Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-08 / 7. szám
Kötelező — tehát hiánycikk? Itt a gumi, hol a gumi? Nincs türelmi idő, marad a pihentetés Egészségesek vagyunk vagy nem? Morbiditási vizsgálatok Baranyában Az országos kétezrelékest a POTE ormánsági vizsgálata egészíti ki Kezdetben vala az új KRESZ, a közlekedési jelzőtáblákra, szabályokra vonatkozó módosított rendelkezéseivel, aztán sorra léptek életbe műszaki előírásai, mint például a biztonsági öv használata, az elakadásjelző háromszög alkalmazása és így tovább. Minden évre jutott valami újdonság a magánautósoknak, az idei esztendő is hozott újat, mégpedig többek között a négy keréken azonos gumiabroncsok, a hátsó sárvédő gumik, a tartalékizzó és -biztosíték készletek felszerelésének, illetve beszerzésének kötelezettségét. A személy- gépkocsikra érvényes műszaki előírásokat nem meglepetéssze. rű 1979-es újévi ajándékként kapta az autóstársadalom, azokról 1976-tól, az új KRESZ bevezetésétől kezdve értesülhettek az érdekeltek. A bölcs, előrelátó autótulajdonosok nem is hagyták a vég. ső órákra a költekezést, hanem már idejekorán megvették a felszerelendő gumiköpenyeket, sárvédő gumikat, izzókat, biztosítékokat. Nekik volt igazuk. Mert a beszerzést az utolsó pillanatokra hagyák már a múlt év decemberének vége felé hiába járták az üzleteket, kilincsel, tek jobbra-balra, többnyire üres kézzel, a vásárlásra előteremtett pénzösszeg elköltése nélkül tér- hettek haza. Hiába volt kéznél a sok százas, ötszázas — áru nem akadt. S nem akad most sem, ami- kor pedig nagy szükség lenne rá. Elsősorban autógumira, ami jószerével hiánycikknek számít jelenleg Baranyában. Pécsett például a Konzum Áruháztól a Fogalmazhatunk így is: Budapest meztelen. Nemrég jelent meg Budapest statisztikai évkönyve, és ebben tényleg neonreklámjai nélkül igazi arcát, meztelen valóját ^mutatja a főváros. Tallóztunk a rengeteg adatot és érdekességet fel- " vonultató évkönyvben, (me, Budapest a számok tükrében. A századfordulón a fővárosnak már 860 ezer lakosa van, 1977-ben pedig már 2 milliónál is több. Budapesten lakik az ország népességének csaknem egyötöde. A népsűrűség négyzetkilométerenként 3979, a legsűrűbben lakott a Vjl. kerület: négyzetkilométerenként 46 ezer ember! A legtöbben a XI. kerületben laknak, ebben a kerületben találjuk a kelenföldi lakótelepet. Az utóbbi években a legnagyobb gyarapodást a Rákospalotát, Újpalotát és Pestújhelyt magába foglaló XV. kerület mutatja fel, 1971-ben még csak 63 ezren, 1978-ban pedig már 116 ezren lakták. Viszont egy sor kerület, főként a belvárosiak, az idők folyamán megfogyatkozott lakókban. Az egyik táblázatból megtudhatjuk, öregszik a főváros. Pontosabban: egyre több idősebb ember lakja. Míg 1970-ben 375 ezer, 1977* ben már 422 ezer a 60 éven felüliek száma. Fővárosunkban 1977-ben 19 471 házasságot kötöttek, ugyanakkor 7 ezer válást mondtak ki a bíróságokon. Az ezer házasságkötésre eső válások száma emelkedő Merkur' szalonig, az AUTÓ- KER boltjától a Shell szervizig se diagonál, se rádiói gumi nincs raktáron, ami volt, mind elfogyott, egyelőre nem is tudják, mikor lesz újra. Az egyik nagy szállítónál, a Taurus Gumigyárban legalább tudják. Kerekes József, a gyár kereskedelmi központjának vezetője január végére ígérte a Baranyának szánt abroncsmeny- nyiség leszállítását — feltéve, ha . a szocialista országokból várt szállítmány befut. Selmeczi Károly, az AUTÓKER áruforgalmi előadója sem tudott mást mondani, mint azt, hogy a külföldi szállításoktól függően, feb. ruárra javul majd a helyzet. S addig? Akinek ma még felemás gumijai vannak autója kerekein, két dolgot tehet. Vagy furikázik velük — és akkor rendőri bírságot kockáztatja, vagy pedig az energiatakarékosság szempontját messzemenőkig figyelembe véve (csillag) garázsban pihenteti négykerekűjét, amíg gumi nem kerül az üzletekbe. Szabad a gazda. A két lehetőség közül az érdekeltek bármelyiket választhatják, bár kétségtelen: a pihentetés a kifizetődőbb. Mert ahogy a rendőrségen hallottuk, türelmi idő nincs, a beszerzés nehézségeire ne is hivatkozzon senki a közúti ellenőrzéskor, mindenkinek lett volna -épp elég ideje az idén január 1-től megkövetelt 4 ’azonos típusú gumiköpeny korábbi megvásárlására, felszerelésére. A gépkocsivezetőnek ezek szerint nem jár türelmi idő. De a kereskedelemnek? H. L irányzatot mutat, 1977-ban 380, óm- bór voltí mór ennél több is, 1961-ben 396. Az utóbbi esztendőkben évente átlagosan 30 ezer gyermek születik Budapesten. 1966-ban ez a szám még nem érte el a Z0 ezret. Évente 27— 28 ezren halnak meg a fővárosban. A halálozási statisztikában figyelmet érdemel, hogy a halálokok között a keringési rendszer betegségei és a daganatok után a baleset, mérgezés, erőszak következik. Ez utóbbiak következtében 1977-ben 2415-en haltak meg, többségükben 60 éven felüliek. Több mint kilencszázan vetettek véget életüknek önkezükkel, az öngyilkosok csaknem fele 60 éves és annál idősebb. 1977-ben 30 gyilkosság történt a fővárosban. Budapesten 1977 elején 716 ezer lakás volt, 40 százalékuk egyszobást A 100 lakásra jutó lakosok száma 1977 végén 286. 1977-ben 17 804 lakás épült, harmada 2,5 és ennél több szobás. A legtöbb lakás a X. kerületben épült. Budapesten majdnem minden ötödik lakásban van távfűtés, minden harmadik lakásban telefon-főállomás. Budapesten köztudottan sok a kisiparos: összesen 18 900. Számuk ott is fogyóban. A legtöbben mérték után, egyedi megrendelésre dolgoznak. A fővárosban található az ország bőr-, szőrme- és cipész kisiparosainak csaknem fele. — Mit csináljak, biztos úr? Csak ilyenben kaptam négy egyforma kereket! (Erb János rajza) Lapunk december 10-i számában megjelent „Ezer köbméterek folynak el a csöpögő csapokon" írásomra hivatkozva keresett fel nemrég egy nyugdíjas pécsi vasesztergályos és közölte, hogy az oly sok vizet elfolyató, hamar tönkremenő úszószelepek helyett ő készített magának műanyagból egy újszerűt, amivel két éve semmi baja sincs, ötletével felkereste a PIK-et, de ott elutasították újítási javaslatát. S. H. kérte, hogy ne teljes nevén szerepeltessem — lakásán, az elém tett újítási dokumentációk és szenvedélyes előadásmódja nyomán 1977-ben a fővárosban csaknem 200 ezer személygépkocsit számláltak, ennyi volt a lakosság tulajdonában. Vagyis minden tizedik embernek volt autója. A 10 ezer lakosra jutó személygépkocsi mutatószámot tekintve kétségkívül messze a főváros vezet, ámbár Pécs és Baranya is előkelő helyen áll. 1977-ben 3000 taxi járt a fővárosban, egy év alatt 50 millió utast fuvaroztak. A televízió-előfizetők száma 1977- ben 575 ezer. A 10 ezer lakosra jutó színházlátogatások száma Budapesten 1604, Pécsett 1017. De a legtöbb színházrajongó mégsem a fővárosban él, a 10 ezer lakosra jutó színházlátogatások száma Szolnokon a legtöbb: 1620. Egy pesti évente átlagosan kilencszer látogat moziba, egy pécsi is ugyanennyiszer, viszont a zalaegerszegiek évente átlagosan tizenháromszor. A főváros Magyarország fő idegen- forgalmi attrakciója. Ezt bizonyítják a statisztikák is. 1977-ben Budapest kereskedelmi vendéglátó helyein több mint másfél millió idegen vett ki szobát. A szocialista országok közül a legtöbben Lengyelországból érkeztek, a nyugati országok közül pedig az NSZK-ból látogattak a legtöbben szép fővárosunkba. Miklósvári Zoltán Kezdjük néhány köztudott dologgal. Az egészségügy évről évre fejlődik, úiabb és újabb gyógyszerek jelennek meg a piacon, világszínvonalon állók, hatékonyak. Mégis: sok a beteg ember. Az elmúlt tíz évben megkétszereződött a rokkant nyugdíjasok száma, rengeteg időt töltünk táppénzen, s ami az erősebb nemet illeti: a férfiak átlagkora néhány évvel csökkent, s ma hamarabb halnak meg, mint azt a néhány évvel ezelőtti prognózis sugallta ... Valami nem stimmel. Érzik ezt az Egészségügyi Minisztériumban is, oly annyira, hogy egy esztendeje átfogó, országosvizsgálat indult, s e vizsgálat kialakult bennem a kép, egy ízig-vérig nyughatatlan műszakival van dolgom. Műszaki rajzok, dokumentációk megsárgult papírjai idézik fel a múltat: kazánok és kamrafedelek ülésének marására alkalmas készülék, a bányában TH-gyűrűkhöz rabló- vitla, hasító/űrész a bányafák felvágásához, a sörgyárnak szűrőszita ... Valamennyit nem is lehet felsorolni. Tavaly nyújtotta be a gázkonvektor légellátó kivezetőcsövéhez egy falfúró terveit újításként, de elutasították. Egyetlen találmánya, az újrendszérű készlettoló berendezés hozta meg számára az elismerést még 1953-ban, de azzal nem egy ellenséget is szerzett magának. — Az örökéletű és üzembiztos úszószelepet mikor készítette? — Nyugdíjas szomszédaim hívtak, javítsam meg az örökké vizet folyató úszószeíepe- ket. Feltűnt, hogy ahol a víz átfolyik a tartály felé, ott ki- maródik a réztorok. De miért mindig csak egy helyen? — kérdeztem magamtól. Eredeti rézszeleppel kísérleteztem, több helyen oldalt fúrtam át, hogy a lukakon áramolhasson ki a víz. Bevált. Aztán tovább finomítottam, de már műanyagból esztergáltam, két éve kifogástalanul üzemel. Kiszereli, szétszedi, belül se a membrán gumin, se egyéb helyen bemaródásnak, vízkőnek még csak nyoma sincs. Belőle nem csövön, hanem lukakon át áramlik a tartályba a víz és csak annyi, amennyi kell. — A műanyag úszószelep sokkal olcsóbb, mint a rézből készült. Készíteni esztergálás- sal, de fröccsöntéssel is lehet. Csak lenne, aki gyártja . . . Murányi László célja, hogy tükröt kapjunk a lakosság egészségi állapotáról. Szinte természetes azonban, hogy ez az állapot-térkép, amelyet a vizsgálat nyomán kapunk, nem kerül az asztalfiókba, hanem az egészségügy tervezésének alapjául szolgál majd. Egészen vulgarizálva: megmondja, hogy hol kell új kórházat építeni, milyen szakmákban kell a speciális orvosképzést szorgalmazni, milyen utakra kell a tudományos kutatómunkát terelni. Az ország megyéiben egy év óta folynak tehát a vizsgálódások: közel 25 ezer embert kísérnek figyelemmel orvosaink, a lakosság két ezrelékét. Innen is a név: a „két ezrelékes morbiditási vizsgálat '. A mintakiválasztást a Központi Statisztikai Hivatal végezte, az általuk kidolgozott ELAR — Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer — alapján. A vizsgálat a körzeti ápolónők kérdezz-felelek akciójával indult: az adatlapokra a kiválasztott személy minden lépése — volt-e orvosnál, milyen betegséggel, mennyi időt töltött táppénzen stb. — felkerült. Havonta. Ezen országos vizsgálatokon túl, úgymond régionális kutatásra is sor került. Több megyében, így Baranyában is, a sellyei járás — pontosabban az Ormánság — több községében. A megfigyelést a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi-szervezési intézete végzi, dr. Tényi Jenő vezetésével. E vizsgálat első szakasza is lezárult már: a vizsgált községek — Monosokor- tól Vajszlóig — apraja-nagyja segítette az akciót, összesen ötezer ember. Az adatokat majd számítógépre viszik — a kódolást a tatabányai SZÖV végzi, a kompjtert pedig Budapesten „fűtik" be rövidesen, — s akkor úgymond tiszta képet kapunk a vidék hétköznapjairól, s az intézetben — Pécsett — összehasonlíthatják az eredményeket az 1960-ban végzett vizsgálat eredményeivel. Ugyanis — mint azt dr. Tényi Jenő, az intézet vezetője említette, a 60-as vizsgálat metódusát vitték végig a mostani vizsgálat során. így nemcsak úgymond szűkebb „állapottérképet” kapnak a POTE-n, hanem a vidéken élők szociális, kulturális és egyéb viszonyairól, e viszonyok változásáról is képet kapnak. Tehát: hozzájárulhatnak az Egészségügyi Minisztérium célkitűzéseihez is, másrészt A jövőben nem történhet tragédia akkor sem, ha a mozdonyvezető netán figyelmen kívül hagyja a piros jel; zést. Legalábbis a Bükkösd— Szentlőrinc közötti 10 kilométer hosszú vasúti szakaszon, ahol a hét végén üzembe helyezték a két fénysorompóval együtt tízmillió forint értékű automatikus térközbiztosítót. A berendezés ugyanis tilos jelzés esetén lefékezi és megállítja a szerelvényt, ha a mozdonyvezető mindezt elmulasztotta volna. Baranya megyében az a tíz kilométernyi szakasz az első, ahol ilyen ügyes berendezés figyeli és segíti a vonatok gyors, s az eddigieknél még biztonságosabb haladását. Tolna megyében nemrég — decemberben lépett működésaz ormánságiak életmódját-éiet- vitelét is kézhez kapják, s ez egyéb következtetések — további speciális vizsgálódások — alapjául szolgál. A POTE vizsgálat teljes feldolgozása 1979 közepére-végére megtörténik. Az adatlapos-kér- dezéses módszer befejeződött, most a vizsgált személyek — ötezer ember — általános szűrő- vizsgálata következik. Ehhez kérik a vizsgálatot végzők a lakosság megértését és támogatósát. A szűrés teljes belgyógyászati kivizsgálást jelent - megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal kiegészítve —, s célja, hogy a lakosság egészségi állapotáról még élesebb, kontrasztosabb képet kapjunk. Ugyanis — és ez mór kézenfekvő — a lappangó betegségeik felderítése is szükséges ... E szűrővizsgálatok a közeljövőben indulnak: a körzeti orvos behívóival, a pontos megjelenési idő feltüntetésével, hogy a tumultust, a várakozást lehetőleg elkerüljük, minimálisra csökkentsük. De addiq is, néhány dolgot, a már kéznél lévő adatokból. A vizsgálódások egyértelműen, bizonyították, hogy 1960-tól a lakosság lakáskörülményei örvendetesen javultak: az egy főre jutó szoba-alapterület megnőtt, jobban felszereltek — fürdőszoba — és a higiéniai követelményeknek jobban megfelelnek a lakások. A nagyobb és a kisebb községek között némi távolodás érezhető: a sorvadó, elhaló falvakban a lakásviszonyok a 60-as évek lakásviszonyainál rosszabbak. Továbbá; az újonnan épült lakások sens biztosítják az „elvárható” higi- ■ énés követelményeket maradéktalanul. Az új házak közel 13 (!) százalékánál van baj. De; kevesebb lett a nedves lakás, jelentősen változott a háztáji környezet. . . Tehát a többségében fellelhető örömök mellett, gondok, is vannak. A POTE vizsgálatára hároméves megelőző-kutató munkával készültek fel az intézet dolgozói, s amint azt korábban említettem, az idén kaphatunk o feltett kérdésekre választ. E válaszok azonban nemcsak az egészségügyet segíthetik, a felmérés ennél jóval többet hoz. Jó tómDont lesz a község-falu-- politikával foglalkozóknak, jó támpont építészeknek, társadalompolitikusoknak . . . Nem titkolt izgalommal várjuk tehát o zárszót, a kemény munkával felderített ormánsági valóságról .. . be az automatikus térközbiztosító egy húsz kilométer hosszú szakaszon. Szabadegyháza, Nagylók, Sárosd állomásokon pedig— a bükkösdi- hez hasonlóan — üzembe helyezték az integra dominó rendszerű vezérlőasztalt. E berendezés segítségével egyetlen ember váltókat, jelzőket, sorompókat állíthat, illetve ellenőrizheti a vonatok haladását. Az integra dominó rendszerű vezérlőasztalok előnye még, hogy szükségtelenné teszik a fizikai munkát, alkalmazásával emberi munkaerőt takarítanak meg, illetve biztonságosabban közlekedhetnek a vonatok. netföi H Budapest a számok tükrében A víz nem csepeg, az újítás „elaludt" Üzembiztos úszószelep gyártót keres Kozma Ferenc a vonat útját műszerek biztosítják ' Ha a vezető nem figyel, az automata közbelép
