Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-03 / 2. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Losonczi Pál r • r • | •• •• m rr* újévi köszöntője Hótorlaszok, orkánszerű szélvihar, több órás áramszünet Baranyában Emberfeletti munka a közlekedés és energiaszolgáltatás helyreállításáért Ismét zavartalan a hőszolgáltatás Közös nagy ügyünk tetteket szülő egységbe fogja össze a nemzetet. Életünk valósága lett a hazánk boldogulását szolgá­ló nemzeti egység, amelynek megteremtéséről a múltban annyit álmodoztak népünk leg­jobbjai. Jószerével már csak az emlékezetben élnek azok az ellentétek, amelyek még nem is olyan régen megosztották o társadalmat, részekre szaggat­ták a nemzetet. Pártunk szövet­ségi politikája jut kifejezésre abban, hogy a szocializmusért, a béke megőrzéséért, népünk javára jó egyetértésben együtt munkálkodnak pártonkívüliefc és párttagok, a különböző ■vi-' lágnézetű állampolgárok. Eredményeink legfőbb forrá­sa a pártunk vezetésével meg­valósuló szocialista nemzeti egység, a párt és a tömegek közti kölcsönös bizalom. Ez o legfőbb feltétele annak is,, hogy az 1979-es esztendőre meghatározott “ feladatainkat megoldjuk. Az idei népgazdasági terv előirányzatai valamivel szeré­nyebbek az eddiginél. Fejlődé­sünknek most olyan szakaszá­ban vagyunk, amikor az ö döntő feladat, hogy megszilár­dítsuk elért eredményeinket, s megalapozzuk népgazdasá­gunk fejlődését, népünk élet- színvonalának a rendszeres nö­velését. Feladataink sikeres megva­lósítása mindenkitől felelősség­teljesebb munkát követe). Olyan világban élünk, amikor a követelmények szigorúbbak lettek a gazdasági életben. Ál­talános követelmény a gazda­ságosság javítása, az országot* belül és a határainkon túl is jól értékesíthető termékek- rész­arányának növelése. Ez az útja.- az ország további általános fejlődésének, az életszínvonal megalapozott emelésének. Tár­sadalmunk túlnyomó többsé­gének igazságérzetével és he­lyeslésével találkozik az a tö­rekvésünk, hogy a jobb, ered­ményesebb munka nagyobb megbecsülésben, kellő anyagi és erkölcsi elismerésben része­süljön. Mindannyiunknak érdeke fű­ződik ahhoz, hogy a jó gazda gondosságával hasznosítsuk a szocialista építés évtizedeiben létrehozott anyagi és szellemi erőinket az ország, a közösség érdekében-. Meggyőződésünk, hogy az idei népgazdasági tervben megfogalmazott célok összhangban vannak a helyze­tünkből fakadó követelmények­kel, lehetőségeinkkel; valóra (Folytatás az 5. oldalon) Megkezdték a víztározók leltöltését Már csak helyi zavarok vannak az áramellátásban Az alábbiakban közöljük Lo­sonczi Pálnak, az MSZMP PB tagjának, az Elnöki Tanács el­nökének újévi köszöntőjét, amely január 1-én a Kossuth Rádióban és a televízióban hangzott el. * Személygépkocsival ne keljen útra senki! ni. Röviddel 3 óra előtt föld­zárlatok kezdődtek a pécsi 35 kilovoltos rendszerben. Ezt a fogyasztók még nem érezték meg. A sorozatos villámcsapá­sok hatására nem sokkal ez­után bekövetkezett a kataszt­rófa : a 35 kilovoltos vezeté­kek a túlfeszültséget bevitték a Pécsi Hőerőműbe, így an­nak mindkét gyűjtősínjén zár­lat keletkezett, az erőmű át­menetileg leállt. Három óra 38 perc volt. Sötétségbe bo­rult egész Pécs, áram nélkül maradtak a bányaüzemek. Az erőmű dolgozói azonnal hozzákezdtek a hiba elhárítá­sához. A hibás erőművi sza­kaszt 20 perc alatt leválasz­tották a hibátlan gyűjtősín- részről, így 15.58-kor Pécs egy részét be tudták kapcsolni az országos hálózatba. Ennek eredményeként kigyulladt a fény a város keleti részében, a meszesi lakótelepen, áramot kapott a kenyérgyár és a bá­nyaüzemek. A város nagyob­bik része továbbra is sötétben maradt. (Folytatás a 2. oldalon) Egy munkás évet hagyva magunk mögött, bizakodással köszöntjük az új esztendőt. Mozgalmas, eseményekben gazdag időszakot zártunk le. Belpolitikai életünknek fontos állomása volt a Központi Bi­zottság tavaly áprilisi ülése, amelyen áttekintettük a XI: kongresszus óta végzett mun­kánkat. Nemcsak a párttagok, hanem egész népünk egyetér­tésével találkozott az a fő kö­vetkeztetés, hogy a kongresz- szus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját: hogy to­vább folytatjuk a népünk tá­mogatását élvező politikai irányvonalunkat. Az óévben — a magyar nép helytállása, szorgalmas, jó munkája nyomán — anyagiak­ban és szellemiekben gyara­podott országunk, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények. Népünk jó politikai légkörben tevékenyke­dik szocialista hazánk gazda­sági és kulturális felemelkedé­sén, a fejlett szocialista társa­dalom építésének nagy művén. 1978-ban, ötéves tervünk har­madik évében nem minden si­került úgy, ahogyan szerettük volna. De a nehezebb és bo­nyolultabb feltételek elenére is elértük vagy megközelítet­tük a magunk elé tűzött célo­kat. Mentik az autókat Pécs határában Í téletidővel, orkónszerű széllö­késekkel tört rá a hidegfront Dél-Dunántúlra újév délután- jáp. A sarki légtömegek nyugat felől érkeztek, 120—140 km/óra erejű széllökésekkel érték el Sopront és környékét. Zivatarral, villámlás és mennydörgés kísé­retében jelentek meg Baranya felett a front légtömegei, súI^js zavarokat okozva az energiael­látásban, a szolgáltatásokban és a közlekedésben. Hétfőn délután 15 óra 38-kor Pécs és a megye számos tele­pülése sötétségbe borult. Ked­den este is még mintegy "00 helyi jellegű hibaelhárításon dolgoztak a DÉDÁSZ szerelői. Baranya útjain percek alatt hótoriaszokat emelt az orkán és újév éjszakáján gépjárművek százai vesztegeltek a közuta­kon. A KPM munkagépei azon- nal megkezdték az ekézést, va­lamint a só és a homok szórá­sát. A köztisztasági vállalat em­berei Pécsett is éjjel-nappal szórták a sót a város útjaira. A vasúti közlekedésben kisebb- nagyobb késéseket, a távolsági autóbuszjáratok közlekedésé­ben pedig kimaradásokat és több órás pontatlanságot oko­zott a hóvihar. Pécsett, hétfő délután megbénult a helyi köz­lekedés. Kedden reggel indult el a hegyi járatok kivételével a forgalom. Újév délutánján Pécsett, Mo­hácson, Szigetváron és Komlón több mint 20 ezer lakásban hűltek ki a radiátorok. Kedd este már zavartalan volt a hő- és a melegvíz-szolgáltatás. A Pécsi Vízműnél, is ellátási nehézségek jelentkeztek, Me­szes északi részén kedden dél­előtt lajtkocsik szállítottak ivó­vizet a gyermekintézményekbe. Számos helyen megrongáló­dott a házak tetőszerkezete, ké­mények dőltek le, fóliákat té­pett le a szél, kirakatokat zú­zott be. Leroskadt a Hullámfür­dő sátorkupolája. Az eddig beérkezett jelenté­sek szerint Komárom megyében Az erőmű leállt Az ítéletidő a legsúlyosabb zavarokat az áramszolgálta­tásban okozta. A Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat területén a vihar következté­ben összesen 125 000 fogyasz­3 halálos áldozatot, Baranyá­ban egy áldozatot szedett a gyors hidegbetörés, az erős fagy. A helyreállítás hétfő déi- utántól minden területen a leg­nagyobb erők bevetésével fo­lyik. Mínusz I5 fok December utolsó napjaiban még melegrekordnak örülhet­tünk. 29-én 14 fok Celsiust mu­tatott a hőmérő hjganyszála. A Kárpátok és az Alpok vonulata több napon ót elzárta a hideg­frontot, ám hétfőn reggel az or­kán betört Magyarországra. Dél-Dunántúl területét a déli órákban érte el a frontólzóna. Délben, 12 órakor Pécsett még plusz 7 fok volt a hőmérséklet. Néhány óra alatt azután 15 fo­kot zuhant a hőmérő higany­szála. Az esőt, januárban szo­katlan égi jelenségek, villámlás és mennydörgés kísérte. Bara­nyában 14 óra 25 perckor kez­dődött meg a havazás — 70—80 kilométer erejű széllökések kísé­rete mellett. Az esti órákig több mint 10 centiméternyi hó hul­lott, A szélvihar néhol percek alatt méteres hótorlaszokat emelt. A szél este 21 órakor volt a legerősebb. Az éjszaka folyamán Baranyában mínusz 12 és mínusz 15 fok között alakul­tak a hőmérsékletek. Reggel 9 órakor a szélerősség 50 kilomé- ter/óra volt, a hőmérséklet pe­dig mínusz 9 fok volt. Kedden nem enyhült az időjárás és az esti órákban a széllökések ere. je ismét elérte az 50 kilomé- ter/óránkénti sebességet és a hőmérő higanyszóla az esti órákban a mínusz 10 fok alá süllyedt. tó maradt hosszabb-rövidebb időre áram nélkül. A legna­gyobb zavarok Keszthely kör­nyékén, Pécsett és Baranyában támadtak. Dél-Dunántúl terü­letén összesen 42 vezeték — az összes vezetékek 15 száza­léka — hibásodott meg, eb­ből 26 Pécsett és Baranyában. A DÉDÁSZ szerelői egész éj­jel megfeszített munkát vé­geztek, miközben meg kellett küzdeniük a rendkívül nehéz közlekedési viszonyokkal is. A hiba elhárításán összesen 140 szerelő dolgozott, 46 rádióadó­vevővel felszerelt terepjáró gépkocsi járta a területet. A pécsi áramszünet történe­te fekete krónika. Ehhez ha­sonló katasztrofális esetet ke­reken ötven évvel ezelőtt je­gyeztek fel, akkor zuzmará- sodtak és ronggyá tépődtek a vezetékek. A DÉDÁSZ tájé­koztatása szerint a viharos ere­jű szél, a hófúvás és a vil­lámlás vasárnap délután 2 órától kezdett gondokat okoz­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja napló XXXVI. évfolyam, 2. szám 1979. január 3., szerda Ara: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents