugyancsak a regionális, helytörténeti múzeumok egészítik ki. Vannak ezenkívül kiemelkedő munkásmozgalmi személyek vagy események emlékének ápolására létesített emlékmúzeumok. Ezek egy része teljes múzeumi feladatkört ellátó, valóban múzeumnak minősülő intézmény, más résíük csupán kiállítási tevékenységet folytat. — Mi a helyzet nálunk, Magyarországon? Milyen az intézményi struktúra hazánkban? — Magyarországon először az 1919. évi Tanácsköztársaság idején hoztak intézkedést a munkásmozgalmi emlékek múzeumi gyűjtésére. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletére létrehozták a Kommunista Proletár Múzeumot, amelyet azonban az 1919 augusztusában hatalomra került ellenforradalom megszüntetett. A Proletár Múzeum gyűjteményének túlnyomó része megsemmisült, csak néhány darabját sikerült felkutatnunk és megszereznünk, ezek a mai munkásmozgalmi gyűjtemény legféltettebb kincsei közé tartoznak. A felszabadulás után az 1948-ban megalakult Munkás- mozgalmi Intézet kezdte meg a munkásmozgalom muzeális emlékeinek módszeres gyűjtését és kiállítások rendezését. 1957-ben a múzeumi alosztály kivált az intézetből és Leg- újabbkori Történeti Múzeum néven önálló, országos, állami múzeummá alakult, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum is átadta új- és legújabbkori gyűjteménye egy részét, történelmi fotóarchívuma gazdag anyagát. 1966-ban az intézmény elnevezése és feladatköre ismét módosult. Ez idő óta mint Magyar Munkásmozgalmi Múzeum működik. 1974-ben foglalta el végleges helyét, a Budavári Palota újjáépült A épületét, ahol lehetőség nyílt az eddigieknél teljesebb múzeumi tevékenység kifejlesztésére. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum feladata a magyar- országi munkásosztály és munkásmozgalom történetével ösz- szefüggő muzeális jellegű emlékek kutatása, gyűjtése, megőrzése, gondozása, tudományos feldolgozása, kiállításokon való bemutatása, a tudományés a közművelődés számára való széles körű hasznosítása.- A Munkásmozgalmi Múzeum a nagy, központi intézmény, amely a hazai osztály- és mozgalomtörténet országos jelentőségű vonásait domboríthatja csak ki. Milyen lehetőségek vannak a helytörténeti vonatkozások bemutatására? — Még Budapestnél maradva, megjegyzem, hogy a Hadtörténeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum is jelentős munkásmozgalmi anyaggal rendelkezik. Sőt, Csepelen Gyártörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum működik és Óbuda, Rákospalota, Pesterzsébet és Kispest is otthont ad munkás- mozgalmi vonatkozású helytörténeti gyűjteményeknek. Vidéken is a nagy munkásmozgalmi központokban található bemutatásra érdemes anyag. így Salgótarjánban, Tatabányán, a szombathelyi Forradalmi Múzeumban és Brennbergbányán is látható munkásmozgalomtörténet, állandó kiállítás. Néhány megyei központi állandó Bíró Mihály tanácsköztársasági plakátja kiállítás, például d győri — szintén gazdag gyűjteményt mutat be. A megyei múzeumok mellett más emlékmúzeumok és emlékházak is ismertetik mozgalmunk múltjának egyes eseményeit. így például a karancs- berényi vadásrház a nógrádi partizáncsoport egykori harc- álláspontja, a rumi Fürst Sándor Emlékmúzeum, a mátészalkai Zalka Máté kiállítás és más állandó és időszaki kiállítások. — Van tehát lehetősége a munkásmozgalom múzeumi megismerésének? Véleménye szerint a politikai-ideológiai oktatás, a propaganda él-e a kedvező alkalommal?