Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-14 / 44. szám

2 Dunántúli napló 1979. február 14., szerda A nemzetközi gyermekév alkalmából Vállalatok a gyermekekért Közel egy évtizede patro­nálja a Dél-dunántúli Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat a Bakócai Nevelőotthonban élő gyermekeket. Csatlakozva a Fóti Nagyközségi Tanács társadalmi és tömegszerveze­teinek, üzemeinek felhívásához, a nemzetközi gyermekév al­kalmából a vállalat további feladatokat tűzött ki mága elé az állami gondozott gyerme­kek patronálásában. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat a nem­zetközi gyermekév alkalmából kirándulások szervezésére a Bakócai Nevelőotthon rendel­kezésére bocsátja a vállalati autóbuszt. KISZ-szervezetük képviselői részt vesznek a ba­kócai gyermeknapon, és kul­turális rendezvényeket biztosí­tanak a gyermekeknek. Közös sportdélutánt rendeznek a vál­lalati sportkör szervezésében. Szervezett pályaválasztási na­pon látják vendégül a bakó­cai gyermekeket a vállalat mű­helyeiben, oktatótermeiben. Ezenkívül a Gázláng szo­cialista brigád és termelési üzemegység KISZ-szervezete társadalmi munkában segíti Bakócán az úttörőszoba kiala­kítását. A nevelőotthon Orfűn sporttábort létesít. Az építés­ben a KISZ-szervezet fiataljai az ifjúsági szocialista brigá­dokkal közösen 200 társadal­mi munkaórát teljesítenek az idén. Kétezer forint értékben könyvet ajándékoznak az ott­hon könyvtára számára. A Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat egy­szersmind kezdeményezéssel fordul Pécs város és Baranya megye üzemeihez, intézmé­nyeihez és tömegszervezetei­hez: javasolják, hogy csatla­kozva a fóti felhíváshoz Ba­ranya kollektívái is járuljanak hozzá a gyermekek és első­sorban az állami gondozottak támogatásához, a gyermekek szabad idejének széppé, hasz­nossá tételéhez. A Sellyéi Agrokémiai Szövet­kezel November 7. nevet vise­lő szocialista brigádja elhatá­rozta, hogy egy kommunista szombatuk teljes bérét a nem­zetközi gyermekév alkalmából felajánlja az erre a célra léte­sített alapra. A helyi HNF-el- nökség segítségével egyben fel­hívással fordultak a nagyköz­ség többi szocialista brigádjá­hoz, hogy kövessék példájukat. Az ötödik vetítés Tv-film szülők és pedagógusok előtt ötödik alkalommal került teg­nap este közönséq elé Pánics György szerkesztő-riporter és Erdöss Pál rendező filmje, ame­lyet Iskolpi végzettsége nincs címmel a múlt év végén muta­tott be a televízió. Azt, hogy az adásban hányán nézték meg, nem tudjuk megállapítani. Fé­lő, hogy kevesen, hiszen kora esti órákban vajmi kevés nézőt lehet a képernyő elé csalogat­ni. A sajtóvetitésen, a megyei szakfelügyelők előtt történt be­mutatáson, a Pécsett vendéges­kedő MAFILM-delegáció számá­ra rendezett vetítésen, és a teg­nap esti vita keretében össze­sen talán százötvenen látták. Túlzás nélkül mondhatjuk pe­dig, hogy az MTV Pécsi Körze­ti Stúdiójában készült film az utóbbi idők egyik legjobb ér- ^relő-dokumentatív alkotása eb. ben a témában. Aktualitását sem vonhatja, sajnos, senki két­ségbe. Baranya megyében a tanköte­les korúak jóval több mint tíz százaléka előbb kimarad az is­kolából, mintsem befejezné a 8. osztályt. S ami még ennél is nagyobb baj: az iskolázat­lanság újratermelődik. Hogy miért? Tautológiával kell él­nünk: erről szól a film. S erről vitatkoztak kedden este a Ne­velők Házában szülök és pe­dagógusok. Kevesen voltak, de ez jótékonyan hatott az eszme­csere hangulatára. Dr. Bárdi László megyei is­kolai csoportvezető bevezetője, s a film levetítése után hamar kialakult a vita. Hallottunk „mazochista” szülői vélekedést a szülők felelősségéről. Mundért védő, és gyermeket vádoló ta­nári véleményeknek is tültanúi lehettünk, és társadalmi össze­fogást, munkahelyi segítség- adást sürgető hozzászólások is elhangzottak. Kinek adjunk igazat? An­nak, aki egyértelműen az al­koholista, korhely apát, csa­ládját elhanyagoló anyát kár­hoztatja az alig serdült gyer­mek iskolától, a társadalom normáitól történt elrugaszko­dásáért? Vagy annak a hoz­zászólónak, aki a „nincs -ne- velhetetlen gyerek” alapelvé­ből kiindulva azt kérdezi: hol van a tömegoktatást elvető, az egyénnel is foglalkozni aka­ró és tudó pedagógusi szem­lélet? Aki így fogalmaz: meg­kérdezték-e attól a gyerektől, hogy szeret-e iskolába járni? Hogy jól érzi-e ott magát? A vitában válasz is elhang­zott: tanárnő mondta: az isko­lát nem szeretni kell, oda el kell járni! Neki van igaza? Nehéz kérdés. A nyolcosz­tályos iskola el nem végzésén kesergünk, amikor másutt már a tízosztályos szisztéma álta­lános, nem is rossz iskolavég­zési aránnyal. Egy-egy ilyen Szolnoknál tetőzött az árhullám Az utóbbi 24 órában lehul­lott csapadék nehezítette az ár- és a belvíz ellen küzdők munkáját. Az esőzés ismét — egyelőre kisebb — áradást in­dított el a Krasznán, a Sebes- Körösön, a Berettyón és a Hor- tobágy-Berettyó felső szaka­szán, amelyről a nagy árhul­lám már korábban levonult s a készültséget is megszüntet­ték, illetve mérsékelték. Az újabb enyhe árhullám miatt egyelőre nem kellett növelni a készültség erőit. Nagyobb gon­dot okozott az esőzés az ideig­lenes védvonalak áztatásával Szolnok térségében, ahol nagy erővel, összesen 3500-an erősí­tik a magasparton emelt nyúl- gátakat. Tartalékoltak védeke­ző anyagokat arra is, hogy ki­védjék a hullámverés csapá­sait, megakadályozzák a gátak megrongálódását. A Tisza árhulláma egy na­pon át tetőzött Szolnoknál 904 centiméteres vízszinttel, ami 5 centiméterrel maradt el a maximumtól. A Szolnok feletti szakaszon mérsékelten apad a folyó, így Tiszaroffnál a tető­zés óta 12 centiméterrel csök­kent a vízszint, de még min­dig meghaladja az 1970. évi maximumot. A tartósan magas vízszint miatt fokozott erővel védekeznek az átázott töltés- szakaszokon a szivárgás ellen. A megáradt Tisza és mellékfolyói mentén 1600 kilométeres véd­vonalon 7300-an tartanak ké­szültséget, s 800 kilométer hosszú szakaszon harmadfokú készültségben védik a gátakat a Tisza mentén Polgár és Mind­szent között, a Hármas-Körö­sön, a Hortobágy-Berettyón és a Zagyva alsó szakaszán. Mun­kájukat 95 földmunkagép, va­lamint 700 közúti és 74 vízijár­mű segíti. film társadalmi vitáján min­dig elgondolkodom: van-e ér­telme az egésznek? Megold­hatja, egyáltalán segítheti-e egy film s a hozzácsatolt — néha már kötelező — disz­kusszió a gondokat, amelyek, az oktatásügyben különösen, évről évre újjászületnek, mint a hétfejű sárkány levágott fe­jei. Persze, jó érzés, hogy érez­zük, az emberek nem közöm­bösek az egyelőre még csak kopogtató, és nem dörömbölő problémák iránt. De azt is tudni kell, hogy a vita, a be­széd kevés. Már nem kelhe­tünk fel annyival az asztaltól, hogy „hát igen, jó filmet csináltak a Pánicsék” ... Havasi J. 'Í9Í9L mércíü*'Sm30.. Műszaki és közgazdasági tudományos hetek Baranyában R megnyitó előadás: Műszaki fejlesztés és termelési struktúra Csaknem nyolcvan rendezvény Az idén is megrendezik a megye műszaki és közgazda- sági társadalmát megmozgató tudományos heteket a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezetei. A így közlekedünk mi Ha nem is fényárban úszik, de jól megvilágított a felüljáró Szalai András út felőli torkolata A Kórház tértől követjük az előttünk haladó Ladát. Egy irányban haladunk a 6-os bel­városi szakaszán, a szigeti vám irányába. Szürkül már, tompí- tottat kell használni. Jól is jön, mert a zuhogó eső és a lassan beálló sötétség miatt egyre rosszabbak a látási viszonyok. Az orrunk előtt guruló Lada vezetője pécsi lehet, rutinosan fékez mindenütt, ahol veszélyt sejt. így megy ez egészen a Szliven Áruházig. Ott egyszer- csak hirtelen lelép valaki a félhomályba burkolt járdáról a zebrára, amit alig lehet látni. Fékcsikorgás. Hála a csökken­tett sebességnek és a jól fogó [éknek, ezúttal nem történt bal­eset. Tarr Imre nyomdokain T örténelmet szerető, em­lékeit lelkesen gyűjtő szakmunkás-tanulók tömörülnek immár 11 éve a pécsi 508-as számú, Tarr Im­re ^Szakmunkásképző Intézet honismereti szakkörébe, hogy elmúlt korokat idézve okul­janak, haladó hagyományo­kat ápoljanak és szülőhelyü­ket, munkahelyüket megta­nulják szeretni. Matestyák János tanár ve­zette 12 fős szakkör országos első díjat nyert legalább ezer induló honismereti szak­kör között a Tarr Imre éle­tét bemutató dokumentum­kötettel. Az országos pályá­zatot a KISZ, a HNF, a Mun- kásmozgolomtörténeti Mú­zeum és a Nemzeti Múzeum hirdette meg. A kollektív munka messze kimagasló erényeként sommázták, hogy rendkívül értékes és eddig Honismereti szakkör teljesen ismeretlen adatokat, forrásanyagokat mutat be. — A Mezőszél utca 20-ban, ahol Tarr Imre élt, lebontot­ták az öreg házat. Éreztük, ide el kell menni. Valóban a padlás történelmi kincsesbá­nya lett, különösen akkor, amikor Tarr Imre elektrotech­nikai füzetét megtaláltuk. Ebben jegyezte fel a 25 éves fiatalember első politikai qondofatait — magyarázza a felfedezés örömét ismét át­élje Marosi Izolda. .. Vezetőjük arról szólt, hoqy várják a tanulókat, megértik, ha valaki ion, aztán el is megy Köztük csak az marad meq. akinek van ideje könyv­tárakat, levéltárakat bújni, cédulázni; nem keseredik el, ha sok olvasás, utánjárás után is alig talál valami új­ra. Munkásjelöltek mindnyá­jan,' másodikos és harmadi­kos könyvkötők, kerámiaké­szítők, víz- és gázvezetéksze­relők, cipőfelsőrész-készítők, bejárnak Bolyból, Villányból, Kishajmásról, Egyházasha- rasztiból. Tény, hogy inkább lányok, akik nagyon szorgal­masak, nem rettennek meg a sok adatkeresgéléstől és tü­relmük nagy. Nemegyszer tanárok, osz­tályfőnökök kérik fel őket, hogy fűszerezzék érdekes megállapításaikkal az órákon közölt tananyagokat. Jogo­san büszkék magukra, hisz nemrég három, csupa érett­ségizettből álló helytörténész­csapatot győztek le. Vetélke­dés győzelmi sorozatuk épp öí éve tart. Most a Zsolnay Gyár tör­ténetét akarják jobban meg­ismerni, de foglalkoznak a pécsi nyomdák államosításá­val is: emellett Fazekas Jenő, Kepes Imre életének kutatá­sára is futja szorgalmukból. Ők Tarr Imre bajtársai, jó- barátei voltak. De témájuk Asztalos János és a pécsiek VIT-szereplése is. Kapronczai Margit a Zsol nay-gyári munkások első sza bad május elsejei felvonuló sáról készült fotót mutatja Gazdag a szakköri gyűjte mény, most még csak kis szekrényekben lapul, de új iskolájuk felavatása után sa ját helytörténeti múzeumban kap helyet. Várják Tarr Imre párizsi irathagyatékának megérkezését is. • Sokat időztek Pécs mun­kásmozgalmi emlékeinél. Az összes márványtáblás felirat­ról tudják, kit idéz. Cs. J. Fényár és sötétség. Mindket­tővel találkoztunk hétfő esti közlekedési őrjáratunkon, Pécs utcáit járva. A díszkivilágítás­ra, a szinte nappali fényben úszó útszakaszokra éppúgy akadtak példák, mint a vak­sötét aszfaltra, a gyérül meg­világított gyalogátkelőhelyekre. A 6/A út legújabban átadott részén, a József Attila utcában például a lámpatestek olyan erősségű fényt ontanak, hogy egy hosszabb útszakasz belá­tása sem okoz gondot. Ez azon­ban az egyik véglet. A másik — s erre a Rákóczi út, a Szi­geti út és a 6-os Szigetvár felé vezető külvárosi aszfaltcsíkja szolgál jó például — a bizton­ságos közlekedéshez elenged­hetetlenül szükséges megfelelő fényerejű közvilágítás hiánya. Egy lámpatest ég, aztán ket­tő nem, majd megint egy-két működő következik a sorban . . . s ez így megy tovább, még a felüljárón is. A részletesebb felsorolást mellőzve említsünk meg néhány utcanevet, ahol mindezt tapasztaltuk: Szalai András, Petőfi, Páfrány utca. A meglátogatott környékeken zömmel a gyalogátkelőhelyek nincsenek kellően megvilágítva, holott pont ezeknek kellene fényárban úszniuk. A város Fő közlekedési ütőerén, a 6-os úton, a magasháztól a szigeti vám felé szürkület utón autóz­ni, s a félhomályban átgyalo­golni a kijelölt fehér csíkokon a túlsó járdára — fölöttébb veszélyes mutatvány. Pécsett egyelőre két helyen kezdték, illetve kezdik meg a gyalogátkelőhelyekre figyelmez­tető sárga villogó felszerelé­sét. A tervek között a zebrák nátriumjodid lámpákkal való megkülönböztetett megvilágí­tása is szerepel. Valamikor, ké­sőbb. Addig viszont van még idő. Azt is ki kellene jobban használni. Ha mással nem, hát gyakoribb körtecserékkel. H. L. március 5-től 30-ig tartó ese­ménysorozat programja már összeállt. Az ünnepélyes megnyitóra március 5-én délután 3 óra­kor a Pécsi Tudományegyetem aulájában kerül sor. Megnyi­tót mond dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd Műszaki fejlesztés és a ter­melési struktúra címmel dr. Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, az MSZMP KB tagja tart előadást. Az idei műszaki és közgaz­dasági tudományos heteknek Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetvárott és Siklóson csak­nem nyolcvan rendezvénye lesz, zömmel előadások, an­kétok és tapasztalatcserék, to­vábbá kiállítás, emlékülés, filmdélután és más rendezvé­nyek. A programban tallózva, né­hány kiemelkedő esemény. Március 10-én a Magyar Köz- gazdasági Társaság Széchenyi klubjában a távlati fejlesztési feladatokról és a külgazdasá­gi kapcsolatokról dr. Kozma Ferenc, a közgazdaságtudo­mányok doktora tart előadást. A Szervezési és Vezetési Tud. Társaság márc. 23-án szeminá­riumot rendez, melynek témá­ja a szellemi munka haté­konyságának tartalékai az egyetemi képzésben és a vál­lalati hasznosítás területén. Ugyancsak ezen a napon kez­dődik a Bőr-, Cipő- és Bőrfel­dolgozóipari Tudományos Egyesületbe tömörülő fiatal műszakiak és közgazdászok országos találkozója. Március 28-án a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület ankétján Pécs tömegközlekedése távlati fej­lesztésének kérdését tűzik na­pirendre. Másnap az élelmi­szertermelés fejlesztésének le­hetőségeiről tart előadást dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezetője. Tovább javult a vízellátás Mohácson Csaknem három esztendeje, hogy másodfokú vízkorlátozást léptettek életbe Mohácson. Megcsappantak a Jenyei-völ- gyi kutak, napi hozamuk alig haladta meg a 3000 köbmé­tert. A város becsült igénye viszont 5 ezer köbméter. Nemrég a Komlói Vízmű Vállalat bérbe vette a Volán­telep kútját, beállítottak egy búvárszivattyút, így lehetőség nyílt arra, hogy 500 köbmé­terrel növeljék a felhasznál­ható víz mennyiségét Mohá­cson. A Jenyei kutak vízhozam­csökkenése súlyos gondokat okozott a városnak. Bár 1977- től segít az ÉPGÉP kútja is napi 450 köbméter vízzel. Most, hogy a Volán kútja is a városnak termel, tovább ja­vult az Ellátás, de még így is komoly zavarokkal kell meg­küzdenie Mohácsnak. A város vezetői számos megoldással próbálkoztak, tényleges eredményre egyik sem vezetett ez ideig. Tárgya­lásokat folytattak az elmúlt hetekben p Dél-dunántúli Víz­ügyi Regionális Vállalattal, és kiderült, lehetőség van arra, hogy ez év derekától napi 2000 köbméter vizet kapjon Mohács. Sőt, ezt a mennyisé­get a következő év elején to­vább tudnák növelni 2000 köbméterrel. Némi beruházás­sal bővíteni kellene a vízkivé- teli-mű tisztító kapacitását. H. T. Fényár és sötétség

Next

/
Thumbnails
Contents