Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-15 / 73. szám
6 Dunántúlt napló 1979. március 15., csütörtök Szigetvári jó példa A Lenin-lakótelepi iskola a közművelődésért Tanitás után a felnőttek szolgálatában A lakótelep még félig sem épült föl, de az általános iskola két éve elkészült. Sőt, már a bölcsődét is átadták. A szigetvári Lenin lakótelepen a szokásostól eltérő, szerencsés helyzet’alakult ki. A háromszintes iskola szinte „uralja" a terepet. Szomszédságában építenek egy középiskolai kollégiumot. A lakótelepen négy-ötszázan élnek most és az iskolába 420 gyerek jár. Az iskolabusz reggel és délután fél ötkor hozza- viszi a napközis tanulókat, s azokat, akiknek jó ez az útvonal. Helyi járat ugyanis nem közlekedik még errefelé, s akinek este van erre dolga és nincs személygépkocsija, az választhat a 2,5 kilométeres gya. loglás vagy a taxi között, amely 12-14 forintért viszi ki utasát a városközpontból. Kinek mi keresni valója akad este az iskolában? Az iskola tornatermében edzenek az ökölvívók, ott rendezték meg négy megye birkózóversenyét és ott fociznak telente a labdarúgók. Meghirdették az asszonytornát is. Az iskola testnevelői esténként is fölhúzzák a tornacipőt és megmozgatják a jelentkező kismamákat, lányokat. A műhely sem csak a tanulóknak áll nyitva. Kéthetente a „gyakorlatis" tanár vezetésével barkácsolni vágyó apukák lepik el a termet. Több hangversenyt, kiállítást is rendeztek már az iskolában és a könyvtáruknak felnőtt olvasóik is vannak. Mindez azt jelenti, hogy megnőttek az iskola terhei, mert nemcsak felügyeletet kell adniuk, de a takarítást is meg kell oldani az esti vendégek után. Mégis örömmel vállalják a feladatokat. Együttműködési megállapodást kötöttek a városi művelődési központtal. Szerveznek és termet biztosítanak a rendezvényeknek, amelyeknek a művelődési központ szűkössége miatt nem tudnak helyet adni. Cserébe anyagi támogatást kapnak a művelődési otthontól. Ennek segítségével indíthattak „pénzigényesebb” szakköröket a gyerekeknek, hívhattak előadót a kaposvári színházból a rendhagyó irodalomórára, s így láthatják ott a gyerekek a Bóbita Bábegyüttest. A városi könyvtár letéti anyagából bővítették az iskolai állományt a felnőttek részére. Az is baj, hogy a fiatal pedagógusoknak nincs hová menniük, nincsen szórakozási lehetőségük — mondja az iskola igazgatója, Pál Ferenc. Ezért kialakítottak a számukra az iskolában egy klubszobát, s most szervezik az értelmiségi klubot, melybe a környék lakóit is szeretnék bevonni. Lesznek TIT-elő- adások és közös programok.- Az elmúlt években a köz- művelődés minden területéről próbáltunk vállalni valamit. Teljességet mégsem biztosíthatunk, hiszen mások a körülményeink, s végső soron mások a feladataink is. Mindenesetre az együttműködésünket talán még tovább is szélesítjük, mert érezzük, hogy szükség van ránk, a munkánkra, a lehetőségeinkre — mondja az igazgató. A Lenin lakótelepi iskola feladatvállalása példaszerű. Városi iskola ritkán érzi ennyire magáénak a város kulturális életének gondját. Munkájuk igazolja, hogy sok segíteni akarással, még kevés pénzzel is lehet „viszonyulni" a problémákhoz. Megérdemlik a törődést, példájuk követendő. B. A. Illeuualtozás, üj célkitűzések Pécsi Helyőrségi Művelődési Otthon Több nyitott program lesz Új nevet kapott Pécs belvárosában a szinte már fogalommá vált FÉK. A Pécsi Helyőrségi Művelődési Otthon eddig is fontos szerepet töltött Pécs kulturális életében kiállításaival, nyitott programjaival. A névváltozás valóban változást is jelez: tudatosan szervezett, magasabb szintű tevékenységet. — A művelődési otthon sajátos profilja továbbra is megmarad: elsőrendű feladatunk a fegyveres erők hivatásos tagjainak biztosítani a művelődési és önművelő lehetőségeket. Politikai és oktató-nevelő munkát végzünk, ami főként a katonai élethez kapcsolódik. így rendezvényeink jórésze továbbra is zártkörű, de egyre több nyitott programmal jelentkezünk — mondta Horváth Lajos, az otthon igazgatója. — Az átalakulás napjait éli a Kossuth Lajos utcai ház: klubok, szakkörök szerveződnek újjá, fiatal közösségek verbuválódnak. — Három ifjúsági klubunk tevékenykedik. Most alakult a fiatal tisztek, tiszthelyettesek kisközössége. A régi hírnevéhez méltóan szeretnénk indítani az Ifjú Gárda klubot a városi KISZ- bizottsággal és az Ifjú Gárda parancsnoksággal közösen. A tavalyi év sikereivel folytatja hagyományait a népi díszítőművészeti szakkör Zakariás Lószló- né vezetésével. Újjáalakult a fotó- és filmszakkörünk. Tervezzük egy citerazenekar és szakkör megszervezését. Továbbra is telt ház előtt játszik vasárnaponként a felnőtt irodalmi színpadunk, az úttörőkből verbuválódott gyermek színjátszó csoport pediq február 4-én mutatkozott be egy mesejátékkal. — Milyen nevelési programot valósítanak meg? — A FÉK eddig is kiállítások rendszeres gazdája volt. Most szeretnénk ebben előbbre lépni. A jövőbep tematikus tárlatokat szervezünk ismeretterjesztő céllal. Nemcsak szolgáltatni akarunk, értő közönséget szeretnénk nevelni. A filmklubokban sem csupán bemutatunk. Törekszünk a nézők esztétikai nevelésére, emellett filmtörténeti áttekintést is adunk. Mindemellett nem lebecsülendő feladatunk a pihentetés, szórakoztatás. A második emeleten egy szabadidő-sarkot alakítunk ki, ahol kikapcsolódhatnak azok, akik pihenni vágynak. Könyvek, folyóiratok, játékok állnak majd rendelkezésükre. — Hogyan kapcsolódhatnak be az itt folyó munkába azok, akik kedvet kapnak hozzá? — A kisközösségek tevékenységébe bárki bekapcsolódhat, a szakkörök, klubok is várják a fiatalokat, könyvtárunk pedig az olvasókat. G. M. Hátrányos Helyzetben Hogyan segíthet az iskola ? Látogatás a régi Kertváros Iskolájában Családi házas településen építették fel a harmincas években a kertvárosi 1. számú általános iskolát. Körülötte aztán tovább sokasodtak a kertes házak. Aztán egy új városnegyed épült fel tőlük kőhajítás- nyira — Lvov-Kertvéros. Az 1. számú iskola pedig, mint kezdetben is, tudomásul vette és vállalta a maga feladatát ezen a vidékies jellegű, várossá fejlődő környéken, ök vették fel a Pécshez körzetesített iskolák tanulóit: Nagyárpádról, Mólomból, Postavölgyből, Kökényből, Gyódról, Keszüből, négy— hat kilométerekről buszoznak ide a gyerekek. 11 helyről 178 tanuló. Reménypusztáról csak egy gyerek ingázik, Lvov-Kert- városból viszont 49. Innen is vettek fel tanulókat. 589 gyerek jár a tíztantermes iskolába, emiatt a termek délelőtt-dél- után foglaltak. A gyerekek nagy része a jelenlegi statisztikákban a hátrányos helyzetű megjelölést kapja. Az iskola tisztában van azzal, milyen feladatot róttak rá. Szabó Ferenc igazgató így vázolja ennek a hátrányos helyzetnek a jellemzőit: Miben a hátrány? — Nem nagy távolságokról járnak be a gyerekeink*— a tanulóknak csaknem egyhar- mada — az ingázó mégis hátrányba kerül a többiek mellett. A másik hátrány, amit be kell hozniuk az ingázó gyerekeknek az, hogy a tagiskolákban osztatlan vagy félig osztott csoportokban tanultak. Akármilyen lelkiismeretesen dolgozott is tanítójuk, a gyerekek semmilyen tekintetben nem tudják azt produkálni, amit kell. A tanulóink 80—85 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Szüleik iskolázottsági foka alacsony, tehát nem nagyon tudnak segíteni gyermekeiknek a tanulásban. Adódnak nyelvi problémák is: Gyód német, Kökény délszláv nemzetiség lakta község, így az onnan érkező gyermekeknek nehézségeik támadnak a magyar nyelvvel, s ennélfogva a többi tantárgy elsajátításával is. Viszont éppen erre az alapra épült rá a múlt évben a horvát-szerb osztály, amely majd kiküszöbölheti, sőt előnyösre fordíthatja a nyelvi hátrányokat. Balogh Sándorné, aki a horvát-szerb nyelv oktatását végzi, még a szülőket, nagyszülőket is belevonja munkájába. Mindig ülnek néhányon az óráin a szülők közül. — Az iskola másik problémája — folytatja Szabó Ferenc, — hogy az ötödik, hatodik osztályban feldúzzad a túlkorosok létszáma. A kis településeken hiányoztak ugyanis a kisegítő osztályok, és a szülő sem vált meg annak idején gyermekétől, nem adta be a megfelelő intézetbe. Pedig egy korrekciós osztály sokat segíthet az elsős, másodikos kisdiákon. Volt olyan év, hogy 13 gyerek járt nálunk korrekciós osztályba, s közülük tizenkettőt sikerült teljesen felzárkóztatni. Ezt a csoportot Ádám Jánosné vezeti már negyedik éve nagy hozzáértéssel. Az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a tizenhárom gyerekből tíz cigány volt. De azt is el kell mondani, hogy nem anyagi okokból szenvedtek hátrányt ezek a gyerekek. Segítő szándékok és szép eredmények — Ha ilyen nagy számban vannak jelen az iskolában a fizikai dolgozók gyermekei, a különféle okok miatt hátrányos helyzetű gyerekek, mi jellemzi elsősorban az iskola munkáját, a kérdés megoldására való törekvéseket? — Nekünk nincsenek különleges eljárásaink, kampányaink. Nálunk minden gyerekre oda kell figyelni. Viszont megragadunk minden eszközt a megsegítésükre. Amellett, hogy az óráink szakszerűen felszerelt kabinetekben folynak; minden alkalmat kihasználunk a gyengébb tanulók korrepetálására. Minden erre rendelt óra ki van töltve, s emellett korrepetálnak a tanárképző főiskolások is. Úttörőfeladat például a gyengébbek segítése. így mentette meg tavaly 9 tanuló 8 társát a bukástól. A valóság mindig sokarcú. Erre az iskolára sem csak az igaz, hogy a gyerekek hátrányos helyzetűek, mert szüleik nem értelmiségi pályán dolgoznak. Mert van olyan gyerek a kertvárosi 1. számú iskolában, akit kora reggel kicsapnak a szülei, és akinek estig az iskola „a második otthona”: de nagyon sok az olyan szülő is, aki féltő gonddal figyeli a gyermeke, az iskola problémáit. Talán egyetlen iskolának sincs annyi patronáló brigádja, mint ennek. Hiszen a gyerekek szülei itt dolgoznak, a környező gyárakban, a Mechlabortól a Sopia- náig. Csak a Pécsi Bőrgyár 120 szülőt foglalkoztat. így aztán mindenki segíti az iskolát a maga eszközeivel. A valós képhez az is hozzátartozik, hogy egyenletes színvonalú, kiegyensúlyozott munka folyik az iskolában. Az elmúlt tív év alatt nem buktak meg tizen a tanulóink közül. Kisebb a továbbtanuló gyerekek visszaesési aránya is az átlagosnál. Bátran merik útra- bocsátani őket... Koncert, forradalmi dalokból Ifjúsági és felnőtt kórusok, munkásénekkarok szereplésével forradalmi dalokból összeállított hangverseny előadására készülnek Pécsett, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából. A koncerten, amelyet március 31- én, szombaton délután rendeznek meg a Liszt-teremben, a MÉV fúvószenekara is fellép, illetve közreműködik. A forradalmi dalokat az Egyetem utcai Általános Iskola és a Jókai utcai Általános Iskola gyermek- kórusa, a Dobó István úti Gimnázium leánykara, a Művészeti Szakközépiskola leánykara, az Ifjúsági Ház kamarakórusa, a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán férfikórusa, a 12. sz. Volán Bartók Béla férfikara és az 500. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet vegyéskórusa szólaltatja meg. A műsort régi és újabb keletű forradalmi dalokból, illetve feldolgozásokból, kórusművekből, megzenésített forradalmi versekből állítják össze. Pályázati felhívás A Népművészet ifjú mestere A KISZ Központi Bizottsága a Kulturális Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanáccsal egyetértésben pályázatot hirdet A népművészet ifjú mestere cím elnyeréséért. A pályázata népművészet szellemében az alkotó- és előadói tevékenységet kívánja az ifjúság körében elősegíteni. Harmincéves korig jelentkezhetnek az érdeklődők a következő művészeti ágakban: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese;valamint harmincöt éves korig hímzés, szövés, fafaragás, fazekasság, kerámia, szövött technikájú szőnyeg, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvas, gyékény- és vesszőfonás, viselet stb. művészeti ágakban. Hangszeres népzene- és népdal-kategóriában 10 percnyi népzenei anyagot kell a pályázónak bemutatnia, lehetőség szerint archaikusabb népzenét, illetve régi stílusú népdalokat. Népzenéből legalább két, népdalból minimum három zenei dialektus területéről. A néptáncos pályázónak legalább két táncdialektus területéről kell kiválasztania a tánctípusokat A népmesével pályázónak szép mesemondó stílusban legalább 10 népmesét kell felsorolnia repertoárján. A tárgyi alkotóművészet területéről 5—5, a szövött technikájú szőnyegkategóriában három önálló, szabadon választott méretű alkotással lehet pályázni. A pályázónak legalább 10 oldal terjedelmű dolgozatban össze kell' foglalnia választott művészeti tevékenységének történetét, célját. Az előadóművészeti kategóriában a jelentkezéseket és a tárgyi népművészeti alkotásokat 1979. május 1-5. között kell beküldeni a KISZ Központi Művészegyüttes székházába. (Budapest, VII. kerület, Rotten- biller u. 16—22.) A népművészet ifjú mestere címet 1979. augusztus 20-án, Budapesten osztják ki az azzal járó oklevéllel, plakettel, illetve 3000 forint pénzjutalommal. A legjobb pályaműveket kiállítják, és alkotóik meghívást kapnak az országos ifjúsági népművészeti táborba. Gállos Orsolya A kulcs „Add a kulcsot, Judit" — könyörög a híres Bartók-ope- rában a Kékszakállú. A magyarszéki „Forrai István" énekkar nem énekel Bartók- műveket, de szintén egy kulcsot szeretne megkaparintani: a művelődési házét, amelyik egy elkeseredett levélírónk szerint eltűnt, s így az ifjúság a korcsmában tölti napjait, az ezüst koszorús énekkar pedig hol itt, hol ott üti fel tanyáját, ha próbálni akar Tapasztalatok alapján mondhatom, a kulcs nem tűnt el. Nagyon is jó helyen van: a tanácselnöknél. A tartalék- példányok pedig a leendő klubvezetőnél, illetve a leköszönő félben levő KlSZ-titkár- nál. A tanácselnök haragszik azokra a fiatalokra, akik nem diszkó klubnak, hanem disznóólnak tekintették a művelődési központ egyes rendezvényeit, s ezért úgy határozott, korlátozza a ház szolgáltatásait mindaddig, amíg szakképzett igazgató és rendező gárda nem gondoskodik a műsorok kulturált lebonyolításáról. Az említett fiatalok nyilván a tanácselnökre haragszanak; a többségben lévő, józan gondolkodásúak, valamint az énekkarosok pedig mindenkire, aki miatt az alig néhány éve elkészült, korszerű művelődési ház csak hébe-hóba látogatható. Mindenesetre biztatóbb híreket is hallottunk. Lesz új klubvezető, ügyes, agilis fiatalember, de művelődési ház igazgató változatlanul „hiánycikk" Magyarszéken. Figyelmébe ajánljuk tehát ezt a Pécshez közel fekvő községet a frissen végző népművelés-szakos főiskolásoknak. Na. gyón elkelne itt egy közművelődési szakember, hogy jól működő kultúrcsoportok, rendes fiatalok ne igyák meg a levét néhány huligán esztelenkedésének, hogy többet ne „vesszen el” Magyarszéken a művelődési ház kulcsa ,.. (havasi)
