Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-17 / 47. szám

Zárszámadó közgyűlések A sombereki termelőszövetkezet broylertelepének egy része Jó évet zárt a sombereki és a véméndi tsz Bizakodnak Mindszentgodisán Baranya megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben lassan befejeződnek a zárszámadó közgyűlések. Összeállítá­sunkban a véméndi, a mindszentgodisai, valamint a sombe­reki közös gazdaságok 1978. évi eredményeiről adunk számot. lfemend A több mint tizennyolcmillió forint tiszta nyereséggel záró véméndi termelőszövetkezet ve­zetőségének beszámolóját Rótt Antal elnök terjesztette a tag­ság elé. A véméndi kultúrház- •ban tartott mérlegzáró közgyű­lésen megjelent dr. Jerszi István, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, és részt vettek az NDK testvérszövet­kezet képviselői. A három és fél ezer hektáros szántóterületen a búza, valamint a kukorica termesztése volt a meghatározó az elmúlt esztendőben. Az ága­zat árbevételét kedvezően be­folyásolta az ötven mázsát meg­haladó búzatermés, valamint az ötvennyolc mázsás kukorica át­lag. Az elnök beszámolójában hangsúlyozta, hogy ebben az esztendőben a mennyiséget és a minőséget tekintve is előrébb kell lépni és csökkenteni kell az önköltséget is. A termelőszövetkezet gazdál­kodásában meghatározó szerep jut az állattenyésztésnek: 1978- ban hetvennégymillió forint ter­melést produkáltak ezen a té­ren. A szarvasmarha-létszám meghaladta a tervezettet és ugyanez mondható el a sertés- állomány gyarapodásáról is. Az egy tehénre jutó tejtermelésben ugyan nem érték a tervezett szintet, ennek ellenére a 3711 literes átlaghozamot tekintve negyedikek a baranyai termelő- szövetkezetek között. A háztáji gazdaságok termelése is nőtt az elmúlt évben. Négymillió fo­rint értékű termelésemelkedés főként a baromfi-, a tojás-, a hí. zottsertés- és a hízómarha-énté- kesítésből fakadt. lUflíndszentgodísca A három éven át veszteség­gel záró termelőszövetkezet 1979-re kilábalt a nehézségek­ből. A mindszentgodisaiak még 4,2 milliós veszteséggel zárták oz 1977-es évet, de a kemény munka eredményeként a zár­számadáson már harmincmillió forintos árbevételről számolha­tott be Kovács Gyula, a terme­lőszövetkezet elnöke. Az ered­mény ugyan jelentősen meg­csappant a visszafizetésre ke­rült adósságok miatt, de nem mérleghiányosak. Igaz, az ál­lattenyésztési ágazat 1978-ban még veszteséges volt, de 1977- hez viszonyítva két és fél millió­val csökkentették a ráfizetést, és azt sem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy a juhászatuk negyedmilliós nyereséget ért el. Továbbá az az eredmény is bi­zakodással töltheti el a mind- szentgodisaiakat, amit a nö­vénytermesztési ágazat hozott tavaly. Jelentősen csökkent ugyanis az önköltség a búza, a kukorica, a mustármag ter­mesztését tekintve és feltétlen említésre méltó, hogy a hektá­ronkénti ötvenöt mázsás tavalyi kukoricahozamuk a legmaga­sabb volt a termelőszövetkezet történetében. Somberek Szinte természetesnek tűnik, hogy a sombereki termelőszövet­kezet évek óta töretlen fejlődés­ről adhat számot. Gaszler József elnök a sombereki moziban tar­tott közgyűlésen arról számol­hatott be Devecseri József, a Mohács járási Pártbizottság első titkára jelenlétében, hogy az 1978-as esztendőt negyvenöt- millió forint tiszta nyereséggel zárták. A több mint négyezer hektáron gazdálkodó közös gaz­daság ötvenhárom mázsás búza- termesztési átlagot ért el hektá­ronként, a kukorica hozama meghaladta a nyolcvan mázsát, burgonyából pedig kétszázhet­ven mázsás termést takarítottak be hektáronként. Akár a nö­vény-, akár pedig az állatte­nyésztési ágazat eredményeit te­kintjük, mindkettő többet ter­melt a tervezettnél, 2640 mázsa hízómarhát, közel tizenhárom- ezer mázsa hízott sertést érté­kesítettek. Sertéstelepükön az egy hízóra eső napi súlygyara­podás elérte a hatvan dekát. A tavaly nyáron betelepített gör- csönydobokai új baromfitelep öt és fél ezer mázsa baromfit bocsátott ki. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a háztáji gazdaságok munkájával is. Gaszler József el­mondta, hogy három év alatt megkétszereződött a háztáji ál­lattartás-értékesítés forgalma, amely meghaladja a harminc­ötmillió forintot. A közös gaz­daság építőbrigádja kilenc hó­nap alatt készítette el a gör- csönydobokai baromfitelepet, s ez év nyarára a méq épülő pa- lotabozsoki ólakba is megkezd­hetik a baromfi betelepítését... S. Gy. Dr. Trethon Ferenc Baranyában Dr. Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter, Szigeti István munkaügyi miniszterhelyettes, valamint a minisztérium veze­tő munkatársai tegnap dél­előtt látogatást tettek az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságán. A vendégeket dr. Nagy József, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, vala­mint Horváth Lajos, az MSZMP Baranya megyei végrehajó bi­zottságának tagja, Baranya megye Tanácsának elnöke fo­gadta. A munkaügyi tárca vezetőit dr. Dányi Pál, a me­gyei tanács elnökhelyettese tá­jékoztatta Baranya munkaerő- gazdálkodásáról, az ezzel összefüggő foglalkoztatáspo­litikai kérdésekről. A megbeszélést követően dr. Trethon Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, va­lamint a megyei tanács elnö­ke táraságában megtekintette az 508-as Ipari Szakmunkás- képző Intézetet, ahol Mátrai Károly iskolaigazgató adott tájékoztatást az intézet mun­kájáról. A miniszter részlete­sen érdeklődött az építendő új tizenhat tantermes szak­munkásképző intézet előkészí­tési munkálatairól is. Egyéb­ként hosszú évek óta először látogattak a munkaügyi tárca vezetői baranyai szakmunkás- képző intézetbe. A vendégek ezekután Kom­lóra utaztak, ahol az MSZMP városi Bizottságán Gallusz József első titkár, Morber Já­nos, Komló város Tanácsának elnöke, valamint Jazbinsek Vilmos országgyűlési képviselő tájékoztatta dr. Trethon Fe­rencet a bányaváros életéről, a munkaerő-gazdálkodással összefüggő kédésekről. A munkaügyi miniszter ba­ranyai programja a Carbon Könnyűipari Vállalatnál feje­ződött be. Égőfejelő-gépeket gyáit az Egyesült Izzó pécsi Sopiana Gyára a Ivov-kertvárosi telepén. Ebben az évben tizenhat darabot készí­tenek Naponta ti| választék Mintabolt nyílt Szigetváron Könnyű, puha, kényelmes, tetszetős külső, divatos szín — ez jellemzi a Szigetvári Minő­ségi Cipőgyár termékeit, me­lyekből tegnap óta válogathat­nak a vásárlók Szigetváron, a Rákóczi u. 3. sz. alatt megnyí­lott boltban. A szigetvári Városi Tanács, c helyi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a gyár közös összefogására példa a 40 négyzetméteres kereske­delmi egység, ahová a tervek szerint naponta érkezik majd az áru és megtalálható a gyár termékeinek teljes választéka. Ebből a meggondolásból ha­tároztak úgy, hogy az üzletnek egy külön raktárát nem alakí­tottak ki, hisz az alig 30 méter­re lévő gyárból a vevők igénye szerint szállítják a lábbeliket. A gyár vezetőinek ígérete szerint a bolt egyedi darabo­kat árusít majd, hisz naponta 25—30 model közül válogathat­nak és egy-egy fajtából mind­össze 20—30 pár kerül forga­lomba. Gondoltak a kislábúakra és a magas számozású cipőt vi­selőkre egyaránt. Ugyanaz a fazon kapható 35-ös és 40-es lábra, a vevők igényeinek meg­felelően egy-egy divatos fazon alacsony és magas sarokkal is készül, így a kényelmesebb la­pos sarkot kedvelők is válogat­hatnak a legújabb divat sze­rinti cipőkből. Rövid és hosszú szárú csizmákat is kínálnak, az utóbbiak alkalmazkodva a láb vastagságához, szárban bővebb és szűkebb kivitelben készül­nek. Az üzlet igazi meglepetése, hogy a gyár tőkés exportra ké­szült lábbeliéi közül is széles választékot vonultat fel. A nyi­tás napján a sláger a homok­színű rövid csizma volt, de a magas, vékony sarkú zárt ci­pők és szandálok is gazdára találtak. A lábbelik a legújabb divat­nak megfelelően a barna kü­lönböző színű árnyalataiban, és szalmaszínben készültek, de egyes fazonok fekete, bordó és fehér színben is kaphatók. Az áfész havi 100 000 forin­tos forgalomra számít, ezért az üzlet nyitvatartási ideje — ami jelenleg hétfőn, kedden és szerdán reggel 8-tól délután fél 3-ig, csütörtökön, pénteken este fél hatig, szombaton pe­dig fél kettőig tart —, nem te­kinthető véglegesnek, a meg­határozó a vásárlói igény lesz. Eszterhai Katalin 320 négyzetméteres tornatermet épít a Beremendi Tanács az általános iskola részére. Ez évben a tanács 300 000 Ft-ot fordít a saját beruházásban készülő létesítményre. Az épít­kezésben segítséget nyújt a BCM, a Tenkesalja ÁFÉSZ és a beremendi Dózsa Tsz. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nupio XXXVI. évfolyam, 47. szám 1979. február 17., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents