Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-10 / 40. szám

12 millió Ft beruházással elkészült a Siklósi Vízmű üzemviteli épülete, melyben különböző mű­helyek, irodák és szociális helyiségek kaptak helyet Ügy tűnik, Iránnal kapcso­latban egyre inkább kapko­dás váltja föl a megfontolt lépéseket az USA-ban. A kö­zép-keleti ország belső hely­zetét rosszul mérték föl Wa­shingtonban, s a térség fej­leményei mind nagyobb ag­godalmat váltanak ki a Fe­hér Házban és a Pentagon­ban. Nyilvánvaló, hogy Harold Brown hadügyminiszter és né­hány magas beosztású tábor­nok pénteken megkezdett kö­zel-keleti útja is a teheráni USA-pozíciók gyöngülésével függ össze. Elegendő egy pil­lantást vetni a térképre, máris világossá válik az összefüg­gés: az Egyesült Államok sze­retné megerősíteni szaúd-ará- biai katonai befolyását, ezzel egyszersmind ellensúlyozni az Iránban elszenvedett kudarcát. Egyes amerikai szemleirók jog­gal föltételezik, hogy Brown úticéljai közül nem hiányzik az újfajta együttműködés kialakí­tása Szaúd-Arábia, Egyiptom, Izrael és Jordánia között. Irán kilépési szándéka a CENTO- ból érzékeny veszteséget je­lent az amerikai katonapoliti­ka számára. S ezt Washing­ton mindenképpen ellensúlyoz­ni szeretné. A négy ország ma még sok tekintetben vonakodik at­tól, hogy átvegye Irán szere­pét — értsd: az amerikai ér­dekek feltétel nélküli politikai és katonai védelmét — a térségben. Tel Aviv és Kairó a tervezett különbéke ügyé­ben mentöangyalként fogadja majd a hadügyminisztert, de más-más okból. Brownra vár az a csöppet sem könnyű fel­adat, hogy az izraeli és az egyiptomi kedélyek lecsillapí­tásával egyidejűleg az ameri­kai elképzeléseknek megnyer­je Begint és Szadatot. Jordá­niában sem lesz könnyű dol­ga. Husszein király eddig sem mutatott hajlandóságot, hogy csatlakozzék a különalkuhoz. Közel- és Közép-Kelet for­ró pontja az amerikai straté­giának. Irán esetleges elvesz­tése — márpedig a jelek nem sok jóval kecsegtetnek Washington számára — ka­tonailag és gazdaságilag egy­aránt beláthatatlan következ­ményekkel járhat. Mehdi Bazargan, a Kho­meini által kinevezett miniszter­elnök péntek délelőtt Teherán­ban százezres tömeg előtt mon­dott beszédében ismertette kormányprogramját. Legsürgősebb feladatként je­lölte meg: a hatalom teljes át­ruházását kormányára; a rend­szerváltozásról döntő népszava­zás megrendezését; alkotmá- nyozó nemzetgyűlési választá­sok megtartását; az új alkot­mány megszövegezését; tör­vényhozási választások megtar­tását; az iszlám-kormány lét­rehozását. A hadseregről szólva Bazar­gan kijelentette: „A legtöbb katona és tábornok ugyanazt akarja, mint mi. A hadsereg nem lehet az imperializmus eszköze, nem állhat más orszá­Megemlékezés a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa megalakulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból pénteken délután, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­zában ünnepi megemlékezést tartottak. Pcpp László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese országaink fej­lődésének, összefogásának eredményeit érzékeltetve el­mondta, hogy a három évtized alatt a KGST-tagállamok nem­zeti jövedelme tízszeresére, ipa­ri termelése tizenhétszeresére emelkedett. A világ ipari ter­melésének körülbelül egyhar- madát ma már a KGST-orszá- gokban állítják elő, a harminc évvel ezelőtti, 17 százalékkal szemben, A KGST-n belüli köl­csönös áruforgalom értéke elérte az évi 100 milliárd transzferábi­lis rubelt, s mélyreható együttmű­ködés alakult ki a tudomány és a technika legkülönbözőbb te­rületein. A fejlődés újabb szakaszát a KGST tíz évvel ezelőtti XXIII. ülésszakán alapozták meg, ki­jelölve a szocialista gazdasá­gi integráció kibontakoztatásá­nak legfontosabb feladatait. Ezekre alapozva fogadta el a tanácsülés 1971-ben a komp­lex programot, amelynek leg­főbb céljai közé tartozik a nem­zetközi szocialista munkameg­osztás fejlesztése, a nemzeti gazdaságok korszerű, nagy ha­tékonyságú szerkezetének ki­alakítása. A gazdasági fejlő­dés belső- és külgazdasági fel­tételeinek megváltozása újabb követelményeket támaszt nap­jainkban a KGST-országok kö­zötti gazdasági együttműködés­ben. A dinamikus gazdasági fejlődés legfontosabb feladatai kellő biztonsággal csak nem­zetközi összefogással és hosz- szabb távon oldhatók meg. Ezt a célt szolgálják a KGST hosszú távú együttműködési célprogramjai. az export és termelőszövetkezeti feladatokkal Hármas céllal gyűltek össze a belvárdgyulai Közös Út Ter­melőszövetkezet tagjai tegnap délelőtt az olaszi művelődési házban: 1. Számot adjanak elmúlt évi gazdálkodásukról; 2. Újraválasszák a tsz-veze- tőséget, amelynek ötéves man­dátuma lejárt; 3. Megemlékezzenek a szö­vetkezet megalakulásának 20 éves évfordulójáról. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, De- vecseri József, a Mohácsi já­rási Pártbizottság első titkára, dr. Biró Sándor, a Baranya me­gyei Tsz Szövetség titkára, dr. Tóth Sándor, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezető-helyet­tese. A vezetőség beszámolójában Fischer Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke öt év gazdál­kodásáról adott számot, ami a töretlen fejlődés, a gazdasági megerősödés időszaka volt. öt év alatt kétszer nyerték' el a Kiváló tsz címet, kétszer a mi­niszteri kitüntető oklevelet és 1978. évi gazdálkodásuk alap­ján ismét eséllyel pályázhatnak a kitüntető címre. Az átlagos­nál gyengébb termőhelyi adott­ságok között gazdálkodó szö­vetkezet olyan termelési struk­túrát alakított ki, amely töké­letes összhangban áll a nép- gazdasági szükségletekkel és az exportkövetelményekkel. A megye egyetlen bortermelő gazdasága, amely egész bor­készletét dollárért tudta expor­tálni. Tőkés exportra került a közösből és a háztájiban ne­velt vágómarha-állomány is. Minden ágazatuk — beleértve a zöldségféléket, burgonyát, zöldborsót, zöldbabot — tiszta nyereséget hozott. Sertéstele­pük 20 százalék feletti nyere­séggel zárt. Ezért döntöttek úgy, hogy 10 milliós beruházás­sal, 1979—1980-ban megdup­lázzák a kapacitását és évente 10 000 hízott sertést fognak elő­állítani. Növénytermelésükben kedvezően alakult a ráfordítás­hozam aránya. Búzából 47,6, kukoricából 67,1 mázsás termést takarítottak be, mázsánként 135 illetve 146 forintos önköltség­gel. A termelés értékét az előző 3 év átlagához képest 22 szá­zalékkal növelték. Bruttó jöve­delmük 42,5 millió forint, tisz­ta nyereségük meghaladja a 25,8 milliót, biztonsági tarta­lékuk 16 millió forint. A megye párt. és állami ve­zetése nevében dr. Nagy Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a szövet­kezet tagságát. Az 1959. feb­ruár 26-án 128 családdal és 3,5 millió forintot bevitt va­gyonnal megalakult Közös Út Tsz húsz év alatt a megye egyik leggazdaságosabban és leg­biztonságosabban működő ter­melőszövetkezetévé vált — mondotta többek között. Húsz évvel ezelőtt még a lófogat do­minált itt, ma a tsz-nek saját helikoptere van. Igen nagyra értékeli a megyei vezetés az itt folyó, hasznos és józan gaz­dálkodást, amely nemcsak a mennyiségi rekordokat hajszol­ja, de lépést tart a változó körülményekkel. Emellett a szö­vetkezet igazi gazdája és Pénteken az egerági művelő­dési házban tartotta zárszám­adó küldöttgyűlését az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet, me­gyénk legnagyobb közös gaz­dasága. A vezetőség beszámolóját az elmúlt évi munkáról és az 1979. évi tervfeladatokról Bruh Jó­zsef, a termelőszövetkezet elnö­ke, az MSZMP megyei végre­hajtó bizottságának tagja mon­dotta el. A tsz vezetősége az 1978. évi gazdálkodást jó kö­zepesnek értékelte. A szövet­kezeti eredményben egy gyor­sabb ütemű, 51 százalékos (27 millió forintos), a termelési ér­ték tekintetében pedig mérsé­keltebb, 4,4 százalékos növeke­désről számolhattak be. A középtávú terv végére ter­vezett célok már az elmúlt év­ben megvalósultak és azok teljes mértékben összhangban vannak az egyesüléskor létre­jött, a nagy gazdaság elé ál­lított feladatokkal. Tovább erő­södött a szövetkezet gazdasági helyzete, javultak a gazdálko­dás feltételei. A kedvező irány­ban megváltozott növényterme­lési szerkezet eredményei az elmúlt év objektív és szubjek­tív körülményei miatt a terve­zett alatt maradtak, ugyanak­meghatározója környezetének, építi, szépíti a hozzátartozó falvakat. Példamutatóan kezde­ményez és támogat olyan helyi közösséget szolgáló létesítmé­nyeket, mint az új sportcsar­nok, a könyvtár, az öregek és. a gyermekek napközi otthono. Gazdálkodásával, termelési struktúrájával jól szolgálja az 1979. évi népgazdasági felada­tok teljesítését. Az eredményekben nem kis része van annak, hogy a szö­vetkezet vezetése húsz éve, vagyis a megalakulás óta szi­lárd és egységes, amelynek élén két évtizede Fischer Fe­renc áll. A húszéves tsz-elnöki munka elismeréseként dr. Bíró Sándor a Baranya megyei Tsz Szövetség aranygyűrűjét nyúj­totta át Fischer Ferencnek, aki az egész tagság nevében mondott köszönetét az elisme­résért. Rné kor az állattenyésztés, a mel­léküzemági tevékenység a vá­rakozást is meghaladta. Több pénz jutott a fejlesztésre, beru­házásokra. A tervezettnél na­gyobb arányban nőtt a munka­bér: 7,3 százalékkal az elmúlt évhez viszonyítva. Az egy főre jutó évi átlag részesedés 41 200 forintot ért el. Fejlődtek, erő­södtek a munkahelyi közössé­gek, a szocialista brigádok, szélesedett a szövetkezeti de­mokrácia. Mindezek eredmé^ nyeként javuló munkával, szer­vezettebb, összehangoltabb te­vékenységgel és hatékonyabb gazdálkodással a te-vezettnél gyorsabban fejlődött a szövet­kezet. Olyan termelési alapo­kat teremtettek meg, amelyek biztosítékai az eredmények tar­tóssá tételének, lehetővé teszik a további előrelépést a gaza'á!- kodásban. A küldöttgyűlés résztvevőit o megyei és járási szervek ne­vében Kovacsevics Márk, az MSZMP Siklósi városi-járási Pártbizottság első titkára kö­szöntötte, aki elismerően szólt az eredményekről és helyeselte a termelőszövetkezet 1979. év* tervét. ÚJPETRE Közepes év, biztos alapok Csatlakozásra szólították Baktíart gok szolgálatában" — mon­dotta. A Khomeini által kinevezett kormányfő lemondásra és a né­pi erőkhöz való csatlakozásra szólította fel Baktiart. Rámuta­tott arra, hogy a sah által ki­nevezett miniszterelnök teljesen elszigetelődött. adott nyilatkozatában azt állí­totta, hogy az „irániak többsé­ge mögötte áll", e többségnek azonban „csendesnek és meg- gondoltnak” kell maradnia, mondotta, majd kijelentette, hogy kormánya sohasem fo­gadja el Khomeini feltételeit. Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 40. szám 1979. február 10., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A hadügy­miniszter útja íz iráni második hatalom programja Népszavazás és iszlám kormány Bazargan közölte, mérlegeli, kiket nevezzen ki kormányá­nak egyelőre betöltetlen poszt­jaira. Baktiar, a sah által kineve­zett miniszterelnök viszont az egyik francia rádióállomásnak Hármas évforduló Belvárdgyulán Összhangban a népgazdasági, M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents