Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-09 / 39. szám

a Dunántúlt napló 1979. február 9., péntek TOT ezíistserleg a kiváló búzatermesztési eredményért Zárszámadó közgyűlés a szajki Béke Tsz-ben A babarci úttörő fúvószene­kar indulójának hangjaira gyülekezett tegnap délelőtt a babarci kultúrházban a szaj­ki Béke Termelőszövetkezet tagsága és a meghívottak. A Himnusz hangjai után Speidl József, a termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a megje­lenteket, majd beszámolt az 5200 hektáron gazdálkodó, 673 aktív dolgozót foglalkoztató közös gazdaság tavalyi ered­ményeiről. — Termelőszövetkezetünk ju­bilál, mo a 30. zárszámadó közgyűlésünket tartjuk. A ked­vezőtlen időjárás ellenére is elmondhatjuk, hogy a nö­vénytermesztési főágazat ter­melési és pénzügyi tervét tel­jesítette, illetve túlteljesítette. Búzát 1220 hektáron termel­tünk, melyen hektáronként 63,4 mázsás átlagtermést értünkéi. Ez országosan a 3. helyezést jelentette számunkra. Az elmúlt évben 920 hektá­ron termeltünk kukoricát, mely­nek eredménye 91,1 mázsa volt hektáronként, ami meg­közelítette a tavalyelőtti re­kordtermésünket. Az ipari nö­vények közül cukorrépát, ken­dert és napraforgót termesz­tettünk. A cukorrépa termés- eredménye nem érte el a ter­vezettet. Kendertermésünk 68 hektáron átlagosan 92 mázsa volt. Borsót 284 hektáron ter­meltünk, az átlag elérte a 23,9 mázsát. Zöldségnövé­nyünk. a vöröshagyma a ter­vezettnél többet, 147 mázsát termett. Az értékesítéssel saj­nos voltak problémáink. Ta­valy 112 vagon szőlőt szüre­teltünk 108,6 mázsás átlagter­méssel. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének értéke elérte a 17 millió forintot. A növénytermesztési eredménye­inkből kifejlődött Babarci Bú­zatermesztési Rendszer terüle­te meghaladta a 100 000 hek­tárt. Másik fő ágazatunk az állat- tenyésztés. Szarvasmarha-lét­számunk az év végén 1349 volt, ebből a tehénlétszám 548. Az egy tehénre jutó éves tejtermelés 3859 liter. A sza­kosított telep átlaga ennél is jobb: 3958 liter. Tavaly a ter­vezettnél 12 százalékkal több tejet értékesítettünk. Sertéslét­számunk az év végén 3308 volt, ebből 318 koca. Ez a tervezettel összhangban van. A hizlalás hatékonyságát vizs­gálva elmondhatjuk: az egy kilogramm élősúly előállításá­hoz ágazati szinten 4,88 kilo­gramm vegyes abrakot hasz­náltunk fel. A termelőszövet­kezet tavalyi árbevétele meg­közelítette a 166 millió forin­tot, így ez 1977-hez képest 2,7 százalékkal emelkedett. A gazdaság bruttó jövedelme több mint 58,2 millió forint volt. Az egy állományi lét­számra jutó évi részesedés ér­téke 45 837 forint, ami 4,8 százalékkal több mint 1977- ben. Az elnöki beszámolót köve­tően ismertették a tagokkal a termelőszövetkezet 1979. évi tervét. A hozzászólók közül Takács Lajos, az MSZMP Mo­hács járási Bizottságának osz­tályvezetője méltatta a gaz­daság tavalyi eredményeit, a jól sikerült egyesüléseket, amely példát mutathat több gazdaságnak is. Ezután ked­ves eseményre került sor: Dr. Dávid Csaba, a TOT taná­csosa a gazdaság kiváló bú­zatermesztési eredményéért át­nyújtotta a TOT ezüstserlegét Speidl József elnöknek. Külön kiemelte, hogy a szajki Béke Termelőszövetkezet az elmúlt öt évben búzából hektáron­ként 63 mázsát takarított be, ami országosan is figyelemre méltó eredmény. A zárszámadó közgyűlés vé­gén a nőbizottság elnöke be­számolt a testület tavalyi munkájáról, majd az ellenőr­ző bizottság elnöke ismertette a jelenlevőkkel éves tevékeny­ségüket. A zárszámadó köz­gyűlés végén kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A köz­gyűlésen részt vett dr. Né­meth Elemér, a Baranya me­gyei Tanács Mohács járási Hivatalának elnöke, dr. Máj- zik Jeremiás, a területi Tsz Szövetség titkárhelyettese és dr. Árgyelán János, a Bara­nya megyei Rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetője. R. N. Barabás János# a KISZ KB titkára tájékoztatója az ifjúsági szervezet feladatairól A legfontosabb az alap­kötelességek teljesítése A közeljövőben megrende­zendő országos KlSZ-értekez- letre való felkészülésről tár­gyalt tegnap délelőtti ülésén a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága Béna Ernőné első titkár elnökletével. Az ülésen jelen volt Barabás János, a KISZ KB titkára, akitől a ta­nácskozás után rövid tájékoz­tatást kértünk az ifjúsági szer- .vezet soronkövetkező tavaszi teendőiről, célkitűzéseiről. Oj üzemi étterem Szabadszentkirályon A tervezettnél előbb elké­szült szép, modern épülethez még rendezetlen, sáros tere­pen át jutottunk el a sza- badszentkirólyi Béke Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet párttitkórával és főkönyvelőjé­vel. Ök vezettek körbe a la­birintusnak is beillő üzemi éttermen és számos kiszolgá­lóhelyiségén. A 770 négyzetméter alap- területű épület — melyet az AGROBER tervezett —, nem­csak esztétikus, de mindenne­mű követelménynek megfelel. A mosogató kétlépcsős rend­szerű, azaz az öblítés már egy külön helyiségben történik, ugyanígy elválasztották az ét­hordók tárolására és mosoga­tására szolgáló részeket. Ide még az utcáról is külön be­járat nyílik, csakúgy, mint a hulladék elszállításához, s is­mét egy másik ajtón rakod­hatják be az alapanyagokat, de ezen belül is elválasztot­ták egymástól a „piszkos" és „tiszta” árukat, tehát a zöld­ségfélék sohasem találkoznak például a kenyérrel. A rak­tár mellett külön előkészítő, majd utána egy tisztítóhelyi­ség a zöldségeknek, s ugyan­ez a helyzet a hússal is: a tároló mellett ajtó vezet a húselőkészítőbe. S végül ismét csak újabb ajtó, a felirat mutatja: szárazáru raktár. S hideg-meleg vizes zuhanyozó, öltöző a női és férfi alkalma­zottak számára. Azétterem konyhája három­száz adagos, de mint elmon­dották, ötszáz adagosra bő­víthető. A konyhától tolóabla­kos ajtók választják el, tetszés szerint önkiszolgáló étterem­ként is működhet. A konyha berendezései egyébként a na­pokban érkeztek a dombóvári UNIÓ ktsz-től, s amint vala­mennyi berendezést fölszerel­tek, üzembe helyezik a kony­hát. Az éttermet a termelőszö­vetkezet 3,5 millió forintos be­ruházással, saját kivitelezéssel építette. »A munkát tavaly márciusban kezdték, s decem­berben már megtartották a műszaki átadást. A konyhán csak ebédet főznek majd, de nem csupán a tsz dolgozói­nak, hanem bárki étkezhet ott, vagy akár elviheti ebédjét, csupán az igényeket kell elő­re bejelenteni, mert nyílt áru­sítás nem lesz. Az étterem egyébként egy még nem tel­jesen kész gazdasági cent­rumban épült, tehát mindenki számára könnyen elérhető, akik pedig kint dolgoznak a földeken — különösen nyáron -, azoknak kiviszik az ételt. S egy nagyon jó ötlet: az épületben, az étteremmel szem­közti oldalra terveztek egy reprezentatív tanácstermet, ahol a vendégeket fogadják, tárgyalásokat tudnak lebonyo­lítani. Ez a terem, melynek berendezését, belső kiképzé­sét Uherkovich Ágnes belső- építész tervezte, valamivel ké­sőbb készül el, mint az épü­let többi része. A község első ilyen étter­me mellett már úgyszintén be­fejezéshez közel áll egy másik épület: orvosi rendelő és szolgálati lakás együtt. Amint ez is elkészül, hozzákezdenek a tereprendezéshez, parkosí­táshoz is, s így nyárra mára két új létesítmény közvetlen környezete is barátságos lesz. D. Cs. Barabás János elmondta, hogy a feladatok legfontosabbi­kát a KISZ-tagok által vál­lalt alapkötelességek kiváló teljesítése képezi. Azaz: min­denki igyekezzen emelni sa­ját tevékenységének a színvo­nalát - akár dolgozik, akár tanul, akár éppen katonai szolgálatot teljesít. A másik fontos része a munkának a forradalmi ifjúsági napokra való felkészülés. A FIN koncepciója fejlődé­sének a lényege az, hogy nem az ünneplésre, azaz an­nak külsőségeire helyezik a hangsúlyt, hanem a tartalom­ra, ami annak a kiddmborítá- sa, hogy a forradalmi ifjúsági napok időszakába eső nagy történelmi dátumok ténylege­sen mit jelentenek az embe­rek életében, sorsának alaku­lásában. Idén arra vállalkoz­tak, hogy a közéleti séggel kapcsolatos vitákat szerveznek annak érdekében, hogy e fo­galom lehetőleg minden — fiatalokat érintő — oldala a jelen követelményeinek megfe­lelően tisztázódjon, tudatosul­jon a viták résztvevőiben. Ez a vita várhatóan jelentősen gazdagítja majd a szocialista életmódról eddig alkotott el­képzeléseket is, hiszen a köz- életiség az életmód fontos al­kotóeleme. A vita természete­sen nem elsősorban elméleti jellegű, önmagáért való yita lesz, ellenkezőleg: szorosan kapcsolódik az adott közös­ség konkrét feladataihoz. Ugyanígy szeretnék a FIN há­rom nagy forradalmi évfor­dulóját is a konkrét tapasz­talatok hasznosításának a fó­rumává tenni, azaz a márciusi ifjak, a tanácsköztársasági if­jak és a felszabadulást kö­vető évek ifjúságának a köz- életiségét előtérbe állítani és mint történelmi tapasztalatot hasznosítani a napi feladatok megoldásában. Mindez termé­szetesen már évek óta fontos törekvése a KISZ-nek. További feladatot képez a KISZ országos értekezletére va­ló előkészület. A két kong­resszus közötti fórum arra hi­vatott, hogy küldöttei mérle­get vonjanak arról, ho| tart a KISZ a kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásában. A KISZ Baranya megyei Bizott­ságának ülése és vitája is azt bizonyítja, hogy a kongresszus határozatai kiállják az idő próbáját, az értekezletnek te­hát nem kell új döntéseket hoznia. Most minden megyei KISZ-bizottság hasonló ülése­ket tart. Ezeken az üléseken véleményt cserélnek arról, ho­gyan látják a KISZ három­éves fejlődését annak orszá­gos arányaiban, vonatkozásai­ban. A Központi Bizottság az így összegyűlő tapasztalatokat felhasználja az országos érte­kezlet dokumentumainak elké­szítésében. A baranyai ta­pasztalatokról szólva a KISZ KB titkára elmondta, hogy a megyebizottsági ülésen el­hangzottak szerint is jó irány­ban halad a munka, megfe­lelő ütemben hajtják végre a határozatokat. A gazdasági építőmunkával kapcsolatban a hangsúly a következő időszakban a meny- nyiségi feladatok területéről a minőségre helyeződik. Ez ter­mészetesen a munka minden területére — többek között — a tanulásra is érvényes. Az ülésen a' politikai nevelőmun­ka kérdéseiről is szó esett. Itt a fejlődés döntő „feltéte­le" a propagandista, azaz az ő felkészültsége és módszerei. Fontos közeli feladata még a KISZ-nek az úttörővezetők februárban megrendezendő megyei és az áprilisban meg­rendezendő országos konfe­renciáira való felkészülés is - fejezte be tájékoztatóját Ba­rabás János. B. K. Június 3-án: Gyermekfesztivál Újmecsekalján A Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizott­sága kezdeményezte, hogy június 3-án az öröm, a játék napját teremtsék meg az új- mecsekaljai gyerekek számára. Több intézmény és szervezet fáradozik a következő hóna­pokban azon, hogy a fesztivá­lon valamennyi kicsi jól érezze magát. Bekapcsolódott a Me­cseki Kultúrpank, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, az Úttörő és Ezermester Bolt Vállalat, a megyei népművelé­si tanácsadó és a MÉV. A ren­dezőbizottságnak, amelynek élén Rácz Gyula, a MÉV szb- titkára áll, huszonnyolcmillió forint áll rendelkezésére. Vajon milyen meglepetéseket terveznek ebből az összegből oz újmecsekaljai gyerekeknek június 3-ra? Csupán néhány ízelítőül a sok színes program­ból. A három helyszínen, a MÉV Ságvári Endre Művelődé­si Ház környékén, a Mecsek Aruház közelében és a Közle­kedési parkban számtalan iz­galmas versenybe kapcsolód­Akinek a ho­hatnak be a gyerekek, kedve lesz, benevezhet mokvárépítő, a rajzversenybe. Az óvodások bemutathatják milyen ügyesek a rolleren, az iskolások pedig a kerékpáron. A művelődési ház melletti szabad területen népművészeti játékvásárt rendeznek, a Me­csek Áruház előtt felépített színpadon az ovisoknak a Bó­bita együttes játszik, a Pécsi Nemzeti Színház művészei pe­dig egy gyermek-musicalt ad­nak elő Nagy akarok lenni címmel, míg a Mecsek Tánc- együttes felnőtt táncosainak műsorába bekapcsolódik majd a 39-es dandár úti iskola gyer­mek táncegyüttese is. A vidám napot mesetábortűz zárja majd. S a rengeteg já­tékban megszomjazott kicsinye­ket a tejbárok látják majd el süteménnyel és tejtermékekkel. G. M. A további kapunyitás jegyében Újabb jelentős fázisához ér­kezett Eszék és Pécs testvérvá­rosi kapcsolata: tegnap dél­előtt írták alá a városi taná­cson a két város kulturális és művelődési életének vezetői azt a megállapodást, amely újabb gazdag lehetőségeket tár fel az együttműködés terü­letén. Pécs város részéről az aláírás ünnepi aktusánál jelen volt dr. Németh Lajos, Pécs város Tanácsának általános el­nökhelyettese, dr. Galabár Ti­bor, a városi tanács vb-titkára, Csorba Tivadar művelődésügyi osztályvezető és Újváriné Füzy Ágnes közművelődési csoport- vezető. Elsőként Csorba Tiva­dar köszöntötte az eszéki ven­dégeket, Milos Popovicot, Szlavónia—Baranya Tanácsának elnökhelyettesét Vjekoslav Laksart, Eszék város Tanácsá­nak elnökhelyettesét, Stanislav Marjanovicot, az Eszéki Műve­lődési Közösség elnökét, Pavle Blazek elnökhelyettest és Zvon- ko Ivkovic titkárt. Csorba Tivadar hangsúlyoz­ta, milyen figyelemreméltó módon fejlődik a két város kul­Aláírták a Pécs és Eszék közötti kulturális egyezményt turális élete, amely művészeti, oktatási és tudományos téren is sok lehetőséget kínál a to­vábbi kölcsönös kapunyitásra. A vendégek részéről Stanislav Marjanovic hívta fel a figyel­met arra, hogy ez a megálla­podás az első ilyen szellemű konkrét egyezmény, melynek szimbolikus jelentősége is van az idei jubileumi évben, a ma­gyar Tanácsköztársaság, a Ju­goszláv Kommunista Párt és if­júsági szövetség megalapítá­sának hatvanadik évfordulóján. Az 1979-es évre szóló szerző­dés negyven különféle intézet számára biztosítja a kölcsönös tapasztalatcserét, előirányoz 8 kiállítást, 13 vendégszereplést, koncertet, könyvek, mikrofilmek cseréjét, 13 kutatási program cseréjét a kulturális és a tu­dományos élet területéről. Mintegy 500 főt érintenek ezek a lehetőségek a tudományos és a művészeti, valamint az egyéb kulturális területekről. Stanislav Marjanovic emlékez­tetett, hogy a tízéves jubileu­mát ünneplő testvérvárosi kap­csolat előtt is folyt már a pár­beszéd a két közel fekvő kultu­rális centrum, Eszék és Pécs között: a múlt század hatvanas éveiben a két város dalárdájá­nak kapcsolatairól adtak hírt a pesti sajtóban, korábban pe­dig, a 17—18. században a könyvkiadók között létezett szo­ros együttműködés. A kulturális megállapodást pécsi részről Csorba Tivadar, eszéki részről Stanislas Marja­novic írta alá, majd Németh Lajos elnökhelyettes üdvözölte a vendégeket abból az alka­lomból, hogy a most aláírt szerződés is részévé vált o két szomszédos szocialista ország fejlődő jóviszonyának. A vendégek ezek után át­nyújtották Eszék város római kori monográfiáját, valamint a közelmúltban megjelent ma­gyar—horvát nyelvű Ady-kiad- ványt. A további program ke­retében a jugoszláv vendégek látogatást tettek a városi ta­nács művelődésügyi osztályán, majd megtekintették a nemrég megnyílt Uitz Múzeumot. G. O.

Next

/
Thumbnails
Contents