Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-12 / 70. szám

Példás pécsi munka az Akadémia előtt Fiatalkorúak Bírósága mellett működő pszichopedagógiai ta­nácsadó munkájáról szólva be­szélünk majd. (Földessy) Útmenti fogadó Szigetvár előtt Felújítják a régi botykapeterdi csárdát — Ha a lopásodat valaki meg akarta volna akadályozni, mit tettél volna? — Leütöm. A választ a rács mögött lakó ifjú bűnözők többsége ilyen tö­mény megfogalmazásban közöl­te. Meghökkentő hatással. Ahogy meghökkentő ennek a bűnügyi lélektani kutatásnak több más eredménye is. A kutató nem dereshajú pro­fesszor, katedrája sincs, tanszé­ken, kutatóintézetben sem dol­gozik. Egyszerűen csak a peda­gógia egyik legszebb munkáját végzi: pszichópedagógus. Ne­ve: Puruczky Erzsébet. Az ő munkájáról vitatkoztak a na­pokban a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai társa­ságában, annak kriminálpszi- chológiai, vagyis bűnügyi lélek­tani szekciójában Puruczky Erzsébet az ország elé tárta Baranya bűnügyi után­pótlását, ami nagy valószínű­séggel e szomorú utánpótlás országos vonásait is magán vi­seli. Négy esztendővel ezelőtt elkezdett munkájának címe: A fiatalkori bűnözés kriminál- pszichológiai háttere Baranyá­ban. A 14—18 év közötti bű­nözőket vizsgálta. Megállapí­tásai pedig — csak a lényeget érintve is — feltűnőek és alap­vető megoldásokra sarkallnak. A fiatalkorúak bűncselekmé­nyeinek felét a lopások képe­zik. Ezek jelentős részét a gyer­mekkorhoz közel álló fiatalok követték el. Az eltulajdonított dolgok rendszerint nem képvi­seltek nagy értéket (100—250 forintig bort, kolbászt, kerék­párt). Az elkövetők 60 százalé­ka cigányszármazású. A követ­kező kategóriába az erőszakos cselekmények tartoznak 25 szá­zalékos aránnyal. Elkövetőik kö­zel állnak a hivatalos nagyko­rúsághoz (17—17,5 év), több esetben alkoholos befolyásolt­ság alatt követték el tettüket. A fiatalkorúak réteghelyzetét vizsgálva, legtöbben a segéd­munkás foglalkozású családok­ból kerülnek ki. A vizsgált fiataloknál a sza­badidő eltöltésének módjai a következők voltak: mozi, tv-né- zés, alkalmi italozás. Olvasás csak ritkán. Ezek közül legtöb­ben a kalandos történetekhez vonzódtak, de a vizsgálati fog­ság alatt meglepően sok fiatal kért mesekönyvet. Ebből is ki­tűnik, hogy az érzelmi és értel­mi fejlettségük a gyermeki szint különböző fokain megrekedt, tehát elégtelen, A családok szerkezetét tekint­ve a legmeglepőbb eredmény. □Hétfői hogy a bűnöző fiatalok több mint 60 százaléka egyke. A kö­vetkező legnagyobb csoportot viszont a sok — nem egyszer tízgyermekes — családokból származó fiatalok alkotják. A közvélemény a csonka csalá­dokban, vagyis az elvált szü­lőktől származó gyerekeket tart­ja alkalmasabbnak a bűnözés­re. A valóság azonban: az el nem vált, de tűzfészek szinten élő szülők éppolyan károsan hatnak a gyerekekre, ha nem károsabban, mint azok, okik el­váltak. Érdekes, hogy a bírósági tár­gyalás közben a fiatalok milyen magotartást tanúsítanak. Vi­szonylag kevés közöttük a cini­kus, 10,5 százalék. Sok a szo­rongó (18,4 százalék), a riadt (15,8 százalék) és a nyílt (23,7 százalék). Legjellemzőbb a vé­dekező magatartás, amivel azt a látszatot akarja kelteni, hogy semmi és senki nem érintheti meg őket, igy egyaránt lepereg róluk a segitőkészség és a szi­gor. Ezzel hárítják el a megvál­tozás lehetőségét. Ezek a fia­talok előzetesen már sok sérü­lést szenvedtek, legtöbb eset­ben a szülőktől, de ugyanúgy a szélesebb társadalmi környezet­től is. A családi nevelés formái közül a bűnözésre leginkább az teszi hajlamossá a fiatalt, ami­kor a szülő közömbös, elhanya­goló, a gyerekkel szemben nem támaszt követelményt, túlságo­san védi, és túlságosan jutal­mazza. Ez a nevelési módszer veszélyesebb és károsabb még a brutális nevelésnél is. Az iskolázottságot tükröző kutatási eredmény, egyértelmű­en hiányosságot mutat. Megle­vő végzettségük mögött sincs a cselekvéshez hatékony, mű­ködőképes tudásanyag. Iskolai végzettségük a legtöbb esetben csak formális Mielőtt eljutnak a bűnözésig, első kudarcaik rendszerint az iskolában érik őket. Az iskola hamarosan meg- szégyenülésük, csalódásuk szín­terévé válik, mivel nem képesek teljesíteni még az átlag alsó határát sem. Kár, hogy az is­kola a „többi növendék érde­kében" igyekszik ilyen tanulók­tól megszabadulni. Az eredmény tehát meglepő, így fogadta az Akadémia em­lített szekciója is. Egyenesen következik: mit lehetne tenni? Erről azonban később, a Pécsi Régi csárdaépület hívja fel magára a figyelmet a 6-os út mentén, Botykapeterdnél. Fel­figyelt rá a műemlékvédelem is, majd a Baranya megyei Tanács indítványozására az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megbízást adott a régi épület rekonstrukciójára. Szigetvári Já­nos építész asztalán már az el­készült terveket nézegettük. A tornácos régi házat már rég nem használták útmenti fo­gadónak. Lakások voltak benne, még orvosi rendelő is, két éve azonban ezeket elköltöztették. A csárda tehát visszakapja ere­deti fgnkcióját, hiszen annyira hiányoznak útjaink mellől a hangulatos kisvendéglők, me­lyekben a pohár ital mellett íz­letes ebédet, vacsorát is fo­gyaszthat az utazó. A tervek szerint a meglévő épületet ere­deti formájában helyreállítják. A belépő vendéget presszó fogadja majd a tornácos csárdaépületben, aki pedig hosszabb időt kíván itt tölteni, helyet foglalhat a ven­déglő két belső termében. A konyhát és a többi helyiséget a műemléképület mögött kell felépíteni Kedves kerthelyiség kialakítását kínálja az épület mögötti rész, ahol két gyönyörű diófa áll, az egyiknek 14, a má­siknak 8,5 méter átmérőjű a ko­ronája. Ide kerthelyiséget terve­zett Szigetvári János. Néhány asztaltaz árkádos tornácon is el lehet majd helyezni. A népi épí­tészet jellegzetességeit hordozó csárdaépületet modern, de né­pi ihletésű bútorokkal szeretnék majd hangulatossá tenni. Az autósvendéglő mellett megépül természetesen a kocsiparkoló is. A 7 és fél millió forint vég­összegű csárda kiviteli terveit az év végén készítik el. Gazdá­ja a Szigetvári ÁFÉSZ lesz. G. O. A segédmunkás-családok gondjai Fő ok: a túl elnéző szülő A Belkereskedelmi Minisz­térium divatszakértői meg azt mondják, hogy az elegáns vo­nalú, vagy 10 centis sarkú, nyújtott orrú női cipő lesz a divat. Az olaszos. De a 10 centis sarokkal sem vágódnak majd orra. Persze ez a digo- stílus megint csak a jó lábú kartársnőknek kedvez. És is­mét felhevíti a női lélek har­cát a szép látszató lábért Mert a női lábnak és a szép láb látszctának sincs változó divatja: ez a harc örök egy divat. A karcsú boka pedig minden férfi számára ingye­nes szép ajándék az élettől. Hölgyeknek vigasztaló, tőlünk pedig derék dolog, hogy ha mi, férfiak női lábat nézege­tünk az utcán, akkor is ma- gasabbrendű szempontok ve­zetnek bennünket. Földessy Dénes Ősi színekkel, eredeti mintákkal dolgozik a pécsi mester Török emberként emlegetik a pécsi belvárosban a 70 éves Rösch Egont, mert van egy ázsiai eredetű, terebélyes mo­gyorófája, és jó pár szegfű­mintás, színekben gazdag per­zsaszőnyege. Lakása akár egy keleti bazár. A kézi remekek 35 év alatt születtek a maga­szerkesztette házi szövőszéke­ken. Értékül* csak emelkedik, hisz az ötvenes évek elején egy csomó 2,6 fillérbe került, napjainkban majdnem 6 fillér. A perzsaszőnyeg a felvető- és a leszövő fonalszálak össze- csomózásával alakul ki nehéz fizikai munkával, hosszú ideig. Legtöbb erő és ügyesség épp a felvető fonalak felrakásához kell. Egy kisebb ágyelő-borítás 35—40 ezer csomó összeillesz­tésével áll össze legalább 6— 8 hét alatt. Népszerűtlen mes­terség. Rösch Egon csak hob­byból hódol ennek, igy is a leg­tekintélyesebb baranyai mester­nek számít négy szövőszékével. Perzsaszónyeg-szövéssel me­gyénkben még két nyugdíjas férfi foglalkozik. A leghíresebb „perzsós” az örmény Káplán- né volt, aki 1945 előtt 10 szövő­széken dolgozott Pécsett. A perzsa akkor igazi, ha már 900—1600 csomóból áll. Az ő ógyiptomi mintása 2500, a kí­nai sárkányosa 3600 csomót rejt magában. De egy négyzet- deciméteres felületre 4 ezret is csomózott már. A fehér gyapjút maga festi, de előállít növényi anyagokból házi festékeket, melyek tartó­sak, fényesek és kimoshatatla- nok. A növényeket maga ter­meszti kiskertjében. A tigris- liliom porzóját kicsipegeti, szá­rítja, megőrli, így kapja meg Perzsaszőnyeg-szövés házilag A női láb őrök divatja Jön a 10 centis sarok A megbízható suszterszemlélet Isten bizony, nem vagyunk mi olyan rossz gyerekek; a legtöbb férfi minden nőben leginkább a lelkieket keresi. De az sem árt, ha a -kis kar­társnőnek jó lába van. Ez először gimnazista koromban jutott eszembe, amikor a Su- gó-parti utcán, őzlábú gyöngy­szem után hátrafordulva csat­tant a fejem egy kitámasztott ablakban. Utoljára meg mi­nap, a csattanás főszerkesztő- helyettesi intelemre, hogy: „ír­jál már valami könnyűt, amit mindenki elolvas!” Női lábról írni?! Szóval ez könnyű téma?! Hiszen e lábak országok sor­sát döntötték már el. Hadd idézzem tisztelettel csupán Má­ria Teréziát, vagy kicsinykét korábbi kolléganőjét, Kleopát­rát, akinek Shakespeare Vilmos szerint is csudajá vádlija volt, és lám, mi lett a vége a ró­mai birodalomnak! A kisebb királyságoktól — vállalat, szövetkezet — ezút­tal eltekintek. Szávai nem könnyű, hanem közérdekű té­ma a női láb. Befolyásolja a hangulatot, munkakedvet és a — pénztárcát! Megpróbáltam alaposan kö­rüljárni ezt az ügyet. Olyigen fontoskodva pszichológusokkal is beszélgettem — ráadásul nőkkel! — meg divatszakem­berekkel, de nem jutottam to­vább a régi jó suszterszemlé­letnél. Vagyis ahány láb, any- nyiféle. Na ja, ha mind egy­forma volna, kiféle ember for­dulna utánuk az utcán?! A múlt heti flancos Váci utcai maszek szalontól — krokodil­bőr a kirakatban, újgazdagné vevőkön félrőf hosszú műszem- pillák — no, attól kezdve szü­lőfalum öreg, rőthajú, süket suszteréig mind azt vallotta, hogy nem a női Iá!? divatja változik, hanem a cipőé. Az árakról egyik sem beszélt. A Váci utcai azért nem, mert dörzsölt maszek, a vöröshajú bácskai suszter meg olyan sü­ket, mint az ágyú, és sosem hallotta meg, kit kívántak és hová a karcsú cipellőket kifi­zető férjurak. Lábügyben te­hát így alakult a törvényszerű­ség : Ha pipaszáron jár a kartárs­nő, akkor telente feltétlen ve­gyen csizmát — legjobb a posztószárú — és máris jó vádlit sejt benne a szépet ke­reső minden férfiszem. Ha du­ci a láb, legyen a cipő ma­gassarkú, az karcsúsít. Parizer- formára világért se erőltessen senki sportos lábbelit, mert a síbakancs ilyenkor elbilleg az őzikejárástól. Persze, a jó vonalvezetésű cipő kicsit „feldobja" a telt­karcsú lábat is. Azt mondja például a Dél-dunántúli Ci­pőnagykereskedelmi Vállalat­nál Radó Lászlóné, a marke­ting előadója: — Ez a módosítás nem je­lent túl sokat. Főleg ha a méreténél kisebb számú cipő­vel akarja valaki karcsúsítani a lábát. Ilyenkor az egész or­szágrészből jönnek a reklamá­ciók, hogy elszakadt a cipő. Két hét múlva! Persze, mivel a láb nem szakadhat szét. Az orthopéd sebészek véle­ménye is hasonló. A szűk ci­pőben nem karcsú, hanem da­gadt bokát lehet kivívni, erről orvosi naplók is árulkodnak. Legfeljebb a kínai lányok több évi torzító cipői változtattak a 'lábfejen. Gyanítom, azért, hogy a pajzán mandarinok elől ne lehessen oly könnyen elsza­ladni. Dehát nem akarok tip­peket adni, mert a tyúk, ame­lyik azt akarja, hogy a kakas utolérje, úgy se rohan annyira lihegve. a kellemes sárgás-barnás színt. A buzér gyökere gyönyörű vö­röset, míg a dió zöld héja ke­zelés után bársonyos barnát produkál. Ezeket aludttejjel és íróval tartósítja, de kén- és só­savat, ecetet is felhasznál, hogy fényesen ragyogjon a fes­ték. Sokáig tartott, mire az ere­deti, a tájjellegnek, a történel­mi hagyományoknak is megfe­lelő színeket kikísérletezte, ahogy ez a magyar, belga, né­met szakkönyvekben előírva van. Pirosának, zöldjének, kék­jének sokféle árnyalata épp­olyan, mint az óegyiptomiaké, a kínai kék és sárga valóban meghatározza az összes többi színt. A nyolcszögek tényleg afgánok, a négyzethálók iga­zán beludzsisztániak, ahogy a kuakázusi életfa, a kurd se­lyemszínek barbár pompája is tökéletes. Amire nagyon büsz­ke, hogy Tisza vidéki keresztsze­mes mintákból alkotott meg kun-festéssel egy falfedőt. Perzsaszőnyeget házilag, vagyis kézzel a múlt század óta készítenek Magyarorszá­gon, de használata divat volt már a Hunyadiak idejében is, mikor kisázsiai kereskedők szál­lították Erdélyen át. Napjaink­ban néhány Tisza vidéki szö­vetkezet szintén házi készítésé­re rendezkedett be, búsás va­luta reményében. Csuti J. Mit mond a krimlnálps A bűnöző-után pótlás fele lopással kezdi fiz élet ingyen szépségéi

Next

/
Thumbnails
Contents