Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-20 / 78. szám

e Dunántúli napló 1979. március 20., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! A házastársi pótlék ■ végrehajtási rendelet előírásai nz utakom ______________________________________________________\ J | Idén már 200 kocsi talált gazdára A Wartburg, a Trabant és a Lada a sztár a pécsi Merkur-telepen Nepperek srófolják fel az árakat Olvasóink tájékoztatása ér­dekében az alábbiakban is­mertetjük az 1975. évi II. tör­vény és végrehajtási rendele­téinek előírásait a házastársi pótlékról. I. A 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 171. § (1) bekezdése értelmében házastársi pótlékra ■az jogosult, akinek a sajátjo­gú nyugellátása a havi 2000 forintot nem éri el 1979. évi január hó 1. napjától az évi 2%-os, illetve a havi 70 forin­tos emelésekkel együtt. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a VELE EGYÜTT ÉLŐ házastársa után, illeti meg a házastársi pótlék, a) aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (öt­venötödik, termelőszövetkezeti tagok esetében ez évben az öt- venhatodik életévét) betöltötte, vagy rokkant és b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem halad­ja meg. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 1979. évi január hói. napjától havi 1110 Ft (17/1975. (VI. 14.) MT. sz. r. 144. § (1) bek.) II. Az öregségi, a munkaképte­lenségi, JÁRADÉKOST és a növelt összegű öregségi, mun­kaképtelenségi járadékost az után a VELE EGYÜTT ÉLŐ há­zastársa után illeti meg a há­zastársi pótlék. a) aki az özvegyi járadékra, illetőleg a növelt összegű öz­vegyi járadékra jogosító élet­kort (hatvanadötödik, illetőleg ötvenbatodik életévét) elérte, vagy munkaképtelen, és b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét (1110 Ft) nem haladja meg. III. A saját jogú nyugellátásban részesülő nő házastársi pótlék­ra teljesen munkaképtelen fér­je után csak akkor jogosult, ha férjét saját háztartásában LEGALÁBB EGY ÉV ÓTA TÚL­NYOMÓ részben eltartja. IV. A saját jogú nyugellátásban részesülő férfi élettársa után házastársi pótlékra a most is­mertetett feltételekkel is csak akkor jogosult, ha élettársával MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL leg­alább EGY ÉV ÓTA együtt él. Nem jogosult házastársi pót­lékra az a járadékos, akinek a házastársa, illetőleg élettársa, öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Dudás Edit, Keszthelyi Péter, Ben- ke Andrea, Méhes Timea, Gál De­zső, Szabó Sándor, Tavi Dóra, Hor­váth Petronella, Kapornoki Gábor, Horváth Krisztina, Földvári Edit, Lu­kács Tibor, Szép Beáta, Molnár Noémi, Fazekas Csilla, Bánáti Bálint, Kucska Péter, Déri Ágnes, Takács Helga, Szalai Ágnes, Horváth Zoltán, Maries Anett, Gyányi Krisztina, Gyu­lai Vanda, Bontó Lívia, Schepp Ju­dit, Nagy Péter, Stáng Eszter, Dras- kóczi Nóra, Leitz Petra, Grünfelder László, Lakatos Zsuzsanna, Szebényi Melinda, Szél Nikoletta, Orsós Szil­via, Freund Zsuzsanna, Rab Edit, Végh Andrea, Bujtár András, Koyács Géza, Gáspár Edina., Aradi Gábor, Nagy Attila, Molnár Szabolcs, Tóth Eszter, Aulich Zsuzsanna, Valencsák Anita, Sípos Kálmán, Csikvári László. A házastársi pótlék összege 1979. évi január hó 1. napjá­tól kezdődően havi 500 forint. Abban az esetben, ha az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíj összege a havi 1500 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén az az összeg jár, ami a nyugdíjat havi 2000 forintra kiegészíti. Ezek azösz- szegek már tartalmazzák az 1979. évi emelések összegét és a 110 forint kiegészítést is. Az ösztönző nyugdíjpótlékot a határösszegek szempontjából figyelmen kívül kell hagyni! A 3/1975. (VI. 14.) SZOT Szabályzat 92. §-ának rendel­kezése szerint a házastársi pót­lékra jogosultság annak a hó­napnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultság valamennyi feltétele teljesült, de legkorábban attól a hónap­tól, amelytől a nyugellátást a teljes hónapra korlátozás nél­kül kell folyósítani. A házastársi pótlék megálla­pítását az alábbiak szerint le­het kérni: 1. Aki már nyugellátásban részesül, annak a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatósághoz (1820 Bu­dapest, XIII. Váci u. 69—79.) kell az igényt benyújtani. (A szükséges nyomtatványt a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ságnál), Pécs, Szalai A. u. 3.) a földszinti tudakozónál lehet beszerezni. A nyomtatvány rész­letes tájékoztatást is tartal­maz! A kitöltött nyomtatvány­hoz mellékelni kell a házas­sági anyakönyvi kivonatot. 2. Aki még nem részesül nyugellátásban, annak a nyug­díj igény bejelentése alkalmá­val kell kérnie a házastársi pótlékot. 3. Akinek a nyugdíja 1978. december 31-ig az 1790 forin­tot meghaladta, ugyancsak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell a kérelmet közvetlenül benyújtani. Az igénybejelentést követően az arra illetékes megállapító fzerv (Társadalombiztosítási Igazgatóság, Nyugellátási Osz­tálya, illetve Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) a kérelmet elbí­rálja és érdemi határozatot hoz. A határozat ellen, akár megállapító, akár elutasító, 15 napon belül jogorvoslati (fellebbezéssel) lehet élni. A házastársi pótlékot legko­rábban a jogosultsági feltéte­lek beállásától kell folyósítani. Az 1790 forinton felüli ellátá­sok esetében legkorábban 1979. évi január hó 1. napjá­tól. Azokban az esetekben, amikor a jogosultsági feltételek már 1978. december 31. nap­ja előtt bekövetkeztek, a há­zastársi pótlékot a korábbi rendelkezések szerint lehet megállapítani. Erre az időre a házastársi pótlék legmaga­sabb összege havi 300 forint lehet. Általános szabály az, hogy a feltételek fennállása esetén a házastársi pótékot legkoráb­ban az igénybejelentést meg­előző hatodik hónap 1. napjá­tól lehet megállapítani. Külön felhívjuk olvasóink fi­gyelmét arra, hogy az ismer­tetésben szereplő „legkisebb összeg" alatt minden esetben a havi 1110 forintot kell érteni. Sudár Imre és Zsigmond Zsuzsan­na, Báli Géza és Simoni-Kovács Ju­dit, Bogdán Sándor és Háger Má­ria, Svéger Béla és Terjanszky Éva, Francsics László és Szekeres Zsuzsan­na, Kovács József és Varga Andrea, Lengyel István és László Piroska, Já- vorfi János és Szeifer Ildikó, Puskás Mihály és Meláth Dorottya, Ács Ist­ván és Kazmér Jolán, Dézma János és Fülöp Erika, Futó László és Ba­goly Ibolya, Kalocsai István és Ró­zsahegyi Jolán, Bognár János és Krisztbaum Judit, Farási József és Király Irén. Pécs-baranyai utakon A baranyai utakon 1979. március 21-től március 27-ig az alábbi útszakaszokon vé­geznek faritkítási, építési mun­kákat. A 6-os számú budapest— pécs—barcsi főközlekedési úton a Tolna megyei határ és Pécs között folytatódnak a fakivágási munkálatok. A faritkítást sza­kaszosan végzik, ezért a mun­katerületek naponta változnak, így a járművezetők az útszűkü­let, a sebességkorlátozó táb­lákkal más-más helyen talál­koznak. A 66-os számú pécs—kapos­vári főközlekedési úton Orosz­ló községben a hídépítés befe­jeződött. A forgalom az új hí­don történik, de a mellékmun­kálatok folytatódnak, ezért a se. bességkorlátozás továbbra is érvényben marad. A 66-os szá­mú főközlekedési út Oroszló átkelési szakaszán a téglagyár­nál ideiglenes sebességkorláto­zást vezettek be, mert a gyár területéről az út másik olda­lán lévő deponáló helyre tör­melék- és földszállítást végez­nek. A sebességkorlátozás az átszállítás befejezéséig lesz ér­vényben, A 67-es számú szigetvár— kaposvár—balatonlellei főköz­lekedési út, Boldogasszonyfát elkerülő szakaszán az árok- és rézsüburkolási munkálatok foly­tatódnak, ezért itt továbbra is sebességkorlátozással kell szá­molni. Az 57-es számú mohács— pécsi főközlekedési úton, a szajki téglagyárnál lévő híd korszerűsítését megelőzően te­relőút építés munkálatai foly­tatódnak. A hírd—mázaszászvári ösz- szekötőút hosszúhetényi átke­lési szakaszán hídkorszerűsítést végeznek. A hídépítés idején a forgalom terelőúton, sebesség- korlátozással történik. Az end- rőci bekötőúton burkolatszéle­sítési munkálatok kezdődtek, ezért az arra közlekedők a forgalom lassulásával és útszű­külettel számoljanak. A pécs— abaligeti összekötőút pécsi át­kelési szakaszán korszerűsíté­si munkák kezdődtek, ezek ide­je alatt útszűkületre és bizo­nyos mérvű korlátozásra kell számítani.------------ A ■■ — ­S iklós—Gyűd között Fakivágás miatt útlezárás Meglehetősen sok gondot okoztak eddig az elöregedett nyárfák a siklós—máriagyűdi út mentén. Elszáradt ágaikat egy- egy erősebb széllökés az út­testre sodorta, amelyek aztán az ottani közlekedést is meg­nehezítették. Ezért döntöttek most úgy, hogy a becslések szerint 60-70 éves fák közül jó néhányat ki kell vágni. A fakivágást március 26-án kezdik és előre láthatóan egy hét alatt befejezik. Ez alattaz idő alatt a siklósi laktanyától a máriagyűdi település köz­pontjáig az útszakaszt részle­gesen lezárják. Az itt folyó munkák miatt naponta csak reggel 8 óra előtt, 13.30-tól 15.00 óráig és este 6 után le­het arra közlekedni. A fakivá­gási munkálatok idején a te­relőút Harkányon keresztül ve­zet, amit táblákkal jeleznék majd az elágazások előtt. A nyárfasor kivágott fáinak I pótlásáról a siklósi városi ta­nács gondoskodik, de a koráb­binál beljebb ültetik az úttól a fasort. Vagy harminc autó sorakozik egymás mellett, illetve mögött. Mindegyikük vevőre vár. Van­nak itt Skodák, Zaporozseoek, Polski Fiatok, Dáciák, de azokat alig mustrálgatják a leendő vá­sárlók és a kíváncsi szemlélő­dök. Az 1500-as Ladát annál inkább. Sorra gyűlnek motorhá­zának tetején a személyi igazol­ványok, jeléül annak, hogy so­kan szeretnék megvásárolni. A Merkur pécsi használtautó telepén ilyenkor, reggel nyolc óra tájban meglehetősen nagy a nyüzsgés. Komoly vevők, né- zelődők és ráérő emberek gyűl­nek itt össze, a Fürst Sándor utcában. A negyed kilenckor kezdődő sorsolásra várnak. — Fellendülőben van az üzlet — mondja Gyimesi Jenőrvé, a telep megbízott vezetője, akivel az irodában beszélgetünk, — Idén eddig csaknem kétszáz személygépkocsit értékesítet­tünk, s ha ez így megy tovább, az év végére túllépjük tavalyi eladásunkat, amely 1248 darab volt. Többet is el lehetne adni, de a vevők csak a Ladákat, Wart­burgokat, Trabantokat keresik. Azokat viszont sokan. Egy-egy jó karban levő kocsira, divatos márkára negyven-ötven igénylő jut. Az idei csúcsot egy Trabant tartja, amire 63 jelentkező A Casco biztosítást röviden úgy jellemzik, hogy annak alap­ján megtérül minden olyan kár, amelyet a gépjárműveze­tő saját hibája okozott kocsi­jában. Ennél azonban többről van szó. Évente nagy számban je­lentkeznek az autósok olyan károkkal a biztosítónál, melyek­nél a gépjármű tulajdonosa vétlen, sőt nem tehetett sem­mit a kár elhárítására. Mond­hatnánk úgy is, hogy el sem kell indulnia az autósnak és mégis megsérülhet féltve őrzött kocsija. Elég egy szélvihar, ki­adós jégeső, valamilyen garáz­da társaság ahhoz, hogy a tu­lajdonost több ezer forintos javítási számla terhelje. (A Casco szerződés alapján egyébként az elemi károk, a lopás, rablás, a szélvédő üveg törése önrészesedés levonása nélkül térül meg 1978. jqnu- ár 1. óta.) Mit tehet a gépjármű tulaj­donosa, amikor leszerelték te­tőcsomagtartóját, ellopták au­tórádióját, elvitték a kocsi ke­rekeit? Ha ellopják az autót, akadt. A három évnél nem öre­gebb autó most a sláger a pé­csi Merkur-telepen. Március kö­zepéig hatvan ilyet vett meg a vállalat, el is kelt valamennyi. Naponta 8—10 használt gépjár­művet hoznak be ide a telepre tulajdonosaik. A közületi gép­kocsik leadására vonatkozó ren­delet hatását egyelőre nem le­het lemérni, ma még kevés vál­lalati Polski Fiat, Volga gurul be a kapun. A használt gépkocsik vásár­lásával és eladásával is foglal­kozó Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat telepein ja­nuár elsejével új árrendszert vezettek be, amely a kocsik műszaki állapotát tükrözi. Erre azonban fittyet hánynak a nep­perek, akik nap mint nap meg­próbálják felsrófolni az árakat. Ezt teszik Pécsett is. A vevőket kémlelve kiválasztják azt a kocsit, amelyet kevesen akar­nak megvásárolni és ők is vá­sárlóként lépnek fel. Ha a sor­solásnál rájuk kacsint a sze­rencse, visszalépnek az autót igencsak akarók javára. Persze, nem ingyen. A sápot a kapun kívül hajtják be, ahol nincs rá tanú. Ma még büntetlenül tehetik. Remélhetően nem sokáig. — hl — illetve annak tartozékait, a ká­rosultaknak az esetet 24 órán belül be kell jelenteni a rend­őrségen. Amennyiben a nyo­mozás sikerre vezet, de az el­lopott alkatrészek nem kerül­nek elő, illetőleg a lopás be­jelentésétől számítva 60 nap eltelt és a rendőrség a nyo­mozásról határozatot (például megszüntető határozatot) ho­zott, a biztosító kifizeti a kár teljes összegét. Ha a tolvaj kiszereli az autórádiót, vagy ellopja a kerekeket, a vásár­lási bizonylat (számla, garan­cialevél) alapján térítik meg a kárt. Amennyiben ilyen nincs, akkor a kártérítés rendszerint az új készülék (kerék) megvá­sárlását, beépítését igazoló számla alapján történik. Az Állami Biztosító azonban csak olyan ellopott tartozéko­kért fizet, amelyek az autó üzemeltetéséhez szükségesek, használatuk szokássá vált (például antenna, autórádió, tetőcsomagtartó), vagy növelik a gépjármű üzem-, illetve for­galombiztonságát (ködlámpa, külső visszapillantó tükör). STOP Földünkön jelenleg 320 millió gépkocsi közlekedik, ebből mint­egy 260 millió a személygépkocsi. Az évente gyártott új autók szá­ma közel 38 millió. k A gépkocsik műszerfalán talál­ható jelzőlámpák új fajtáját fej­lesztette ki egy smithtowni (New York) vállalat. A Varilite jelző­lámpa a változó feltételeknek megfelelően különböző jelzéseket tud adni. Ha a lámpát például az autó műszerfalába építik be az olajnyomás ellenőrzésére, ak­kor az a maximális olajnyomást, illetve annak csökkenését, majd megszűnését más-más színnel jelzi. Ilyen módon a gépkocsi- vezető már jó előre tudomást szerezhet a változásról, mielőtt a baj bekövetkezne. * Március 27-én nyit a pécsi köz­lekedési park. Ekkor kezdődik az iskolások órarend szerinti okta­tása is a KRESZ-alapismeretek- re. * Gumiabroncsfesték, a hiánycikk­nek számító Terrotex üregvédő és gépkocsi áramtalanitó érke­zett a múlt héten a Merkur pécsi autószalonjába. •k Pótkocsi, valamint különleges gépjármű kategóriában évente több mint 100 gépkocsivezetőt képez ki az Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzem- egysége. A magasabb ismerete­ket igénylő gépkocsivezetői mes­terfogások elsajátítása után a jelöltek a vállalat különleges szállítási feladatait látják el. Üléshuzat, autókárpit Az új gépkocsi kiválasztásánál a karosszéria „megálmodott” színe mel­lett fontos szerepet játszik a belső autókárpit anyaga és színe is. Az utasteret, az üléseket borító anyag textília vagy műbőr, amelytől elvár­juk, hogy kopásálló, puha, a testhez jól idomuló, nedvszívó, színtartó és könnyen tisztítható legyen. Önmagá­ban sem a textília, sem a műbőr nem rendelkezik e jótulajdonságok mindegyikével, ezért rendszerint kom­binálva alkalmazzák. Egy-egy autó­típusnál eleve adva van a belső kárpit anyagösszetétele, így a vásárló legfeljebb a szint választhatja meg, amikor is nyomban dilemma elé ke­rül: a sötétebb anyagok ugyanis ke­vésbé szennyeződnek, a világosab­bak viszont esztétikusabbak, tetszető­sebbek. Az a tapasztalat, hogy a kocsitulajdonosok részéről mindig szükség van valamiféle utólagos ki­egészítésre, ügyeskedésre, hogy az autó kényelmesebb és praktikusabb legyen. Ilyen lehet az első ülésekre elhelyezhető raffia-rátét, ami a mű­bőr ülésekre való ráizzadást akadá­lyozza meg, vagy például a náddal ritkán átszőtt, lyukacsos háttámla, amelyet a vezető helyezhet maga mögé, hogy ne legyen csurom vizes és gyűrött az inge, ruhája. A műbőrnek ismert előnye, hogy mosószeres habszivaccsal lemosva könnyen tisztítható. Viszont a leve­gőt, nedvességet nem engedi át és nem szívja be, ezért ráizzad az em­ber. Az autógyárak ezt felismervén olyan megoldással is élnek, hogy fe­le részben műbőrből, fele részben« textíliából készítik az ülések borítá­sát. Az ilyen „öszvér” üléseknél azonban az a baj, hogy a textilbetét csak jóval körülményesebben tisztít­ható, mint a műbőr. Mindenképpen helyes tehát az üléseket olyan — le­hetőleg természetes eredetű alap­anyagokból (pamut, len, kender) — készült — huzattal bevonni, amely bármikor könnyen levehető és kimos­ható. Védőhuzatként használatosak még az eredeti és műszőrmék is, amelyek igaz, hogy nem olcsók, ám jó nedvszívóképességűek, rugalma­sak és szépek. Tisztításuk már prob­lematikusabb, ajánlatos szakemberre bízni ezt a feladatot. A tisztítás gya­koriságát nem szabad túlzásba vinni a gépkocsikárpitoknál, huzatoknál, sokszor egy alapos porszívózással is megfelelően rendbe lehet szedni az ülésborítást vagy az üléshuzatot. A NIK megyei döntője A tizenhetedszer meghirde­tett Nemzetközi Iskola Kupa Baranya megyei döntőjét már­cius 18-án rendezték meg Pé­csett, a városi sportcsarnok­ban. A megyéből 80 gyerek nevezett, akik az elméleti ve­télkedő után a sportcsarnok küzdőterén felállított szabályos­sági és ügyességi pályán mér­ték össze tudásukat. A csa­patversenyt a pécsi Köztársa­ság téri Általános Iskola diák­jai nyerték, kerékpáros fiú egyéniben Kovács Csaba (pé­csi Petőfi utcai Általános Is­kola), lány egyéniben pedig Wágner Ildikó (Köztársaság téri Általános Iskola) lett az első. Az országos döntőt április 10-11—12-én Tatán rendezik meg. Baranyát az egyéni ver­seny első és második helye­zettjei képviselik. SZÜLETTEK: HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Ha ellopják az autót Casco tudnivalók

Next

/
Thumbnails
Contents