Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-10 / 40. szám

e Dunántúli napló 1979. február 10., szombat $zíii|>aletta szazltiiSE ve A dekorált eozin díszítés- technikája Magasfényű, fémes színhatás Kobalttcirtalmú kék mázzal díszített topf Kobalt-, vas-, mangán-, réz-, titán vegyü letek Zsolnay Vilmost tudatos tö­rekvések vezették, amikor meg­valósította azokat a kísérleteket, amelyek végeredményeként szü­letett meg a nálunk eozinnak ne­vezett kerámiaféleség. E techni­kai megoldáshoz hasonlót már a IX. században alkalmaztak az arabok, később olasz és spanyol közvetítéssel jutott el Európába, amit Zsolnay Vilmos és Wartha Vince tökéletesített. Az eozin elnevezés többféle technikai eljárás gyűjtőneve. Abban azonban megegyezik, hogy előállítására speciális mázakat, a mázak felületének festésére különböző fémvegyü- leteket használnak. Ezt viszony­lag alacsony hőmérsékleten, redukáló atmoszférában égetik. A redukció hatására az ala­csony hőmérsékleten is fellazuló máz felületi rétegeibe bedif- fundálnak a fémvegyületek, így igen változatos irridáló, fémes színhatásokat lehet elérni. Az eozin technikát vagy tech­nológiát ma sem lehet befeje­zettnek tekinteni. Számtalan változatát a pécsi Zsolnay Por­celángyár műszaki gárdája to­vábbfejleszti és tökéletesíti. Ha az eozin termékeket rangsorol­ni kellene, akkor első helyre a dekorált (kézzel festett) termé­kek kerülnének művészi érté­kük, a ráfordított munka meny- nyisége és a technológia bo­nyolultsága miatt. A díszítés szempontjából nagy jelentő­sége van annak, hogy milyen mázakat használunk fel. Az eozin termékek igen magas fé­nye a mázak összetételétől függ, elsősorban a benne lévő óiomoxidtól. Ugyanilyen jó irányba befolyásolja a mázat a bórsav, mely a máz olvasztá­sakor bórtrioxiddá alakul. Például türkizzöld Az eozin mázak összetételük­nél fogva a színképződést is alapvetően befolyásolják. Ko­baltoxid esetében nagyon szép kék, rézoxid esetében igen fi­nom türkizzöld színű lesz a máz. Ezek a fémoxidok a máz alumíniumoxid tartalmával is reakcióba léphetnek, ebben az esetben ugyancsak élénk színű, úgynevezett aluminátok kelet­keznek. Az eozingyártás különböző változataihoz jelenleg 20—25 féle mázat használ a Zsolnay Porcelángyár. Az elkészített alap- vagy szí­nezőmázak valamelyikével úgy­nevezett „púderozó" eljárás­sal 1—1,5 mm vastagságban mázréteget kell a dísztárgyak felületére felvinni. Ezt a techni­kát azonban már előzőleg 1020 —1040 C fokon kiégetett eozin cserépre lehet alkalmazni. Itt kell megjegyeznem, hogy eozi- nálni, azaz eozin mázzal, vagy mázakkal és festékekkel nem csak a sajátos összetételű eozin cserepet lehet, hanem minden finom és durvakerámiai terméket, sőt speciális üveget is. Tehát a megfelelően kiége­tett eozincserépre felvitt mázat 1000—1020 C fokon semleges, vagy enyhén oxidáló atmoszfé- rájú kemencében kell égetni. Ezután következik a dekorálás. A díszítésnél jelentős szerepe van o helyes arányok jó kiala­kításának. Évszázados dekorminták A motívumok megválasztásá­ra a gyár fennállása óta veze­tett fazon- és dekorkönyvek áll­nak rendelkezésre, bennük több ezer mintával. Ugyanek­kor a gyár iparművészei mel­lett külön dekorcsoportok fog­lalkoznak egy-egy elképzelés megvalósításával. Az így elké­szült és elfogadott rajzok ugyancsak a dekorkönyveket gazdagítják. A korábbi gondolatsort foly­tatva, az alapmázasra kiégetett termékekre minden esetben kézirajzolással minta, díszítés kerül. A felrajzolt motívumok pontossága mellett az eozin- (estő sajátos elképzelései, rög­tönzései is érvényesülnek. A termékek egyedi jellege már itt mutatkozik. A rajzolás után, mely egymásra kétféle festékkel történik, kettéválik a munka­folyamat. Eszerint különbözte­tünk meg egytűzű és két- vagy többtűzű eozint. Egytüzes terméknél az elne­vezést az adja, hogy mázége­tést már nem alkalmazunk: a festők a megrajzolt minta sze­rint eozinfestékkel festenek. A festékek összetétele eltér min­denféle kerámiafestéktől. Első­sorban fémvegyületeket tartal­maznak: kobaltot, vasat, man­gánt, rezet, titánt, ezüstöt. . . A fémvegyületek kromátok, szulfátok, oxidek, stb. formájá­ban fordulnak elő. A fémve­gyületek hordozóanyagaként fi­nomra őrölt kaolint használunk. A festékben a kaolinnak tech­nológiai és nem díszítő szere­pe van. Az eozin színpalettája jelenleg, mintegy 100—120 féle festékből áll. Az egytüzes de­korált eozin termékek esetében is komoly jelentősége van an­nak, melyik eozin mázzal ala­pozták a cserepet. A korábban már említett 20—25 féle máz mindegyike másképpen viselke­dik a festékkel szemben. Ennek értelmében már az egytüzes termékeknél is változatos, gaz­dag színskála alakulhat ki. T echnikai bravúr Kettő- vagy többtüzes eozin- nál az alapra kirajzolt minták, vagy azok egyrészét újra máz­zal díszítik. Ezt követően 20— 30 C fokkal alacsonyabbra kell égetni a korábbi mázégetésnél. A módszert 2—3 alkalommal ugyanerre a termékre meg le­het ismételni a változatosabb színhatások elérése végett. A mázak összetétele az alacso­nyabb égetési hőmérsékletre van beállítva, így a dekormá- zak is igen magas fénytöré- sűek. A következő technológiai lépésként ugyanazzal az eozin­festékkel festenek, dekorálnak, mint az egytüzes változat ese­tében. Ezzel még koránt sincs kime­rítve az eozin díszítési lehető­sége. Technikai bravúrnak szá­mít az az eljárás, amikor a Angol exportra készült, több­szörösen égetett és maratott egyedi váza mázégetések ■ után, de még a festés előtt a változatosság fo­kozása érdekében az egész terméket, vagy annak egyes mintáit egy fluortartalmú, igen maró hatású anyaggal „mattít- ják”. Ezáltal az eozin magas fénye finom, bársonyossá, vagy ha kell egészen mattá alakul. Fémréteg a mázon Újabb kutatások eredménye­ként a késztermék alapszínét különleges eljárással az eredeti máz alapszínére vissza lehet maratni. Ezt a gyakorlatban úgy hajtják végre, hogy a de­korációt erre a célra alkalmas lakkréteggel letakarják. Ez megvédi a maróanyag hatásá­tól, így csak az alap nyeri visz- sza eredeti színét. Minden eozintermékre igaz, de különösen a dekoráltra ér­vényes, hogy az eozingyártás legkényesebb szakasza az ége­tés. A megfelelően előkészített termékeket kisméretű (0,5 m3-es) muffola rendszerű ke­mencében kell égetnünk. A ke­mence felfűtése egyenletes ütemben 500 C fokig öt óra alatt megy végbe. Ezen a hő­mérsékleten redukciós atmosz­férát kell teremteni mintegy 10 —15 percig, ami biztosítja a fémvegyületek mázhoz kötődé­sét kémiai úton. Azaz igen vé­kony (0,001—01 mm között) fémréteg válik ki az eozin máz felületén a legkülönbözőbb színárnyalati változatokban. Az így kialakult gazdag színvilágot azonban az égetés körülményei jelentősen befolyásolják. Az égetés, majd hűtés után a ke­mencéből kiszedett termékeket az eozinfestékből visszamaradt kaolinréteg takarja. Ez a reduk­ciótól szürkés hamuszínű. Csak e réteg lemosása után tűnik elő az a csodálatos színgaz­dagság, amit korábban a fes­tő, vagy a művész álmodott, el­képzelt. Mosonyi Attila a Szilikátipari Tudományos Egyesület tagja Föld alatti gőzkazánok A világ valamennyi ipa­rilag fejlett országa arra tö­rekszik, hogy a hagyomá­nyos energiahordozók fel- használása mellett új mód­szerekkel, új forrásokból is hozzájuthasson energiához. Kézenfekvő a gondolat, hogy a föld hőtartalmát, az úgy­nevezett geotermikus ener­giát is egyre nagyobb mér­tékben kiaknázza az embe­riség. Ez az energiaforrós elvileg az egész földön ren­delkezésre áll, gyakorlatilag azonban csak néhány ország — Izlond, az Egyesült Álla­mok, Új-Zéland, Olaszor­szág, Japán, a Szovjetunió és a Kárpát-medence or­szágai — területén termel­hető ki már a mai eszkö­zökkel is gazdaságosan. A forró magma hőjét ezeken a területeken valamilyen hő­hordozó, például víz vagy gőz juttatja el a felszínig, Az energia-felhasználásnak világszerte mintegy 30 száza­lékát az épületek fűtésére for­dítják. Az ezen a területen el­érhető legkisebb energia-meg­takarítás is milliókban, miili- órdokban mérhető, így ért­hető, hogy minden újonnan megjelenő hőszigetelő anyag iránt nagy az érdeklődés. Per­sze ezek az anyagok az ipar szolgálatában — főként a vegyi és energiaiparban — még további felhasználásra számíthatnak, komoly megta­karításokat eredményezhetnek. Hazánkban és másutt is az utóbbi idők egyik legnagyobb hőszigetelőanyag-„sztárja” a perlit, ez a magas víztartal­mú, vulkáni eredetű üveg, amelyet finomra aprítanak és 800—1000 C-fokon égetnek. A hőkezelés hatására az apró szemcsék eredeti térfogatuk többszörösére duzzadnak meg, akárcsak a pattogatott kuko­rica. A perlit ipari felhaszná­lása tulajdonképpen mór a negyvenes években megkez­dődött az Egyesült Államok­A kvarc kemény, rugalmas és rendkívül stabil anyag. Van azonban még egy jó tulaj­donsága, az, hogy — egykris- tályos alakjában — elektro­mos erők hatására deformá­lódik, vagy fordítva, deformá­ció hatására elektromos fe­szültség ébred benne. Ezt az érdekes folyamatot hívják pie­zoelektromos jelenségnek. A kvarckristálynak az időmérés szolgálatában felhasznált rez­géseit a piezoelektromos ha­tás váltja ki. E célból a kris­tály megfelelő pontjain fém­lapkákat helyeznek el. Ezek az elektródák igen vékony és jól tapadó fémrétegek, ame­lyeket vákuumban való rágő- zöléssel visznek fel a kvarc felületére. A kvarc a természetben gyakran fordul elő egykristá- lyos alakban (hegyi kristály), illetve annak közelébe. Becslések szerint még a mai technikával elérhető 7—10 kilométeres mélységben is annyi hő halmozódik fel, amelynek együttes mennyi­sége ötezerszeresen megha­ladja a bolygónkon fellel­hető összes tüzelőanyag­fajtából kinyerhető, hőmeny- nyiséget! Csupán a Szov­jetunióban több mint 60 he­lyen azonnali lehetőség nyíl­na geotermikus hőerőművek létesítésére. Különösen a Kamcsa.tka-félsziget bővelke­dik ilyen energiaforrások­ban, ahol nem egy helyen olyan gejzírek törnek fel, amelyek óránként 300—400 tonna forró vizet lövellnek a magasba. Kamcsatkán a talaj hőmérséklete sok he­lyen már egy méteres mély­ségben is eléri a 100 C- fokot. ban. De míg 1945-ben csu­pán 10 ezer tonnát használt fel belőle a világ, ma a más­fél millió tonnát is megha­ladja a termelés. A perlitter- melésben hazánk az USA, a Szovjetunió és Görögország mögött a negyedik helyet fog­lalja el a világon. Ennek az értékes anyagnak jó hőszige­telő tulajdonságát használják ki, amikor habarcs, illetve be­ton adalékanyagának alkal­mazzák, de ezzel persze még nem ér véget a felhasználási lehetőségek hosszú sora. A csehszlovákok ugyancsak felfedeztek egy olyan hőszi­getelő anyagot, amit viszony­lag egyszerűen, olcsón lehet előállítani. Alumíniumoxidból és szilíciumdioxidból elektro­mos kemencében hozzák létre ezt a Rezistex névre keresztelt anyagot, amely nemcsak jó hőszigetelő képességű, hanem 1500 C-fokig hőálló is. A ha­sonló tulajdonságokkal ren­delkező kerámiai anyagok tíz­szer nagyobb súlyúak nála. a természetes kristályok azon­ban nem egyöntetűek (ho­mogének), szennyeződéseket tartalmaznak, alakjuk gyakran szabálytalan, ezért ipari fel­dolgozásuk nehézkes. Nem csoda tehát, ha inkább a szintetikus kvarcot részesítik előnyben, amelynek tulajdon­ságai azonosak a hegyi kris­tályéival, azonban az anyag maga teljesen homogén. Elő­állítása úgy történik, hogy ap­ró kvarc rudacskákat vagy le­mezkéket szilikát oldatba me­rítenek. Ezek körül azután nagyméretű kristályok fejlőd­nek ki. A műveletet autokláv- ban végzik, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Néhány hét elteltével szabályos szer­kezetű tömböket nyernek, ame­lyek súlya eléri az 1 'kilo­grammot is. TUDÓ r Hírok Angliában a fémek kifára­dása okozta változások feltárá­sára akusztikai módszert dol­goztak ki, amely arra a felis­merésre épül, hogy a károso­dást szenvedett fém gyenge hangot hallat, amikor megre­ped. E hang elemezhető. Az új módszert főleg a repedé­sek feltárására, terjedésének az ellenőrzésére használják. * Szovjet szakembereknek si­került kaolinból rostos szer­kezetű, vattaszerű anyagot ké­szíteniük, és ezzel alkalmazási területét tovább bővíteni. Az új termék tűzálló anyagként használható fel kemencékben, gázturbinákban, gőzkazánok­ban, és túlhevített gőzt szál­lító csővezetékekben. A kao­linvatta a tűzálló burkolat sú­lyát negyed-ötöd részére, a vastagságát a felére csökken­ti, igen olcsó és gazdaságos. Kaolinvattából szűrőberendezé­sek is készíthetők forró és ké­miailag agresszív gázok és folyadékok szűrésére. * Japán szakemberek olyarr gépkocsiemelőt szerkesztettek, amely megkíméli a kerékcse­rére, az autó alsó részén ki­sebb javítások elvégzésre kényszerülő járművezetőt a mechanikus emelők használa­tától. A kipufogó csonkro csatlakoztatható tömlő emelő- lényegében egy vastagfalú, 45 centiméter átmérőjű hen­geres gumizsák, amely hasz­nálaton kívül harmonikaszerű- en összecsukódik. * A kontakt vezetékek rob­bantással való hegesztésének új, hatékony technológiáját dolgozták ki. A vezetékeket kü­lönleges csatlakoztató elem­ben helyezik el, amely belül robbanóanyag-réteggel van bevonva. A mikrorobbantás eredményeként szilárd hegesz­tett kötés jön létre, amely szi­lárdságban jelentősen felül­múlja a színes fémekből ké­szült szorítok felhasználásával történő rögzítést. Ezen kívül a hegesztett kötés kisebb elek- romos ellenállást biztosít és a vezetékek huzamos üzemelte­tése esetén nagyobb a kon­taktus megbízhatósága. Ezer hegesztett kötéssel évente kö­rülbelül 1,2 tonna színesfémet lehet megtakarítani. Perlittermelésiink negyedik a világon Á kvarcórák „lelke" Képünkön: a vákuumharang alatt az elektródul szolgáló fémréteget rágőzölik az órák „leiké”, a kvarckristály felületére %

Next

/
Thumbnails
Contents