Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)
1979-03-02 / 60. szám
1979. március 2., péntek Dunántúlt napló 3 Az 81IS Rana ígéretes fajta J ugoszláv búzatermesztési Három évvel ezelőtt vette fel a szajki Béke Termelőszövetkezet, s rajtuk keresztül a BBTR o kapcsolatot az újvidéki Gabonakutató Intézettel. Husti Mihály, a gazdaság fő- agronómusa már régebben figyelemmel kísérte a jugoszláv, elsősorban a vajdasági búza- nemesítők eredményeit. Először 1976-ban vetettek kísérletképpen a szajkiak kéthektáros területen Rana—2-es búzát. A terméseredmény minden várakozást felülmúlva 78 mázsa volt egy hektáron. A búza szárszilárdsága pedig jobb, mint a nálunk addig termesztett búzáké. A következő esztendőben az üzemi méretű kísérletnél már száz hektárt vetettek, a termésátlag elérte a 74 mázsát. Tavaly pedig az NS Rana búza 313 hektáron 69,67 mázsás átlagot adott. Egyébként 1978- ban a BBTR-hez tartozó gazdaságok annyi Rana fémzárolt vetőmagot igényelhettek, ameny- nyit vetni akartak. A jugoszlávokkal a kezdeti lépések óta állandósult az együttműködés, s ennek részeként harmadszor vett részt néhány napja Husti Mihály Dubrovnikben a téli búzatermesztési tanácskozáson. — A tíznapos eszmecserén jugoszláv kutató és termesztéssel foglalkozó szakemberek számoltak be a legújabb agrotechnikai eredményeikről, betakarításról, szárításról. Taljn a legérdekesebb az volt számomra, hogy a fajtaváltást milyen látványosan oldják meg: 1977-ben a Vajdaságban a puha búzák uralták az összbúzaterület 60- 70 százalékát, 1978 őszén pedig már 80 százalékban a minőségi kemény búzák. Nem javasolják a korai vetést, a mélységet viszont 4—5 centiméterben állapították meg. Az ennél mélyebb vetésnél nagyon sok energiát használ el a csírázó növény. Egy hektárra 6-6,5 millió csírát vetnek el a nálunk szokásos 5,2—5,5 millió csíra helyett. Kísérletek alapján bebizonyították, hogy nem érde\ mes komplikált műtrágyázást végezni, ennek megfelelően kevesebb műtrágyával dolgoznak, és nem műtrágyáznak annyiszor, mint mi. A sárga rozsdát nem tartják jelentős kártevőnek, mert ezek a korai búzák ezt a betegséget kikerülik, így az számottevő terméscsökkenést nem okoz. — Sokan azt állítják, hogy a jugoszláv búzák könnyen kifagynak. — Több éves kísérletek szerint mikor a Li belül la 100 százaiétapasztalatok Kevesebb műtrágya kell, a sárga rozsdát elkerüli Hazai szemmel a dubrovniki tanácskozáson kig kifagy — ezt a fajtát tavaly még 10 000 hektárt meghaladó területen vetették nálunk —, ugyanakkor az NS Rana-2-es- nek 75, a Szávának 67, a három új fajtának 34, a Partizánkának pedig 13 százaléka. Véleményem szerint ezeket az új fajtákat érdemes nekünk is termelni, Kísérleti területünkön mi is foglalkozunk termesztésükkel. A legújabb jugoszláv fajták minőségileg meghaladják a Be- zosztáját, terméseredményük pedig megegyezik a legsikeresebben termesztett puha búzák termelési színvonalával. — Nálunk nem szívesen alkalmazzák a monokulturális vetési módszert. Jugoszláviában mi a helyzet? — A Rana fajta jól tűri a monokultúrás vetést. A Vajdaságban a búzaterület 30—35 százalékán ezt a módszert alkalmazzák. A monokultúra első évében a Vajdaságban 10 mázsával több búza termett hektáronként, mint kukorica után. — A betakarításról milyen érdekességeket hallott? — Szerintük a legoptimálisabb betakarítási nedvességtartalom 15—18 százalék. Azzal indokolták, hogy a minőség is ebben az állapotban a legjobb, valamint a veszteség így a legkevesebb. Egyébként 25 százalék nedvességtartalomnál 50, 20—25 százalék között 70, és 20 százalék alatt 80 Celsius fokos hőmérsékletű levegővel szárítják a búzát. Hogy ezek a mutatók betartása mennyire fontos, azt sütött kenyerekkel bizonyították. Dubrovnikban az újvidékin kívül a Zágrábi Kutató Intézet búzáival is megismerkedhettünk. Takarmánybúza szempontjából érdemes odafigyelni az ő eredményeikre is. Egyik fajtájukat, a Super-Zlatnát Szajkón is elvetettük. összegezve az utamat, nekünk termelőknek érdemes továbbra is figyelemmel kísérni és kapcsolatot tartani a jugoszláv búzanemesítőkkel, akik jelenleg Európa legjobb fajtáit állítják elő. R N. Átadás augusztus 20-án? ramm | Harkányi tsz- gyógyüdülő A kivitelező ismét módosít Tsz-tagok üdültetése az Adrián Március elején tartja hatodik zárszámadását a Harkányi Tsz Gyógyüdülő Közös Vállalata, amelynek ma már 162 termelő- szövetkezet a tagja az egész országból. Az igazgatótanácsnak az ÜKV vezetősége minden eddiginél eredményesebb évről tud beszámolni. Tavaly előtt az üdülőépítkezés súlyos válságba került, 1977-ben a 15 millió forint helyett csak 7 millió forint építési munkát végeztek el a kivitelezők. Akkor a megyei pártbizottság és a megyei tsz-szövetség az ÜKV segítségére sietett, s a tagszövetkezetek is jelentős építési kapacitást mozgósítottak, hogy üdülőjük mielőbb elkészüljön. A múlt évben 45—50 termelőszövetkezeti tag, kőműves dolgozott naponta Harkányban, így az épület tető alá került, elkészült a belső vakolás, s az év végéig összesen 9 millió forint építési munkát sikerült elvégezni. Ez a lendület ez év elején nem folytatódott. A napokban Harkányban járva tapasztalhattuk, hogy gyakorlatilag áll az építkezés. Pedig az ÜKV vezetői úgy tervezték, hogy ameny- nyiben a fűtésszerelést a Prov.r.v.v*\ir.v.v építés A Hőerőmű három kéménye Pécs ipari jelképe is lehetne, hisz a tv-torony után ez az, ami szembeötlik az utazónak, akár Pest felől a 6-os úton, akár Mohács felől közelíti meg a várost, Aki pedig a város magasabb pontjairól tekint szét a panorámában, annak nem kerüli el figyelmét a Hőerőmű melletti nagy vízfelület sem. Igaz, csak távolról nyújt szép látványt, közelről már kevésbé, ugyanis ez a vízfelület az erőműben keletkező melléktermék, nek, a pernyének és salaknak a gyűjtőhelye. A folyamatosan villamos energiát és hőt termelő üzemnek óriási gondot jelent és hatalmas pénzösszegeket emészt fel a nagy mennyiségű melléktermék szakszerű, a környezetet legkevésbé szennyező tárolási módjának megteremtése. A jelenlegi legmegfelelőbb tárolás a zagykazettákban történik. Egy-egy Önerőből költségcsökkentés A Hőerőmű dolgozóinak 12 millió forintos segítsége zagykazetta speciális vízzáró gáttal van körülvéve. Ebbe öm. lik az erőműből 3—400 milliméteres átmérőjű csöveken a vízzel kevert salakanyag. A leülepedés után a vizet visszaszivattyúzzák az erőműbe, de úgy, hogy a salak és pernyerétegen mindig legalább 20 centiméteres vízfelület maradjon, nehogy a kiszáradt pernye a szél útján szennyezze a környezetet. Ha a leülepedett salak eléri a 20 méter vastagságot, a kazettát kiszárítják, s azonndl termőföldréteget hordanak rá. A Hőerőmű fennállása óta eddig már nyolc 30 hektár alap- területű kazetta telt meg. Most a legújabban épült 9-es és a most épülő 10-es kazettára kerül sor. Tulajdonképpen e két utolsó kazetta kivitelezésének körülményei miatt íródik e cikk Az eredeti, még 1977-ben elkészített tervek 89 millió forintban állapították meg az építési költ. séget. Bár időközben tervmódosítások során ez az összeg csökkent, a végső költség végül is csak 58 millió forint lett, s ez nagyrészt a Hőerőmű dolgozóinak az érdeme. Ugyanis az egyik 12 millió forintos munkát a kivitelező cégtől átvették és saját erőből elvégezték. A karbantartó és üzemeltető dolgozók vállalták el a munkát, s ezzel érték el a jelentős pénzmegtakarítást. A két új kazetta 1986-ig tudja fogadni a Hőerőmű salakját. S. Zs. meteus Vállalat az ígért határidőre, szeptember végéig elvégzi, akkor a belső szerelési, burkolási, tapétázási munkákat egész télen át fűtött épületben zavartalanul végezhetik a szakiparosok. A fűtésszerelők azonban nem tartották az ígért határidőt, s az üdülő fűtését csak január végén tudták megkezdeni. így azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a téli holtszezonban szívesen vállalkoztak volna a belső munkák elvégzésére, nem kaptak munkát az üdülőben. Újabb komplikáció, hogy a generálkivitelező, a Pécsváradi TÖVALL, amely 1979. június 30-ra ígérte az üdülő átadását. most bejelentette, szerződést kíván módosítani és ebben 3 hónappal elhalasztja az átadást. Ez azt jelentené, hogy 162 termelőszövetkezet közös üdülőjében az idei főszezonban sem fogadhatnának vendégeket. A TÖVALL kapacitás- hiányra hivatkozik, ugyanakkor emberei Pécsett a Tolbuhin utcában sortatarozásba kezdtek, s egészen új pécsi' munkákat is elvállaltak. Az ÜKV vezetősége nem fogadta el a határidőmódosítást és bejelentette kilépési szándékát a TÖVÁLL-ból. Közeledik a márdus eleje, amikor 162 termelőszövetkezet küldi el képviselőjét Harkányba az ÜKV Igazgatótanács ülésére. Igen kellemetlen lesz újra azt mondani a tagoknak, hogy az üdülő átadása — any- nyi késedelem után — ismét csúszik, hogy a kivitelezők leálltak, hogy a villany- és víz- szerelési munkák még el sem kezdődtek. Úgy látszik ismét a megyei párt- és szövetkezeti vezetésnek kell odahatnia, hogy a TÖVALL elálljon a szerződés- módosítástól, s ha előbb nem, augusztus 20-ra átadja az oly régen várt létesítményt. Az ÜKV szinte megalakulása óta üdültet Harkányban termelőszövetkezeti tagokat Igaz, eléggé mostoha körülmények között, de szervezetten és közmegelégedésre. Az idén még tovább léptek a harkányiak, megszervezték Jugoszláviában a szövetkezeti tagok tengerparti üdültetését. Már ebben az évben 5000 embert üdültet az ÜKV az Adrián. Az első termelőszövetkezeti csoport májusban indul. A tengerparti üdültetés a jövőben cserealapon történik majd. — Rné — Liftgondok a tv-toronyban A dolgok összejöttek. Nincsen rendben a pécsi tv-torony felvonója, de a kezelésével, üzemeltetésével összefüggő dolgok sem teljesen rendezettek. Annak idején az egész város figyelemmel kísérte, mikor készül el a létesítmény. A torony felépült, belsejében több száz lépcsőfok kanyarog a presszó, a kilátószint felé, a lift suhan — ha suhan. Ezt ugyanis már csak azért is nehéz mondani, mert a Ganz- MÁVAG felvonógyára által készített berendezés a lassúak közé tartozik. A kilencven méteres magasságra 50 másodperc alatt jut fel. (Lehet ugyan a sebességet változtatni, de ez azzal járna, hogy „lent marad az ember gyomra".) Másrészt a su- hanás azért sem helyénvaló kifejezés, mert a felvonó gyakran nem működik. Igaz, hatodik éve üzemel, „illő” már, hogy kiütközzenek a szerkezet hibái, ám hogy ily gyakran kell leáll- nia, arra kevesen számítottak. A felvonó a posta tulajdonában van, de a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kezeli. A bérleti díj évente 157 000 forint. Ezen kívül még bőven vannak kiadások: a fűtés, a felügyeleti-karbantartási díj. A múlt évben a belépőjegyekből és a presszóból az idegenforgalmi hivatal bevétele 2 840 000 forint volt. Amikor a költségeket ebből levonták, akkor derült ki: a sokat szidott berendezés mindössze 170 000 forintot „termelt". A lift állandó felügyeletével a VILLGÉP felvonószerelő részlege van megbízva — havi 16 ezer forintért. A szövetkezet azonban bejelentette, hogy 34 ezer forintot kér a jövőben, s ha ezt nem kapja meg, akkor felmondja a szerződést. Az idegenforgalmi hivatal célja egyértelmű: biztosítani a folyamatos üzemeltetést, ugyanakkor tisztázni a postával a lift jövőjét. Mert mint kiderült: az egyik legnevesebb pécsi látványosság „gerince" nem kell senkinek ... M. A. Március ll-ig a Néprajzi Múzeumban Utazás 79 Idegenforgalmi kiállítás programokkal Múlt héten, pénteken nyílt meg Budapesten a Néprajzi Múzeumban az a kiállítás, amelyen tizenöt ország hetven kiállítója ajánl utazási, üdülési, kirándulási lehetőségeket. Mi, magyarok, szívesen utazunk, s nemcsak itthon, hanem külföldön is. Ezt bizonyítja az az adat is, amely szerint tavaly 150 millió vendégéjszakát töltöttünk üdülőhelyeken, ebből 35 milliót határainkon kívül. A lehetőségek idén tovább növekszenek, s hogy mindenki megtalálja a leginkább kedve szerint való programot, ahhoz nyújt nagy segítséget a kiállítás. Hatalmas tablókról ismerkedhetünk meg hazánk és Európa, sőt a kontinensünkön túli országok legszebb tájaival, s az utazási irodák képviselői készséggel nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek. Az írásos információról is gondoskodtak a szervezők, több száz színes prospektust lehet elvinni, és otthon tanulmányozni. És mert a turisztikai főszezonig van még három hónap, lehet válogatni az ajánlatok között. A kiállítás, mint azt Kállay Oszkár, a Belkereskedelmi Minisztérium Országos Idegen- forgalmi Hivatalának vezetője megnyitójában elmondotta, nem csupán eredményeinket, hanem feladatainkat is hivatott bemutatni. A feladatok közé tartozik az is — mégpedig nem is utolsósorban, hogy népszerűsítsük országunk eddig kevéssé „felkapott" helyeit, hiszen látnivalókban nemcsak a Balaton környéke és a főváros bővelkedik. (E két centrumban csoportosul ugyanis hazai idegenforgalmunk.) A megyei idegenforgalmi irodáktól megtudhatjuk, hol lehet nemcsak kellemesen, hanem olcsón is eltölteni szabadságunkat. Külföldre utazóknak szóló értékes információkat tudtunk meg a MALÉV képviselőitől. A tavalyi 700 ezerrel szemben idén már 830 ezren utazhatnak a légitársaság járatain. Hamarosan két új TU—154-es géppel gazdagodik a MALÉV, s 26 ország 39 városába lesz közvetlen légijárata. A kiállítás különböző programokkal, szakmai tanácskozásokkal egészül ki. Az elsőt a megnyitás napján tartották, amikor a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság idegenforgalmi szakosztálya rendezett vitát az idegenforgalom időszerű kérdéseiről. Február 28-án, szerdán volt az ifjúsági turizmus napja, ekkor szellemi vetélkedők és divatbemutató várja a fiatalokat. Március 2-a a belföldi turisztikáé, ekkor kerül sor a Tájak, korok, múzeumok mozgalom vetélkedőjére, amelyet a televízió is közvetít. Március 3-án elsősorban a gyermekeket várják, akiknek a nemzetközi gyermekév alkalmából rendezendő programokat mutatják be. Minden korosztály érdeklődésére számot tarthatnak azok a filmek, amelyek a kiállítás helyszínén minden nap megtekinthetők. Március 11-ig nem lesz szünnap, hétfőn is, mint más napokon délelőtt 10-től délután 6-ig várja látogatóit az Utazás ’79. T. É. I.
