Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-07 / 37. szám

2 Dunántúli napló 1979. február 7., szerda Iglí közlekedünk mi fl rohanás veszélyes - és drága Villan a Traffipax — nyílik a pénztárca A mutatóujj nagy kört ír le a levegőben. A közismert, egyezményes jel a Traffipax je­lenlétére inti a szemben jövőt: van benne valamiféle cinkos­ság az összetartozás jegyében. Ilyenkor nerri sajnáljuk a lám­pákat sem: villogunk, mutoga­tunk — röviden: mentjük, ami menthető. A költséges rendőr­fotó ezegyszer elmarad ... Az autós rohanás mindenna­pi dolog: harcunk az idővel, az idegeinkkel. Érdemes mondjuk reggel 8 óra előtt 5 perccel „beszállni" a pécsi városi for­galomba, a későn kelt munká ba igyekvők, jobbról-bolról előzgetők, a nyugodtan közle­kedők világába. Aztán egyszer csak megcsikordulnak a fékek, a belső sávból előtűnik egy Wartburg orra, a nyálkás út besegít, s ott maradnak a lám­pák összetörve. Még szeren­cse, hogy csak a lámpák ... Gyorshajtás. Vezet a balese­ti okok között. Valahogy ilyen­kor mindig besorakoznak az előre nem látható okok, s gyenge a védekezés: nem gon­doltam, nem hittem, nem szá­míthattam rá. Közlekedési őrjáratunkat tegrtap délelőtt a közlekedés­rendészet legobjektívabb ítélő- jének, a villanófényű Traffipax- kacsijának segítségével indítót • tűk. Nem kellett sokat várni. Mit várni...? Az első fecske berepült, aztán szinte minden harmadik-negyedik. Pécsett, a Tolbuhin úton - hogy említsünk néhányat a sok közül — egy A megengedettnél gyorsabban, ráadásul folyamatosan a belső sávban haladó Nysa ellenőrzése a Pécsváradi úton Barcs— gyurgyeváci vízlépcső A magyar—jugoszláv vízgaz­dálkodási bizottság keretében működő albizottság háromna­pos ülése kezdődött kedden Pécsett, amely a Drávára ter­vezett bares—gyurgyeváci víz­lépcsőrendszer előkészítésével foglalkozik. Ebben az esztendőben fontos szakaszához érkezett ez a mun­ka. Az ősszel sorra kerülő kö­zös főbizottsági tárgyalásig ugyanis el kell készíteni a beruházási tanulmánytervet. A mostani tanácskozás célja, hogy megállapítsák a folyó vízhozamát, s ebből következ­tetnek, milyen teljesítményű turbinákat és generátorokat építsenek be. A határvidék életében nagy- jelentőségű a tervezett közös érdekű vízlépcső a területfej­lesztés, az iparosítás, a mező- gazdaság, a környezetvédelem szempontjából. Kelendő klasszikusok Úriási az érdeklődés a politikai könyvek iránt Baranya minden keresője 21 forintért vásárol Egymás kezébe adják a ki­lincset. Különösen vizsgaidő- szakban nagy itt a forgalom Keresik, viszik a könyvet, ér­deklődnek: mikor jön a. követ­kező szállítmány? Az ember­nek tényleg nagyon oda kell figyelnie, hogy megkaphasson egy-egy várva várt kiadványt, amiről esetleg azt hiszi, még meg sem jelent, holott már el is fogyott. Ilyenkor aztán irány a Rákóczi úti Kossuth „Köny­vesbolt" — hátha ott még van A „könyvesbolt" szót szándé­kosan tettem idézőjelbe, ugyanis a Kossuth Kiadó Bara­kék Barkas pilótája nyomta öt. ven helyett 63-mal a gázt. A következmény — helyszíni bír­ság. Aki már ilyet fizetett — s vannak néhányon —, tudja mennyi. Egy teherautó-sofőrt azért állítottunk meg, hogy megkér­dezzük: miért jelezte a szem­ben jövőknek a Traffipax búvó­helyét? A válasz: — Ezt gépkocsivezetői köte­lességemnek éreztem. Így is fel lehet fogni a dol­got. Mi azonban megkérdője­leznénk. E cinkosság többet árt, mint használ. Szoktat a sza- bálytalansqgra. A Pécsváradi úton hasonló a helyzet: a Shell-kút környéke sem mentes a rohanástól. Pe­dig itt kellene nyolcvanról hat­vanra váltani, visszafogni a gépet a 6-os út vágtája utón. S ez keveseknek megy. Mint annak a Nysának sem, amely a megengedettnél gyorsabban, s mi több, folyamatosan a bel­ső sávban ette a távot. Drága ebéd volt. A két helyszín bőven fizetett. A helyszíni bírságoknak se sze­ri, se száma, de úgy látszik ez sem elég. Még a nyálkás út a vezetést bizonytalanná tevő tényezők sem tudnak eléggé fi­gyelmeztetni. Talán meg kell várni a balesetet. H. L. Megyénk legnagyobb egészségügyi beruházása Jó ütemben épül a szigetvári eimekórház lÖTÖ végén: az első rész átadása Csak a sár ne volna ekko­ra — mondják az építők, s bizony igazuk van. Mintha sár­tenger közepére tervezték vol­na - az új szigetvári kórházat. Gumicsizmában is nehéz köz­lekedni, s a tehergépkocsik, munkagépek néhol tengelyig süppednek. Megyénk jelenleg legna­gyobb egészségügyi beruhá­zása ez: elmekórház néven futnak a tervei-aktái, s ha minden igaz, és sikerül —év végére a komplexum első üteme elkészül, s az építők átadhatják a kulcsokat. Ma­gyar József főművezető tájé­koztatása szerint a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalattól jelenleg 197 fő dol­gozik itt, szinte minden szak­ma képviselői: kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők, fes­tők, bádogosok, tetőfedők, bur­kolok, villany- és fűtésszerelők. A több szárnyból — pavilon­ból — álló kórházi rész 2-es pavilonját rövidesen műszaki átadásnak vetik alá, az 5-ös, 6-os részen a hidegburkolások elkészültek, ott már a szak­ipar dolgozik, de tulajdonkép­pen elmondhatják: szerkezeti­leg minden pavilon áll. (Az építőkről egy dolgot: ők a vál­lalat mozgó emberei: koráb­ban a barcsi Chemical-építke- zését végezte többségük.) A kórház UNIVÁZ technoló­giával épült: építési üteme nem a leggyorsabb volt. Ta­valy alig 10 milliónyit építet­tek be az első ütem teljes 250 milliós beruházási költségből. Az idén viszont felgyorsul a munka; már a Medicor esz­közeit, bútorait is szerelik a gyár makói részlegének em­berei. Az 550 ágyas kórház első 330 ágyas részét így hagy­hatják el fokozatosan év vé­géig az építők. K. F. Idén ezer vágott buzát Őrölnek Egy nap a siklóst malomban A raktárhoz teherautó gör­dül. A billenőplatón színültig búza. Veid! Antal raktáros a szűrcsapót több helyen be­nyomja a rakományba, mintát vesz. A hosszú cső tartalmát szitába önti, amivel Vári Imré- né a laborba indul. A siklósi malomban sűrűn fordulnak a teherautók, így télidőtájt is. A feldolgozott készleteket pótolni kell. Az öt éve leégett malmot a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat műszaki gárdája újjáépítette, azóta a megyében ez az egyik legkor­szerűbb. Bokor József üzemve­zető — 1942-ben szegődött el molnárnak — röviden ismerteti a munkájukat: — Huszonnyolcán vagyunk, három műszakban termelünk, ez évben 1000 vagon búzát őriünk. A liszttel, a helyi és a környékbeli igényeket elégít­jük ki, finomlisztet Szekszárdra is küldünk, havi 500 mázsát. Kiszerelve 150 vagon zacskós lisztet kapnak tőlünk a bol­tok. Készítünk finomlisztet a tésztagyáraknak TL-50-est, bú­zadarát, réteslisztet, BL-80-as kenyérlisztet. A takarmányliszt, korpa és búzacsíra a villányi és vajszlói takarmánykeverőnk­be kerül, egy részét itt a ta­karmányboltunkban értékesít­jük. Az utóbbi időben minő­ségi kifogás nem érte sem a lisztünket, sem munkánkat. Eb­Szigorú minőségi vizsgálat után próbasütést is végeznek Idegenvezetői tanfolyam, továbbképzések A belkereskedelmi miniszter új ide­genvezető képzésre vonatkozó rendel­kezése szerint egész országra kiterje­dő idegenvezetői vizsgákra kerül sor. Városunkban múlt év novembere óta folyik az új idegenvezetői tanfolyam, mely ez év májusáig tart. Ezen felül két továbbképző tanfolyam bonyo­lódik le január—február, valamint március—április hónapokban, a hél első három napján este 5—8 óra kö­zött, pécsi és budapesti előadókkal. A tanfolyamok elvégzése után 70 fő igazolványának meghosszabbítását nyeri el, s Pécs és Baranya területén végezhet idegenvezetői munkát. Azok pedig, akik a továbbképzés után feb­ruárban, illetve májusban (60—60 fő) leteszik a tesrtes írásbeli és a szóbeli vizsgát, majd érvényes veze­tői igazolványt kapnak, mellyel az IBUSZ és más utazási irodák külföldi utasait kisérhetik. B. i. ben a 20 fős Gagarin szocia­lista brigádunk szerzett érde­meket. A laboratóriumban Kontár Ferencné vezetőnek Szász Lász- lóné és a különböző berende­zések segítenek, hogy ponto­san meghatározhassák a oe- érkezett búza hektolitersúlyát, nedvességtartalmát, de legfő- kébben a tőlük kikerülő liszt minőségét. Ebben a precíziós mérleg, vízfürdő, sikérmosó, centrifúga, analitikus mérleg, gázégő, a kismalom és vil­lanykemence segíti őket. Az elégetett liszt hamuját parányi kemencében hamvasztják, a szabvány az előírtnál több liszthamut nem engedélyez. Ha a liszt minden műszeres pró­bát kiáll, jön az érzékszervi vizsgálat; 30 deka lisztből ke­nyeret sütnek a villanykemen­cében. Hogyan lesz a búzából liszt? Papp Sándor felügyeletével a gépek megmérik, rostálják a szemeket, megszabadítják kö­vektől, kalászmaradványoktól. A forgóhengerből már tiszta bú­za áramlik tovább a pneuma­tikus csöveken a nedvesítőbe. Az lényeges, hogy a szemek nedvességtartalma elérje a 16 százalékot, A búza utoljára még pihen 6—8 órát a ga­bonakamrákban, ezután fel­dolgozásra kerül. A gabonahá- rnozó a polyvától és héjrészek- tő1 hámozza meg a szemeket, melyek a kefegépek után az őrlőüzembe jutnak. Peternai Ferenc 1940 óta molnár ebben a malomban, kilencedik éve nyugdíjasként dolgozik. Az őrlőüzemben az automatikus kapcsolószekré­nyek, hengerszékek, szállítócsö­vek, a zaj, lisztpor, a gépszi­ták, a porszűrő filterek, gépek, hevederek, forgókerekek és garatok, a földszinttől a har­madik emeletig, a falépcsők és a minden szinten lakktól fénylő parketta birodalmában otthonosan mozog. Az 1-es számú lisztraktár második emeletén korpa, ta- kaimányliszt és búzacsíra, az elsőn kenyérliszt kerül zsákok­ba. Bányai Antalné garatra rögzíti fel a zsák száját, egy karral megindítja a 'lisztfolya­mot, a gép az ő segédletével rázza a liszttől dagadó zsá­kot. A lisztfelhőben kioldja a rögzítést, a zsák lehuppan, azt a mérlegre téve „egalizálja", ha kell. Gyakran így is ponto­san 50 kilót nyom. A földszinten finomlisztet nyelnek el a zsákok. A cso­magolóhelyiségben öt asz- szonyt sürget az adagológép, az ellenőrző mérés, a tasak- hajtogatás, ragasztás és zacs­kólezárás. A 2 kilós lisztes­zacskókat nyolcasával nyelik el a papírzsákok. A siklósi malom nem tar­tozik a Baranya megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagy egységei közé. A vállalat évente 8000 vagon búzát őröl. Murányi László nya megyei kirendeltségének helyiségei csak szemre látsza­nak könyvesboltnak, valójá­ban iroda-, tárgyaló- és rak­tárhelyiségek. A szűkös falak között emellett délelőtt és dél­után szabályszerű könyvárusí­tás is folyik. Németh Jánostól, a kirendelt­ség vezetőjétől az elmúlt évi forgalom iránt érdeklődtem. El­mondta, hogy terjesztői munká­jukat az utóbbi években dina­mikus fejlődés jellemezte. E megállapítás mögött olyan té­nyek vannak, mint hogy Bara­nya minden kereső dolgozója 21 forint 50 fillért költött ta­valy politikai kiadványokra. A könyvforgalom éves értéke 4,5 millió forint volt, 25 százalék­kal magasabb az országos át­lagnál. A kirendeltség 1800 fős ter­jesztői gárdával dolgozik. A pártmegbízatás alapján tevé­kenykedő gerjesztői hálózat munkája minőséqileg erőtelje­sen fejlődik. Ezt a munkát fémjelzi többek között az is. hogy megyénk minden harma­dik párttagja járat valamilyen elméleti pártfolyóiratot. E té­ren a megyei adatok 28 száza­lékkal mutatnak többet az or­szágos átlagnál. A Kossuth Kiadó gondozásá­ban tavaly 250-féle könyv je­lent meg 5 millió 600 ezer pél­dányban. Ha ehhez hozzáadjuk az időszaki kiadványokat is, akkor összesen kügncmillió pél­dányról beszélhetünk. A művek közül különösen népszerűek egyes sorozatok, így például a „Mit kell tudni?" című sorozat. A Mit kell tudni a magyaror­szági 1918—19-es forradalmak­ról? című kötetből máris 2000 foayott el. A „Népszerű törté­nelem" ugyancsak népszerű. Hasonlóan sok fogy a „Köz- gazdasági ismeretek” című so­rozat köteteiből, amelyek gaz­dasági építőmunkánk időszerű kérdéseivel foglalkoznak. A tár­sadalompolitikai kérdésekkel, az életmóddal, életszínvona­lunk alakulásával, a közéleti- séqgel, továbbá a külpolitiká­val, a nemzetközi helyzettel foglalkozó kiadványok ugyan­csak a rekordlistán szerepel­nek. A kiadóban a közelmúlt­ban megalakult a szemléltető osztály, ezzel párhuzamosan megjelent eqy sereg szemlélte­tő eszköz, diafilm, politikai vi­lágtérkép, plakátsorozat, fotó­album. Ami mindezeken túl igen szembetűnő: egyre nö­vekszik a klasszikusok művei iránti kereslet. Tavaly Lenin vá­logatott műveinek kiadásából 260 fogyott el, Marx és Engels, válogatott műveinek kiadásá­ból pedig mór a 800-adik kö­tetet vásárolták meg. B. K. Francia fúvósok a Nevelők Házában A budapesti Francia Intézet igen Sokat tesz jelentős fran­cia szólisták és együttesek ma­gyarországi bemutatkozásáért. Ebben a tevékenységében tár­sadalmi szervezeteink is segí­tik. Február 8-án, csütörtökön délután 5 órakor a Nevelők Házával közös rendezésben a Besanconi Fúvós Trió Haydn, Beethoven, Mozart, Ibert, Sau­get műveiből ad elő. A jelen­tős nemzetközi hírű együttes tagja' közül Jacques Costarini oboaművész és Christian Peig- nier klarinétművész az 1976-os genfi nemzetközi fafúvós ver­seny díjazottjai. Pierre Bouriez fagottművésszel 1975-ben ala­kították együttesüket. A Nevelők Házában rende­zendő hangversenyre a belé­pés díjtalan.

Next

/
Thumbnails
Contents