Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-07 / 6. szám
a Dunántúli napló 1979. január 7., vasárnap Mindenki percre pontosan tudja napi munkáját Tanácskoztak a Kesztyűgyár 2-es üzem brigádvezetűi Hétfőtől a Pécsi Kesztyűgyár új, 2. üzemében - mely a Vadász utcában található - a legtöbb dolgozó névre szólóan megkapja napi teendőinek lajstromát, mit is kell tennie munkide- jében és ennek teljesítése nélkül hibát követel. Az éves üzemi-gyári tervet lebontják személyekre tíz napos időegységre s tíz naponként értékelik a végzett munkát. Havonta, majd negyedévenként ismét módosítják a feladatokat — lényeg, hogy minél gyorsabban, az igényekkel lépést tartva — és mindig mindenki tudja majd szinte percre-készen, hogy mi is a teendője. Mit is jelent, hogy időben, kiváló minőségben teljesítse az elvárásokat épp azért, hogy a hazai és a külföldi piacon is megfeleljenek árucikkeikkel. A megrendeléseket magas szinten elégítik ki és egy órát sem késhetnek a külföldi partnernek tett ígéretek teljesítésével. Szombaton a 2-es üzem több mint negyven szocialista brigádjának vezetői tanácskoztak Harkányban, döntöttek 750-800 fizikai dolgozó nevében, megbízásából, meghatározták a gyár ez évi feladatait, a munkaverseny új formáit. Hétfőtől a darab- és teljesítménybérben dolgozók — mintegy háromszáz szabász és aépi-varró — időre kidolgozva megkapja napi teendőinek jegyzékét, így értesül mind jobban a munkás arról, hogy miként is érdekelt a vállalati, üzemi tervek megvalósításában. Az egy személyre szóló elvárások rendszerét aztán fokozatosan elterjesztik az egész üzemben. — CS — Az orosz konstruktivisták művei Plakátok az üilz Múzeumban A plakátművészet történetének egy izgalmas fejezetét képviselik az orosz művészeknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején készített művei. Az események sodrában a képzőművészek is fontosnak tartották, hogy a maguk eszközeivel megszólaljanak, és így kísérjék, segítsék a történelmi fordulatot. Ezekből a plakátokból, Male- vics, Liszickij, Rodcsenko, Neum Gabo és Kandinszkij műveiből készítettek másolatot a Budapesti Műhely tagjai, és ezek a. szitanyomotok láthatók tegnap óta az Uitz Múzeumban. Ugyanakkor meg is vásárolhatják őket a XX. századi avantgárd művészet rajongói. A kiállítás időszerűségét persze az adja, hogy Uitz Béla maga is az orosz avantgárddal párhuzamosan létező magyar aktiviz- mus kiemelkedő alakja volt Kassák körében. Kassák folyóirata, a Ma pt J'g rendszeresen közölte az orosz konstruktivisták Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye egyes termékek fogyasztói árának emeléséről Az 1979. évi népgazdasági terv előirányzatával összhangban január 8-án központi elhatározás alapján sor kerül egyes fogyasztói árak emelésére. A fogyasztói árak emelését a világpiaci árak és a hazai termelési költségek növekedése, a kereslet-kínálat összhangjának elősegítése, a költségvetési egyensúly javítása teszi szükségessé. A motorbenzin fogyasztói ára átlagosan 25 százalékkal nő. A normál benzin ára literenként 5 forintról 6,40 forintra, a szuperbenziné 6,50 forintról 8 forintra, az extrajsenziné peműveit. Kicsit ezt a párhuzamot, ezt a korszakot is érzékeltetik az Uitz Múzeumban kiállított alkotások. Nem véletlen egyébként az sem, hogy éppen a Budapesti Műhely tagjai vállalták az orosz avantgárd plakátjainak szita- nyomaton való újjáélesztését. Hiszen Fajó János, Bak Imre Hencze Tamás, Keserű Ilona és Mengyán András éppen a jelenkori magyar újkorastruktiviz- mus képviselői, akik Kassák felfedezése után éppen az orosz forradalmi festészetben találtok elődökre és példaképekre. Köszöntötték a háromnapos pécsi áramzavar elhárító munkásait Orkán-erejű szél tépázta őket, villám csapott le közelükben, mínusz 15—20 fokban csak erőltetett menetben haladhattak előre, sokszor csak gyalog, hisz autó, jármű nem tudott megbirkózni a viharral, hóval, jéggel, sárral. Ilyen ítéletidőben, ilyen kegyetlen természeti körülmények között három napon át küzdöttek, hárították el a hibákat, a súlyos zavarokat a pécsi elektromos rendszerben a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgatóság dolgozói. Naponta 75 kábel- és vezetékszerelő, hibamérő, védelemautomatikus serénykedett 10— 12 gerinckábel mentén, legalább 100 energia-tápponton és legalább 20—30 kilométeres hosszúságú körzetet bejárva. Az első nap megállós nélkül voltak talpon 36, majd 24 órán ót: alig ettek, sokan csak teát ittak, vagy egy percre ugrottak be az étkezdébe. A háromnapos elhárítási munka órási küzdelemmel járt, az ember és a természet elemeinek ádáz találkozásában, hogy eközben a fékevesztett, csődöt mondott technikát is az emberi akarat uralmába kényszerítsék. Akkor könnyebbültek meg egy kicsit, amikor a legtöbb lakásban, üzemben kigyullad- re kevesebb panasz futott be, tak a fények, amikor már egy- sőt a végén hálás telefonüzenetek is érkeztek. Tegnap a vállalat központjában megjutalmazták a legjobbakat, csaknem ötven munkást, 14-en a Vállalati Dicsérő Oklevelet is megkapták, de mindannyian — személyenként — 1000, illetve 500 forintos jutalomban is részesültek. Legtöbbet tették, hogy elhárítsák az üzem történetének eddigi legnagyobb elektromos zavarát. Cs. J. Látogatóban, Kijevböl Szélesre tárja az Oktatási Igazgatóság kollégiuma vendégszobájának ajtaját, „tessék, tessék...” — invitál befelé. — Nem kell tolmács a beszélgetéshez? — kérdem. — Már miért kellene, jól beszélek én magyarul, a nevem is magyar: Kovács János. Magas, erőteljes ember, 81 éves. Kijevben lakik, lányával jött Pécsre látogatóba nővéréhez. Siklóson született, hét gyerek közül ő volt a legfiatalabb. — Az apám, a nagyapám is cseléd volt. Nagyon rosszul ment a sorunk, sokat költöztünk, kerestük a jobb megélhetést. Vándoroltunk munka után egyik helyről a másikra. Még emlékszem, hogy én is cselédként dolgoztam már tizenkét éves koromban, üszögpusztán, GörSZINHELY: Budapest. Szereplők: Csöves és egy Riporter. Dramaturg: Én. Narrátor: Én. (Függöny szét) R: — Szóval, hogy megy ez? Cs: - Valakivel összefekszem este, hol itt — hol ott, esetleg reszelünk is, reggel pedig lepattanunk az aluljáróba.. . . Narrátor: (A „reszelés” tulajdonképpen nem más, mint az országszerte zajló nemi felvilágosító kampány eredményességének gyakorlati megnyilvánulása. Valamikor régen ezt egyszerűbben, tömörebben mondták — azonos végeredménnyel). R: — Mit csináltok az aluljáróban? Cs: — Semmit. Hülyülünk. A rendőrök is örökké ezt kérdezik tőlünk, állandóan zaklatnak bennünket. De hát a papírjaink rendben vannak. R: — Van munkahelyed? Cs: — Nincs, illetve . .. Nos. ez úgy van, hogy belépek egy céghez, beütik a pecsétet, van munkahelyem, aztán egy hét múlva elfelejtek visszamenni. De a „személyim” szerint munkaviszonyban állok. R: — Miből élsz? Cs: — Manapság hol nem lehet nálunk egy kis pénzt keríteni? Ha nekem nincs, van a másiknak. Bár a haverom piszkos egy csibész, múltkor volt néhány „zsozsó- ja”, de egy vasat sem adott. Aztán egy hét múlva „kivirítottam” neki egy „zsozsót” és csak nézett. Akár éhen dögölhet, egy fillért nem kapott tőlem. Narrátor: — („Kivirított egy zsozsót” —, azaz zsebből mutatott egy ötszázast.) Cs: — Az aluljáróban jobban érzem magam, mint egy zajos gyárban. Nekem ez a szabadság ... R: - Vannak-e terveid, mondjuk családra vonatkozóan? Cs: — Majd egy pénzes nőt elveszek. Bár most is van egy pénzes csajom és nem is kell elvennem. Néha ad egy zsozsót. Mi kell nekem? Egy csizma, farmer és kész. R: — Nem érdekel semmi? Színház, mozi, könyv, újság ... Cs: — Az égvilágon semmi, A kalandos filmeket megnézem, de már olyan művészi filmek, mint amilyeneket a svédek csinálnak, egyáltalában nem érdekelnek. Utálom az ilyesmit. Narrátor: (És a művészi magyar filmek?) R: — Eléggé elhanyagolt állapotban vagy. Enyhén szólva piszkos vagy. Nem für- desz? Cs: — De... Fürdeni azért... hát inkább mosdok. Azért az ilyesmire adok. Elég gyakran megmosom a nyakam. R: — Szóval így élsz. Cs: — így. Hagyjanak engem békén. Nekem ez a szabadság. (Függöny) Ez nem színdarab ám! A riportot a hét közepén hallottam a Petőfi műsorában. A műsorvezető kolléganő rövidke kommentOrt fűzött a kis szutykos fickó életmódjához és világképéhez, de nem kiabált segítségért, nem kereste, ki a felelős azért, hogy még ilyen alakok léteznek társadalmunkban. Nagyon helyesen tette. Jómagam sem kutatom, hogy mit tett annakidején az Úttörő-szervezet, a KISZ, a Társadalom, de akár a Nőtanács is. Nem próbálkozom meg azzal sem, hogy biztos a „családi körülmények" voltak olyanok, hogy ez a csőlakó a társadalom perifériájára zuhant. Iszákos apa, feslett életű anya, rossz társaság ... satöbbi. Az ilyen ál-humanista sablonokat belepte a por, ne is fújjuk le róluk. A csövesek — úgysem kerülik el a sorsukat. Itt Pécsett sem. A nyáron — a Bar- bakán gyönyörű kertjében is tanyáztak fiúk és lányok: nappalra a bokrok alá dugták él a mocskos pokrócokat, szakadt paplanokat. Aztán fölhúzódtak a Tettye környékére. Gondolom, ha kitavaszodik, ismét előkerülnek ... Tavaszon mindenütt nagytakarítás folyik, a seprűvel egy kicsivel nagyobb lendületet kéne venni. Mert ezek még utóbb elcsúfítják a várost. Rab Ferenc csönyben, Garéban. Mindig a jobbat kerestük, de egyre csak a rosszabbat találtuk. Szavait nagy, széles mozdulatokkal kíséri. Katonának sorozták 1916-ban, egy hónapi kiképzés után a bukovinai frontra került — ott esett hadifogságba sok magyar katonatársával együtt. — Dolgoztunk Arhangelszk- ben vasútépítésen, negyvenöt fokos hidegben. Voltunk ott talán ezren is. Később Taskentbe kerültünk, táborba, jöttek magyar agitátorok és kérdezték: ki akar harcolni a Vörös Hadseregben a fehérek ellen. Tömegével jelentkeztünk és 1917-ben én is a Vörös Hadsereg lovaskatonája lettem. Nem ültem én addig lovon soha, meg kard sem volt a kezemben ... A harcok alatt eztán megtanultam karddal verekedni úgy istenigazóban. Kol- csak bandái ellen rohamoztunk, aprítottuk, ahol értük. Mutatja a tarkóját - nagy vágott sebhely nyoma látszik. — Harc közben kaptam ezt a kardvágást, meg a többit is. Csak a fejemre négy sérülést kaptam, a testemre többet is. A taskenti kórházba vittek sebesültként, majd gyógyulás után Kijevbe kerültem a parancsnokságra. Kijevben nősültem meg, fiam, lányom van, huszonnégy éves az unokám .. . Leszerelt és Kijevben egy gyümölcs és zöldségesbolt-hálózat felügyelője lett. — Harmincöt üzlet tartozott hozzám. Dolgoztam, meg tanultam a munkámhoz szükséges tudnivalókat. A második világháború alatt tolmácsként szolgált a hadseregben. — így jutottam el akkor Pécsre is. A parancsnokság — ha jól emlékszem — ott volt valahol a Széchenyi téren Rövid ideiq voltam Pécsett, indultunk tovább. Grazig mentem el az alakulattal, ott szereltek le. Visszamentem Kijevbe, ahol később a televíziónál dolgoztam díszletezőként. Innen mentem nyugdíjba. Mutatja a zakóját - kitüntetések sora rajta. — De nem először vagyok ám Pécsett látogatóban. Jártam már itt 1973-ban is. Most a lányommal jöttem — ő egy fizikai intézetben mérnökként dolgozik. Mondta: papa, hadd menjek én is, látni akarom azt az országot, ahol születtél ... Jól van, gyere. így jöttünk eqyiitt. ö is itt van, a másik szobában. — Mi a program? — Most majd meglátogatom a Pécsett lakó nővéremet, aztán szeretnék elmenni Siklósra, megnézem a várat. Gqy számítottam, hogy körülbelül egy hetet töltünk Magyarországon, felmegyünk Budapestre is. Nagy szeretettel fogadtak itt, a városi párttitkár, Lukács elvtárs is. Kocsit adnak, járjak azzal, mert a lábam bizony nagyon fáj . . . Széles, nagy mosollyal mondja: — De ne beszéljünk a rossz egészségemről. Csak a jóról, a szép városról. Csak a jóról, hiszen ezért harcoltam és megérte . . . Garay Ferenc dig 8 forintról 9,60 forintra emelkedik. A benzin—olaj keverék óra a benzin fogyasztói árával arányosan változik. A dohányáruk fogyasztói ára átlagosan 30 százalékkal emelkedik. Az egyes választékok ára differenciált mértékben változik. A Kossuth cigaretta dobozonként! fogyasztói ára 4,20 forintról 5,60 forintra, a Sympho- nióé 5,60 forintról 7,40 forintra, a Sopianae 8 forintról 10 forintra nő. A Csongor szivarok ára csomagonként 12 forintról 15 forintra, a pipadohányok közül a Clubé 2 forinttal, a Magyaré pedig 60 fillérrel emelkedik. A sör fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik: a hazai, valamint a szocialista importból származó választékok ára az átlaghoz közelálló- on, míg a tőkés relációból beszerzett söröké nagyobb mértékben drágul. A rizs foqyasztói ára átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az előrecsomagolt rizs kilogram, monkénti ára 16 forint helyett 24 forint lesz. A vas—műszaki cikkek közül a hazai gyártmányú kerékpárok foqyasztói ára 20 százalékkal, a 303-as típusú keverőtárcsás mosógépé 9 százalékkal, a Komfort gáztűzhelyeké 14 százalékkal, az akkumulátoroké pedig átlaqosan 27 százalékkal emelkedik. Az építőanyagok közül az égetett darabos mész fogyasztói ára 20 százalékkal, a húzott síküvegé mérettől és minőséqtől füqgően átlagosan 22 százalékkal, egyes egészségügyi finomkerámia cikkeké 40 százalékkal, az azbesztcement hullámpaláé 9 százalékkal, a szigetelő fedéllemezé pedig 7 százalékkal emelkedik. Február 1-től átlagosan 40 százalékkal, ezen belül differenciáltan emelkedik az újságok, időszaki sajtótermékek ára, például a napilapoké hétköznap 80 fillérről 1,20 forintra, a vasárnapi napilapoké 1,20 forintról 1,60 forintra. A központi árintézkedések a fogyasztói árszínvonalat 1979- ben — a tavaly végrehajtott szesz-áremelés ez évben is érvényesülő hatásával együtt — 2,8 százalékkal emelik. Ezenkívül az év folyamán vállalati kezdeményezésre és piaci hatásokra az általános fogyasztói árszínvonal átlagosan mintegy 2 százalékkal emelkedhet. A fogyasztói áremelések összhangban vannak az 1979. évi népgazdasági tervben foglalt életszínvonalpolitikai célkitűzésekkel. Fakutyázók a Balatonon Húsz centiméteresre vastagodott a Balaton jege és a révkapitányság pénteki szemléje után, a kijelölt helyeken szombaton engedélyezték a tavon a téli sportolást. A balatonfüredi móló mellett szombaton reggel megnyitották a fakutyakölcsönzőt, az érdeklődők már az első percekben bérbevették a rendelkezésre álló 50 fakutyát, és százan adták át egymásnak a balatoni téli szórakozás kedvenc eszközeit. Szombaton kifutottak a tóra az első jégvitorlások is. Az üdülőtelepek közelében kijelölt természetes jégpályákat a korcsolyázók ezrei népesítették be. Az idegenforgalmi szervek arra szó. mítanak, hogy vasárnap megkezdődik a Balaton téli idegen- forgalmi szezonja, ezren érkeznek a tóhoz a fővárosból és a Dunántúl távolabbi vidékeiről Zsozsó