- Múzeumunk nagy számban fogad iskolai és üzemi csoportokat. Rendszeres látogatóink a Politikai Főiskola és a marxizmus—leninizmus esti egyetemek hallgatói. Ám a pártoktatás, a politikai oktatás szélesebb körei, a marxizmus—leninizmus középiskolák és az egyetemi-főiskolai tanszékek még távolról sem aknázzák ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a Munkásmozgalmi Múzeum kínál a munkásmozgalom történetének tanulmányozásához. Igaz, a múzeumi kiállítás a maga eszközeivel, tárgyi emlékekkel, dokumentumokkal nem képes a történelmi folyamat olyan teljes és árnyalt ismertetésére, az elméleti kérdések olyan elemző tárgyalására, mint egy írásmű. Ám az eredeti történelmi relikviák bemutatásával, a történelmi események „tárgyi bizonyítékainak" testközelbe hozásával, a kor levegőjének érzékeltetésével a kiállítás olyan mély, érzelmileg is maradandó benyomást tud kelteni, amellyel az ismeretterjesztés más műfaja alig versenyezhet. A régebbi, nagyrészt fotókópiákból és hosszadaimas magyarázó szövegekből álló új- és legújabbkori, munkásmozgalom-történeti alkalmi kiállítások nem tudták ezt a hatást elérni és'hoz- zájárultak ahhoz, hogy az emberekben bizonyos előítélet alakuljon ki az ilyen tárlatokkal szemben; emiatt a munkásmozgalom-történeti kiállítást sokan nem tekintették igazi múzeumi kiállításnak.- Hogyan emlékezik meg a múzeum a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról? — Az évforduló tiszteletére március elején megnyílt tárlatok — a plakát-, a pénz- és a bélyegkiállítás, valamint a mul- tivíziós műsor az állandó kiállítással együtt adnak teljes képet a Tanácsköztársaság nagy értékű, gazdag muzeális emlékanyagáról. . A Magyar Tanácsköztársaság történetének muzeális emlékei közül kiemelkednek a korabeli plakátművészet felülmúlhatatlan alkotásai. Ezek közül néhány mű először látható kiállításon, miként azok a hatalmas pannók isj amelyek 1919. május 1-én az Országház téren felállított „Munka Házát" díszítették. (Az 1919-es pártkongresszus alkalmából ezeket a pannókat az Országház dekorálására használták, így maradtak meg annak raktárában, csodálatos módon átvészelve az ellenforradalmi időket és a második világháború viharát.) Sok-sok tárgyi emléke, dokumentuma látható a Tanácsköztársaság gazdasági, politikai, szociális és kulturális intézkedéseinek, a külső és a belső ellenséggel vívott élethalál küzdelmének. A Tanács- köztársaság muzeáls emlékei az első emeleti kiállítási területnek több mint egynegyedét töltik be. A tanácsköztársasági emlékek között különösen becsesek a magas művészi színvonalú, rendkívül agitatív, mozgósító erejű plakátok, Biró Mihály, Berény Róbert, Pór Bertalan, Uitz Béla, Vértes Marcell és más művészek alkotásai, amelyek mindmáig a magyar politikai plakátgrafika csúcsát jelentik. A most megnyíló tárlat minden korábbinál nagyőbb, teljesebb együttesét mutatja be ezeknek a plakátoknak. A Tanácsköztársaság pénzeit és pénzügyi intézkedéseit bemutató tárlat jól érzékelteti ezeket a nehézségeket, egyben azokat a heroikus erőfeszítéseket és a helyi forradalmi szervek kezdeményező készségét, találékonyságát, amellyel ezeken a nehézségeken megpróbáltak úrrá lenni. A nemzetközi és a hazai forradalmi tradíciók a Tanács- köztársaság eszmevilágában egységet alkottak. Jellegzetes megnyilvánulása volt ennek a Tanácsköztársaság bélyegkiadása. A világon először itt kerültek kiadásra Marx Károlyt és Engels Frigyest ábrázoló bélyegek, de ekkor adtak ki hazánkban először bélyeget Petőfi, Dózsa és Martinovics arcképével is. A Magyar Posta Bélyegmúzeumának kiállítása a Tanácsköztársaság bélyegkiadásának teljes anyagát bemutatja, a bélyegpályázatra beküldött rajzokat, a díjnyertes bélyegtervek grafikáit, a fázisnyomatokat, kibocsátott sorozatokat, nagy értékű filatéliai ritkaságnak minősülő különleges példányokat. Különleges élményt nyújt, a kiállításokat mintegy keretbe foglalja az Interpress és a Munkásmozgalmi Múzeum által összeállított multivíziós műsor. Kilenc mezőben jelennek meg a művészileg megkomponált képsorok, felvillantva a Tanácsköztársaság előzményeit, 133 napjának történetét, eszméinek továbbélését az ellenforradalmi rendszerrel szemben vívott harcokban, beteljesülését a felszabadult, szocialista Magyarországon. Derer Miklós A március 21-én megalakult,Forradalmi Kormányzótanács népbiztosai Marx-portrés ötkoronás bankjegy tervezete Bélyegterv Dózsa György portréjával
