Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-11 / 10. szám

1979. január 11., csütörtök Dunántúli napló 3 A szakszerű műtrágyázás gondjai Automata spektrofotométer, a talaj nitrogén-tartalmának megha­tározására Január elsejétől kötelező a talajvizsgálat Korszerű gépekre lenne szükség Január 1-től kötelező talaj- vizsgálat alapján történik a műtrágyázás. Az országban évente kétmillió hektár föld ta­lajmintáit minősítik és az agro­kémiai laboratóriumokban ti­zenhat tényező alapján döntik el, miként gazdálkodhatnak okosan, célszerűen az üzemek a műtrágyákkal és növényvédő­szerekkel. A szakszerű műtrágyázás nagy gondja, hogy kevés a nagy teljesítményű, pontosan állítható műtrágyaszóró gép, és a korszerűtlenség következmé­nye, hogy valósággal orrán- száján át dől a műtrágya, sá­vosan szóródik szét a területre. Az egyenetlen szóródás súlyos hibái a fejtrágyázósnál is meg­ismétlődnek. Korszerű, ponto­san állítható adagoló berende­zésekre van tehát szükség. Más kérdés, hogy az erőgép vezetője gyors munkát akar, hisz fizetését a terület-teljesít­mény határozza meg, és nem számít a kihagyott sáv, vagyis a minőség. A foltos túladago­lás miatt a növény aztán ki­pusztul, vagy szerencsés eset­ben csak megdől. Ez viszont a megfelelő művezetéssel elke­rülhető. Baranya megye szántóin hek­táronként 369 kilogramm ható­anyagot használnak fel egy szezonban. Csak kis adagban. A szám csalóka. Van amikor sok, van ahol kevés és lehet egyoldalú. Épp a minőségi mu­tatók javítása az el Következen­dő évek egyik fő feladata. így például fontos, hogy a tápláló­anyagok harmonikusan jussa­nak a talajba, a kiegészítő mikroelemeket megfelelően adagolják, szakaszosan műtrá­gyázzanak és a növények az összes hatóanyaghoz éppen ak­kor jussanak, amikor azt a leg­jobban igénylik. A talajvizsgá­latok alapján néhány éven be­iül elérhető, hogy minden táb­la azt a hatóanyag-féleséget kapja, olyan kémiai kötésben, amilyet a növény- és a talaj- viszonyok leginkább indokol­nak. A műtrágya árának növelése is hozzájárult ahhoz, hogy szak­szerűbben kezelik és hasznosít­ják az istállótrágyát. Az istálló­trágya az egyik legolcsóbb mikroelem-forrás, ugyanis min­den jól kezelt tonnájában leg­alább egy kiló vegyes mikro­elem-garnitúra található szer­ves kötésben. Vegytiszta fém- vegyületek formájában, kilo­grammonként 800—1500 forint ezen mikroelemeknek az ára. A lehetőség adott, hogy egy bizonyos-ideig ne szoruljunk importra. A talajvizsgálat so­rán tehát a mikroelem-helyzet feltárása is elengedhetetlen, hi­szen ismeretében a hektáron­kénti átlaghozamok növelhetők. Az utóbbi években nagy sike­reket értünk el a termésátla­gokban. Mert itt is a minőségi mutatók kerülnek előtérbe. S ennek kulcsa is a mikroelem­garnitúrában keresendő. Cs. J. margójára Haszon, kár, bosszúság E gyik oldalon haszon, a másik oldalon kár és bosszúság: ilyen hatást vált ki a nemrégen megszü­letett rendelet, ami szerint a MÁV Pécsi Igazgatósága majd megszünteti Pécsett az új felüljáró mellett lé­vő gyalogosátkelőt. Az indokban nem szere­pel az, hogy a hely való­ban veszélyes baleseti for­rás-e, csupán az, hogy las­sítja a vasúti forgalmat és nagy kiadást jelent a so­rompókezelők alkalmazása. A vasút vállalta a modern felüljáró aljának, vagyis lenti