Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-18 / 48. szám
1979. FEBRUÁR 18. MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. Az IL—86-os légibusz. Az első, sorozatban gyártott IL—86-os, a Voronyezsi Repülőgépgyár szerelő üzeme mellett A jövő Aeroflotja Nagy légi országutak írta: Ivan Razumovszkij, a Szovjetunió polgári repülésügyi miniszterhelyettese Az Aeroflot repülőgépei mintegy 100 millió utast szállítanak évente. A polgári repülés azonban fejlődésének jelenlegi üteme ellenére sem képes teljesen kielégíteni az utas- és teherszállítás igényeit Ezért terveinkben jelentős helyet foglal el a tudományos-műszaki fejlesztés ütemének gyorsítása. A következő évtizedekre szóló előrejelzések azt mutatják, hogy számos légi útvonalon, így például Moszkvát a szövetséges köztársaságok fővárosaival, a nagy iparvárosokkal és az ország üdülőközpontjaival összekötő útvonalakon a szállítás volumene eléri az Aeroflot személy- és teherszállítási összforgalmának egyötödét. Ez a nagy légikikötők térségében a légtér zsúfoltságának növekedéséhez vezet, megnehezíti az utasok kiszolgálását. Nagy reményeket fűzünk az ezeken a légi útvonalakon hamarosan megjelenő IL—86-os repülőgéphez, az első hazai gyártmányú, széles törzsű légibuszhoz. Ennek a gépnek kell tehermentesítenie a nagy légikikötőket, korlátozott méretű repülőtereken is képes fel-, illetve leszállni. Az Aeroflot helyi vonalain, a jól ismert JAK—40- es gép mellett megkezdte az utasszállítást a Csehszlovákiában készült 17 férőhelyes L— 410-es is. Ugyancsak a helyi légijáratok számára konstruálták az AN—28-as, többcélú, könnyű repülőgépet. Olyan légi útvonalakon közlekedik, ahol a repülőgépnek kis, döngölt talajú repülőtéren kell fel- és leszállnia. A szovjet polgári repülés munkájának jelentős részét a teherszállítás teszi ki, s a teherszállítás volumene állandóan növekszik, különösen Szibéria, Távol-Észak, Távol-Kelet területein. Az Aeroflot légi útvonalain új teherszállító repülőgép jelent meg, az IL—76T, amely nagyméretű terheket, konténereket, önjáró gépeket képes szállítani — 40 tonna súlyhatárig, A repülőgépet nagy teljesítményű gépekkel, csődökkel szerelték fel, amelyek lényegesen megrövidítik a kirakodás idejét. Az IL—76T a nemzetközi útvonalakon is kitünően bevált. Most próbálják ki az új, AN— 72-es repülőgépet, amelyet öt tonna súlyhatárig terjedő terhek szállítására szántak. A gép döngölt talajú repülőtereken is le tud szállni. Folytatódik a légiforgalmat irányító földi rádiótechnikai berendezések tökéletesítése. A jegyárusítást és a tranzitutasok részére történő helyfoglalást automatikus berendezések végzik. A repülőtereket a csomagok rendezésében nagy teljesítményű gépsorokkal szerelik fel. A repülés tudományos-műszaki bázisának kiszélesítésében a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztériuma szorosan együttműködik a szocialista országokkal. A szocialista országok közötti szállítási kapcsolatok fejlesztési programja például előirányozza az együttműködés kiszélesítését a KGST- partnerek repülőtereinek olyan rádió, és fénytechnikai berendezésekkel való felszerelésében, amelyek bonyolult meteorológiai viszonyok között is biztosítják a leszállást. A kölcsönös előnyök alapján folyik a tudományos-műszaki együttműködés a kapitalista országokkal is. Automata ápolónők A „Sfrecust 300” az NSZK kórházaiban a súlyos betegek állapotára vagy a műtét folyamatára felügyelő automata „ápolónők” új, harmadik generációja. A berendezés regisztrálja és elemzi a szív munkáját, a pulzust és a vérnyomást, a beteg lélegzését és hőmérsékletét. A szervezet működésének zavara esetén a berendezés bekapcsolja az ügyeletes ápolónő és orvos szobájában elhelyezett riasztórendszert. Nemdohányzó falu Egy ősi szökős szerint tilos a dohányzás az indiai Hundar (Rajasthan állam) faluban. Akik megszegik a szabályt, a vének tanácsa ítél fölöttük. Az ítéletet mindenki ismeri előre: 51 rúpia. Senki sem tudja, mi okból és kik határoztak éppen így, de mindenesetre a lakosok szigorúan tartják magukat a vétóhoz. Az utóbbi három év alatt mindössze egy embert kaptak dohányzáson. Kártyamúzeum Az NSZK-beli Leinfeld- ben van Európa legnagyobb játékkártya-múzeuma. A gyűjteményben kb. 10 000 kártyacsomag található, ezenkívül 300 000 * egyes kártya valamennyi kontinensről. A tudományos módszerrel összeállított gyűjtemények alapja egy német gyűjtő kollekciója volt. A múzeum anyagában valódi ritkaságok is találhatók, pl. indiai és perzsa kártyák, művészi képekkel díszített kártyákból álló értékes koreai játék, sőt még olyan kártya is, amelyre kézzel rajzolták rá Visnu isten képét, amit azután lakkal fedtek be. Florida - új Atlantisz? Florida, az „amerikai paradicsom” néhány évszázad múlva megszűnik létezni. Az amerikai geológusok megállapították, hogy a félsziget évente 5 milliméterrel süllyed mélyebbre a tengerbe. Ez még nem lenne olyan szörnyű, de ehhez hozzáadódik még az is, hogy a Florida partjait romboló erózió az utóbbi években katasztrofálisan megerősödött. APN—KS A felújított Seremetyevói repülőtér makettje (Fotó: TASZSZ—APN—KS, R. Deniszov felvétele) Varsó jövője A második világháborúban súlyos pusztítást szenvedett Varsó, három évtized alatt korszerűen tervezett, modern fővárossá fejlődött. A mai varsóiakat ezért már a „hogyan tovább 2000- íg?” kérdése foglalkoztatja. A közeljövő városképe, a város fejlesztése volt a beszélgetés témája, melyet Krzysztof Naumi- enkóval, a fővárosi tanács -vezető munkatársával folytattunk — az elmaradhatatlan illatos herbata (tea) mellett. — Varsó jövőjét a jelen határozza meg. A 15—30 éves fejlesztési tervek gerincét természetesen továbbra is a lakásigények kielégítése, a kapcsolódó létesítmények, a közlekedési feltételek, a szolgáltatások adjók, A fejlesztési lehetőségek feltárása a ma feladata. Harminc év alatt több mint 450 ezer lakás épült fel a fővárosban, 1990-ig újabb 450 ezret tervezünk ... Építőipari gondjaink azonosak a magyar problémákkal : kevés a munkaerő, növelni kellene a házgyárak teljesítőképességét, és a közművesítés is gondot jelent. — Merre terjeszkedik a főváros? — Elsősorban keleti irányba. Ezen a területen még sok a romos, elöregedett ház, melyeket előbb le kell bontanunk. A másfél millió lakosú Varsó lakáshelyzete sokat javult, de még mindig nem kielégítő: 108 családra jut 100 lakás. 1990-ig szeretnénk elérni a húsz négy- zetméter/fő arányt — most 14 négyzetméter jut egy személynek. — A belváros arca is megváltozik? — Természetesen. A kiépült Keleti Fal — a Marszalkowsko környéke — után most a Nyugati Falon van a sor, mely jóval nagyobb lesz az előbb említettnél: szállodák, vendéglátóipari, kereskedelmi centrum, kulturális központ szerepel az általános fejlesztési tervben. — A főváros vonzásköre meglepően nagy. összhangban van-e a közlekedés fejlesztése a bejárók igényeivel? — A közlekedési hálózat továbbfejlesztésénél ezt is, és a kialakuló új városközpontokat is figyelembe veszik. Hogy mikor lesz metrónk, az gazdo- sági helyzetünktől függ majd. Sajnos sokba fog kerülni, kedvezőtlen geológiai adottságaink miatt. Egyébként a főváros tömegközlekedése kielégítő, az autóbuszpark fiatalítása, bővítése összhangban van az igényekkel. Horváth Anito A Nyugati Fal (makett) (Fotó: Interpress — KS) A COCA-COLA HÓDÍTÁSAI John Pemberton csodaszere Kínában A sötét színű szénsavas italt már akkor ismertük, amikor még a hazai boltokban nem jelent meg a sajátos formájú üveg. Moldova György egyik novellájában írja: egy hajdanvolt főiskolai könyvtárosnő szerint Hemingway hősei „Co- ca-Cola-mómorban fetrenge- nek”. Akkor — jegyzi meg Moldova — úgy gondolták, hogy a kóla „erős pálinka, mint a rosztopcsin vagy a be- nyovka”. Azóta persze nálunk is megismerték ezt az üdítő italt, vannak hívei, talán szenvedélyes fogyasztói is, de kevesen gondolnak arra, hogy amikor jegelt kólát isznak, egy amerikai óriás-monopólium termékét fogyasztják. Cola+coca=„7X” A habzó ital közel százesztendős. Egy John Pemberton nevű atlantai gyógyszerész 1886-ban állította elő — fej- fája? és szédülés ellen. Az alapanyagok között szerepelt az afrikai cola dió és a délamerikai coca növény is, ezek lettek a Pemberton-féle csodaszer névadói. Az eredeti recept, a „7x” azóta sem változott, a Coca-Cola szirupjának összetétele szigorúan őrzött titok. Állítólag csupán két mérnök ismeri, s a leírást egy atlantai bank páncélszekrényében őrzik. A hasonló italok megjelenése azonban arról árulkodik, hogy a konkurrencia közel jutott a titok megfejtéséhez. Valószínűnek tartják, hogy az élénkítő hatást a cola és a coca fejti ki, a sajátos íz pedig vanília, cukor, levendula és citrom keverékének köszönhető. A Coca-Cola Company székhelye ma is a geor- giai Atlanta. A jellegzetes formájú palackot 1916-ban tervezték meg, azóta a Coca- Cola reklámok millióit helyezték el az Egyesült Államokban és a világ 140 országában. A cég maga csupán a gyártási előírásokat, a Coca- Cola sűrítményt bocsátja a helyi gyárak rendelkezésére. Az italt természetesen a helyi kereskedelem forgalmazza, az atlantai központ viszont hozzájárul a kezdeti beruházásokhoz. Ügynökök-egyenruhában A reklámszakma egyetemein alaptantárgynak számít a cég eladási stratégiája. A Coca-Cola ugyanis elsősorban ennek köszönheti sikerét. Nem csupán egyszerű hirdetési fogásokhoz folyamodtak. A második világháború alatt az atlantai központ felismerte a nagy lehetőséget, s a cég akkori elnöke úgy döntött: minden Gl, bármely hadszíntéren legyen is, 10 centért hozzájuthat az üdítő léhez; s gondoskodtak is arról, hogy az amerikai katonák valóban részesülhessenek a kóla élvezetéből. Egyenruhába öltözött Coca-Cola ügynökök kísérték a csapatokat és 64 tábori töltőüzemet hoztak létre. Az eredmény: a világban kialakult a kép: az amerikai olyan ember, aki rágógumit rág és Coca-Colát iszik. A háború utáni években a Coca-Cola Company mind az öt kontinensre kiterjesztette tevékenységét. 1977-ben a cég forgalma 3,7 milliárd dollár volt, s ennek 44 százaléka külföldről származott. A 35 ezer alkalmazott nagyobb része is az USA-n kívül dolgozik, ezek főleg a „7x”-et gyártják. A cég ma már nem csupán a barna italt állítja elő; nagy citrusültetvényei vannak, műanyaggyárai, s foglalkoznak tea- és kávéforgalmazással is. Az utóbbi időben — írta a minap a nyugatnémet Handelsblatt — felvásárolták a Taylor Wine Company-t, s teljes reklámapparátusukat az olcsó kaliforniai konzumborok népszerűsítésének szolgálatába állították. Cukor és pepsi Persze nem felhőtlen a Coca-Cola ege sem. A húszas évek óta zavaró tényező a legnagyobb konkurrens: a Pepsi. A nagy versenytárs sajátos stratégiája: engedi, hogy a Coca-Cola előkészítse a terepet, s amikor elterjed az adott országban a kálafogyasztás, behatol a piacra, s elhódítja annak 20—30 százalékát. Egy másik aktuális problémája a cégnek a cukor. Két okból is gond ez az atlantai központnak. Először is azért, mert a fogyni vágyók milliói feladták az üdítő ital fogyasztását, s közben erősen ingadozott is a cukor ára. A Coca-Cola megpróbálkozott a szaharinos készítményekkel. Ezt az édesítőt azonban az USA-ban betiltották. Természetesen ezekkel a gondokkal bajlódik a Pepsi is. Éppen ezért a két cég közötti küzdelem áttevődött az új piacokért folytatott harcra. A Pepsi-Cola cég a hetvenes évek elején jelentős területeket hódított meg, s elsőként tört be egy olyan óriási piacra, mint a Szovjetunió. Ebben nem utolsósorban az segítette, hogy első számú ügynökéül szegődött Richard Nixon akkori elnök, akit a cég jelentős pénzeszközökkel segített választási hadjárataiban. Ugyanakkor a Pepsi hajlandó volt arra, hogy a szovjetekkel kompenzációs üzletet kössön, azaz a két töltőüzemért és a gyártási eljárásért cserébe vállalta a márkás orosz vodkák észak-amerikai forgalmazását. Az utóbbi két évben azonban ismét a Coca-Cola tört előre. Talán nem véletlen, hogy a georgiai származású Jimmy Carter igen szoros kapcsolatban van Paul Austinnal, a cég főnökével, aki Georgia székvárosából, Atlantából irányítja birodalmát. A Coca-Cola Company nem csupán anyagiakkal járult hozzá a volt georgiai kormányzó megválasztásához, de segítséget nyújtott neki a választási reklámhadjáratban is. Carter korábbi külföldi utazásait is a cég helyi ügynökei szervezték meg. Sokan úgy vélik: e magas kapcsolatnak (és persze az újsütetű Peking—Washington barátságnak) köszönheti a Cocc-Cola Company, hogy betörhetett a világ legnagyobb piacára, Kínába. Atlantában azonban józanul számolnak, s úgy vélik: a Coca-Cola Company számára nagyobb hasznot hozhat a moszkvai üzlet; a céget felkérték, hogy legyen az 1980-as olimpiai játékok hivatalos szállítója. Miklós Gábor
