Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-21 / 51. szám
6 Dunántúli napló 1979. február 21., szerda Mk§& íÉlliiÉ Aíw'RA.i F. hó 26-án, (hétfőn) bocsátja forgalomba a Magyar Posta a nemzetközi gyermekévről megemlékező, 3 darab 1 forintos bélyegből álló sorozatát. Az első bélyeg a gyermek örömét mutatja be, kezében virágcsokrot tartó, lepkét kergető kisfiúval, kutyával, virágokkal, több színnel. A nemzetközi gyermekév 1979, felirat lila, Magyar Posta és az értékjelzés lila és vörös, az évszám és a tervezőművész neve lila színnel olvasható. A második bélyeg a gyermeket a családban mutatja be, szülőket, egy kisfiút és egy kislányt. mellettük macskát és virágokat, több színnel. A gyermekév felirata lila, a Magyar Posta és értékjelzés lila és vörös, az évszám és a tervező- művész neve lila színű. A harmadik bélyeg egymás kezét fogó két kisfiút és egy kislányt ábrázol, virágokkal a háttérben, több színnel. A gyermekévre utaló felirat lila, a Magyar Posta felirat lila és kék, értékjelzés vörös és lila, az évszám és a tervezőművész neve lila színben látható. A bélyegsorozat 393 300 fogazott és 9900 fogazatlan példányban, ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült, Kass János grafikusművész tervei alapján. ANTINARKOMÁNIA Az ENSZ egészségügyi világszervezete már régóta harcol a kábítószer élvezete ellen, ami a nyugati világot katasztrofálisan sújtja. Természetesen, mint minden világméretű akciónál, a sok milliós példány- számú bélyegek rendkívüli hatású propaganda erejét is igénybe veszik. Az első ilyen bélyeg 1964-ben jelent meg. Három kezet ábrázol, amely a mák gyümölcse után nyúl. Tudvalévőén a mákból nyerik az ópiumot, a morfiumot, a hasist, tehát a legveszedelmesebb kábítószereket, amelyek a gyógyászat hasznos eszközei, túlzott fogyasztásuk azonban halálos végű lehet. A világszervezet 2 évvel később újabb 3 címletű sorral jelentkezett, amely halálfejet és mákot ábrázolt. Nagyon hatásos a sor elsőnapi bélyegzőjének rajza. A mák szárából kinyúló kötélhurok szimbolizálja a halálos veszedelmet. Magába roskadt fiatal leány, fejét karjai közé rejti. Monaco is szükségesnek tartotta, hogy a nemzetközi akcióban részt vegyen. 1972-ben 2 bélyeget bocsátott ki, amely egy kábítószer által rabulejtett fiatal leányt és egy fecskendőt ábrázolt. A következő évben ugyanezzel a céllal, bélyegpáron, kábítószert élvező 5 ifjú fejképe és ismét fecskendő szerepelt. Ezzel akarták kifejezni, hogy a fiatalkorúak nagyobb mértékben vannak kitéve a kísértésnek, mint az idősebb korosztály. Egy olasz filatéliai szaklap olvasóinak szavazata alapján, 1973-ban 56 ország kiadásai közül azt a megdöbbentő ábrá- jú, osztrák bélyeget találták a leghatásosabbnak, amely egy. kábulatban színes látomásaitól körülvett, részben csontvázszerű leányfejet ábrázolt. Felirata: „Vigyázz!" A sajtó világszerte szinte naponta számol be a kábítószercsempészek elleni harcról. Ennek egyik módját mutatja be a svéd posta 4 éve megjelent bélyege, amelyen különlegesen képzett kutyák érzékeny szimatukkal felfedezik az elrejtett méregrakományt, s odavezetik a nyomozókat De nemcsak a kábítószer- fogyasztás, hanem a túlzott gyógyszerszedés veszedelmére intenek az orvosok. A VI. Gyógyszerész Kongresszus alkalmából megjelent finn bélyegen diagramok láthatók, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos gyógyszerek hogyan hatnak az emberi szervezetre. Vadászat A vadász számára a vadászat adta sport szórakozás, ki- kapcsolódás és sikerélmény mellett egyik legnagyobb érték az általa elejtett vad szép trófeája. Vadásztrófea alatt értjük magát a vadat, vagy egy részét, megfelelően kikészített formában, amely emlékeztet a vadra és elejtésére. A szépen kikészített trófea állandó emlék a vadószélményeinkről, ezért kell különös figyelmet szentelni kikészítésének, kezelésének és a káros hatások elleni védelmének. Szarvas és őz esetében a fő trófea az agancs. Szarvasnál mint melléktrófea a gyöngyfog (a felső állkapocsban található szemfogak) is igen értékes. Továbbá számításba jöhet az elejtett vad kikészített bőre, végül a hullott agancs is. Vaddisznónál a vadkan cgyarát már régóta igen kiválló trófeának tekintjük. Olykor a kocáknál is előfordul a hosszú szemfog, (koca agyar, vagy kampó) de ez kevésbé értékes. Mint mellék trófea a vaddisznó sörte jöhet számításba és a kikészített vaddisznó bőr. Szőrmés apróvadnál és dú- vadnál a kikészített bőr számít trófeának, vagy ha azokat egészben preparájuk ki trófeaként. Szárnyasvad trófeaként a vadászható madarakat három féle alakban őrizhetjük meg. Az egész madár kerül kipreparálásra, amikor falra akasztható ágra vagy vízszintes talpazatra állítjuk fel természetes állásban. Vadászias az egész trófea még úgy is, ha a madarat (fácánt, vadlibát, kacsát) ^ úgy preparáljuk ki, mintha agatékon lógna, s merev állapotban, nyújtott nyakkal, kissé nyitott szárnyakkal, lábnál fogva akasztjuk falra. A második forma, ha a maT rófeák dár egy része kerül kipreparálásra, például fej a nyakkal, mögé a legyezőszerűen nyitott farkat esetleg szárnyakat helyezzük el. Ez főleg „nagy madaraknál” használatos, például túzok, és süketfajd preparálásánál. A harmadik forma a madár különböző tollai. Fácán, fogoly, egyes vízimadarak fedő, illetve pehelytollai, valamint a mátyás, szajkó színes szárnya. Ezeket főleg kalapra tűzve használják trófea gyanánt. A magyar vadászoknál a leggyakrabban látott kalapdísz trófeák a szalonkák zsírzó és festő tollai, valamint a vadkacsa hímjének (gácsérnak) kunkorodó faroktollai. A felsorolt trófeákon kívül még nagyon sok, de kevésbé ismert trófeaféleség van a vadászattal kapcsolatban. Az ismert trófeák közül legnagyobb jelentőséggel a nagyvad trófea bír, amelyet nem csak a vadászélmény alapján értékelünk, hanem méretei, súlya és pontszámok szerint fontos összehasonlításokat végzünk és ma már kötelező elbírálás alá vesszük. A nagyvad trófeák tájankénti értékelése rámutat az állomány minőségére, amely visszatükrözi a vad környezetét, a vadról való gondoskodást, és a terület vadtartó értékét. Ezt a környezet biztosította ökológiai viszonyok mellett az emberi tudatos beavatkozás is nagyban helyes irányba befolyásolhatja. A nemzetközileg is nagyra értékelt vadállományunk szép és értékes trófeáinak biztosításához ma már igen nagymértékben a tudatos vadgazdálkodási tevékenység is hozzájárul és ez biztosíthatja a jövőben is a szintentartását, illetve folyamatos fejlődését. Farkas János-------------------------------------------¥-----------------------------------L IBAVADÁSZAT N em vadlibavadászatról lesz szó, hanem annál sokkal ritkább ,,sport"-ról, — ha annak tekinthető, amit láttam. Sok állatot láttam már a gesztenyésben, mókust, pelét, madarakat, siklót, sőt őzet és szarvast is, mégis feltűnő volt, hogy szép nagy liba sétálgat az autóbusz-végállomással szemben a fák közt. Bementem kislányomért, hogy (ha már élő gulipánt nem láthat) megcsodálhassa a szabadon ritkán látható madarat. Mire kiértünk, a liba a bozótos felé menekült, mert egy fekete bundás, középkorú nő kergette és igyekezett megfogni, vele volt egy tíz év körüli kislány is. Megkérdeztem, hogy övé-e a liba és talán elszökött? Habozás nélkül válaszol, hogy az övé. Hamarosan sikerül is neki elfogni a libát és szárnyait megkötözve belegyömöszölte a vele levő szatyorba. Elég furcsának tűnt az eljárás, mivel azt várná az ember, hogy valaki elszökött libáját egyszerűen hazatereli vagy cipeli és a fekete ünneplő kabát sem látszott alkalmasnak libavadászatra. Még mielőtt jobban végiggondolhattam volna a dolgot, az asszony a becsomagolt „madárral" az autóbuszállomás irányába eltávozott Folytattuk a sétát az erdő széléig. Itt az utolsó épületben lakó P. S.-né siet ki a házból, s izgatottan kérdezi, nem láttam erre egy libát. Mondtam, hogy jóval lejjebb. Kiderült, hogy reggel vett a piacon egy libát 140 forintért, és az szökött meg tőlük. A kiránduló vagy látogató asszony lányával (unokájával?) „levadászta" az elkóborlott madarat. Hamarosan előkerül P. S., a férj is és ketten keresik kétségbeesve a megszökött pecsenyét. Nem „Kék fény" téma, tehát nem kívánunk „köröztetni" egy alacsonyabb, középkorú, fekete (sötét) szőrmekabátos nőt sárgás- szürkés, széles csíkos műanyag szatyorral, amely megtömve, talán a szárny is látszott - aki február 15-én a fél 1 vagy 1 órakor az Ezeréves végállomásáról indult a városba. P. S.-ék is körű1- néztek és feltehetően megtalálják. Jóhiszeműség alig tételezhető fel, hiszen sajátjának mondta a libát, amelyet eszerint sétálni vagy levegőzni vitt a gesztenyésbe. így valószínűleg drága libasült lesz az illetőnek és emlékezetes a gesztenyés! libavadászat. Autó-motor Ar MMG Automatika Művekben készül a Zsiguli műszerfal, amelyből az idén 400 000 darabot gyártanak Kiskert örökzöldek Bármennyire kicsi a kertünk néhány örökzöldet feltétlenül ültessünk. Előtérbe kell helyezni azokat a fajokat, fajtákat, melyek szárazságtűrők és fagytűrőek. Ajánlatunk főleg ezekre terjed ki. Helyszűke miatt javaslatunk vázlatos. Figyelemre méltóak a borókák. Ajánlott a KÖZÖNSÉGES BORÓKA, Juniperus communis. Alkalmazkodó képessége miatt a külterjes körülményeket is jól tűri. Az Alföldön őshonos. Oszlopos változata a JUNIPERUS COMMUNIS VAR. HIBERNICA submediterrán hangulatot áraszt. A fagyot jól tűri. Elfekvő a JUNIPERUS SABINA azaz a nehézszagú boróka. Elfekvő törzsű pikkelylevelei sötétzöldek, dekoratív megjele- nésűek. Dél-Európa hegyeiben honos. Elterjedtebb és ajánlható a KÍNAI BORÓKA Junipe- rus chinensis. Széles kúpalakú örökzöld. A talaj felett 45 fokos szögben elterülő változata mutatós a JUNIPERUS CHINENSIS PFITZERIANA. Pikkelyszerű levelei szürkésszöldek, aranylevelű változata a kert dísze lehet. Az ÉLETFA vagy Thuja közismertebb. Számtalan változata található meg hazánkban. Kitűnőek soliterként, csoportban vagy térhatárolóként. A NYUGATI ÉLETFA Thuja oc- cidentalis, a nedvesebb körülményeket , szereti, az öntözést meghálálja. Egyik változata a THUJA OCCIDENTALS „MA- LONYANA" a malonyai tuja. Karcsú, vékony, oszlopos termete elegáns. Jobban tűri a szárazságot a keleti életfa Thuja orientolis. Napos helyet biztosítsunk számára, a félár- nyékot nem szereti. Épületek, falak déli védelmében próbálkozhatunk a valódi ciprussal is. Ez kimondottan mediterrán örökzöld, jól bírja a szárazságot, de fagyérzékeny. öntözést csak mérsékelten végezzük, hogy hajtásai jól beérjenek, ezáltal a fagynak jobban ellenállnak. Városunkban szép példányai vannak magánkertekben, védett helyen az idei hideg télnek is ellenálltak. Magról, zölddugványról jól szaporíthatok. A fagyot legjobban az arizonai ciprus CUPRESSUS ARI- ZONICA viseli el. Lombozata kékeszöld, mutatós. A valódi ciprus CUPRESSUS SEMPER- VIRENS a mediterrán városok jellegzetes örökzöldje. Igen dekoratív ä karcsú oszlopos CUPRESSUS1 SEMPERVIRENS „STRICTA”. Említést kell tenni a LUCFENYŐRŐL, közismertebben a karácsonyfáról. A luc a Kárpátok — Alpok 1000—2000 m-es zónájában érzi jól magát, ahol a klíma hűvös, csapadékos. Meleg déli fekvésben egyáltalán nem ajánlatos ültetni, északi oldalon vagy nedvesebb, párásabb körülmények között sikeres telepítése. Nyugati országrészen jobban érzi magát. A SZERB LUC Picea omorika, valamint a KELETI LUC Picea orientalis jobban tűri a szárazságot. Kalla Gábor Blende-mélysígélesséfl - expozíciós idő Fotósarok A blende mélységélesség és az expozíciós idő a fényképezésben elválaszthatatlan fogalmak. A technikai kérdéseken túl, a képalkotás, a kompozíció fontos kellékei. A blende- érték nemcsak a filmre jutó fénymennyiséget szabályozza, hanem azt is, hogy a tér milyen nagy és melyik része rajzolódik ki élesen a képen. Vegyünk két gyakorlati példát: Egy magasugrót fényképezünk, abban a pillanatban, amikor a léc fölött van. A kép mondanivalóját maga az ugró adja, a mozdulat szépségét, az arcáról tükröződő erőfeszítést akarjuk bemutatni. Ebben az esetben mellékes például az atlétikai pálya háttérben levő része, vagy az ott tartózkodó személyek. A 2,8— 4-es értékű blende biztosítja, hogy a háttér életlen, elmosódott lesz, és semmi nem vonja el a néző figyelmét a főtémáról. Másik esetben, ha valakit úgy akarunk lefényképezni. hogy egyben bemutassuk a környezetét is, esetleg a mögötte elterülő tájat, 16-22-es rekeszt használunk, így elérjük, hogy a tőlünk másfél, két méterre levő személy és a háttér is teljesen éles lesz. Az objektíveket mélységéles- ségi táblázattal látják el, amelyről leolvashatjuk, hogy mekkora blendenyílás mellett egy adott távolság esetén az élességi pont előtt, illetve mögött hány méteren belül jelentkeznek élesen a tárgyak. Az objektívek mélységélességi skálája közvetlenül a méterskála alatt van, s együtt kell használni őket. Ez a rendszer természetesen fordítva is használható, tehát nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy adott távolság és lencsenyílás esetén mekkora a mélységélesség, hanem azt is megnézhetjük, hogy a kívánt mélységélesség eltéréséhez mekkora rekesznyílást kell használnunk. A fényerő, vagyis a lencse fényáteresztő képessége úgy határozható meg, hogy a gyújtótávolságot elosztjuk a blendenyílás átmérőjével. Ha például a blende átmérője két centiméter, a gyújtótávolság négy centiméter, akkor a fényerő 1:2, nyolc centiméteres gyújtótávolságú objektívnál 1 :4, tizenhat centiméteres gyújtótávolságnál 1:8. A gyakorlatban csak a második számmal jelöljük a blendét, tehát 2-es, 4-es, 8-as blendé- ről beszélünk. Mivel a blende értékek az Írisz segítségével folyamatosan állíthatók, a nemzetközileg szabványosított blendeszámok használata segíti a gyakorlati alkalmazást. Blendenyilások (az írisz folyamatosan változtatható blende, ellentétben a régi lyukblendével, amely meghatározott nyílású lemez). Minden blendeszám az előző érték fele fénymennyiségének áteresztését jelöli, az a 4-es blende fénymennyiségének dupláját jelenti, az 5,6-osnak négyszeresét stb. A kisfilmes gépeken általában 2-től 22-ig jelölik a blendeszámokat, de egyes speciális gépeken még 64-es érték is szerepel. A zár és blende segítségével tehát úgy kell szabályozni a fény mennyiségét, ahogy a megvilágítás, a téma mozgása, és a mélységélességi határok megkívánják. A megvilágítás mértékét a blende és az expozíciós idő összefüggésében határozhatjuk meg. A variációk száma a lehetséges blendeértékekből és expozíciós^ időktől függ. Ha tehát a nyílást egy értékkel nagyobbra vesszük (a fénymennyiség kétszeresére nő), akkor az expozíciós. időt felére kell csök- kentenünk. Például 22-es blende és egy másodperces megvilágítási idő szükséges, akkor 16-os blendével 1/2-ed másodperc, 11-esnél 1/4-ed másodpercet kell állítanunk. Az expozíciós időt mindig a téma mozgásának alapján határozzuk meg. Természetesen nem mellékes a mozgás gyorsasága mellett az iránya sem. Egy, a gép felé közeledő autót például lefényképezhetünk 1/250-ed másodperccel, de ha ugyanez az autó a fényképezőgép előtt halad el, akkor nem biztos, hogy akár 1/500- ad másodperces zársebességgel is éles képet kapunk. Érdemes megjegyezni, hogy lassú mozgás esetén, például sétáló emberek, az 1/125-öda legalkalmasabb, gyorsabb mozgásnál pedig az 1/250-ed másodpercet használjuk. Vida András •& Bélyeg í _________________________ S orozat a gyermekek életéről