környékének rendbe­tételét, azt is, hogy nem fedi el az esőié és a sár a már meglévő kisebb gya­logutak mely a felüljáró lépcsőihez vezet. Az AFIT XIV-es számú Autójavító Vállalat gondjait dr. Ferencz István igazga­tási-jogi osztályvezető ecse­telte: — Az egyik irodaköz­pontunk a Munkácsy Mi­hály utcában működik. A két központ között naponta többször teszik meg az utat gyalog kézi csomagszállí­tó kocsikat húzva idős hi­vatalsegédeink. Ehelyett most gépkocsit vásárolha­tunk és olyan sofőrt keres­hetünk, aki hivatalsegéd is egyben. Az Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalatot üzemjogá­szuk szerint nem érinti a probléma, mig a Volán 12-es számú Vállalat leg­alább ötszáz gyalog járó dolgozója kerül nehezebb helyzetbe. A vállalatot a határozatot megelőző, egyeztető tárgyalásra meg sem hívták: egyebek között ezért is kifogást emelt a Városi Tanácson a határo­zat ellen. A Pécsi Bőrgyár üzemi gyermekintézményébe sok édesanya hordja a közel­ből kicsinyét babakocsi­ban, számukra az átkelés hamarosan lehetetlen. Remélem, hogy az elége­detlenség és a huzavona elkerülésére a MÁV mégis módosít a döntésen és fel­állít egy labirint-átkelőt, így sorompókezelőkre sem lesz szükség. Cs. J. n magany ellen perelnek Nyugdíjasok klubja a Puskin Művelődési Házban Bányászok nvimJnhan n közösség-alkotás leketöségei és reményei A magány a lélek és az akarat állóvize: kétségbeesett csend, önemésztő rágódás. Mit lehet tenni ellene, ha már a gyerek se tér haza az idős szülőhöz, ha csak a kór­házi ágy marasztal, mert egyre súlyosabb a betegség, ha csak a muskátlis ablak, vagy csak az ablakfüggöny marad kifelé a világnak. A Mecseki Szénbányák szak- szervezetének legalább nyolc nyugdíjas alapszervezete van: legnagyobb a komlói, műkö­dik egy Szászváron és Mányo- kon is. Pécsett található a sza­bolcsi, meszesi, Vasas I. és ll-i, valamint a bányatelepi — élükön nyugdíjas titkárok­kal. Foral Andor 47 éves, a pécsszabolcsiak titkára. Az alapszervezet legalább 350 nyugdíjast tömörít, 80 száza­lékuk egykori bányász. Aki te­heti, a házak körüli kiskert­ben szorgoskodik, vagy éjjeli­őr. De sokan a Geodéziai Vállalatnál és a műemlékvé­delemben találnak nyugdíjat kiegészítő alkalmi munkára. —• Kimozdítani a legnehe­zebb, vagyis a közösségbe visszaszoktatni, hogy ne érez­zék azt, hogy elfelejtették őket. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy jobban és töb­bet beszélgessünk el, a bete­geket sűrűbben látogassuk. El­érjük végre, hogy ne csak a gond mozdítsa ki őket a la­kásukból, ne csak egyszerűen befizessék a tagdíjat, hanem leüljenek egy-egy rendezvény- élvezésére a Puskin Művelő­dési Házban. Épp ezen fel­adatokat akarja szolgálni új­jászervezett kilenc fős vezető­ségünk. A klubbá-szerveződés- ben a művelődési házra sze­retnénk igazán számítani. Hétfő kivételével minden­nap összejárnak a művelődési házban, a törzstagok száma 30—40-re tehető. Patronálja az alapszervezetet a pécsbá- nyaüzemi KISZ-alapszervezet, amikor egy-egy rendezvényt tartanak. A vezetőségből ket­ten rendszeresen meglátogat­ják az öregeket, mások tüze­lőfát szereznek be, míg má­sok a jogi ügyekben adnak tanácsot, de szervezik a mo­zibérleteket és az üdülőjegyek szétosztását, év végén pedig az alacsony nyugdíjúaknak pénzsegélyt nyújtanak. Siker­ként könyvelhetik el, hogy egy­re kevesebben kocsmáznak és többen húzódnak otthonuk té­vékészüléke elé. A z Aujeszky-féle vírusos megbetegedést vérfertő, zést okozó vírus idézi elő. Az ilyen súlyos tünetek­ben megbetegedett állatok majdnem kivétel nélkül elpusz­tulnak. A sertések között néha rendkívül gyorsan terjed a be­tegség, a szopós malacoknál ez különösen nagymérvű vesz­teséget okozhat. Vakcinázás- sal a gazdasági kártételek csökkenthetők, de nem szün­tethetők meg. A MÉM állat- tenyésztési főosztálya irányel­veket adott ki idén, melyben meghatározták a követelmény- rendszert és azt, hogyan lehet létrehozni Aujeszky-mentes te­lepet, valamint a minősítés szempontjait. Ennek alapján a kétújfalui Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet sertéstelepét a Dunántúlon elsőként novem­berben Aujeszky-mentes telep­pé nyilvánították. A korszerű sertéstelep kiala­kításának gondolata közös vál­lalkozásként 1969-ben vető­dött fel. 1973-ban készült el a MEZŐBER rendszerű 360 kocás, 5000 mázsa 'hízósertést kibocsátó telep. A beindulás után két évvel mélypont keletkezett a terme­lésben, melynek okai között szerepeltek technológiái prob­lémák és nem utolsósorban a Aujeszky-mentes sertéstelep Kétújfalun nem egyenletes minőségű ta­karmányellátás. Ebben az esz­tendőben a telepről mindössze 1787 hízósertést szállítottak el. 1976- ban ugrásszerű fejlődés következett be, s már 4500 hízósertést tudtak értékesíteni, majd a következő esztendő­ben 5374-et. Az árutermelés jellemezte 1977- ig a sertéstelep működé­sét, ekkor merült fel a gon­dolat, hogy tenyészállatokat neveljenek és forgalmazzanak. KA-HYB tenyészsüldők tartá­sával 1975 óta foglalkoztak, de kizárólag árutermelés cél­jából. A kedvező állategész­ségügyi helyzet és a termelé­si eredmények alapján 1977 tavaszán KA-HYB tenyészte- leppé nyilvánították a kétúj- falusit. Idén várhatóan 6500 sertést értékesítenek, de ebből 600 már tenyészsüldő. Ahhoz, hogy tenyészsüldő- ket neveljenek, elengedhetet­lenül fontos volt az Aujeszky­mentesség megteremtése a te­lepen, mert követelmény, hogy csak fertőző megbetegedések­től mentes állományt szabad tenyészteni. 1979 januárjától Aujeszky-mentes felárat fizet­nek a vevők, sertésenként 400 forintot, így az érdekeltség még jobban megnőtt. A termelőszövetkezet a dol­gozók háztáji állományát a telepről látja el, hogy a ta­goknál is betegségmentesek legyenek a sertések, valamint szakmunkás-tanfolyarrvot szer­veztek, így ma már a gondo­zók zöme szakmunkásként ténykedik. A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet vezetőinek célja: a battériás malacrievelés és az utónevelő battériák bővítése, a fiaztató férőhelyek korszerűsí­tése. A meglevő épületek át­alakításával erre lehetőség lenne, s akkor elérhetnénk a 7200 sertés kibocsátást évente. R. N. Előbbre járnak a meszesi alapszervezetben, mely 800 nyugdíjast fog össze, kéthar­madában egykori bányászt. Találkozóhelyük a Bocskay ut­cai terem vasárnaponként, ahol olvasgatnak, sakkoznak, kártyacsatát vívnak. A munkát vállalók régészek mellé sze­gődnek, vagy portásként, éj­jeliőrként szereznek nyugdíj­kiegészítést. Elérték, hogy egy­kori vállalatuk Harkányban öregek üdülőszobáját hozta létre, ahol egyszerre három nyugdíjas pihenhet, de Me­szesről évente csaknem húszán jutnak el ide. Az ígéretek sze­rint, ha Leányfaluban befeje­ződik a rekonstrukció, a Szén­bánya Vállalat ott is nyugdí­jas-szobát alakít ki. Az alap­szervezeti titkár, a 64 éves Bánó József, most épp azt kezdeményezte, hogy ne csak kéthetes beutalókat kapjanak, hanem egyheteseket is, ugyan­is az idősek nem szeretnek hosszú ideig távol lenni óz otthonuktól és 6—7 nap után csomagolnak. — Mi klubot akarunk, mi­kor a PIK befejezi a felújítást a Bocskay utcai termünkben. A József Attila Művelődési Ház segít, például egy televí­ziót ígért. Együttműködünk a HNF-fel, a pártszervezettel, és legfontosabbnak a szervezést, a nyugdíjasokkal való foglal­kozást tartjuk, vagyis mi nyi­tunk, mi járunk ki hozzájuk. Ezzel elértük azt is, hogy be­tér hozzánk az is, akinek nem épp szociális gondja van, ha­nem hiányolja a jó közössé­get, a meghitt hangulatot. Nagy öröm, hogy kezdenek fe­lénk fordulni, hogy egyre több üdülőjegyet tudunk szétoszta­ni, egyre többen akarnak ki­mozdulni otthonuk négy fala közül és kérik a beutalót. öröm persze az is, hogy 15 aktíva rendszeresen látogatja a betegeket, a magukra ha­gyottakat és segítenek anya­gilag is szakszervezeti támo­gatással. Személyenként már több mint negyven forinttal. Két éve immár a kevés nyug­díjúaknak bányásznapon és karácsonykor pénzbeli gyorsse­gélyt folyósítanak és mindez épp annak köszönhető, hogy a vállalat egyre jobban ér­deklődik, keresi egykori dol­gozóit. Boldogság az is, hogy a Szeptember 6. téren felszá­molták a megbotránkozást is kiváltó kártyás-hazárdjátéko­kat. Nagyon szeretnék, ha a szocialista brigádok magányo­sok, nyugdíjasok patronálását gyakrabban vállalnák. Pécs egyetlen nyugdíjas bá­nyász-klubja Vasas ll-n mű­ködik, a párthózban, immár 15 éve Varga Ferenc, 54 éves szb-titkár vezetésével. Az ál­landóan idejárok, szinte csa­ládias közösséget alkotók lét­száma negyven. Amúgy a nyugdíjas alapszervezet 552 egykori bányászt tart össze Va­sasról és 37 vidéki település­ből: legtöbben a vasasiak és a hosszúhetényiek. Szerdán ta­lálkoznak öttől kilencig, egy perccel sem tovább. Klubtag­sági dijat nem szednek. Nem­csak a kártyacsata és a fia­talkort megszépítő emlékezés hozza össze a tagokat. — Problémás ügyekben fo­gadóórát tartunk, előadásokat szervezünk a legaktuálisabb egészségügyi és politikai kér­désekről, tíz vidéki bizalmi mozgósítja az embereket. Ta­valy 105 súlyos beteget láto­gattunk meg közösen, csak­nem 80-an részesültek rendkí­vüli szociális segélyben, 70- en üdülni mehettek: vállalati segítséggel ebből 25-en. Tá­mogatjuk a kirándulást, fejen­ként 20—40 forinttal is, hisz a változatosság az, ami fel­rázza a magánytól tespedő lelket. Az öregek nagyon sze­retnék, ha a tröszttől sűrűbben látogatnák meg őket, ha az üzemek épp a kirándulásokat jobban támogatnák anyagilag. Megismerni egymást, törőd­ni egymással: egyre többen vallják ezt, nemcsak ablakot, hanem ajtót is nyitnak a szomszédok, sőt távoli utcabe­liek is. Vasas ll-n, amikor az öregek napját tartják, bejön­nek a vidékiek is: volt bará­tok, volt brigádtársak, volt munkahelyi kollégák találkoz­nak ekkor. S már együtt tart­ják a hagyományos farsangi batyusbált is, ki-ki alapon. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents