Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-12 / 70. szám

Tudósítóink jelentik ~ Tudósítóink jelentik ~ Tudósítóink jelentik ^Tudósítóink jelentik Pécs: Tw-fílm készül Nagykanizsa: Zalaegerszeg: a Testuermuzsakbol mm & n *!IM "/« Díszletbeállítás a televízió pécsi körzeti stúdiójában Még a könyvesboltokba sem került Tüskés Tibor új kötete, a Testvérmúzsák, az MTV pé­csi körzeti stúdiójában már megkezdődnek a könyvet be­mutató film felvételei. A stúdióban csak munkavilá­gítás van. Óriás méretű könyv­lapok között találom meg az írót, valamint a műsor szerkesz­tőjét, Füzes Jánost, akik vasár­nap a díszletezők munkáját fi­gyelték. Ma, hétfőn kezdődnek meg a felvételek; színesben rögzítik a műsort. Az író és a szerkesztő, Deák Zsuzsa díszlettervezővel a for­gatás előtti legutolsó fázist, a bedíszletezést figyeli. Az egyik sarokban dolgozószoba-féle ké­szül, fotelok, könyvek (való­diak, az antikváriumból vásá­rolják kilós áron) adnak majd otthont a beszélgetésre. A stú­dió másik végében hatalmas­ra felnagyított metszetek idé­zik a XVII. századot: Párizsból, Egerből és Pécsről. Az össze­sen hatvan négyzetméternyi ké­peket a díszlettervező festette a vászonra. „Ez az első ilyen jellegű munkám, ezért is végez­tem magam." A falnyi fotók a könyv lapjairól: ebből lépnek majd ki a színészek, énekesek, a Pécsi Nemzeti Színház tag­jai, hogy megelevenítsék a Testvé rm úzsá kát. A díszletezők brigádveze­tője, Kaposi László villanysze­relő szusszanásnyi időre a könyvespolcon válogat. Egy arab nyelvű kohászati szak­könyv után, stílszerű, művészet- történeti munkát talál. Olyan helyre állítja a polcon, ahol a kamera szemével a néző is ész­reveheti. — Fontos, hogy igaz legyen a díszlet is. Láttam már olyan tv-filmet, ahol festve voltak a könyvek, ezt a néző is biztosan észrevette, az pedig árt a mű­sornak. Vettem két totószelvényt. Az elsőket életemben. Próbálkoz­tam már néhány lottóval, per­sze mindegyiktől elvártam, hogy ötös legyen. Nem váltot­ták be a reményeimet, így felhagytam velük. Azt, hogy a szerencséhez is kitartás, el­mélyült „munka" kell, a Kos­suth Lajos utcai Totózóban láttam meg igazán tegnap délelőtt. Az asztaltársak, akik mellé letelepedtem a szelvé­nyem kitölteni, igencsak gond­terhelten hajoltak a milliót rejtegető papírlapok fölé. „Nemigen tudja megverni ...”, „Javítani kell mind a kettő­nek." Kaptam el a tippet osz­togató 'hangfoszlányokat. Bár telt ház volt, a terem­ben csupán halk moraj törte a csendet, a pénztár előtt kí­gyózó hosszú sorban fegyel­mezetten álltak a férfiak, mert □netten — Pedig a legjobb érzés, ha a műsor, amiben mi is benne voltunk, nemcsak a nézőknek, de nekünk is tetszik — mondja Csontos István kárpitos. Tár­sai, Krámos Lajos kárpitos, Zámbó Imre festő, Petrov Péter és Zóka Gyula kábeles úgy ért egyet a nyilatkozókkal, hogy si­mítják a ráncokat, fixálják a díszletelemeket — végzik dol­gukat. — A főcímről minden fonto­sat megtud a néző, hogy kik készitették a filmet — mondja Füzes János. — A díszletezők, kellékesek, a műszakiak neve ott nem olvasható, pedig fon­tos munkát végeznek a háttér­ben. Nagyon jó gárda, szinte szavak nélkül értik egymást, gyorsan, szépen, megbizhatóan dolgoznak. Ők is odafigyelnek, amikor Tüskés Tibor elmondja a Test­főként ők keresték fel a tava- szias vasárnap délelőtt a to- tozót. A háziasszonyok addig az ízletes ebédet készítették a szelvénykitöltésben „elfáradt” férjeknek. Néhány előrelátó apuka elhozta a gyerkőcöt is, lásson az a gyerek, no meg átmásolhatja a bűvös egy-íet- tő-ikszeket. Egyetlen hölggyel találkoztam. Kander Istvánná a férjét kísérte el. Két lottóval foglalatoskodott, míg Kander István egy papírlapról írogat­ta át a számokat. — Otthon előre megírom a tippjeimet. Aztán akkor verem a falba a fejem, ha mégis megváltoztatom. A múltkor is átírtam, s 11-es helyett csak hét találatom lett — mondta nevetve a férj. Csapiáros Jenő a totózás ré­gi szerelmesei közé tartozik. Harminc éve minden vasárnap hűséges vendége a Kossuth utcai irodának. Most, nyugdí­jas korában is Kővágószöllősről buszozik be. vérmúzsák megírásának indíté­kait: — Mióta megtanultam olvas­ni és egy szál furulyán játszani,, élményemmé vált annak kuta­tása, hogy a művészetek mi­képp kapcsolódnak egymáshoz. Gondoljunk csak Leonardo vagy Kassák művészetére. A könyvben, illetve a filmben azt mutatjuk meg, hogy a művé­szettörténet tele van a múzsák testvériségének szép példáival. Ezt nemcsak megcsodálhatja az olvasó és a néző, hanem azt is megmutatjuk, hogy saját életé­ben is megvalósíthatja ezt a harmóniát. — Mikor olvashatjuk a köny­vet, mikor láthatjuk a filmet? — A könyv április végén je­lenik majd meg . . . — ... a film pedig előrelát­hatóan június elején kerül a képernyőre. (Bodó) — Megnézi a meccseket is? — A legtöbb hazai mérkő­zést figyelemmel kísérem. Ott voltam a legutóbbi komlói meccsen is. De az NB l-es csapatokra jobban szeretünk tippelni. Kérdezzen meg bár­kit, legtöbben így vagyunk ve­le. Csakhogy a mérkőzéseiket lejátsszák már szerdán meg szombaton. Jobb lenne vasár­napra tenni... — Milyennek tartja a csapa­tokat? — Sokat hallottuk, hogy így meg úgy, az erőnléttel van baj. Ha lenne beleszólásom, én azt javasolnám, hogy a vá­logatott ne csak a gyengébb NB ll-es csapatokkal edzzen, játsszanak több barátságos mérkőzést a szomszédos or­szágok azonos képességű együtteseivel. Bedobtam a szelvényeimet, kétes bizakodással. Bár ki tud­ja ... G. M. Cigány képzőművészek kiállítása Hamarosan országos kiállítást rendeznek a hazánkban élő amatőr cigány képzőművészek alkotásaiból. Az esztendő kö­zepére tervezett tárlat helye a fővárosi Pataki Mihály Művelő­dési Központ lesz, előtte azon­ban megyei bemutatókon ismer­kedhetnek meg az érdeklődők az autodidakta cigányfestők-, faragók műveivel. Nagykanizsán ma délután 5 órakor nyílik meg az első me­gyei tárlat, ahol Bada Márta, Fenyvesi József, Kiss József fest­ményeiben és Orsós Jakab fa­faragásaiban gyönyörködhetnek a kiállításra betérők. A kollek­ciónak a MÁV Kodály Zoltán Művelődési Háza adott otthont és a bemutató március 25-ig tart nyitva. K. G. Obánya: Őslénytani lelet Érdekes őslénytani leletet ta­láltak a szekszárdi természet- járók a Keleti-Mecsekben. A Szekszárdi Spartacus Sportkör óbányai turistaháza melletti omladékos hegyoldal gazdag lelőhelye a százharminc-százöt­venmillió esztendővel ezelőtt ott hullámzó tenger élővilága megkövesedett maradványai­nak. Rengeteg kagyló, csiga, halmaradvány és lenyomat ta­lálható a málló kőzetekben, amint erről e sorok írója is többször meggyőződhetett. Sőt szemtanúja volt annak, amikor nemrégiben dr. Pataki József nyugdíjas szekszárdi gimná­ziumi földrajztanár a dűlőút menti hegyoldalban felfedezte egy másfél méter hosszú hal­féle — az első feltevések sze­rint őscápa — pikkelyes bőré­nek megkövesült nyomát a szik­lafalban, s mellette rábukkant egy agyarszerű maradványra is, amit az őscápa fogának vélt. Az utóbbit dr. Pataki József el­juttatta megvizsgálásra a bu­dapesti Paleontológiái Intézet­be. Amint a napokban érkezett válaszlevélből kiderül, megálla­pították, hogy a kora júraikori tengerben élt halféle a lábas- fejűek családjába tartozó, né­pies nevén kövesült istennyila, s mintegy százötvenmillió éves­re tehető. B. L. Tipp-börze a Totózóban Hol ebédelhetnek Pécsett vasárnap? Éttermek, vendéglők Újholdkor csépelik egy­mást a vendégek úgy isten­igazából, vallja a pécsi Csen­des étterem vezetője. De hogy újhold nélkül se kerül­hessen erre sor, ebédidőben, azaz 11.30-tól 14 óráig csak italozni szándékozó vendége­ket nem szolgálnak ki. Sem hétköznap, sem vasárnap. Tegnap 130 adag ételt főztek az előre befizetett szociális gondozattak részére, ezenkí­vül ebédet 700 forintért ad­tak el. A III. osztályú vendég­lőben az árak igen szolidak, igaz a környezet is igazodik ehhez. A frissensülteken kívül pacalt és főzelékféléket fo­gyaszthattak a vendégek. Az első osztályú Misina ét­teremben méq várat magára az idegenforgalmi csúcs, de ennek ellenére tegnap is 220 vendég kereste fel a tv-torony tövében meghúzódó vendég­látó egységeit A Mecsek- jórásban megfáradt vándoro­kat változatos ételkínálattal várták, sőt néhány különle­gességből is választhattak, így többek között szerepelt az étlapon göngyölt sertés­java Aranybulla módra, vala­mint jércemell Mecsek módra. Az Olimpia étteremben színvonalas a kiszolgálás. A szépen megterített asztalokra hat pincér szolgálta fel az ételeket, s bár a turistasze­zon még odébb van, így is 600 vendég ebédelt tegnap az Olimpiában. Az idegen- forgalmi szezon kezdetére tájjelegű ételek beiktatását tervezik, ami minden bizony­nyal népszerű vasárnapi ebédlőhellyé teszi az Olim­piát. A cselgáncsverseny miatt megnőtt a Pannónia Szálló éttermének forgalma tegnap, de általában 120 ebédet fo­gyasztanak el a vendégek vasárnaponként A már meg­szokott kiszolgálás és s teles ételválaszték mellett még ínyenceknek való eledelt is ajánlhatott Varga Béla üzlet­vezető-helyettes. íme: rák­koktél, teknősbékaleves, bél­szín Rossini módra, diplomata puding és végére természete­sen egy forró kávé. Aki ezt az összeállítást „vállalta”, bi­zonyára nem csalódott. Az árban sem: mindez 140 fo­rintért. A meszesi vendéglőre in­kább a kocsma jelző illene, mint az, hogy étterem. En­nek megfelelően zömmel egy-két nagyfröccsre vagy sörre térnek be a vendégek. Az ételforgalom tegnap dél­ben 400 forint körül mozgott, pedig választék is volt. Négy­féle húskészítmény, levesek, főzelékek, s igen olcsón. De a környezet.. . Igazán meg­érdemelne ez a városrész is egy kulturált éttermet. S nem vendéglőt. R. N. Fotósséta a város szépítéséért A Hazafias Népfront városi bizottsága, a Megyei Művelő­dési Központ, valamint az ifjú­sági- és úttörőház érdekes kez­deményezésre, városszépítő fo­tósétára csalogatja a fényké­pezni szeretőket, az amatőr fo­tósokat Zalaegerszegen. A fel­hívás úgy szól, hogy ki-ki kedve szerint kapja lencsevégre a megyeszékhely jellegzetes, szép vágy éppen kifogásolni való látnivalóit. A képekből kiállítást rendeznek, a legjobban sikerűi­teket természetesen jutalmaz­zák, s a feketén-fehéren meg­mutatkozó valóságot nyilván a témával érintettek figyelmébe ajánlják. A jobbítás szándéka egyéb­ként abban is tükröződik, hogy ezúttal a fotósétára — melyre még holnapig lehet beküldeni a képeket — meghívták a fény­képezőgépet csak vásárolni szándékozókat is. Tőlük a ta­pasztalt jelenség helyét, címét kérik „pályamunkaként” — a képet hivatásosok fogják elké­szíteni. Az újmódi egerszegi képes­könyv lapjait március 23-tól te­kinthetik meg majd az érdek­lődők a Megyei Művelődési Központban. K. G. Szekszárd: Horgászegyetem és vadászati kiállítás zárója Filmvetítéses „téli horgász­egyetem” zárult a hét végén Szekszárdon. A helyi filmszín­házban január közepétől négy alkalommal tartottak különleges szakelőadást és tizenkét hor­gásztémájú színes filmet mutat­tak be. Egyebek között a hor­gászás írott és íratlan szabályai­ra és a legsikeresebb horgá­szati módszerekre hívták fel a figyelmet a sportág kiváló mes­terei, ismertették az álló- és fo­lyóvízi horgászat lehetőségeit, a halfajtákat. A záróelőadáson értékes horgászfelszereléseket sorsoltak ki a továbbképzés legaktívabb résztvevői között. Ugyancsak vasárnap zárult a szekszárdi Balogh Ádám mú­zeumban a Magyar Vadászok Országos Szövetsége fennállá­sának századik évfordulója al­kalmából rendezett Tolna me­gyei vadászati és vadvédelmi kiállítás, amelyet mintegy nyolc­ezren tekintettek meg egy hó­nap alatt. A kiállításon az ér­dekes trófeákon, fegyverkülön- legességeken kívül kitömött va­don élő állatokat és vadmada­rakat, köztük szarvasokat, őze­ket, vaddisznókat, nyesteket, sasokat és ölyveket mutattak be. — b — Tamási: Svábbál, lakodalmassal Tamásiban immár harmadik alkalommal rendezett svábbált a járási művelődési központ. A helyi Dám Szálló termeinek minden helyére már egy héttel előbb elkelt minden jegy a kör­nyékbeli községekből, köztük Hőgyészről, sőt Gyönkről is fog­laltak előre helyet. A műsorban helyi gyűjtésű népi lakodalmast mutattak be a póri német nem­zetiségű népi együttes tagjai Lehr János vezetésével. A ven­dégseregnek a póri népi együt­tes zenekara valamint a pécsi sramlizenekar húzta vasárnap hajnalig a talp alá valót. Hangulatos mulatsággal zár­ták a farsangi évadot a faddi művelődési házban is, ahova neves művészeket — köztük Né­meth Marika érdemes művészt és Medgyesi Mária Jászai-dí- jast — kérték fel közreműkö­dőknek a műsorban. Gyulaj: Nyílik a Crocus Megkezdődött a tavasz éb­redését jelző Csapody-sáfrány virágzása a világon egyedüli termőhelyén, a Tolna megyé­ben lévő gyulaji erdőségben. Ezt a világoslila virágú, külön­leges vadsáfrány fajtát első is­mertetőjéről, Csapody Vera ki­váló botanikus-festőművésznő­ről nevezték el, amely a nö- vénymeghatórozó könyvekben Crocus heuffelianus néven is szerepel. A dombvidéki erdős tájnak ez az első tavaszi virá­ga, a településektől távolabb eső, garasbázi vadásrház és a Kerekeskút környéki tölgyes­gyertyánosban pompázik. Meg­tekintése és fényképezése azonban csak engedéllyel le­hetséges, mivel nemcsak a növény és termőhelye védett, hanem szigorúan zárt terület a tamási—gyulaji vadászati rezervátum, is. — bl — Hz Egyesült Izzó Pécsi Elektronikai Gyára György-aknal üzemébe felvételre keress % esztergályos, % marós, # elektronikában jártas híradástechnikai műszerész szakmunkásokat, a férfi és női dolgozókat betanított munkára, valamint takarítónőket, a öltözőőröket, telepőröket. Kettő és háromműszakos foglalkoztatás. Vidéki dolgozók részére IBUSZ-lakást biztosit. Jelentkezés: PÉCS, Felsőmalom u. 13., munkaügyi előadónál.

Next

/
Thumbnails
Contents