Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-02 / 32. szám

2 Dunántúlt napló 1979. február 2., péntek Pártnap Komlón a Kossuth bányaüzemben Sajtótájékoztató a Magyar Nemzeti Bankban fltgondollabb, következetesebb, fegyelmezettebb munkát kell lolytatni Dr. Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője tegnap Bara­nyába látogatott. Találkozott dr. Nagy Józseffel, az MSZMP KB tagjával, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárával és időszerű pártpolitikai kérdések­ről folytattak eszmecserét. A beszélgetésen részt vett dr. Jer- szi István, a megyei pártbizott­ság titkára, a megyei végrehaj­tó bizottság tagja, Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Jakab Sándor délután a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzemében párt­napon időszerű gazdaságpoliti­kai kérdésekről tartott előadást. A Mecseki Szénbányák Kos­suth bányaüzeme nagytermé­ben több százan gyűltek össze tegnap, hogy meghallgassák a szabad pártnap előadóját, dr. Jakab Sándort, az MS2MP KB tagját, a Központi Bizottság osztályvezetőjét. A pártnapon jelen volt .-dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, a megyei vb. tagja. Beszédének- első részében dr. Jakab Sándor kifejtette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában vezető helyet fog­lalnak el a gazdasági kérdé­sek. Az ilyenkor, év elején szo­kásos számvetés és további fel­adatmeghatározás- is abból in­dul ki, hogy reálisak-e a kitű­zött célok, megvannak-e meg­valósításukhoz a megfelelő alapok, és a társadalom egysé­ges segítő, együttműködő szán­déka. Gazdasági helyzetünket jel­lemezve elmondta, hogy az 1978-as év a dinamikus növe­kedés jegyében telt, de a mi­nőség és a hatékonyság tekin­tetében elmaradtunk a várako­zástól. Az ipari termelés 5—6 százalék körüli növekedése a tervnek megfelelő volt, ezen belül azonban nem teljesítette a kitűzött célt az élelmiszer- ipar és a kohászat. Elismerően szólt a 15 évvel ezelőtt szocialista útra lépett mezőgazdaság teljesítményei­ről, amely — különösen a hús­termelés és a kenyérgabona- termesztés mennyiségét tekint­ve — az élenjáró európai or­szágok sorába emelte hazán­kat. Ugyancsak figyelemre mél­tó eredményeink közé sorolhat­juk az ország lakosságának szociális ellátásában tapasztal­ható fejlődést. Többek között megemlítette a 93 ezer lakás, 1250 kórházi ágy és mintegy Javult a termelőszövetkezeti tag- ság áruellátása, erősödtek a szö­vetkezetek közötti társadalmi kap­csolatok, s mind szélesebb körű együttműködés alakult ki a közmű­velődéspolitikai feladatok megvaló­sításában — ezt állapították meg a TOT és a SZOVOSZ vezetői csütör­töki együttes értekezletükön, amelyen a tsz-ek és a fogyasztási szövetkeze­tek együttműködésének helyzetéről és a további lehetőségekről tanács­koztak. A népgazdaság helyzetének javítására megvannak a feltételek Dr. Jakab Sándor beszéde időszerű gazdaságpolitikai témákról 900 általános iskolai tanterem átadását. Ugyanakkor - hangsúlyozta az előadó — nem nőtt a kívánt mértékben a nemzeti jövede­lem. A párt és a kormány ha­tározatai ellenére a megenge­dett mértéket meghaladták a beruházások, az export és im­port aránya az utóbbi javára billent, s ez a fizetési mérleg további romlásához vezetett. Ezután jelenlegi gazdasági lemaradásainknak külső és bel­ső okairól is szólt. A közismert külső okok — a cserearány rom­lás, energiaválság stb. — mel­lett nagyobb figyelmet kell for­dítani a belső okokra. A veze­tőknek kell elsősorban átgon­doltabb, következetesebb, az ésszerűséget kereső munkát folytatni. A munkafegyelem a szervezéssel is összefügg, de természetesen az sem közöm­bös, hogy mennyire, milyen megfontolásból nézzük el egy­más hibáit. A népgazdaság jelenlegi helyzetének javítására megvan­nak az objektív feltételek. Az eszközök között kiemelt helyen szerepel a hazai energiahordo­zók minél nagyobb mértékű ki­termelése. Ezzel kapcsolatban elismerését és köszönetét fejez­te ki a Mecseki Szénbányák dolgozóinak, hozzátéve, hogy több, korszerűbb géppel, a munkaszervezés további javítá­sával ezután is eleget tesznek a népgazdaság igényeinek. A további célokkal kapcso­latban elmondta, hogy az ipari fejlődés üteme nem lesz olyan mértékű, mint néhány évvel ez­előtt. De egy-egy területen a két százalékos növekedés jóval nagyobb mennyiséget jelent, mint tíz évvel ezelőtt nyolc százalék. Az egyik terméknél az a jó, ha a tervet nem telje­sítik túl a másiknál viszont ép­ben kívánatos a minél nagyobb termelés. Ide tartozik többek között a szénbányászat is. A további célok között emlí­tette dr. Jakab Sándor azt is, hogy hazánknak tovább kell fokozni a gazdasági együttmű­A két vezető testület tanácskozá­sán nagy hangsúlyt kaptak az 1979. évi népgazdasági terv' végrehajtásá­ból következő feladatok. Megálla­podtak abban, hogy sajátos eszkö­zeikkel segítik a zöldség-gyümölcs termelés és felvásárlás szervezetteb­bé tételét, a szerződéses fegyelem erősítését és gondoskodnak a ház- * táji és a kisgazdaságok számára nyújtott segítség folyamatosságáról. ködést a lobbi szocialista or­szággal, elsősorban a Szovjet­unióval. Különösen az energia, a gépipar és a fogyasztási cik­kek területén. Ezzel is elvisel­hetőbbé tehetjük, csökkenthet­jük a tőkés világ gazdasági válságainak hatását. K. Gy. A Baranya megyei NEB ülése Megyénkben 1868 népi el­lenőr tevékenykedik. Tavaly át­lagban 4,6 munkanapot töltöt­tek országos, megyei, járási, illetve téma- és célvizsgálatok­kal. Vizsgálták a háztartási gé­pek és egyéb műszaki cikkek garanciális és általános javító szolgáltatását, a kereskedelem és vendéglátó egységek hűtő- berendezéseinek üzemeltetését és karbantartását, foglalkoztak a tejtermelés, -feldolgozás és a -fogyasztás helyzetével. El­lenőrizték az egészségügyi el­látás színvonalát és műszere­zettségét, a tankötelezettségi törvény végrehajtását. A bútor­ellátás, az új lakótelepek já­rulékos és kommunális beru­házásainak késedelme, az újí­tómozgalom helyzete és szá­mos egyéb közérdekű téma foglalkoztatta őket. A közér­dekű bejelentések, javaslatok és panaszok — számuk az elő­ző évihez képest csök­kent — legtöbbje a kereskedel­met és a vendéglátóipart ma­rasztalta el. A névtelen leve­leket — mint utóbb kiderült — számtalan esetben az emberi bosszúállás diktálta. Tegnap délelőtt Pécsett a városi tanács tanácstermében tartotta, ülését a Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság, dr. Szabó József megyei elnök elnökletével. Megtárgyal­ták és elfogadták az 1978. évi munkájukról szóló jelentést, jóváhagyták az ez évi megyei, járási, városi NEB-ek ellenőr­zési terveit és az első félévi üléstervet. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, Orbán István rendőr vezérőrnagy, a Baranya me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője. az 1979. január 31-én megtartott ja­nuár havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 3. heti szelvények vettek részt. Az alábbiakban közöljük a ,,P" jelű nyertes számokat. A gyors- listában az alábbi rövidítéseket használtuk: a táskarádió (2000 Ft) b Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány c vásárlási utalv. (30 000 Ft) d szines tv I. (28 000 Ft) e színes tv III. (22 300 Ft) f „Zenesarok" utalv. (20 000 Ft) g „Otthon" lakberendezési utalv. (15 000 Ft) h ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok országát (14 000 Ft) i televízió I. (10 000 Ft) j televízió II. (9000 Ft) k hűtőgép I. (9000 Ft) I hűtőgép II. (7000 Ft) m vásárlási utalvány (7000 Ft) n vásárlási utalvány (5000 Ft) 0 vásárlási utalvány (3000 Ft) p vásárlási utalvány (9000 Ft) r vásárlási utalvány (10 000 Ft) 1 657 885 r, 2 360 438 r, 2 376 527 n, 2 381 890 p, 2 387 253 n, 2 392 616 k, Gyorslista 2 397 979 m, 2 403 342 m, 2 419 431 n. 2 424 794 P. 2 430 1 57 j, 2 440 883 P. 2 446 246 h, 2 451 609 m, 2 473 061 P. 2 483 787 c. 2 494 523 m, 2 499 876 P. 2 505 239 ■’» 2 5t0 602 p, 2 515 965 r, 2 532 054 r, 2 537 417 n, 2 542 780 r, 2 558 869 f, 2 569 595 1, 2 580 321 n, 2 585 684 m, 2 596 410 o, 2 612 499 r, 2 628 588 r, 2 639 314 r, 2 671 492 r, 2 676 855 P. 2 698 307 p, 2 709 033 n, 2 714 396 r. 2 725 122 r, 2 730 485 o, 2 735 848 r, 2 741 211 r, 2 757 300 r. 2 768 026 i, 2 773 389 r. 2 784 115 r. 2 789 478 r. 2 794 841 p, 2 805 567 P. 2 816 293 m, 2 821 656 p, 2 827 019 r, 2 832 382 r, 2 853 834 1, 2 869 923 P. 2 880 649 P. 2 886 012 m, 2 891 375 k, 2 896 738 o, 2 902 101 r, 2 912 827 r, 2 918 190 m, 2 950 368 p, 2 955 731 n, 2 961 094 r, 2 966 457 p, 2 971 820 r, 2 982 546 r, 2 998 635 c, 44 577 974 r, 44 583 337 m, 44 594 063 d, 55 577 487 p, 55 593 576 r, 55 598 939 r, 55 834 911 p, 55 840 274 p, 55 845 637 f, 62 002 361 r, 62 029 176 o, 62 034 539 p, 62 039 902 r, 62 050 628 r, 62 061 354 n, 62 066 717 k, 62 082 806 o, 62 088 169 r, 62 1 04 258 o, 62 1 09 621 r, 62 120 347 p, 62 125 710 r, 62 131 073 p, 62 1 36 436 of 62 147 162 r, 62 190 066 o, 62 206 1 55 0, 62 222 244 r, 62 238 333 i, 62 249 059 m, 62 254 422 p, 62 259 785 r, 62 270 511 o, 62 281 237«, 62 286 600 n, 62 291 963 p, 62 297 326 r, 62 324 1 41 m, 62 329 504 j, 62 340 230 r, 62 345 593 r, 62 356 319 r, 62 377 771 d, 62 415 312 r, 62 426 038 r, 62 436 764 j, 64 463 579 f, 62 468 942 k, 62 474 305 p, 62 479 668 d, 62 485 031 p, 62 490 394 r, 62 501 120 r, 62 506 483 r, 62 511 846 n. A nyertes szelvényeket 1979. feb­ruár 25-ig kell a totó—lottó kirendelt­ségek, az OTP. fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibá­kért felelősséget nem vállalunk. Hitelek a kis- és közép­vállalatoknak exportfejlesztésre Képünkön: Tímár Mátyás, az MNB elnöke válaszol a kérdésekre. Szorgalmazzák a minden piacon értékesíthető áruk termelését Februártól a turistaforgalmat érintő változások várhatók (Kiküldött munkatársunktól) Nincs alapvető változás a hitelpolitikában, bár a néhány kisebb módosítás és az elvek szigorúbb érvényesítése érez­tetni fogja hatását mind a fej­lesztésekben, mind a forgóesz­közök finanszírozásában. A Magyar Nemzeti Bank első­sorban a gazdaságos termék- szerkezet kialakítását, a min­den piacon jól értékesíthető áruk termelésének fejlesztését szorgalmazza. Új fejlemény: 6 —10 milliárd forinttal felemel­ték az 5. ötéves tervidőszakra előirányzott 45 milliárd forint­nyi exportfejlesztő hiteleket, számítanak a kis- és közép- vállalatok, az ipari szövetke­zetek erőteljesebb hitelfelvéte­lére is, gyorsan megtérülő, ex­portfejlesztő beruházásokra. Nagyjából ebben lehet össze­gezni a Magyar Nemzeti Bank budapesti székházában tegnap tartott sajtótájékoztatón el­hangzottakat. Beruházási hitelek A bank idei feladatait Tí­már Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke ismertette. Az idén beruházási hitelekre a vállalatoknak — ez a felső ha­tár — 26 milliárd forint áll ren­delkezésükre, ebből 11 milliárd forintot a minden piacon ér­tékesíthető áruk termelésének fejlesztésére lehet fordítani, 12 milliárd jut az ágazatok struk­túrajavító fejlesztéseinek pén­zelésére, 3 milliárd forint pe­dig egyéb célokra. Az iparban, az élelmiszer- iparban és az építőiparban a korábban aláírt hitelszerződé­sek ez évi folyósítási üteme nagyjából kimeríti a részükre jóváhagyott ágazati hitellerve- ket. Ezért új hitelszerződések megkötésére csak igen kivéte­lesen és indokolt esetben lesz mód. A mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereske­delemben kisebb ugyan a bank előzetes elkötelezettsége, de az idei ágazati előirányza­tok a korábbi évekhez képest itt is kevesebb hitel nyújtásá­ra adnak lehetőséget. Az új hitelek nyújtásánál ezért a bank növeli a követelménye­ket, és csak azokhoz a fejlesz­tésekhez engedélyez hitelt, amelyek megfelelnek az egyen­súly javítására, a gazdaságos termékszerkezet kialakítására vonatkozó céloknak, és meg­felelnek a szigorú feltételek­nek. Az ágazati beruházási hi­telek igénybevételének feltéte­leit a bank lényegében köze­lítette az exporthitelek feltéte­leihez. Az exportfejlesztő hitelekkel kapcsolatban a kormány hoz­zájárult a 45 milliárd forintos hitelkeretnek 1980-ig 6—10 mil­liárd forinttal való felemelésé­hez. Az előirányzat megemelése következtében a bank —a meg­hirdetett keret erejéig — köt új hitelszerződéseket. Melles­leg az 5. ötéves tervidőszakra exportfejlesztési célra rendel­kezésre álló 45 milliárd forin­tot a bank az eddig vállalt hitelfolyósítási kötelezettség­gel már teljes egészében ki­merítette. A bank az export­fejlesztő hiteleket az idén fő­leg olyan fejlesztésekhez nyújt­ja, amelyek legkésőbb 1980 végéig üzembe helyezhetők és legkésőbb 1981-től többlet- export árualapot hoznak létre. Ezek a feltételek azt jelentik, hogy elsősorban a kisebb és a közepes gazdálkodó egysé­gektől várják a kezdeménye­zést, mert nem lesz szó nagy építkezéssel járó, hosszabb átfutási idejű fejlesztésekről. Olyan gépi beruházásokat, új gépek beállítását szorgalmaz­zák, amelyek lehetővé teszik a minden piacon exportképes áruk gazdaságos termelését. Az exporthitelek egyik lénye­ges, szigorú feltétele, hogy a vállalati befektetés a nettó de­vizahozamból (az exportból származó bevételekből levonva a devizakiadásokat, tehát a tiszta devizaárbevételből) há­rom év alatt megtérül. Koráb­ban ez a megtérülési idő öt év is lehetett. Tímár Mátyás többek között kitért arra is, hogy a szabá­lyozó rendszer szigorítása egyes vállalatoknál és szövet­kezeteknél várhatóan nehéz pénzügyi helyzetet, átmeneti finanszírozási problémákat is okozhat. Ha a vállalatnak van határozott elképzeléseken ala­puló intézkedési terve, amely ellensúlyozza a szabályzó rend­szer hatásait, illetve biztosítja, hogy a vállalat rövidesen pó­tolja a hiányzó forrásokat, a bank erre az időre hajlandó a szükséges hiteleket biztosí­tani. Ha a vállalat vesztesé­gessé válik, és csak hosszabb idő alatt tudja reális elképze­léseivel, illetve hatékony in­tézkedésekkel a veszteségeket megszüntetni, a bank egy vagy két évig — meghatározott ga­ranciák mellett — a vesztesé­get meghitelezi. Azokra a vál­lalatokra, amelyek nem tud­nak gyorsan alkalmazkodni az új helyzethez és alapos vál­toztatásokra — a kapacitások átalakítására, egyesek kiikta­tására, a termelés megszünte­tésére — van szükség, a sza­nálási eljárás szabályait kell alkalmazni. Külföldi hitelek A népgazdasági terv célki­tűzéseivel összhangban, a kül­gazdasági egyensúlyi helyzet javítását szem előtt tartva a Magyar Nemzeti Bank 1979- ben is folytatja a külföldi hi­telek felvételét. Ennek során ismét igénybe akarjuk venni a Szovjetunió részéről rendelke­zésre álló közép és hosszú le­járatú hitelt, s élni akarunk a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Banknál fennálló hi­tellehetőségekkel is. A bank a nemzetközi pénz­piacon továbbra is felvesz kö­zéplejáratú finánchiteleket köt­vénykibocsátás révén, illetvö konzorciális hitelek formájá­ban. Jelenleg aláírás előtt áll egy 300 millió dolláros köl­csönszerződés. A külföldről fel­vett hiteleket változatlanul olyan célokra fordítjuk, melyek megvalósítása elősegíti olyan gazdasági szerkezet létrejöttét, amely összhangban van a vi­lágpiac követelményeivel, igé­nyeivel. Progresszív, előrevivő ágazatokban megvalósuló be­ruházások finanszírozására ke­rül sor ilyen módon, melyek megfelelő fajtájú és minőségű exportképes áruk termelésével teremtik meg a felvett hitelek visszafizetésének lehetőségét. Egyébként a nem rubel viszony­laté exportnövelés ez évi elő­irányzata megköveteli, hogy újabb kiviteli lehetőségeket tárjunk fel. A bankelnök ezzel kapcsolatban ismét hangsú­lyozta, véleményük szerint a kis- és középvállalatok ilyen vonatkozásban külön figyelmet érdemelnek. T urista- forgalom Hazánk idegenforgalmával kapcsolatban Tímár Mátyás, többek között bejelentette, az idegenforgalom nagymértékű emelkedésével párhuzamosan jelentkeztek, illetve szélesedtek a gazdaságilag, társadalmilag és politikailag egyaránt káros, áru- és valutaspekulációs je­lenségek, amelyek visszaszorí­tására az érdekelt állami szer­vek megfelelő döntéseket hoz­tak. Ennek alapján különböző intézkedésekre kerül sor, így például a devizagazdálkodás­ról szóló törvényerejű rendelet módosítására és más, az utas- forgalmat érintő rendelkezések­re. Ezekről a Pénzügyminiszté­rium és a Magyar Nemzeti Bank február 13-án tájékoztat­ja a sajtót és a közvéleményt. A bankelnök végezetül kérdé­sekre válaszolva megnyugta- . tásul közölte, az intézkedések összességükben pozitívan érin­tik a magyar turistákat. Miklósvári Zoltán Balaton-védelem A Balatonnak és vidékének környe­zetvédelmi vizsgálatáról tanácskozott csütörtökön Veszprémben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága mellett működő környezetvédelmi tanácsodé szervezet magyarországi munkacso­portja. Az egyes országoknak kuta­tási célra kijelölt mintegy 60 témá­ból a magyarországi munkacsoport­nak a környezetvédelem gazdaság» hátterének vizsgálata jutott feladatul. A vizsgálat modell-területének a Ba­latont és vízgyűjtő területét válasz­tották, s a munkára hároméves prog­ramot dolgoztak ki. A mostani ülésen a munkacsoport egyéves működésének tapasztalatait és a közeljövő felada­tait vitatták meg. Az eddigi tapasz­talatok alapján az ülés résztvevőt* javasolták, hogy a Balaton körzeté­ben ne csak a természetvédelemmel hanem a környezetvédelemmel is ha­tósági jogkörben foglalkozzanak. Tanácskoztak a TOT és a SZOVOSZ vezetői

Next

/
Thumbnails
Contents