Dunántúli Napló, 1979. február (36. évfolyam, 31-58. szám)

1979-02-12 / 42. szám

Elbúcsúztam - vissza már nem mehettem A nyolcvan év nem tűnik soknak Látogatóban Páger Antalnál „Nem vagyok mindennel elégedett3 Mii az a relaxacio? Mii az autogén tréning szerepe? L ff A szép budai hegyoldal, ahol Páger Antal lakik, valamikor csöndes hely lehetett. Ma már azonban legalább akkora itt a forgalom, mint egy kisváros fő­utcáján. A Kossuth-díjas mű­vész villája 1933-ban épült, ám még most is igen korszerűnek tűnik. A házat sokemeletes házak veszik körül, s a gondo­zott kert oázis a hegyre föl- kapaszkodó betontengerben. A művész felesége, Szilágyi Bea kísér fel a lépcsőn. Olyan kedvesen fogad, törődik velem bent is, mintha régen várt ven­dék volnék, s nem kíváncsis­kodó újságíró. A tágas nappa­liban ülünk le. A dohányzóasz­talon dosszié, filctollal írták rá: Déry Tibor, A téglafal mögött: szerep: cvikkeres; rendező: Makk Károly. — Ezen a novellán dolgo­zunk most — mondja Páger Antal. — A Philemon és Bau­cis elé kerül majd, s. azzal együtt átveszi a MOKÉP. Nem maga volt itt nálam Pécsről, néhány évvel ezelőtt? — Nem. Remélem, hogy nem ugyanazokról a dolgokról lo­gom kérdezni Ont. * — Szép esztendőt töltöttem Pécsen. Igazán szívemhez nőtt a város. De aztán úgy alakult, hogy Lázár Ödön igen kedvező feltételek mellett szerződést ajánlott az Unió színházakhoz. A Marica grófnő egyik szere­pét kellett volna játszanom a Király Színházban. Nagy bú­csúestet rendeztek nekem Pé­csen. Csakhogy egy hétre rá jött a hír, hogy szerződésem semmis, mert megbubott az Unió színház. Csőd. Ott álltam „elbúcsúzva", vissza már nem mehettem. így kerültem Nagy­váradra, majd Szegedre. — Kik voltak akkoriban a pécsi színháznál? — Asszonyi László volt az igazgató, Gulyás Menyhért a főrendező. Őt már Székesfehér­várról, kezdő koromból ismer­tem. Nagynevű rendező volt vidéken. Koronkay Rózsi ját­szotta a primadonnaszerepeket. De hát, erre már csak az öre­gek emlékeinek . . . Ezek olyan nevek, amiket, azt hiszem, már el is felejtettek. Talán már en­gem is ... És csak úgy emlé­keznem rám, mint a mostani Págerre. — Mikor járt utoljára Pé­csen? — Két évre rá, hogy haza­jöttem. Egy ORI-műsorban ad­tunk elő Szép Ernő darabot. — Ismeri ön a mai vidéki színházakat? — Alig ismerem. Vendégsze­repelni nem nagyon járok se­hova. Nem is hívnak. Megszűnt az már, hogy Pestről vigyenek le színészeket. Mindegyiknek megvan a maga társulata. Ál­talában azt hallom, hogy jól dolgoznak. Hogy a pécsi mi­lyen most, nem tudom. Ez a város nagyon megérdemelné, hogy magas nívóra emeljék a színházát. Egyszer voltam lent — 15—16 éve — a filmfeszti­válon, s akkor elmentem szín­házba. Egy olyan operettet néz­□hétfői Páger Antal Bulla Elmával a Philemon és Baucis cimü tévé­filmben tem meg, amelyet még én is játszottam annak idején. Hót bizony, nem hasonlított még a régi pécsi előadáshoz sem ... A mostani darabokról nem tu­dok véleményt mondani. — Milyen gyakran vállal sze­repeket? — Sokkal ritkábban, mint az­előtt. Évente egyet-kettőt, öt év óta nyugdíjas vagyok. — Ez egy színésznél mit je­lent? — Nálam nem jelent külö­nösebb változást, csak azt, hogy éves szerződést kötök a színházzal. S csak a Vigben vállalok szerepet. A televízió­nak és a filmgyárnak viszont rendszeresen dolgozom. Ebből biztosítom a csalód megélheté­sét. — Kivel tart szorosabb kap­csolatot? — Mindenkivel, ha együtt játszom velük. Egyébként a ba­ráti köröm leszűkült a család megnövekedtével. Itt három unoka van, egy ikerpár — ki­lenc hónaposok — és egy két és háromnegyed éves kislány, a lányom gyermekei. Egyetemi tanárok voltak a barátaim — sajnos meghaltak. A kollégái­mat egyébként szeretem; azért is bírom ezt a rettenetes mun­kát, mert úgy járok a filmgyá­rakba, a televízióba, mintha az az én klubom lenne. De ré­gen is így volt. .. Nem értem én rá nagy társaséletet élni. Nem is nagyon ismertem az embereket, időm se jutott rá. — Páger Antal január 29-én volt nyolcvan éves. A művész­barátok nagy szeretettel gon­doltak önre ezekben a napok­ban. Ha visszatekint erre a nyolc évtizedre, milyennek lát­ja az életét? — Nem vagyok mindennel elégedett. Sok revideálni valóm volt és van, de ezt magamban intézem el. Az egyik megszen­vedett így, én megszenvedtem másként. Két világháborút él­tem át: a. egyiket katonaként az olasz fronton, a másodikban pedig végigéltem ezeket a ne­héz időket... és el kellett tá­voznom az országból, mert any- nyira félremagyarázták a film­beli működésemet. Mindig azo­nosítottak azzal, amit játszom, tudja? Ha italos embereket játszottam, mulatozó férfit, ak­kor azt mondták: ni, a Páger milyen jól csinálja, biztosan szereti a bort... Sose ittam! Csak eljátszani tudtam. Vagy, ha „odamondogatós" szerepet kaptam, akkor „úrgyűlölő” vol­tam. Vagy antiszemita. Érti? Jó, belátom, hogy sok mindenben tévedtem. De mások is téved­tek akkoriban és utána is! En­gem már nem izgat a szóbe­széd. Az érdekel, ahogy a kö­zönség vélekedik, s ahogy a kulturális vezetők vélekednek... Szóval, ez a nyolcvan év ne­kem nem tűnik soknak. Csak a benne felhalmozódott élmény­anyag. Az sok. Búcsúzkodom. Páger Antal még utánam szól az ajtóban. — Nyáron feltétlenül leme­gyünk Pécsre. Nem ismerünk ugyan már senkit, de az utcák, a kövek a régiek maradtak. És ne felejtse megírni, hogy nagy szeretettel üdvözlöm a pécsi közönséget. Havasi János Óvatos becslések szerint ha­zánkban az össz-betegforgalam 30—35 százalékát a lelki zavarok­ban szenvedő betegek adják. Ro­hanó, modern világunk minden csapását nehéz kibírni; adott a lehetőség az egyéniség kiteljese­désére, de a gondok is élesen vetődnek fel, olykor idsget-rop- pantó hatással. A szakénber mondja: kivédésükre az önisme- .et és a l önszabályozás maga­sabb szintjére volna szükség, meg kell találnunk a lélek, a test és a külvilág egységét, harmóniá- jót. Már öregapáink is használ­ták a mordóst: Inába száll a bátorsága ... Azaz valamiféle feszültség — félelemérzet — ha­tására az izrrok is reagálnak. Kézenfekvő példa ez arra. hogy lelki életünk történései milyen szoros kapcsolatban állnak tes­tünk működésével. A lelki működészavarok sok­féle betegség kialokulósában játszanak komoly szerepet. Ezen, úgynevezett pszichoszomatikus betegségek részletes felsorolá­sára nem törekedhetünk, így csak néhányat ízelítőnek: ilyen a gyomorfekély, nyombélfe. kély, o magas vérnyomás, a bél­Tanuljunk meg lazítani... A módszer gyökere a jógában keresendő gyulladás, a tüdőasztma, ilye­nek a szívkoszorú érgörcsök . . Dr. Pörczi József adjunktussal — a pécsi honvédkórház orvo­sával - c depressziós, neuiózi- sos és a fentebb említett pszi­choszomatikus betegségek gyó­gyításának — egy nálunk kevés­bé alkalmazott — lehetőségéről beszélgettünk, Az apropó: c kö­zelmúltban jelent meg dr, 3ag- dy Emőke és dr. Koronkai Ber­talan relaxációs módszereket taglaló, szakembereknek szánt könyve, an.ely éppen az effaj­ta betegségek terápiás lehető­ségeivel foglalkozik. Mi is az a relaxáció? Latin kifejezés: ernyedés, lazulás, a feszültség csökkenése. (Hofi Gé­za is ezt énekli: „Próbálj meg lazítani. .s szándékában ugyanazt vélem felfedezni, a i i ipníÉiliiiiisiíiiiÉ: fÍEé ÍÉÍiinÉ Szex-Szex-Szex Szex-Szex-Szex Amire jószerivel nincs szalonképes kifejezés Illyés Gyűlő fanyar szomo­rúsággal állapította meg, hogy a nemi szervekre és a nemi életről jószerivel nincs szalon­képes kifejezés a magyar nyelvben. Szeméremből, ál­szeméremből, prüdériából nem illik arról beszélni. A Magyar Ifjúság orvos vá­laszol rovatának lelki postá­sa dr. Veres Pál főorvos, más­fél évtizede válaszol a fiata­loknak égető — néha meg­mosolyogni való, gyakrabban tragédiát sejtető, alapjában nagyfokú tudatlanságról árul­kodó - segélykéréseire a lap hasábjain vagy levélben, gyak­ran élőszóban.- A Magyar Csalód- és Nő­védelmi Tudományos Társaság 1976-ban Debrecenben tartott első kongresszusán hatezer hozzám érkező levél alapján számoltam be, melyek azok a kérdések, amelyekkel a fiata­lok — de csak a fiatalok? — nem mernek orvoshoz fordul­ni. A\levélírók átlag életkora megdöbbentően magas, 22 év. A fiúk több mint negyede az életüket megkeserítő közösülé- si panaszaira vár választ. A lányok legtöbbje a kis mell okozta gátlásosság miatt szen­ved társnőikkel, a fiúkkal szem­ben, nem egy az öngyilkossá­gig jutott el.- Hová, kihez fordulnak a Magyar Ifjúságon kívül? Az ilyen és hasonló tünetekkel, gondokkal miért nem keresik lel az orvosukat?- Szemérmességből, vagy tán mert hiányolják az orvosi rendelők intimitását? Vagy mert nem kapnak kielégítő vá­laszt? Nem tudom. Tény, van­nak kérdések, melyeket nem tesznek, nem mernek direkt szembe feltenni. A rutinos or­vos a fel nem tett kérdésekre is válaszol. Az utóbbi öt évben tízezernél több levelet kaptam. Az egészségügy hallgat, a debreceni beszámolómat is a kecskeméti Forrás publikálta. Az Országos Egészségneve­lési Intézet programjában sem szerepel ilyen téma; a táplál­kozással, mozgással kapcsola­tos és a higiénés kérdéseken túl többre nem futja az ere­jükből. Pedig a nemi élet gondjai legalább annyi em­bert érintenek hátrányosan, mint a három téma bármelyi­ke. Hiszen az egészséges, a társadalom számára is érté­kes ember közérzetét, lelki har­móniáját, munkáját és főleg családi életét nagy mértékben befolyásolja, mennyire kiegyen­súlyozott, és örömszerző a szexuális élete. — A válások terén a világ- ranglista előkelő helyén állunk. — A levelek, személyes be­szélgetéseim, előadásaim bizo­nyítják a házasságok szétbom­lásának leggyakoribb, talán soha be nem vallott oka a kiegyensúlyozott nemi élet hi­ánya. A 30 éven aluli férje­zett nők túlnyomó többsége a házasságon belül nem élvezi a nemi élet gyönyöreit. Emiatt viszályok, örökös idegeskedés, veszekedések közt élnek, fel­őrlik egymást, ennek legtöbb kárát a gyerek érzi meg. So­kan vádolnak: így meg úgy a fiatalok, lovat teszünk alá­juk... Hiszem és vallom ti­zenéves korban káros a nemi élet, de ha már nem hallgat­nak ránk, legalább a nemkí­vánatos terhesség ellen véde­kezzenek. — ön szerint mi jelentheti a kivezető utat? — A „Majd úgyis megtanu­lod" szemléletnek hadat üzen­ve oktatnunk kell ezt is, mint annyi más szükséges tudniva­lót. Az iskolában a szexualitás etikai problémáit, míg a pe­dagógiai főiskolákon, orvosi egyetemeken az eljövendő pe­dagógusokat, orvosokat min­denre. Hogy miért nincs ná­lunk fiatal házasok iskolája, ahol elméletileg is jól felké­szült emberek oktatnák a hó- zasélet intimitását? Az egye­temi tankönyvekben is csak a szexuális szélsőségekről esik szó, de egyben sem található meg, hogy mi és miből áll a normális nemi élet. Végre út­törő szerepet vállal a Pécsi Orvostudományi Egyetem, ahol az orvosképzésben már pár órában oktatják, a pécsi szü­lészeti klinikán megkezdték a szexuálpszichológiai tanács­adást, az Országos Pedagógiai Intézet is keresi a megoldást, mint ahogy orvosok, pszicholó­gusok is vagy féltu*itnyian. Egyébként a szexológiónak je­lenleg még nincs helye az or­vostudományok között. Ebben is csak az őszinteség vihet elő­re. A gátlásosság leküzdése nem jelenti a szabadosságot, a társadalmi erkölcsi normák betartását hirdetjük. De ve­gyük végre tudomásul: nem egyedi, hanem társadalmi mé­retű gondokról .van szó, meg­oldásért tudományosan, pszi- chikailag és egészségügyi té­ren egyaránt lépnünk kell. Murányi László Bádogos, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, tetőfedő, parkettás szakmunkások jelentkezését várjuk Pécs, Lyceum u. 5. Munkaügy gyógymódot, amire mindnyá­junknak szüksége volna. De la­zítani nem könnyű ...) A re­laxációs módszerek egyik gyö­kere a jógában keresendő, amely titkos tudomány volt 1922-ig, akkor tették köz­kinccsé. Magyar fordítása erő­feszítés, törekvés, de igát is je­lenthet. Azokra a nehézségek­re - nyakunkba szakadt igára- utal, melyeket le kell győzni. A jógázó saját magából merí­tett erőkkel éri el a tökéletes harmóniát, sőt — és itt már o misztikum szele érződik - a ter­mészet erőin való uralmat is. De ne menjünk ilyen messzire. Maradjunk korunk emberénél, aki keresi a nyugalmat, szeret­ne kiegyensúlyozott, harmonikus életet élni, felszabadulva a kü­lönböző testi-lelki béklyók alól. Az autogén tréning — a re­laxációs, pszichoterápiás tech­nikák egyik formája — éppen a gyakorta kórokozó túlfeszült­ségek levezetését szolgálja, amolyan zsilipként: a parazita szorongások elleni fegyver. De nem csak a betegeknél alkal­mazható, hanem az emberi tel­jesítmények fokozására is szol­gál. Az autogén tréning segít­heti az űrhajóst, a hegymászót, a sportolót. (John Naber, az amerikaiak hátúszó csillaga o világ szeme láttára végezte e tréninget a legutóbbi olimpián. És nyert!) Az autogén tréning gyakorlás terápia, feltételes reflex tanulási folyamat. A módszer elsajátítá­sának kezdetén a terápiát ve­zető orvos felvilágosítja a bete­get a legfontosabb — az au­togén tevékenység anatómiai és élettani alapját adó — szervezeti folyamatokról, a központi ideg- rendszer, a vegetatív idegrend­szer és fontosabb szerveink ref­lex-kapcsolatairól, és arról, hogy a lelki történések és a szerv­működések milyen kapcsolat­ban állnak egymással. Külön­böző testhelyzetekben - lehe­tőleg a zavaró tényezők kiik­tatásával —, befelé fordulással, önkoncentrációival, bizonyos szavak és mondatok ismételge­tésével építik ki a gyakorlat során a feltételes reflexeket. Az alapgyakorlatok során az egyén „nehézségek-élményhez”, „me­legélményhez" — jut. A szerv­gyakorlatok sorába légzés, szív­ós fejgyakorlat, valamint a gyo- mor-béltraktus áthangolása tar­tozik, A felső fok: a meditativ gyakorlatok világa. Ajánlom a tréning első lép­csőjét, a belépőt, az ingapró­bát. Vegyünk bármelyik kezünk­be egy madzagra kötött kulcsot vagy töltőtollat. Nyújtsuk ki o kezünk vízszintesen. \S tartsuk lehetőleg mozdulatlanul. Ismé­telgessük magunkban: „Az in­ga, jobbra-balra kimozdul...", vagy „Előre-hátra kimozdul... vagy „Az inga köröz .. ." És ki fog mozdulni, körözni fog, asze­rint, abire gondoltunk, asezrint. hogy mit ismételgettünk . . . Más, konkrét gyakorlat ismertetésétől eltekintünk, hiszen a tanulás stádiumában feltétlenül szüksé­ges a szakember jelenléte, ak­tív közreműködése. (Később, a begyakorlás után a beteg el­válik orvosától, s a tanultakat önállóan kamatoztathatja. Ho tetszik: házipatikája új „gyógy­szerrel" gazdagodott.) A relaxációs technikák rég­óta ismertek, határainkon túl — mind a szocialista, mind o nyugati országokban — előbb­re járnak alkalmazásával, mint mi Az NDK-ban például már e szisztémával'gyógyító intéz­mény is van. Nálunk most érlelődik a téma, 1977-ben az Orvostovábbképző In­tézet már tartott egy háromhetes pszichoterápiás kurzust, s ezen belül sor került az autogén tré­ning kezelés ismertetésére is. A pszichológus képzésben régóto szerepelt az autogén tréning ok­tatása, de az orvostudományi egyetemeken még nem jutott ka­tedrára. Gyerekcipőben járunk .. . Remélhetjük azonban, hogy o Bagdy—Koronkai-féle szakkönyv egyre többek kezébe jut. Hisz már bebizonyosodott: az anyagi jólét növekedésével nem biztos, hogy boldogabb, lelki zavaroktól és lelki zavarok okozta beteg­ségektől — mentesebb lesz éle­tünk ... Meg kell tanulnunk, lazítani.... Kozma Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents