Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-19 / 77. szám

Mit kínál a RÖVIKÖT? Ha a szputnyik késve érkezik... Tovább hódít a gyapjú ■ Jobban járnak a férfiak? ■ A bébiruhákkal nem lesz probléma ■ 240 modell a második félévre Látogatás a Csillagvizsgáló Intézet bajai obszer­vatóriumában Both Előd csillagász a szputnyikfényképezö kamerával Hogyan viselkednek a műholdak? Miből lesz több, miből lesz kevesebb? Követik-e a kötött­áruk a divatot? Ezekre a kér­désekre kerestünk választ az elmúlt héten, amikor megte­kintettük a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat má­sodik félévi kínálatát. A három megyét ellátó vál­lalat bemutatójára meghívta a baranyai, somogyi és tolnai kiskereskedelmi vállalatod, va­lamint a MÉSZÖV képviselőit. Az árubemutatónak ezt a for­máját most vezették be ismét a RÖVIKÖT-nél, elsősorban azért, hogy kereskedelempoliti­kájukban érvényesítsék a piac­kutatásnak ezt a formáját. A bemutatott áru egy részét ugyanis már megrendelték, de valamennyi többi kötöttáru megrendelését a bemutatón megjelent kereskedelmi szak­emberek véleményétől teszik majd függővé. A kötött alsó- és felsőruhák­ból összesen kétszáznegyven mintadarabról alkothattak ma­guknak véleményt a három me­gyéből megjelent kereskedők. Egyébként amit végül is kivá­lasztanak majd, mindazok jú­lius elejétől kerülnek az üz­letekbe. A mintakollekciót a hazai ipar modelljeiből válo­gatták össze. Mi lesz hót a választék a három — tréningruha, gyermek- ruházat, felnőttruha — kategó­riában? Noha idén 10 száza­lékkal nagyobb lesz a tréning­ruha-kínálat, mint tavaly, úgy tűnik, a keresletet mégsem tudják teljesen kielégíteni, kü­lönösen a férfi tréningöltönyök esetében. A fiú és lányka fel­ső kötöttáruk választéka is ja­vul, különösen ami a téli pu­lóvereket illeti. A felnőttek szá­mára készült modellek között elsősorban a férfipulóverek és mellények azok, melyek mind választék, mind esztétikai szem­pontból figyelemre méltóak. Egyre nagyobb divat a gyapjú, ez lemérhető a mintadarabo­kon is; legtöbbjük alapanyaga fésűs-, illetve kártoltgyapjú, míg a többi modell anyaga acryl. Egyébként összességében néz­ve elmondható, hogy az acryl dominál, de a ma egyre diva­tosabbá váló kevert fonalakból még kevés terméket állítanak elő, A női kötött felsőruhák terén különösebb változás nem várható, e téren szegényesebb a kínálat, mint a férfipulóve­reknél. Itt is a már említett alapanyagokból kerültek a mo­dellek: így gyapjúból, acryíból, s meg kell említenünk a női selyemgafbókat, melyeket to­vábbra is forgalmaznak. A kötött alsórúháknál talál­kozunk hazai újdonságokkal is: a Habselyem Kötöttárugyár új angol körkötőgépeiről lekerülő fehérneműk minőségéről el­mondható, hogy minden igényt kielégítenek. A bébiruhákkal nem lesz probléma: az ellátás, a kínálat változatosnak, szín­vonalasnak és elegendőnek ígérkezik. A Békéscsabai Kö­töttárugyár nyírott plüssből, strecht frottírból készült bébi­ruhákat küldött a bemutatóra, mellettük más gyárak is ha­sonló alapanyagból készült modellekkel jelentkeztek, s bő­vítik még e téren a választé­kot az acryl alapanyagú bébi- ruhák is. Említésre méltóak a Gyomai Háziipari Szövetkezet kocsikabátjai, ezek azonban elég drágák. A hazai ipar termékein kívül természetesen idén is vásárol­hatunk majd valamennyi kö­töttáru-kategóriában importter­méket is, bár meg kell jegyez­ni, ebben az évben húsz szá­zalékkal csökken az import kötöttruha mennyisége. Néhány az importáló országok közül: Olaszország, Anglia, Szíria, Spanyolország, Hongkong, NDK, Lengyelország, Csehszlo­vákia; a kishatármenti árufor­galom keretén belül Jugoszlá­via; de a kínálatban szerepel vietnami, pakisztáni, kínai, in­diai áru is. D. Cs. Vácon megcélozták a világ- színvonalat Hatvan országban vásárolják a Forte termékeit A váci Forte Fotokémiai Ipar tulajdonképpen szép múltra te­kinthet vissza, de mégis napja­inkban éli a dinamikus fejlődés korát. Még az 1920-as években a Kodak-cég hozott létre Vá­cott egy kis üzemet, ahol az Angliában gyártott fotópapírt feldarabolták és csomagolták, azzal a céllal, hogy innét lás­sák el Kelet-Európát és a Bal­kánt Kodak-papírral. 1924-ben felszerelték az első fotópapírki­készítő gépsort, ami lényegé­ben a gyárrá alakulást jelentet­te. A gyár 1944-ben szabadult fel. A visszavonuló németek tel­jesen kifosztották, majd bom­batámadás pusztította el az épületek egy részét. Az elhuncolt alapanyagokat két uszályban találták meg a Mentőakció a héjákért Európában veszélyben a héja: NDK-ban például az állomá­nyuk gyakorlatilag majdnem ki­pusztult. Hazánkban még szép számban található ebből a vé­dett ragadozóból, így számunk­ra adatott meg, hogy megment­sük. Kárt okoznak azzal, hogy rá­járnak a baromfi- és fácánte­nyésztő telepekre. Ezeket még kevés helyen fedik le szitaszerű hálóval, inkább vadásszák a kapzsi madarakat. A telepek kö­rül egyébként a kilövésük enge­délyezett. Más, sokkal olcsóbb és egy­szerűbb megoldást próbálnak ki a Magyar Madártani Egyesület egri 26-os számú helyi csoport­jának a tagjai. Fénylő kályha­ezüsttel bekent uborkásüvegeket, rikítóan festett műanyag flako­nokat helyeznek el a kerítésen, így riasztják el a lecsapni aka­ró héjákat. A legideálisabb a közönséges lámpabúra volna, ami gömb formájú, tejüvegből ké­szült, belül foncsorozott, átmé­rője 16—20 centi és a szája csa­varmenetes. így erősíthető fel könnyen a póznák foglalatába. Ebben kérik gyárak, üzletek se­gítségét, ahol akad ilyen, on­nan megvásárolják nagyobb té­telben. Címük: 3300 Eger, Bródy Sándor utca 7. Magyar Madár­tani Egyesület helyi csoportja. Még költés előtt szeretnének egyre többet kirakni a keltető­telepekre. Ugyanis, ha a héja tojót lelövik, a hím nem eteti a kicsiket. Legfeljebb odahordja az élelmet, de apró falatokra nem tudja széttépni. Hasonló mentési akciót NSZK- ban indítottak útjára: hazánk­ban egyedülálló a törekvés. — Cs. J. — Duna felső szakaszán. Az államosítás előtt a Kodak eladta a gyárat a Hitelbank­nak, 1948-tól pedig államosí­tott üzemként működik. 1950- ben megkezdték a filmgyártás kísérleteit, 1951-ben pedig meg­jelent a boltokban a ma is közismert Forte film. A hatvanas években indult meg a színes fotópapír előállí­tására a kísérletsorozat, aminek eredménye a mai sztár-termék, a színes RC típusú fotópapír. Az MCN 13 RC típusú papír pe­dig a múlt évi BNV nagydíját nyerte el. Az RC fotópapír po­lietilén bevonatú alappapírra Aki abból indul ki, hogy az igazi csillagvizsgáló az USA Palomar-hegyi obszervatóriu­mánál kezdődik, Baján kétség­telenül csalódni fog. Itt, a Tóth Kálmán utcai intézetben hiába keresnénk a csillagdákra jel­lemző fénylő kupolát. Ha a ka­pu mellett nem hirdetné tábla, talán észre sem vennénk, hogy a földszintes épületben, s a kertben álló furcsa, hengeres építményekben a Magyar Tu­dományos Akadémia Csillag- vizsgáló Intézetének bajai ob­szervatóriuma működik. Both Előd, fiatal csilagász jön elém az udvaron. Három évvel ezelőtt végzett az Eötvös készül, népszerűén műanyagpa. pírnak is nevezik, jelenleg a fo­tópapírgyártás terén ez jelenti a világszínvonalat. És jelentős szerepe van abban is, hogy a gyár egyre nagyobb exportte­vékenységet tud kifejteni. Jelen­leg hatvan országban vásárol­ják a Forte márkájú fotópapíro­kat. A termelés fele pedig a tő­kés piacokon talál vevőre, nyolc és fél millió dolláros vo­lumenben. Egy lényegében kis gyár nem hódíthatja meg a világpiacot, de a Forte képes volt az óriá­sok birodalmába is bejutni. Az NSZK-beli Quelle áruházi há­lózat jelentős mennyiségű Forte papírt vásárol és értékesít, igaz nem Forte, hanem saját fantá­zianévvel. Az olasz 3 M céggel kooperációs megállapodást kö­töttek. Az olaszok Forte fekete­fehér RC papírért színes nega­tívfilmet adnak cserébe. Jelentős eredmények ezek, fi­gyelembe véve, hogy ma 10 millió négyzetméternél tart a fekete-fehér fotópapír termelése és 1 millió négyzetméternél a színesé. Jelenleg kísérleti stá­diumban gyártják a nyomdai fényszedéshez szükséges filmet és fotópapírt is. Mint Peterdi Vince gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, a jövőt és a fantáziát a színes fo­tópapír gyártásban látják. Az utóbbi tíz évben hazánkban is az összfogyasztás 2 százalékáról 15—20 százalékra nőtt a színes fotócikkek aránya. A fejlett fo­tókultúrájú országokban ma már a fekete-fehér fotózás nem számít hobbinak. Ezek a tények egyértelműen a színes fotózás jövőjét igazolják. A színes fotó­zás általánossá tételében pe­dig a Forte is igyekszik kivenni a részét. Mint a példák igazol­ják, nem eredménytelenül. Loránd Tudományegyetemen, s az idén védi meg doktori érte­kezését. Világos van még, az eget hiába kémlelnénk, van hát idő a műszerek megismeré­sére. — Az ötvenes évek elején hozták létre az obszervatóriu­mot, akkor még bemutató csil­lagvizsgálóként — mondja Both Előd. — Komoly tudományos munka akkor kezdődött itt, amikor III Márton lett a veze­tő, aki egyébként a Pécsi Ta­nárképző Főiskola fizika tan­székén tanított azelőtt. Ö volt az, aki a bajai intézet mai pro­filját kialakította: az első szput- nyikok fellövése óta a felső­légkört kutatjuk a műholdak pályájának megfigyelése alap­ján. Részt veszünk az Interkoz- mosz kutatási programjában, és élénkek a kapcsolataink a COSPAR elnevezésű nemzetkö­zi szervezettel is. Beszélgetés közben megmá­szunk egy meredek vaslétrát. Az egyik épület-henger tetején vagyunk. Középen egy ágyúsze­rű műszer. — Ezzel a kamerával fény­képezzük le a műholdakat. A nagyítása nem túl nagy, de op­tikájának fényereje a döntő. Két hétre előre megkapjuk Angliából 15—20 műhold, pá­lyaadatait, ezekből kiszámítjuk a „menetrendjüket", s a meg­adott időpontban beállítjuk a műszert. Elvileg a szputnyiknak akkor és ott kell lennie, ahol a számítógép megadta. Ha nem így történik, annak figyelmet érdemlő oka van. Tavaly nyá­ron például erős naptevékeny­séget észleltünk; előfordult, hogy öt percet is késett egyik­másik szputnyik. Pályájukat be­folyásolják az úgynevezett koz­mikus geodéziai jelenségek is — a Föld gravitációs egyenet­lenségei stb. —, de ezzel más intézet foglalkozik. Mi azt vizs­gáljuk — többek között —, hogy a felsőlégkör sűrűségé­nek változásai milyen hatással vannak a rr^űholdak „viselke­désére". Nyugat felől egyre sűrűbb felhők érkeznek. Lehet, hogy a szó szoros értelmében befelleg­zett a mai vizsgálódásnak? — Talán csak egyszerű nap­nyugta-effektus, és egy-két óra múlva kitisztul az ég — jegyzi meg III Márton, aki ugyan szabadságon van, de most be­nézett munkatársaihoz. Egy másik épület tetején fó­liakabinban vadonat új mű­szer: a. csillagászok elképzelé­se alapján a Műszeripari Ku­tató Intézet készítette. Segítsé­gével közvetlenül tanulmányoz­ható a műholdak pályája. A gép az adatokat egy gombnyo­másra azonnal számítógépre viszi. A lábunk alatt most fur­csa, csipogásszerű hangok hal­latszanak. Kiss József műsze­rész az ezredmásodperc pon­tosságú kvarcórát ellenőrzi. Hi­ába, ha valahol, itt nagyon kell a pontosság. Az időt nem órában és percekben mérik, mint ahogy a műholdakról ké­szült felvételek elemzésekor sem a centiméter a mértékegy­ség. A Zeiss Művek által gyár­tott kimérőasztalon mikronnyi eltérések döntenek. Az áttetsző lemezen szabad szemmel csak a gyakorlott csillagász fedezi fel a szputnyik útját jelző pon­tokat, s a csillagokat, amelyek támpontokat adnak ahhoz, hogy az égi koordináta-rend­szerben elhelyezzék a kozmosz vándorait. Változatlanul „rossz az ég", ami csillagász nyelven borult időt jelent. Előd a műholdak élettartamával foglalkozik, így természetes, hogy szóba kerül a Skylab is, amiről tudjuk, hogy három űrhajó személyzetének kiszolgálása után halálra ítél­tetett. Az amerikaiak nem tud­ják többé Föld körüli pályád^ tartani. — Számításaim szerint a Skylab a jövő évben leesik — mondja a fiatal csillagász. — Pályája 46 fokos szöget zár be az Egyenlítővel, s ezen a körön belül bárhol becsapódhatnak a darabjai. Hetven tonnás monstrumról van szó, sajnos nem számíthatunk arra, hogy teljes egészében elég a légkör­ben. A szórási övezetbe Ma­gyarország déli része is bele­tartozik, persze, azért pánikra nincs ok: nagyon kicsi a való­színűsége, hogy pont ide, s lakott területre esik. — Milyen szempontok alap­ján válogatják ki a megfigye­lendő műholdakat a fönt ke­ringő több ezer szputnyik kö­zül? És egyáltalán, hogyan is­merik fel őket? —• Elsősorban a pályájuk alapján. A legfontosabb az, hogy jól látható, nagy felüle­tű és könnyű legyen, így fi­gyelhetők meg rajtuk a leg­könnyebben a magaslégköri hatások. Számunkra teljesen közömbös, ki és miért bocsá­totta fel őket. f Értékesebbek a megfigyelés szempontjából azok, amelyek már régóta ke­ringenek fönt, mert tíz-tizenöt, év alatt rengeteg információt szolgáltatnak. A három tudományos kutató munkáját négy kalkulátor és egy műszerész segíti. Este van már, de két lány rendületlenül görnyed a számítógép termi­nálja fölé. Veres Ferenc, aki kandidátusi disszertációjára készül, reménykedve bejött, de aztán búcsúzik: az égbolt ma­kacsul sötét a fejünk fölött. — Télen inkább nappal dol­gozunk, de tavasszal és nyá­ron éjszaka van nagyüzem. Per­sze, sok függ az időjárástól és a szputnyikok menetrendjétől is ... Nagy sokára megkönyörül rajtunk a csillagászok védő­szentje, s néhány percre elfúj­ja a vastagabb felhőket. Hal­ványan, ugyan, de földereng a Jupiter. Fölszaladunk az öreg, ötven centiméteres tükrös táv­csőhöz, amit ma már csak be­mutatásra használnak. Csattog, nyikorog a tetőszerkezet, s a műszer lassan az ötödik boly­gó felé fordul. Galilei leshette valamikor olyan izgalommal az eget, mint ahogy én most a távcsőbe nézek. Az apró, fényes korongon két párhuzamos csík: a Jupiter felhői. Aztán jön egy földi felhő — féltékeny talán öreg bolygónk? — és újra sötétbe borul minden. Havasi János tiétfoi □ A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1—1,5 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést biztosiak Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. A sztárt úgy hívják: MCN 13 RC A fotópopirgyártós első fázisa, a papírra felkerül a hófehér barit- réteg

Next

/
Thumbnails
Contents