Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-11 / 41. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT"- - --------------- * - 1979- FEBRUÁR ■ 4 k-* Gal ina Volcsek és Mihaii-Ali Husszein figyeli a próbán a pécsi színészeket Szerelvény a hátországba Visszaváltozás és visszaváltoztatás a nyílt színen A hóborúra mint művészeti témára sokan mondják, hogy elcsépelt. De nem lehet elcsé­pelt a félelem, a reménytelen­nek látszó nekifeszülés, vagyis a háború „lélektani mögöttes területe". Hiszen ezek az ér­zések az emberi sors vissza­visszatérő pillanatai. Különösen akkor, hogyha világviszonylat­ban is tekintélyes művész, Ga­lina Volcsek, az 1956-ban ala­kult moszkvai Szovremenyik (magyarul: Kortárs) Színház művészeti vezetője rendezi, egyebek között az egyesült ál­lamokbeli Houstonban is általa színpadra állított darabot, Ros- csin: Szerelvény a hátországba című művét. Az első olvasópró­ba után hetek múltak el, mun­kával. Közeleg a bemutató, február 16-án lesz a premier, s időközben sok minden meg­változott. Nemcsak a természe­tes rendezési-érési folyamat eredményeképpen, hanem pél­dául színészvezetés és színész­pedagógia tekintetében is. Hi­szen a szerepet az első olvasó­próbán többen „operettesre vették", vagyis a darab köny- nyed humorszálát erősítették fel. Galina Volcsek és kollégá­ja, Mihail Ali Husszein viszont kemény játékot alakított ki, olyan együttest, ahol a sok kis szerep sok tömören megrajzolt egyéniséget mutathat fel. A rendezőnő így nyilatkozott a darab közönséglélektani és mű­vészetlélektani sajátosságairól: — Az eredeti irodalmi válto­zatnak, amikor Roscsin behoz­ta a színházba, azért örültünk, mert másképpen és mást mon­dott el a háborúról, mint az eddigi történetek elmondtak. Ügy érzem, a mai ember már túl messze van a több mint há­rom évtizedes véres esemé­nyektől, a fasizmus nyers, és a közönséget sokkolni akaró portréitól. Annyira, hogy a más feltételek között élő nézőben a háború, a fasizmus ilyen soro­zatban érkező bemutatása már nem éri el a kellő hatást. Ép­pen akkor vblt a szovjet had­sereg napja és eljött a szín­házba az egykori első szovjet női ejtőernyősezred néhány tagja is. Borzalmas dolgokról beszéltek. De azért az sem ha­tott annyira megdöbbentően — a mai fiatalokat nem érintette közvetlenül. — Akkor . értettem meg — folytatta Galina Volcsek —, hogy mi művészek is hasonló­képpen vagyunk ezzel, mind életkörülményeink, mind élet­korunk miatt. Tehát csak a mű­vészet erejével lehet felgyújta­ni a mai néző fantáziáját és újra fogékonnyá tenni őt a há­ború és minden velejárója: a félelem, a nyomor, a pusztulás iránt. Méghozzá úgy, hogy a néző tudja, érzékelje: ez az egész játék — visszaidézés. Ugyanakkor jelenidejűnek élje meg. Nem elidegeníteni akar- tuhk, hanem végigvezetni a visszaváltoztatás folyamatán. Mindezt a színészek — három évtizeddel korábbi — vissza- változásának nyílt színen való bemutatásával. Ahogy a sze­replők lassan érlelik magukban a darabot, szerepüket, és át­változnak három évtizeddel ez­előtti küzdő emberekké. Ezért írta be Roscsin később az író alakját, aki a színészt, a játé­kot a jelenből a múltba oda- vissza lépésre kényszeríti, s ez­zel ugyanazt éri el a nézőben is. A reális párhuzam kénysze­rítő erejével hatunk tehát. Vagyis ebben az előadásban minden feltételes módban van: „Ha akkor éltünk volna!” Ki­véve egy valamit: a színész lel­ke, átélése sosem lehet feltéte­les, hanem igazi. Ez úgy sike­rült, hogy még az Egyesült Ál­lamokban is — ahol pedig köz­vetlen háborús élmények nem érték a polgári lakosságot — hatott a közönségre a nehéz, visszaváltoztató megoldás. Emlékszem, gyerekkoromban orvos akartam lenni, hogy a nagymamám állandóan fájó fe­jét meggyógyíthassam. A négy­éves fiam kijelentette: ő sofőr lesz, mivel nap, mint nap bu- szozunk. Mindannyian emléke­zünk ezekre a gyerekkori áb­rándozásokra, de mennyivel nehezebb volt ez az általános iskola utolsó osztályaiban, ami­kor a felnőttek kértek számon bennünket: minek készülünk? Az általános iskolások pá­lyaválasztási gondjain igyekez­nek segíteni a sokhelyütt műkö­dő tanácsadók. Hiszen nehéz abból választani, amit nem is­merünk, és a legtöbb iskolás­nak csak az úgynevezett divatos szakmákról van némi elképze­lése. A MÉV Ságvári Endre Művelődési Házban hetente rendeznek tanácsadó délutáno­kat, amelyeken az újmecsekal- jai felső tagozatos iskolások szerezhetnek ismereteket a pé­A hétfői program több, rövid időtartamú műsorával sokfajta igény kielégítését ígéri. A nóta­kedvelők a pécsi Járóka József és népi zenekarának játékában gyönyörködhetnek. A versbará­toknak szól az a felvétel, mely a Pécsi Városi Könyvtár által ren­dezett irodalmi est részleteit örökítette meg. A Petőfi fiók- könyvtárban rendezett nagy sike­rű művész—olvasó találkozón a Pécsi Nemzeti Színház két mű­vésze — Horváth István és To- manek Gábor mondta el leg­kedvesebb verseit. Archív felvé­telként egy 1963 áprilisában le­zajlott koncertből a zeneművé­szeti szakiskola leánykórusót hallhatjuk, Agócsy László ve­zényletével. E napon jelentkezik a NŐK NEGYEDÓRÁJA, mely­nek alaptémáit a falun élő nők elfoglaltságának, mindennapi tevékenységének bemutatása adja a munka, a családi élet és a közéleti elfoglaltság összefüg­gésében. Szerkesztője Nógrádi Erzsébet. Kovács lmre kedden elhang­zó, GYÁRAK NAGYKÖVETSÉ­GEIN című riportösszeállításá­nak ötletét az adta, hogy a dél- dunántúli városokban egyre több gyár (Budaprint, Simontor- nyai Bőrgyár stb.) hoz létre mintaboltot. Ezeknek az a sze­repe, hogy a fogyasztókkal, a vásárlókkal közvetlen kapcsola­tot teremtve ismertessék meg termékeiket. Egyúttal azonban a esi üzemekről, gyárakról, a szakmunkásképző intézetek és a középiskolák életéből. Ősz óta — ekkor indult itt a ta­nácsadó —, ellátogattak töb­bek között a Cipőipari Ktsz-be, a Kaposvári Ruhagyár pécsi gyárába, néhány középiskolá­ba és szakmunkásképzőbe. Azok a fiúk, akik a katonai pá­lya iránt érdeklődnek, megis­merkedhettek a Pécsi Helyőr­ségi Művelődési Otthon klub­jaival, szakköreivel. A következő foglalkozáson, február 13-án, kedden délután 3 órától a pénzügyi és keres­kedelmi munkával ismerkednek a gyerekek. A Kereskedelmi Szakközépiskola tanárai tarta­nak beszámolókat, és egyes munkákat filmen is bemutat­nak. A későbbi előadások so­rán a mezőgazdasági foglalko­zásokkal barátkozhatnak a gye­rekek. G. M. Hangverseny Pécsre jön Konstantin Trikolidisz, a város kedvenc karmestere, akit a pécsiek annak idején jelentős mértékben segítettek szavazataikkal a budapesti nemzetközi karmesterverseny egyik győztes helyére. Február 19-én, este fél 8-kor a pécsi sportcsarnokban összevont hangversenyen vezényli a Pécsi Fil­harmonikus Zenekart, a pécsi származású Páka Eszter, valamint Gregor Jó­zsef szólóénekesek közreműködésével. A műsor: Manolisz Kalomirisz: A hős­nők — szimfonikus költemény, Richard Strauss: Halál és megdicsőülés és Bartók: A kékszakállú herceg vára. (Képünk: Trikolidisz a pesti versenyen, dirigálás közben). Földessy Dénes ■Ilii leszek. Ha nagy leszek? Okleveles utcaseprő A gyárak nagykövetségei vásárlói visszajelzés fontos egy­ségei is. E kettős szerepüket mutatja be a műsor. A szerdai HÉT KÖZBEN — melyet László Lajos szerkeszt — egyik alaptémája a mezőgazda- sági szövetkezetek zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésein el­hangzott tények, vélemények összegezése. Ezek alapján a dél-dunántúli nagyüzemek tö­rekvéseinek, a gazdaságosabb és okszerűbb termelés lehetősé­geinek bemutatása, összefüg­gésben a népgazdasági célok­kal. A dél-dunántúli városok utcá­in is megjelentek a gépi utca­seprők annak bizonyságául, hogy korszerűbb a köztisztasá­gi munka. Müller István csütör­tökön elhangzó riportja ezt a gépi úttisztító szakmát mutatja be, melyhez a hajdani utcasep­rőétől eltérően, képesítés kell, járművezetői és munkagépkeze­„Ember és a folyó” című szerb-horvát nyelvű riportsoroza­tában Filákovity Brankó hétfőn a Mohácsi-szigeten élő hatezer ember életkörülményeit mutatja be. Hogyan éltek a „szigetiek" régen, amikor nem voltak bekö­tő útjaik, boltjuk — és hogyan élnek ma? Milyenek a hétköz­napjaik télen, amikor az öreg folyó sokszor elzárja az embe­reket a külvilágtól? Ugyancsak hétfőn, a német adásban, Reil József Ág falut mutatja be a baranyai nemzetiséglakta kis­községek sorában. A megye A februári nemzetiségi mű­sor német része magazinjelle- gű, amelyben az egyes témák önállóak, nem kapcsolódnak szükségszerűen egymáshoz. Ho­gyan gazdálkodtak a termelő- szövetkezetek az elmúlt évben, milyen tervekkel vágnak az új éveknek? Mi a biztosítéka an­nak, hogy fejlődésük töretlen marad? Ilyen kérdések köré csoportosul a sombereki, káto- lyi, lippói és györkönyi tsz-ek kapcsán a német műsor első fele. Új jelleget öltöttek a svábbálok; egyre inkább „nép­ünnepély" lett ezekből a ren­dezvényekből, amelyek azelőtt csupán egy fellépési lehetősé­get biztosítottak az' énekkarok, -együttesek számára. Újra ke­resik a szűcs-mesterek portéká­ját. Hogyan készülnek a finom­bőrök? Erről vall a csátaljai nritester, Kessler Vendel. A 250 éve született nagy német hu- manistáról és drámaíróról, Les- singről emlékezünk meg a mű­sorban. Milyenek a nemzetiségi tan­lői oklevél egyaránt. Ugyancsak a csütörtöki adásban hangza­nak el részletek Csorba Győző: Ocsúdó évek című önéletrajzi költeményéből Bánffy György tolmácsolásában. A pénteken elhangzó műsort dr. Zeller Gyula, a pécsi közgaz­dasági egyetem marketing tan­székének vezetője készítette az ipar korszerűsítésének lehetősé­geiről. Gondolatait néhány gya­korlati példával is illusztrálja. Rezes Zsuzsa szerkesztésében jelentkezik szombaton a MŰVÉ­SZETI MAGAZIN. A félórás ösz- szeállítás a pécsi és kaposvári színházak bemutatóiról ad hangképeket, közönségvélemé­nyeket, további zenei és képző- művészeti összeállítást abból az alkalomból, hogy a pécsi Galé­riában februárban Réti Zoltán balassagyarmati festő képei lát­hatók. mindennapjairól, munkájáról, művelődési lehetőségeiről ad képet a riport. Csütörtökön Szabovlyev Ist- vánnéval beszélgetnek, minden­ki Mária nénijével, aki 30 év­vel ezelőtt kezdte el nemes hi­vatásának gyakorlását a Bács- Kiskun megyei Hercegszántón. Ö volt az első délszláv óvónő hazánkban. Sokakat tanított: gyermekeket és óvónőket, a megyei, majd a járási tanáps tagjaként sokat segített ejsősor- ban a község nemzetiségi lako­sainak. Nyugdíjba vonult, de az útja valahogy mindig az óvoda épülete felé viszi ... könyvek és ott vannak-e min­denütt, ahol szükség van rájuk? Ezekre a kérdésekre válaszol­nak a szerb-horvát nyelvű mű­sor vendégei egy stúdióbeszél­getés keretében. Elmondják vé­leményüket általános iskolai tanárok, szakfelügyelők, tan­könyvírók. A beszélgetés célja természetesen nem az, hogy az utóbbi tíz évben felhalmozódott problémákat megoldja, hanem, hogy a nézők elé tárjon egy sor kérdést az iskolai gyakor­latból. Bunyevácz Anka, a bu­dapesti Szerb-Horvát Általános Iskola tanára szintén szerepel a műsorban, de nem mint „tan- könyvszakértő”, hanem, mint a Központi Nemzetiségi Együt­tes szólistája. Az ő műsorszó- mával zárul a februári nemze­tiségi krónika, melyet a 2. prog­ramon láthatnak a nézők 14-én 18.55-kor. A műsor szerkesztői: Wolfart János, Popovics István. Operatőrök: Bárány György és Pálfi István, gyártásvezető: Bo- zsó Ferenc, rendezte: Farkas István. Hol? ■Iliikor? PÉCS, IFJÚSÁGI HÁZ: vasár* nap, február 11-én 13 órától Szélrózsa Klub: Bá~e^t. A klub vendége Kós Lajos, a Bób.ta- bábegyüttes vezetője. Animációk: Havas Ge.trúd és üölöni Kiss István bábművészek előadói estje fel nőttek ne* A folk mesteiei III. Arlo Guthrie; Hangmúzeum: Ver­di: Rigoletto (részletek), Paliugni: Piazza; Folgar: Baccaloni: A milánói Scala zenekarát Carlo Sabejno vezényli. Kedden 14 óra­kor az Állami Báosz.nház ven- dégjátckáia kerül sor, műsoru­kon: Róka-mesék. Sze dőn 18 órá­tól Riskó Géza sportújságíró be­szélget Adorján András nemzet­közi sakknagymesterrel, az olim­piai bajnokságot nye.t magyar csapat tagjával. A beszélgetés után Ado.ján Andiás 20 táblás szimultánt játszik önkéntes je­lentkezőkkel. Pénteken IH Film­klub, 19 órakor Cecil B. de Miile: Árulás c. filmjét vetítik. A Mini együttes koncertjét 17-én, szombaton 19 órakor taitja. DOKTOR SÁNDOR MŰVELŐ­DÉSI KÖZPONT:.. 11-én, vasárnap délelőtt 10 órakor új müso:t mu­tat be a Bóbita-bábegyüttes a Móricz-évforduló alkalmából Ici- ri-piciri c mmel. Ifj Vadász István színes, zenés diaestjére február 14 én 19 órakor kerül sor ,,A székesegyház kincstára" címmel. BOLY: február 12-én este 7 órakor kezdődik Horváth István­nak, a Pécsi Nemzeti Színház tagjának előadóestje Tilos csil­lagon címmel. Könyv Prágai utcák és éjszakák Prága, a Moldva-part arany­városa nemcsak Húsz János és Ticho Brache eszméinek felleg­vára, nemcsak Mozart diadalai­nak színhelye volt — eqyéb hely­színek is akadtak ott: árnyé­kor oldalak, sötét sikátorok, fe­kete éjszakák. Ezek leqjobb is­merője a Bohemia helyi tudó­sítója, az ifjú Eaon Erwin Kisch volt. A rioortérkíváncsiság az ifiú Kischt nemcsak a szenzá­ciós események, hírhedt bűn- cse'ekmények tetthelyeire űzte: gyakr-rr meafordult „minden különösebb ok nélkül” a város gyanús zuqaiban. a lebuiok egyértelműen kétértelmű vilá­gában. oludt a hajléktalanok menedékhelyén, tutajozott a Moldván, komlót szedett — in­kognitóban - Zatec vidékén. A „Práqai utcák és éjsza­kák" rioort- és tárcakötetet a Gondolat Könyvkiadó 1974-ben Szenzáció! Szenzáció! címen megjelent avűiteménye folyta­tásának .tekinthető. E kötetben három rioortkönyv válogatott írásait adjuk közre: a címadó kötet 1912-ben jelent mea, ezt folytatta Kisch eqy év múlva a „Práqa qvermekei”-vel. Gyer­mekkorának és nimnazistaévei- nek emlékeit idézik az 1920- ban kiadott „Prágai kalando­zások". E kötetben a ma már klasszi­kusnak tekinthető Kisch a szá­zadelő mindennaojaival, ex­centrikus fiquráival és helyze­teivel : sintérekkel és lumpok­kal, rendőrökkel és bűnözőkkel, rabokkal és csepürágókkal, ut­calányokkal és statisztákkal, koldusokkal, házassáqközvetí- ' tőkkel és cirkuszosokkal foglal­kozik. Réq feledésbe merült in­tézményekről is ír: a hajlékta­lanok menhelyéről, a prágai lottériáról. a Chabrusról, betil­tott lebujokról, a hippodromról — és egy bolhacirkuszról. A kötet fordítója, Tandori Dezső, elkápráztató tűzijátékát szolgáltatja a nyelvi ötleteknek, szójátékoknak, viccekeknek, a finomtól a harsányig. Gyulai Liviusz művész-szatirikus rajzai igen jól érzékeltetik a század eleji Prága hangulatát. Az oldalt összeállította: Föidessy Dénes Az első délszláv óvónő északi részén levő falu lakóinak Televízió A finom csátaljai bőrök Tankönyvekről — őszintén Nemzetközi Olimpia Sportlottót rendez a televizió február 14-én, szerdán. Képünkön a műsor egyik szép pillanata, ritmikus sport- gimngsztika-gyakorlat. • (Fotó: Budai Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents