Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)
1979-02-16 / 46. szám
1979. február 16., péntek Dunántúlt napló 3 Besiőmolö taggyűlés A műszaki főosztály, az anyagosztály, a garázs, a szervizüzem, a járműfenntartás, beruházás, az alkatrészfelújító és -gyártó üzem párttagjait — műszakiakat, szerelőket, lakatosokat, fényezőket, kárpitosokat — tömöríti Pécsett a Volán 12. sz. Vállalat 5. sz. párt- alapszervezete. A beszámoló taggyűlésen Meződi Béla, az alapszervezet titkára megállapította: az 1978. évi gazdálkodás eredményei a terveknek megfelelően alakultak. Fokozódotta munka termelékenysége n párttagság kívánsága: legyen knnkrétabb a cselekvési program Eredményes volt a pártépítési tevékenységük: a felvettek többsége 30 év alatti, fizikai dolgozó. A párttagok 75 százalékának volt az elmúlt évben állandó, vagy esetenkénti pártmegbízatása. A pártalapszervezet vezetősége nagy figyelmet fordított a politikai oktatásra, az előadások tartalmasabbá váltak, az aktivitás nőtt. Külön szólt a politikai vitakörökről, amelyek megtartása rendszeressé vált. Részletesen elemezte a beszámoló a gazdaságpolitikai munkát, megállapítva: fejlődött a pártirányítás, hatékonyabbá vált a gazdaságszervező és ellenőrző munka, amelyeket az elért eredmények is igazolnak. De szólt a nehézségekről is: az anyagellátási, a jármű beszerzési gondokról. Az Alkatrészfelújító és Gyártó üzem jól dolgozott, a tervezett 50 millió forint teljesítményértékét több rrrfnt 52 millióra teljesítette változatlan munkáslétszám mellett. Hozzájárult ehhez többek között a munkaverseny, az újító mozgalom. A beszámolóhoz nyolcán szóltak hozzá. Helyesnek tartották azt a módszert, hogy a beszámolói a pártalapszervezet vezetősége jó néhány nappal a taggyűlés előtt a pártcsoportoknak kiadta, így a pártcsoportok megismerhették, megvitathatták. A felszólalók többek között felhívták a figyelmet, hogy a jövőben még jobb munkafegyelemre és a társadalmi tulajdon fokozott védelmére lesz szükség. Szóvá tették: a politikai vitakörökre számosán a meghívás ellenére sem jönnek el, pedig az ott hallottak nagymértékben segítenék munkájukat. A hozzászólások után a pártalapszervezet titkára az 1979. évi cselekvési programot ismertette. A program az első helyeken említi a takarékossági szemlélet erősítését, a munka termelékenységének fokozását. A taggyűlés figyelemmel hallgatta az 1979. évi feladatokat, majd egy felszólalás után egyetértett azzal, hogy a cselekvési program ne csak „általában szóljon” a tennivalókról, hanem konkrétan határozza meg, kinek mi a feladata — mire fordítsa a fő figyelmet a KISZ, a szakszervezet. A tagság megszavazta: a legközelebbi taggyűlésen a vezetőség az elveiben most is helyes, de konkrétabban megfogalmazott cselekvési programot ismertessen. Hétezerrel több üdülési beutaló 120 millió forint fejlesztésre Az idén 388 ezren kapnak beutalót a SZOT üdülőházaiba, hétezerrel többen, mint az elmúlt évben. Amint a SZOT üdülési és Társadalombiztosítási Főigazgatóságán elmondták, az üdülőjegyek elosztásánál a vasas szakmában, a vegyiparban és a bányászatban dolgozók az idén is nagyobb arányban részesülnek az egészségre ártalmas munkakörülmények miatt. A SZOT hegyi, vízparti és gyógyüdülőhelyeinek egy részében most is telt ház van. Egy turnusban jelenleg mintegy tízezren pihennek. A nyári üdülők már a főszezonra készülnek, folynak a tatarozási, korszerűsítési munkálatok. Ennek során Balatonalmádiban, a bungaló- telepen, a melegvíz bevezetésének munkáit végzik. Alsóörsön konyha és étterem épül, a zirci és a bakonybéli üdülőket bővítik, nagycsaládosok fogadására alakítják át. A Dunájára hajókat javítják, hogy felújítva futhassanak ki március 5-én az idei első aldunai útra, SZOT-beutaltakkal a fedélzetükön. Megkezdték a főszezon kulturális és sportprogramjainak összeállítását. A gyermekévre való tekintettel elsősorban a kicsinyek programjait gazdagítják: az eddigieknél több sport- vetélkedő, bábelőadás, kirándulás szerepel majd a választékban. A SZOT az üdülőhálózat továbbfejlesztésére 120 millió forintot fordít az idén. Német nemzetiségi kultúrprogramok Néprajzgyűjtők és irodalom- tanárok találkozója Az anyanyelv-oktatós fejlesztését tervezi a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Amint a szövetség országos választmányának csütörtöki ülésén, a Fészek Klubban elmondták, megalakítják a pedagógusok munkacsoportjait, amelyek szakemberek közreműködésével segítik majd az óvodai és az iskolai anyanyelvoktatás javítását. A szövetség oktatási bizottsága megvizsgálja a kétnyelvű oktatás bevezetésének lehetőségét. Kulturális rendezvényeikkel is elősegítik az anyanyelv, a német nemzetiségi kultúra ápolását. Megrendezik a hagyományos nemzetiségi napokat, találkozókat,- táborokat. Márciusban Ikladon, áprilisban Töikölön lesz béke-barátsági est. A néprajzgyűjtők Tatán, az irodalmárok Sopronban táboroznak az idén. A német fúvószenekarok második találkozóját Soroksáron tartják. Az eddigieknél is nagyobb mértékben támogatják a klub-tevékenységet. Új klubokat létesítenek, többek közt a fővárosban. A szövetség több könyvet ad ki ebben az évben. Napvilágot lát a Magyarországi németek néprajza második kötete, két irodalmi antológia, A magyarországi német fúvószenekar második kötete. ‘,A beszámoló taggyűlésen részt vett és felszólalt Szent- irányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, majd Meződi Bélának munkája elismeréseként átnyújtotta a Kiváló pártmunkáért oklevelet. Garay Ferenc Sajtolt tetőcserép és porotontégla Idén már minden igényt kielégít a bátaszéki gyár A Baranya-Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a hagyományos kisméretű falazótéglák és blokktéglák mellett idén már nagy tételben gyártja a porotontéglát. Ebben az évben 241 millió kisméretű téglaegységet értékesítenek. Ebből a mennyiségből 187 millió kisméretű téglaegységet a TÜZÉP-vállalato- kon keresztül hoznak forgalomba, ' elsősorban a Dél- Dunántúlon. A termelt meny- nyiség 10 százalékát a po- rotontermékek jelentik, melyet a vállalat bátaszéki gyárában gyártanak. Poroton-téglákból és -idomokból idén már minden igényt kielégítenek. A téglákon kívül 14 millió sajtolt tetőcserepet értékesítenek, kizárólag a TÜZÉP-eken keresztül. Ezenkívül födém bélés-testeket is gyártanak két típusban, több mint egymillió darabot. A magánépítkezők a vállalat bátaszéki gyárában minden anyagot megvásárolhatnak egy helyen, ami az építkezéshez szükséges. A többi gyáregységhez hasonlóan itt is történik fuvarvállalás. Akik a hírekben szerepeinek.;: Mohos József aranydiplomás pedagógus Negyvennégy év a katedrán Újsághír: Aranydiplomát kapott a mohácsi Járási Hivatalban Mohos József, a széfcelyszabari általános iskola nyugállományban lévő igazgatója. — Tulajdon éppen mohácsi vagyok, születésem után ide költöztek szüleim. Itt élek, néhány kitérőt leszámítva, azóta is. A Bajai Tanítóképzőben végeztem, utána egy évig Mohácson a szőlőhegyi iskolában helyettesítettem. Felgyógyult a kolléga, így Kátolyba kerültem. Huszonhét jelentkező közül engem választottak. Tizenkét évig dolgoztam ott. Volt olyan év, amikor 88 tanítvánnyal kellett foglalkozni az osztályban. Nemcsak az iskolában kellett tanítani. Voltam bábaírnok, sürgős esetben éjszaka felköltöttek. Színdarabot rendeztem, tánccsoportot szerveztem. Paulin Béla Gyöngyös bokrétájával a Tettyei estéken is felléptünk. Megalakítottam az önkéntes tűzoltók körét. 1941. február elsejével foglaltam el a helyem a Széchenyi téri iskolában Mohácson. Kis mezőváros volt annakidején Mohács 18 ezer lakosú lehetett. A mesterek az Iparoskörbe jártak szórakozni, a segédek a Legényegyletbe. De volt sokac olvasókör, polgárok olvasóköre. Dolgozhatott a pedagógus, ha akart. Előadást kellett tartani a szülőknek kertészeti, öntözési, földművelési vagy nevelési problémákról. Volt egy mellékfoglalkozásom is, velem készíttették el a díszleteket. Valamikor faszínház működött a Széchenyi téren. Minden nyáron hat hétre, két hónapra, Mohácsra költöztek a pécsi színészek, naponta tartottak előadást. Mészáros Ági volt a szubrett. Bérletünk volt, rendszeresen jártunk színházba. Ellestem a műhelytitkokat, megtanultam díszleteket készíteni, s színdarabot is rendeztem. 1944 novemberében kiürítették a várost. Decemberben gyalog jöttem Magyaregregy- ről, körülnézni. Január hatodi- kán végleg hazajöttünk. Tíz tanító volt akkor a városban. A Gólya utcai iskolában kaptunk egy tantermet. Magunk takarítottunk, hogy taníthassunk. Három csoportban, 8-tól fél 11-ig, fél 11 -tői fél 2-ig és fél 2-től fél 5-ig foglalkoztunk a gyerekekkel. Három-négy hétig tartott ez így. Február végén megalakult a pedagógus szak- szervezet, alapítója és titkára voltam. Szakmaközi gyűléseken találkoztunk a munkások képviselőivel, kértek bennünket, tartsunk előadást kisállattenyésztésről, konyhákért műveléséről, de irodalmi esteket is szerveztünk, a Kövesi házaspár Adyról, József Attiláról tartott előadást, a gyerekek verseket mondtak. 1945 májusában, a felszabadulást követően mindenütt megkezdődött a tanítás. Módosították a nevelést, nagyobbak lettek a követelmények. Amikor bevezették a szakosítást, jelentkeztem a pécsi tanárképzőbe. Biológia szakon elutasítottak, hogy túlkoros vagyok, végül rajzszakon szereztem diplomát 1956-ban: ettől kezdve rajzot és biológiát tanítottam. Egy évvel később Székelysza- barba kerültem, majd Lánycsókon tanítottam, aztán ismét Székelyszabar következett. Küldöttség ment a járásra, kérték, én legyek az igazgató. A kilencfős tantestületből hét képesítés nélküli volt. Tizenkét órát tanítottam. Minden feladatot, minden füzetet megnéztem. Úgy éreztem, ha egyszer nem csinálom, azt a gyerek észreveszi és ő is lazítani kezd. A kis iskolában — az volt a szabad — is neveltünk pedagógusokat, óvónőket, mérnököket. Ellet Jóska például kompjúterekkel dolgozik Szegeden. Hetente gyalog átjártam ellenőrizni Kisnyárádra, az is hozzánk tartozott, körzeti iskola volt a szabad. Délutánonként foglalkoztam a nevelőkkel, hogy gondosan készüljenek fel a másnapi órákra. Vezettem kultúrotthont, bábszakkört szerveztem, színdarabokat rendeztem. A gyerekek gyakorlókertet műveltek, a zöldséget eladtuk az óvodának, a pénzből és az éwégi tornabemutató bevéte- léből aztán elmentünk a diákokkal kirándulni, bejártuk az országot. Szép volt a szabad élet. Az őslakosság német, de laknak ott székelyek és felvidékiek is. összehangolódtak, nem volt nemzetiségi probléma. Szeretem az iskolát, szeretem a gyerekeket, ismerem a problémáikat, tudom hol kell segíteni. Sok tapasztalatot szereztem, hiszen 44 évet dolgoztam iskolában. Napjainkra sokat változott a pedagógiai felfogás. Sokat követelnek a gyerektől, de sokat is adnak. A régi időben az embernek mindent magának kellett előteremteni, ha tanítani akart. Ma már van film, dia, szemléltetőeszközök. Jó hírű iskola volt a bajai tanítóképző, de öt év alatt két kísérletet láttam csak. Ha azt veszem, hogy azok a gyerekek, akiket tanítottam, megbecsülnek, elégedett vagyok, öt év után vállaltam helyettesítést, idén nem hívtak ... A negyvennégy évi munka után jólesne a nagyobb megbecsülés, minden évben kértem házaspáros beutalót, két éve sikerült kapni egy személyre szólót, így csak magam utaztam Hajdúszoboszlóra. — Hatvankilenc éves vagyok, van egy kis szőlőm, a permetezést, metszést magam csinálom, a kapálás nehezemre esik. Csibét etetek, kertet művelek. Hogy a művészkedést se hagyjam abba, a kertben termesztett dísztökre mintázok. Szeretem a virágokat, elbabrálgatok velük. Olvasgatok, rádiózunk, tv-t nézünk. Horváth Teréz Az emberi jogok Szabó Imre akadémikus új könyve A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének 1971. évi határozata értelmében indult meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a „Korunk Tudománya” című sorozat. Azóta folyamatosan jelennek meg tetszetős, szép formátumú könyvek, amelyek tartalmukban a tudományos ismeretterjesztés magas színvonalát képviselik. Nemrég vehette a kezébe az olvasó Szabó Imre akadémikus könyvét, melynek címe: Az emberi jogok. Közel harminc esztendeje, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete harmadik közgyűlésén elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E nyilatkozat azt jelenti, hogy „ .. . emberi jogok ügye államon belüli, végeredményben az egyes államok belső rendszerétől függő . ügyből részleteiben is meghatározott módon nemzetközivé, jogilag a nemzetközi jog tárgyává lett." Szabó Imre akadémikus megismertet bennünket az emberi és állampolgári jogok értelmezésével. Elutasítja az emberi jogok idealista magyarázatát. Keresi az összefüggéseket a pozitív jog (államilag alkotott jog) és az emberi jogok között, majd arra a következtetésre jut, hogy .......az em be'ri jogok egyrészről „emberiek" ugyan, de nem jogok; mihelyt jogok lesznek belőlük, már nem „emberiek”, hanem „állampolgáriak", vagyis állampolgári jogok”. Aztán bemutatja az emberi jogokat a nemzetközi jogban. A nemzetközi rendezés című fejezetben a harminc évvel ezelőtti deklaráció történetét ismerteti, majd feltárja az emberi jogok körüli későbbi fejleményeket. Külön fejezet foglalkozik az emberi jogok hazai helyzetével. Mint tudjuk ...........a fel-. s zabadulást követően, az új köztársasági államformának bevezetésével együtt mindjárt megtörtént az emberi jogok első törvénybe iktatása is. A Magyarország államformájáról szóló 1946: I. törvény bevezetőjében, praeambulumá- ban tartalmazza először mind e jogok tiszteletben tartásának parancsát, mind fő fajainak a felsorolását.” A legújabb fejlemények című részben a helsinki záróokmánynak az emberi jogokra vonatkozó rendelkezéseit nézi. Az elmúlt év október 7-én a Szovjetunióban új alkotmányt fogadtak el. Ezen új alkotmány II. rész 6—7. fejezete foglalkozik az emberi-állampolgári jogokkal. Az alkotmány 39. szakaszában a következőket olvashatjuk: „A szocialista rendszer biztosítja a jogok és szabadságok kiterjedését . ..”, tehát az alkotmány nem tekinti örök időkre lezártnak a jogokat, hanem „ . . . kívánja, arra törekszik, hogy ezek a jogok tovább szélesedjenek, tovább fejlődjenek”. Az emberi jogok című könyvet nemcsak jogászoknak ajánljuk, hanem a jog iránt érdeklődők számára is hasznos olvasmány, annál is inkább, mivel magának a szerzőnek is az volt a célja, hogy: .......általában az embereknek a djunk valamelyes bevezető tájékoztatást az emberi jogokról — emberi jogaikról". Szabó Gyula
