Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-20 / 78. szám

1979. március 20., kedd Dunántúli napló 3 Világhírű nagyuallalatunk A márkás műszerek gyára: MOM Fejlesztési eszközeiket azokra a termékekre összpontosítjákt amelyek nyereségessé tehetők A gyár bejáratán hatalmas felirat: Magyar Optikai Művek. S ami a három szó mögött van: térképészeti és laboratóriumi műszerek, szá­mítástechnikai eszközök,, finomoptikai termékek, időmérő szerkeze­tek — tizenhat gyártmánycsoport, többszáz termék. Űj tudományág születik Körayezetgazdaságtan Tanulmányok, szakvélemények segítik a gyakorlati munkát Az alapító, Süss Nándor, százhárom évvel ezelőtt kapott megbízást a kolozsvári egye­temtől egy mechanikai műhely megszervezésére. Két oktatóval és néhány inassal kezdte meg a munkát Budán, a Csörsz ut­cában egy kis műhelyben és ez tekinthető a ma már több mint nyolcezer dolgozót foglal­koztató MOM jogelődjének. Az üzem a századfordulón ala. kult át magánválallattá. Mit gyártottak az akkoriban már közel száz tanulót foglalkoztató műhelyben? Süss Nándor 1903­ban így számol be erről: ......a m űszereket két csoportba oszt­juk; az egyik csoport azon mű­szereket tartalmazza, melyek távcsővel vannak ellátva, mint pl. theodolitok, szintezőműsze­rek, a másik csoportban a táv­cső nélküli műszerek vannak felvéve, mint pl. szintező mér- czék, pantográfok, felrakó ké­szülékek, stb. Az előbbi cso­portban foglalt műszerek szá­ma az előző évben már az ez­ret, a második csoport mű­szerei már a kétezret túlha­ladta.” Süss Nándor érdeme, hogy a termelést szorosan összekap­csolta a kutatómunkával. Világ­hírű tudósok, egyetemi tanárok vették igénybe a gyár szakem­bereinek segítségét kutatásaik, hoz. Itt készült például Eötvös Loránd világhírű torziós ingá­jának kísérleti példánya, s ké­sőbb sorozatgyártását is eb­ben az üzemben valósították meg. 1938-ban vette fel mai ne­vét a gyár, s ekkor már a vi­lág sok országában ismerték termékeit. Még rádiót is gyár­tottak itt, a Magyarországon nyilvántartott 84 ezer rádióké­szüléknek több mint fele Süss gyárában készült. Magas mű­szaki színvonalat ért el az üvegcsiszolás, sok helyütt ismer­ték vízóráikat ás a gőzmozdo­nyokban használt olajszivattyút. Alapprofil a műszergyártás — Alapprofilunk a műszer- gyártás — mondja Balogh And­rás kereskedelmi igazgató. — Jelenlegi termékeinknek mint­egy hatvan százalékát teszik ki a minden piacon jól, gazda­ságosan értékesíthető termé­kek. Fejlesztési eszközeinket most azokra a termékekre össz­pontosítjuk, melyek műszaki fejlesztéssel nyereségessé te­hetők. A gyár termelésének mint­egy nyolcvan százalékát kül­földön értékesítik. Ennek egy része közvetlen export, a többi más vállalatokon — főként a Videoton elektronikus számító­gépeihez kapcsolódó perifériák — keresztül kerülnek külföldre. A szocialista országokba — el­sősorban a Szovjetunióba — irányuló kivitel értéke évente mintegy 28 millió rubel, a nem rubel elszámolású export 11 millió dollárt tesz ki az 1979. évi tervek szerint. Legjelentő­sebb tőkés partnereik közé tar­tozik az NSZK, Franciaország, India, Kanada, az Egyesült Álla. mok és Anglia. A MOM bekapcsolódott a számítástechnikai programba, s míg 1970-ben négy százalé­kot, ma a termelési érték egy­harmadót adják a mágnesle­mezes adattárolók és egyéb számítógépes perifériák. Vál­toznak az arányok ezen belül is: hatvan százalék fölé emel­kedik a legmodernebb techni­két megtestesítő tárolók gyár­tása, míg a hagyományos, lyukszalagos perifériák aránya csökken. Vidéki ipartelepítés Budapesten a törzsgyárban és a Kalibergyárban az ösz- szes foglalkoztatottaknak mint­egy kétharmada dolgozik. A vi­déki ipartelepítésben kezdetben főként társadalompolitikai szempontok játszottak szerepet. Dunaújvárosban például a Du­nai Vasműben dolgozó mun­kások családtagjainak kellett munkát biztosítani. így jött lét­re az a gyár, ahol a múlt év­ben csaknem egymillió ébresztő, óra készült. Később egyre in­kább előtérbe kerültek a gaz­daságosság szempontjai, s a jövőben meg kívánják szüntet­ni az ébresztőórák gyártását, jelenleg mintegy 300 ezret gyártanak — már csak belföl­di ellátásra — és az 1978-ban megkezdett ADLER—TRIUMPH kooperáció keretében 1979-ben több mint 60 ezer, jövőre már 86 ezer írógép szerelése való­sul meg hosszúlejáratú szer­ződés alapján. A dunaújvárosi gyár mellett a MOM-nak leányválallatai vannak Mátészalkán, Zalaeger­szegen, Komlón, valamint — ez a legújabb — Battonyán. Mátészalkán szemüveglencsék készülnek üvegből és műanyag, bál, itt gyártják a vízórákat is. Komlón — az országos jármű­programhoz kapcsolódva fék­szerelvények gyártása folyik, a zalaegerszegi gyár pedig a számítástechnikai és térképé­szeti műszerek gyártásába kap­csolódott be.- A budapesti gyárat a na­gyobb tapasztalat, a vidéki üzemeket az új technikáért való lelkesedés jellemzi - mondja Juhász Béla, a MOM pártbizottságának titkára. — A mátészalkai és zalaegerszegi gyárunkban például az átlag­életkor 21-23 év - a vezető­ket is beleértve! A MOM-ban a munkaerő fluktuációja — a ki- és belé­pések — a gépipari átlag alatt van, tavaly tizenhárom száza­lék volt, a törzsgyárban évek óta 8 százalék alatt van. — Évente mintegy ezer for­gácsoló, műszerész és optikai szakmunkástanulót képzünk — mondja Juhász Béla —, s talán ennek is köszönhető, hogy a dolgozók hetven százaléka öt évnél régebben dolgozik a MOM-ban, legutóbb több mint kétszázötvenen kapták meg a harmincéves törzsgórdatagság után járó aranygyűrűt. Különös figyelemmel kísérjük a „saját nevelésű” embereink előmene­telét, a jelenlegi vezetők több mint kilencven százaléka hosz- szú évek, évtizedek óta nálunk dolgozik, nem „kívülről" került a gyárba. Dinamikus növekedés Eddig a múlt és a jelen. S a jövő? A MOM egyik leg­színvonalasabb termékének —a párttitkár és a kereskedelmi igazgató egybehangzó vélemé­nye szerint — a minden igényt kielégítő ultracentrifuga ígér­kezik. A magyar-amerikai kö­zös fejlesztéssel ki kísérletezett készülék null-szériája már el­készült, a sorozatgyártás vár­hatóan ez év második felében kezdődik — év végéig tizenöt darab készül ebből a termék­ből. A kutatási-fejlesztési tevé­kenységet jól érzékelteti egy adat: az öt évnél nem régebbi termékek aránya az összes ter­meléshez viszonyítva ötven szá­zalék fölött van. Kétszáz; mér­nök és mintegy ötszáz techni­kus dolgozik a gyárban. Az önálló kutató laboratóriumban alkalmazott kutatás folyik, de nagyra értékelik a Központi Fi­zikai Kutatóintézettel és több más intézmény, vállalat kuta­tóintézetével való együttműkö­dést. Számos szovjet vállalat­tal és kutatóintézettel kötöttek műszaki-tudományos együttmű­ködési szerződést. A MOM termelési értéke 1978-ban meghaladta a két­milliárd forintot, az idén ennél 14,6 százalékkal többet tervez­nek. A népgazdasági, de az iparági átlagot is messze meg­haladó növekedési ütem az itt folyó eredményes gazdálkodás stabilizálására utal. Föld S. Péter A környezetvédelem termé­szettudományos, műszaki, bio­lógiai, agronómiái értelmezése, valamint kutatása hazánkban már több évre tekint vissza, míg társadalomtudományi vo­natkozásai - a jogtudomány kivételével — meglehetősen el­hanyagoltak. Ezt a lemaradást hivatott pótolni többek között a környezetgazdaságtan. Dr. Szabó Gábor, a Pécsi Tu­dományegyetem közgazdaság- tudományi kara docensének „A mezőgazdasági termőföld gaz­dasági értékelése" című köny­vében találkozhatunk a magyar közgazdasági szakirodalomban először ezzel a kifejezéssel: környezetgazdaságtan. Mit je­lent ez a fogalom? — Megértéséhez mindenek­előtt a környezetvédelem fogal­mát tisztázzuk. Ugyanis sokféle értelmezése gyakran félreértés­re ad okot. Nem csupán a meg­előző jellegű védelmet és az okozott károk helyreállítását ért­jük ezen, hanem a környezetünk fejlesztésével és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítá­sával összefüggő teendőket is ide soroljuk. Erősen leegyszerű­sítve, a környezetgazdaságtan a fenti feladatok vállalati, terü­leti és népgazdasági szintű ter­vezési, szervezési kérdéseivel, valamint a problémakörhöz tar­tozó közgazdasági szabályozó- rendszerbeli problémákkal fog­lalkozik. Ugyanakkor mint ha­tártudomány jelentős mértékben támaszkodik a műszaki, a bioló­giai, az agronómiái és a jogi tudományokra is. — Munkájukat ki segíti? — A környezetvédelem ökonó­miai kérdései című téma egyike a kiemelt kari, illetve egyetemi kutatási témáknak. A karon né­gyen fő kutatási területül vá­lasztottuk. Négy éve oktatjuk „A környezetvédelem ökonómiai kérdései” című tárgyat. Szoros együttműködésre törekszünk a gyakorlatban dolgozó szakem­berekkel. — Eszerint elméleti megálla­pításaik érvényesülnek a gya­korlatban. — A Mecseki Szénbányák ve­zetői fejlesztési terveik megala­pozottabbá tétele érdekében Mintha tudományos-fantasz­tikus film díszletei közé kerül­tem volna. A faapríték kúpjai vulkáni működésre emlékeztet­nek; oldalai gőzölögnek, az egyik csúcsából magasba lövő- dik a fűrészpor és forgács. Az egyik aprítékot lövelő csőrend­szer körbetemette magát, lá­bunk puhán süpped a gyanta­illatú faszőnyegbe. A füstölgő „vulkán” tövében erőgép tolja az aprítékot egy gyorsfolyású, vízzel telt csatornába. A Mohácsi Farostlemezgyár fatelepén kísérőm Faltai László termelési osztályvezető-helyet­tes. — Először menjünk a kikötő­höz. A győri és a gemenci er­dőgazdaságokból szokták a fát uszállyal küldeni, de újabban Szeged mellől, a Tiszáról Jugo­szlávián át is érkezett farako­mány. Faltai László itt volt már a gyár születésénél, ismeri a gyár minden lépésének történetét.- A 60-as évek elején épült a kikötő. Akkor lovaskordékban hozták, s lejtődeszkára gurulva billentették le a 25—30 méteres falról a kőzúzalékot. Egyszer az egyik szekér kereke félrecsú- szatt, és a ló kordéílyal együtt lezuhant a mélybe. A kikötő fölött a vasúti rako­dónál nincs vasúti vagon. A Somogyi Erdőgazdaság kamion­több ízben is igénybe vették oktatóink szakvéleményét. A szakosított sertéstelepek hígtrá­gya ^kezelésével kapcsolatos munkánk a Baranya megyei Ta­nács mezőgazdasági osztálya kiadványaként jutott el Baranya mezőgazdasági nagyüzemeihez. A hazai, többek között a har­kányi termálvizek felhasználásÓL ra vonatkozó értékelési módsze­rek nemzetközi elismerést arat­tak. A természeti adottságoknak a mezőgazdásági termelési színvonalra gyakorolt hatását elemző tanulmányt a termelő- szövetkezetek területi szövetsé­ge hasznosította. — Újabb terveik? — Továbbra is nagy figyelmet fordítunk az ásványi nyersanya­gok és a mezőgazdasági termő­föld ésszerű hasznosításának, gazdasági értékelésének prob­lémáira. Tervezzük Baranya földbérleti viszonyainak feltér­képezését és vizsgálatát. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet megbízása alapján igyekszünk feltárni, hogy az elmúlt tíz év­ben a meliorációs beruházások és a talajerő-gazdálkodás ho­gyan hatottak a talajok termé­kenységére. Baranyában ennek egy országos modelljét dolgoz­zuk ki. A sertéstelepi hígtrágya kezelésére és hasznosítására vo­natkozó adatgyűjtést és elem­zést Baranya és Tolna után még idén Somogy és Zala me­gyére is kiterjesztjük. — Mi a véleményük bírságolá­si rendszerünkről? — A részeredmények ellenére nem vált be. Egyrészt a válla­lataik a rendelkezéseket gyak­ran kijátsszák, másrészt a bír­ságok „költségesítése” révén el­sikkad a személyi felelősség. A környezetvédelemhez kötő­dő közgazdasági és jogi kuta­tásokat az MTA Dunántúli In­tézete koordinálja az ország­ban, és a hazai kutatási ered­ményeket a KGST illetékes szer­veinek közvetíti. Megbízásokat ad tanulmányok készítésére és lehetővé teszi a kar oktatóinak a nemzetközi konferenciákon való részvételt. jaiból markolja a rönköket acél­mancsával a rakodógép, s dob­ja a föld alatt húzódó szállító- alagút torkába. A rakodótérben dolgozók mindig szabadban dolgoznak, lehet csontfagyasztó hideg vagy rekkenő meleg. — Bár gondoskodunk meleg ruházatról, meleg védőitalról, mégsem könnyű a nyolc órát végigdolgozni - mondja Gábor Sándor, a fatér üzemvezetője. — A fizetésük átlag 4000 forint körül van és télen pótlékot is kapnak. Az aprítóban borzalmas a zaj. Egy idő után tompa fájdalom érződik az ember dobhártyáján. — Miért nem használ fülvé­dőt? — mutogatom a nagy zaj­ban. Mutogatással válaszol, ami nagyjából azt jelenti, hogy va­lami miatt nem jó, nem szereti viselni. Az acélkések alól kikerült, fel­aprózott fa osztályozó rostára kerül, onnan száillítószalagra, s aztán egy hosszú, ágyúcsőszerű fúvókán keresztül jut az emlí­tett hatalmas kupacokba. Innen a gyárba jutva tovább apróz­zák, rostjaira bontják, s telje­sen átalakulva készülnek belő­le a különböző bútorlemezek', falburkolatok, autóbuszborítá­sok, csempék stb ... Sarok Zsuzsa írógépek szerelése Dunaújvárosban Csuti János Átalakul a fa A rakodótértől az aprítóig Mágnestárcsás tárolók szerelése a „tiszta szobában"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents