Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-15 / 73. szám
1979. március 15., csütörtök Dunántúlt napló 3 A valóságnak megfelelő értékelések A beszámoló taggyűlések „gyorsmérlege” Tettrekészség és kritikus szemlélet A cselekvési programok jó munkaalapok Kevés a szociális otthon Hasznos munkát végeznek a Xavér utcai szociális otthon lakói terítéket, dísztárgyakat készítenek Gondoskodásra váró öregek Meg kell találni a megnyugtató megoldást Az elmúlt két hónapban az átlagosnál is élénkebb volt a pártszervezetek élete, mert a napi folyamatos munkák mellett kellett megvonni az 1978-as év politikai mérlegét és kimunkálni az idei esztendő fő célkitűzéseit, a közös cselekvés programját. A pártszervezetek általában nagy felelősséggel készítették el működési területük „politikai mérlegét" és ennek tapasztalatai és a társadalom igénye alapján fogalmazták meg a feladataikat. Általában a párt- csoportban. kisebb munkahelyi közösségekben, de sok helyen külön-külön személyesen is szót váltottak a párttagokkal. Véleményt mondtak az egyéni munkájukról, magatartásukról és véleményt kértek a vezetőség, az eqész pártszervezet tevékenységéről, a reflektorfénybe állítandó feladatokról. Az így összeállított beszámolót, terveket több helyen kibővített pártvezetőségi ülésen vitatták meg, ahol a párt tisztség- viselőinek, a szakszervezet, a KISZ képviselőinek mégegyszer módjuk volt az összegezést ösz- szevetni saját tapasztalataikkal. ' Az összevont taggyűléseken, küldöttértekezleteken, az alapszervezeti taggyűléseken olyan kérdésekről szóltak, amelyek elválaszthatatlanok az adott munkahelyen dolgozók életétől, közérzetétől, a párt vezető szerepe helyi érvényesülésének hatékonyságától. A beszámolók többsége tükrözte az adott gazdasági egység, hivatal, intézmény rendeltetéséből adódó sajátosságokat. Csökkent az általános eszmefuttatás, a szomszéd portájára mutogatás, és elsősorban azt vizsgálták, hogy saját működési területükön hogyan dolgoztak a kommunisták, irányításukkal hogyan valósult meg a párt politikája. Ez nem jelenti azt, hogy nem szóltak azokról az országos és egyéb város- és község politikai kérdésekről, amelyek befolyásolják az emberek közérzetét. A beszámoló taggyűlések központi témája a termelés, a hivatal, intézmény munkájának értékelése volt. A termelőterületeken számot adtak a tavalyi gazdaságpolitikai célkitűzések, a tervek és a megvalósításukat elősegítő cselekvési programokban foglaltak végrehajtásáról, örvendetes, hogy az objektív körülmények említése mellett elsősorban a helyi tevékenység eredményeiről és fonákságairól, gondjairól szóltok. Ezek szellemében terjesztették elő az 1979. évi gazdaságpolitikai célok megvalósítását segítő, ellenőrző cselekvési programjavaslatot is. A hivatali, intézményi pártszervezeteknél is nagyobb figyelmet kapott az észszerű takarékos gazdálkodás. A beszámolók többsége kellő figyelmet fordított a párttagság eszmei-politikai fejlődésére. Több helyen állapították meg, hogy a párttagság politikai képzettsége gyarapodott, a tanultak gyakorlati alkalmazása javult. Emellett kritikai megjegyzéssel illették az olyan párttagokat, akik nem fordítanak kellő figyelmet az ideológiai képzésükre. A beszámolók szóltak a tömegszervezetek munkájának eredményeiről és hiányosságairól, az ott dolgozó kommunisták tevékenységének mérlegéről. A szakszervezetben, KISZ-ben dolgozó kommunistáktól azt kérték, hogy a szocialista címért küzdő brigádok, termelési mozgalmak vállalásainak kialakításakor állítsák a középpontba a minőségi követelményeket, a hatékonyságot, a takarékosságot. összegezték a párt belső fejlődését, a párttagság egységét és fegyelmét. Utaltak azokra a negatív jelenségekre, amelyek az egyes párttagok magatartása miatt nem vetnek jó fényt a helyi kommunista közösségre. A párttagok általában egyetértettek a beszámoló értékelésével, a kijelölt fő feladatokkal, a cselekvési programban foglaltakkal. Elismerően szóltak a demokratikusan, igényesen készült beszámolókról, tervekről. Kritikusan tették szóvá a beszámolóból kimaradt, vagy csak érintett negatív jelenségeket. Ezek skálája széles, többsége a munkahelyi problémákra irányult. Példákkal bizonyították a munka- és üzemszervezésből származó kieséseket, a munkafegyelmi lazaságokat, az anyag- és energiatakarékosság lehetőségeit. Bírálták az általánosság szintjén mozgó cselekvési programokat. Többen igényelték a célokat segítő, a képességeket jobban kibontakoztató párt- megbízatást. A beszámoló taggyűlések tapasztalatainak mélyebb, széle- sebbkörű összegezése még folyamatban van. Annyi azonban mára „gyorsmérlegből" is megállapítható, hogy a pártszervezetek által készített értékelések a realitásokra épültek, jó alapot adtak a további tennivalók megjelöléséhez. Az idei évre közösen kimunkált célok, feladatok, cselekvési programok összhangban vannak a Központi Bizottság tavaly december 6-i határozatával. A taggyűlések elősegítették, hogy a párttagság jobban megértse a népgazdaság helyzetéből adódó feladatokat. Emellett örvendetes az a tettrekészség kifejezésre juttatása is, ami az egyéni, a csoportos beszélgetéseken, a taggyűléseken hangzott el. Kiss György Közel ülök a telefonhoz, jól hallom, amit kesereg a vonal másik végén lévő nő Moór Jolánnak, a házi szociális gondozó szervezőjének: — Ma adják ki a papát a kórházból, változatlan az állapota. Most kivettem a szabadságom, de ha letelik, nem tudom, mit csináljak. Kérem, addigra szerezzenek, küldjenek valakit, aki itthon lesz vele, amíg én dolgozom. Ez a kétségbeesett asszony jó ismerősnek számít már itt: tavaly is sokszor kért segítséget. Ám a házi szociális gondozóban akkor sem tudtak és most sem tudnak mit mondani. Nekik vannak ugyan hivatásos és társadalmi munkában dolgozó gondozóik, de az ő feladatuk, hogy azokkal a magukra maradt idős emberekkel törődjenek, akiknek nincsenek gyermekeik. o Szociális otthonból kevés van, Pécs négy intézményében 460 idős emberről gondoskodnak, de legalább ennyien várják, hogy bejuthassanak. Az öregek öt napközi otthonában 250-en kapnak meleg ételt, és itt találnak társaságot is. Velük nincs gond — egyelőre! — hiszen még mozgásképesek. Az idősek következő nagy csoportjába a házi szociális gondozottak tartoznak, akik már a boltba is képtelenek elmenni, takarítani, főzni és gyermekük sincs, aki ezeket a tennivalókat magára vállalná. Őket ápolják, segítik a házi szociális gondozó hivatásos társadalmi gondozói, valamint a körzeti ápolónők. 480—500 ilyen magára maradt idős ember ellátását, tisztántartását, ügyes-bajos dolgainak intézését végzi a 9 hivatásos és 80 társadalmi gondozó. De létezik még egy nagy csoport, ahova azok az idős emberek tartoznak, akik — főként a szociális otthoni helyhiány miatt — felnőtt gyermekeiktől remélik a támogatást. Hányán vannak? Pontosan nem tudni, csak a hetenkénti telefonokból következtethető, hogy több százan. A hozzátartozóik először a szociális otthonokat keresik meg, aztán a házi szociális gondozást, s miután kénytelenek megérteni, hogy sem itt, sem ott nem tudnak segíteni, ismerősöket, rokonokat kérdeznek, vagy apróhirdetést adnak fel — gondozót keresnek. Ám „szabadúszó” gondozónő nincs. Akik e hivatást választják életpályául, elmennek a szociális otthonokba vagy a házi gondozóba. Kevesen vannak. A közelmúltban szociális otthonban járva és a házi gondozó vezetőjével, Werner Edittel beszélgetve tapasztaltam és hallottam, hogy magatehetetlen embereknek tisztaságot biztosítani, fürdetni, etetni, öltöztetni nagyon nehéz, nagy önuralmat és önzetlenséget kívánó feladat. Akik ezt elvégzik, nem elsősorban a munkájukért járó fizetésért teszik. Sokkal inkább emberségből. Q A középkorú asszony sírva panaszkodik: — Falun nőttem fel, a férjem hozott Pécsre. Két évvel ezelőtt megbetegedett az édesapám, kórházba került. Hamarosan hazaadták, tudtuk, hogy nem sok ideje van vissza. Édesapám közel járt a 100 kilóhoz, anyám madárcsontú asszony. Nem tudta egyedül ellátni, behoztuk őket Pécsre. Napokkal édesapám halála előtt édesanyám elesett, forgóban eltörött a lába. Feküdnie kellett, tüdőgyulladást kapott, de nemcsak fizikailag, szellemileg is rohamosan visszaesett. Most otthon van, de valakinek állandóan mellette kell lenni. Mindketten dolgozunk, a lányaim iskolába járnak. Nekem már elfogyott a rendes évi szabadságom, most fizetésnéíkülin vagyok, de ez sem megy sokáig. Számos ilyen történetet sorolnak fel a házi szociális gondozóban, a szociális otthonokban és a városi tanács szociálpolitikai csoportján. Bármennyire elsődleges az öregek elhelyezésének, ápolásának megoldása, azt is tárgyilagosan kell nézni, hogy milyen szituációba kerülnek azok a felnőtt gyerekek, akiknek a szülei annyira elesettek, hogy állandó felügyeletet, gondozást igényelnek. Igaz, vannak kirívó esetek, de a fiatalok többsége magához veszi szüleit, vállalva, hogy a beteg apa vagy anya miatti gondok esetleg megnehezítik a családi életet. Ugyanakkor sajnos munkahelyi problémák, válások is jelzik, hogy a családhoz magatehetetlen öreg is tartozik. o Nyilván nem véletlenül fogalmazódik meg a mai középkorúak fejében a kérdés: „Ki ad majd nekem egy pohár vizet?" — hiszen az idős beteg öregekről való gondoskodás napjaink egyik legégetőbb szociális problémája. Lényegében megszűnt a több generáció együttélése, a gyerekek nagy része, még ha egy helyen is lakik a szüleivel, külön otthont teremt magának, az asszonyok dolgoznak, kevés a szociális otthon, nincs elég hivatásos és társadalmi gondozó, ugyanakkor a gyámolítósra szoruló öregek száma évről évre több. Akit egyszer megérintett ez a gond, az akár feladata, akár nem, a megoldáson is töri a fejét. Akadnak, akik egy széles gondozói hálózat felállításában, mások a dolgozó nők ideiglenes — a gyeshez hasonló — otthonmaradásában, illetve az intézményesített ellátás növelésében látják a kiutat. Egyetlen dologben azonban közös a véleményük: az öregekről való megnyugtató gondoskodás problémája halaszthatatlan megoldást követel. Török Éva Közösen enyhítik a gondokat A lakóbizottság a lakosokért Csendes kis családi házban lakik Pécsett, a Margit utcában Gráf Konrádné, a 10-es számú körzet lakóbizottságának elnöke. A kedves háziasszonyt mindenki ismeri a környéken. Már több mint 20 esztendeje foglalkozik az itteniek ügyes-bajos dolgaival. Két alkalommal megválasztották tanácstagnak és a területi népfront-szervezetben is dolgozik. Tavaly novemberben kiváló társadalmi munkájáért kitüntető jelvényt kapott. Most a Háziipari Szövetkezetben bedolgozó, azelőtt az egyik szociális otthonban köny- velősködött, ezért is állnak oly közel hozzá a telepen élő idős emberek. ■*- Sok egyedül élő idős embert helyeztünk el szociális otthonban. A tanács szociálpolitikai csoportjának munkatársait jól ismerjük, gyakran kérik a véleményünket egy-egy döntés előtt. És segítünk o környezettanulmányok készítésekor is. Szerettünk volna egy étkezdét biztosítani öregjeinknek, mert messziről, Meszesről hordják az ételt. Próbálkoztunk az iskolában, de az ottani konyha nem elég nagy, és a KÖJÁL sem engedélyezte — mondta Gráf Konrádné. — Az elmúlt években miben kérték a lakóbizottság segítségét a körzet lakói? — Bármilyen problémájuk van, ide szaladnak az emberek. S az is igaz, csak akkor jönnek, ha baj van. Nyáron például sokszor nincs víz, akkor engem ugrasztanak a szerelőhöz. Hosszú ideig sötétek, kivilágítatlanok voltak itt az utcák. Sok kilincselés után ez most megoldódott. Ügy érezzük, mi is sokat tettünk azért, hogy a Hősök terén megépült a modern ABC. A telep egyik régi problémája a szennyvízelvezetés: az utcákon fedetlen árkokban folyik a szennyvíz, néha óriási bűz terjeng errefelé. Sok-sok kérés után néhol lefedik az árkokat, de végleges megoldást még nem tudtunk elérni. Tavasszal az utcatakarításokat szervezzük meg, és ebben a legtöbben részt vesznek. Az emberek szeretik az otthonukat és rendbe is teszik. — Segítik-e egymás munkáját az itt tevékenykedő társadalmi szervezetek? — Mindannyian jól ismerjük egymást, mondhatni jó barátságban vagyunk. A pártalap- szervezet, a területi népfront bizottság, az itteni tanácstag mellett alkalmanként még a körzeti orvos is besegít. Ml igazi kis közösség vagyunk. Az ember látja a bajt: ha nem lennék benne, akkor is ezt csinálnám. G. M. Egyeztették a szövetkezeti könnyűipar jovo évi feladatait A szövetkezeti ipar legrangosabb termékeit a könnyűipari ágazatban állítják elő. Ezért is kapott megkülönböztetett figyelmet tegnap az a tárgyalás, melyet a Pécs városi Ipari Szövetkezetek pártbizottságán folytattak Maletics Miklós, a KISZÖV pártbizottsága titkárának vezetésével, amelyen részt vett Dob- rotka László könnyűipari miniszterhelyettes és Kálmán Sándor, az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója. A hazai és külföldi piacokon egyaránt ismert szövetkezeti kesztyű-, cipő- és bútorgyártás ez évi feladatainak egyeztetése mellett a szövetkezeti könnyűipar jövő évi legfőbb feladatait, és lehetőségeit is egyeztették a megbeszélésen. A gyufa és a figyelmetlenség Veszélyes a szintetikus anyagból készült ruha és fehérnemű Az ágyban dohányzók olcsón megúszták, mert az általuk okozott tüzek zömében csak ágyneműk égtek és személyi sérülés sem történt. Vasason viszont gyerekek dohányoztak egy padláson, amely leégett. Gyufa nem való gyerek kezébe I — ezt nem lehet eleget hangoztam. S mégis. Mohácson elől maradt a gyufa, egy kisgyerek elcsente, bemászott a ruhásszekrénybe és kíváncsian leste, hogy lobban lángra a gyufafej. A következmény? Ä ruhák meggyulladtak. A gyereknek az ijedtségen kívül más baja nem esett. A Baranya megyei Tűzoltó- parancsnokság februári tűz- statisztikája szerint 29 tűzeset volt a megyében, ebből 10 alkalommal a lakás égett, 10 esetben a dohányzás — a dohányzó! — volt a ludas. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár elérte a 200 ezer forintot. Szigetvárott egy magánistállóban a fűrészporos kályha belső dobját izzó állapotban kivették és a szalmára tették, hogy újra töltsék fűrészporral. Nem kellett, mert az istálló gyulladt ki. Kezdődik az erdő- és avar- - tüzek nagy károkat okozó szezonja, jó lesz vigyázni! Az idei elsőt Pécsett, a Balo- kány mögött egy égve eldobott cigarettacsikk okozta. A munkahelyi előírások szigorú követelményei, hogy műszálas ruhában tilos benzinkútnál vagy például festékszóróval dolgozni. Az elektrosztatikus feltöltődés és szikra a Bikali Állami Gazdaság javítóműhelyében nagyobb kárt is okozhatott volna: a festék-szórópisztolyból kiáramló festékgőzt a festónő műszálas, intim ruhadarabjának a feltöltődése és szikrája lobbantotta be. Olajkályhát, olajkazánt sem szabad felügyelet nélkül hagyni, főként, ha szabálytalanul szerelték, mert műszakilag is meghibásodhat üzemelés közben. Véménden új sertésól épül, égve hagyták az olajkazánt, hogy a villanyszerelők másnap melegben dolgozhassanak tovább. A tartályban levő olaj szétfolyt és égett, így aztán újra lehet festeni egy hosszú, kormos falú folyosót és a villamoskábelek egy részét is újra kell cserélni. A legnagyobb kárt a kontárkodás számlájára lehet írni: lángvágóval dolgozva bütyköltek Pécsett egy Ladát, az teljesen leégett. Az anyagi kár 60 ezer forint. Az elsőfokú tűzrendészet!' hatóságok hét személy ellen tettek szabálysértési feljelentést februárban.
