Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-06 / 5. szám
e Dunántúlt napló 1979. január 6., szombat Baranya ifjú komm un ist a inak feladatai Hol a színpad? Uj mozgalmi év előtt a KISZ Többletmunkát vállalnak a fiatalok Művelt Ifjúságért — korszerű műveltségért Lakóterületi akcióprogram Baranya megye KISZ-szervei és szervezeteinek feladatait a KISZ 1979/80. mozgalmi évének akcióprogramja az 1978. évi KISZ megyei küldöttgyűlés állásfoglalása, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága 1979. évi cselekvési programja alapján határozta meg a január 4-én megtartott megyebizottsági ülés. A december eleje óta végzett tervezőmunka azzal zárult, hogy elkészült az akcióprogram-kiegészítés a dolgozó, a középfokú tanintézetek, az egyetemi főiskolai fiatalok KISZ-szervezetei részére, valamint akcióprogram a lakóterületen tevékenykedő KISZ- szervezeteknek. o Megyei bizottságunk mozgósítja a dolgozó fiatalokat, hogy a munkaköri kötelezettségeken felül olyan többletmunkákat vállaljanak, amelyek a minőséget, a munkafegyelem, valamint a magasabb szakmai tudás megszervezését szolgálják. Tovább folytatódik a megyei pártbizottságtól az V. ötéves terv időszakára kapott megbízatások teljesítése: a MÉV V. üzem beruházása, a Mecseki Szénbányák rekonstrukciója, az EIVRT Sopiana Gépgyár szakember utánpótlása, a lakótelepek és kapcsolódó létesítmények építése érdekében végzett munka. A program meghatározza 3000 tonna vas- és fémhulladék, 350 tonna papír- és textilhulladék összegyűjtését, a környezetvédelmi munkába való aktív bekapcsolódást, társadalmi munkaakciók, kommunista műszakok szervezését a gyermekintézmények fejlesztésére, karbantartására. Szervezettebben végzik majd a KISZ-szervezetek a KISZ Radar, a „KI MINEK MESTERE”, „Ki minek szakértője” vetélkedőt, új elképzelésekkel gazdagodott a patronáló mozgalom. A megyei bizottság pályaválasztási tanácskozást szervez, a járási-városi bizottságok gondoskodnak a népgazdasá- gilag fontos hiányszakmák népszerűsítéséről. Folytatódik megyénk ifjúságmozgalmi dokumentumainak feltárása, összegyűjtése. A gyermekek nemzetközi éve alkalmából társadalmi munkaakciót szerveztek a megye KISZ-szervezetei az úttörőtáborok építésére, karbantartására, a megyebizottság pedig meghirdeti úttörőcsapatok részére az „ügyesség, bátorság” sportvetélkedőt. Az Edzett ifjúságért mozgalomban a már hagyományos rendezvényeken túl a megyebizottság kezdeményezi a szélesebbkor! úszóoktatás bevezetését, megrendezi Komlón és Sikondán a Dolgozó fiatalok V. országos kemping találkozóját. „Sportudvart az iskolai tömegsportnak" címmel a KISZ megyei bizottság pályázatot hirdet, társadalmi munka szervezésével segíti az Orfűi-tó rekonstrukciós munkálatait. Ez évben új kulturális akció indul „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” címmel, melynek célja, hogy az egész mozgalmi évet átfogó művelődési feladatot jelöljön meg, elsősorban alapszervezetek számára, segítse elő az alapszervezetek művelő közösséggé válását, a szervezeti életen belül is rendszeressé és vonzóvá tegye a közösségi művelődést. o A középfokú oktatási intézményekben működő KlSZ-szer- vezeteknek fontos feladata az általános és politikai ismeretek, felkészültség és tudás állandó gyarapítása. Ezért az elfogadott akcióprogram-kiegészítésben első helyre került a tanulmányi mozgalom továbbfejlesztése, a különféle szakmai és tanulmányi versenyek megrendezése, az Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás népszerűsítése. A továbbtanulás segítésére a megyei bizottság támogatja az előkészítő tanfolyamok, táborok, levelező felkészítők munkáját, ismételten megszervezi a tantárgyi szaktábort. Ez év nyarán is több ezer fiatal vesz majd részt a központi, a megyei és a külföldi építőtáborokban. A pedagógus KlSZ-szerveze- tek feladata, hogy bízzák meg tagjaikat táborvezetői munkával, az egyetemek, főiskolák hallgatói vegyenek részt a szakosított tematikájú táborok programjának összeállításában. A KISZ-szervezetek mozgósítják tagjaikat az őszi mezőgazdasági munkák segítésére, részt vesznek a környezet szépítésében, a fásítási mozgalomban, a szertárok, a tanulószobák, az iskolai könyvtárak fejlesztésében. A diákszolgálat akció keretében a KISZ szervezetei megszervezik az idős, egyedül álló emberek patro- nálását. o Az egyetemi-főiskolai KISZ- szervezetek kiemelten foglalkoznak szakmai-tanulmányi munkájuk, ideológiai, politikai nevelőmunkájuk és érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységük fejlesztésével. A KISZ- bizottságok értékelik az intézményben folyó szakmai-tanulmányi munkát: a szakmai munka gyakorlati oldalának megismerése érdekében szorosabb kapcsolat kialakítására törekszenek a szakmai közélettel; mozgósítják a fiatal alkotókat és dolgozókat az Alkotó ifjúság pályázat és kiállításon való részvételre, elsősorban oktatás, technikai és módszertani területen; nyílt napok, előadások és bemutatók szervezésével segítik a pályaválasztást. Részt vesznek a gyermekintézmények és sportlétesítmények fejlesztésében, az intézmények környezetének szépítésében, a lakásépítési programon belül a lakástakarításban; központi és megyei építőtáborokban. Segítik a szakmunkásképző intézetek tevékenységét; klubvezetést, szakkörvezetést, propagandista feladatok ellátását vállalják. Továbbfejlesztik az oktatói, dolgozói és tanulói alapszervezetek politikai képzését, szélesítik a vezetők, az aktivisták önképzésének lehetőségeit, megrendezik a diákpolitikusok vetélkedőjét. Házibajnokságok, tömegsport kupák, iúrák szervezésével bővítik az Edzett ifjúságért mozgalomban részt vevők "körét: részt vesznek a „Víz a barátod” és az „Erőt, egészséget Balaton" vízi sportnap rendezvényein. Aktívan bekapcsolódnak a „Művelt ifjúságért” mozgalomba, az intézményi, művészeti csoportok részt vesznek a „Művészet és ifjúság" bemutatón. A KISZ-szervezetek jobban segítsék az intézményi ifjúsági klubok munkáit. o A községekben élő fiatalok bevonása a mozgalmi munkába a közélet és gazdasági tevékenységben fontos feladat. Ezért döntött úgy a megyei KISZ-bizottság, hogy lakóterületi akcióprogramot készít, KISZ-életre történő felkészítéséből. A megyei akcióprogram arra ösztönöz, hogy a lakóterületi KISZ-alapszervezetek a fiatalok munkájának figyelemmel kísérése érdekében alakítsanak ki kapcsolatot a munkahellyel, az iskolával. A megyebizottság meghirdeti a „KISZ-radarral a községpolitikai feladatok, célkitűzések megvalósításáért” akciót. A KISZ-alapszervezetek kiemelt figyelmet fordítanak a községekben élő idős, egyedülálló emberek segítésére. A lakóterületi KISZ-szervezetek munkaakciója a gyermekintézmények, sportlétesítmények építésére, karbantartására irányul, valamint mozgósítják a fiatalokat a községszépítési mozgalom feladatainak elvégzésére. Segítik és propagálják a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelést, a szakcsoportokba való belépést. ifjú Proletár Hogy lehet-e egy szoba-konyhás lakásban újságszerkesztőséget és mozgalmi központot létrehozni, erre Lékai János és Boros F. Béla adta meg a választ, amikor 1919. január 7-én megszerkesztették a magyar ifjúkommunisták első hivatalos lapját, az Ifjú Proletárt. Milyen volt ez az újság? Elsősorban tanító szóval fordult a fiatalokhoz. Az első számok azt próbálták megmagyarázni, mi az osztály, mi az osztályharc, Marx gazdasági tanításairól Révai József írt cikket. A szerkesztőség mozgalmi, irányító központ is volt, szinte naponta ko. pogtattak ajtaján fiatal tanonc- gyerekek, akiket mesterük vert. Ha a mester nevét kinyomtatták a lapban, biztos, hogy nem merte többé bántalmazni a taA megyei bizottság a vezetőképzés során külön figyelmet fordít a lakóterületen dolgozó KISZ-titkárok felkészítésére. Fontosnak tartja a falun élő értelmiség bevonását a politikai képzésbe: a terület ifjúságmozgalmi történetének feltárását, a dokumentumok összegyűjtését; tömegpolitikai rendezvények színvonalas megrendezését, hagyományokat felelevenítő akciók megszervezését. Szorgalmazzuk a lakóterületi KISZ-alapszervezetek és a lakóterületi úttörő rajok, őrsök együttműködését; mezőgazda- sági ezermester és technikai jellegű szakkörök létrehozását. Fontosnak tartjuk a szabadidős tevékenység színvonalasabb szervezését, ezért ösztönzi a lakóterületi KlSZ-alapszerveze- teket a különféle sport- és kulturális akciók, vetélkedők szervezésére, a fiatal amatőr művészek tevékenységének segítésére; az ifjúsági klubmozgalom tartalmasabbá tételére. Az 1979/1980-as mozgalmi év kiemelt rendezvényei: Edzett ifjúságért sportnapok (május—szeptember); „Két keréken" -7- Balaton kerékpártúra; Ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok (szeptember —október); Ifjúsági könyvnapok (1979 november). FIN 1980.; Művészeti és ifjúsági bemutató (1980 szeptember); Ifjú gárda szemlék (május— június). A KISZ megyei bizottság döntése alapján a járási-városi KISZ-bizottságok január hónapban, az alapszervezetek többsége pedig április végén (tanintézetek október végéig) készítik el a májusban induló mozgalmi év akcióprogramját. Szőke Attiláné a KISZ Baranya megyei Bizottsága titkára Beszélgetés Maros Gáborral A cím nem az én találmányom. Az Operettszínház plakátjain szerepei néhány hete. Maros Gábor színművész előadóestjének címe ez. Bár nem vagyok biztos benne, hogy az előző mondat teljesen pontosan fedi-e a valóságot. . . . Ugyanis Maros Gábor két éve az operettszínház énekes színésze. Pedig mint prózai színészt ismertük meg. — Ezért én a címben lelteit kérdést igy fogalmazom meg: melyik az igazi színpad? — Nehéz rá válaszolni, mert Shakespeare azt írta: „Színház az egész világ . . ." Én a prózai színpadokon legalább any- nyira otthon érzem magam, mint a zenés színházban. — Sőt! Két évvel ezelőtt — nem kis meglepetésre — azt nyilatkozta, hogy eljöhet még a nap, mikor az operaszínpadon is éneklésre jelentkezik. Ezt fenntartja ma is? — Még inkább, mint akkor. Akkor még csak halványan sejtettem, hogy lehet valami esélyem. Ma már biztos vagyok benne. Zenésznek indultam, zongorázni tanultam. Aztán egy téli estén a Feneketlen-tó melletti jégpályán úgy megvertek, hogy a bal kezemet „varrógéppel is nehezen varrták össze”. — Erről tehát le kellene mondania... — De az éneklésről sohasem mondtam le, mint a komoly zenéről sem. Évek óta minden reggel már kilenc órakor énekórán vagyok, s tulajdonképpen csak utána kezdődik a napom. — Bevallom, a két évvel ezelőtti interjúban megmosolyogtalak az operai „ábrándokkal". Ma ez után az előadóest után egy kicsit szégyellem az akkori mosolyt. .. — Nem hinném, hogy egyedül vagy ezzel. Ezért is nagy lehetőség nekem ez az előadói est. Leltár: készüli 1978. december 7-én a Fővárosi Operettszínház Zsebszínházában. Jelen vannak: 1 fő háziasszony (Zsadon Andrea), 1 fő vendég (Kovács Zsuzsa), 1 db háromtagú zenekar. Kellék minimális, valamint 100 fő premier közönség. A színpadra megidézettek: Bartók Béla, Balázs Béla, Kodály Zoltán, Ady Endre, Reinitz Béla, Richard Strauss, Amaril- li, Gábor Andor, Tóth Árpád, Aznavour, Malek Miklós, Burns, Orosz István, Gyarmati István. Egy kritikus egyáltalán nem kritikai megjegyzése az előadás után: „A színészet a hagyás művészete, vagyis kit hagynak érvényesülni? Ezúttal szerencsés „hagyást” láttam.” — Féltél egy kicsit ettől az esttől? —- Csak attól, hogy esetleg belesülök, hiszen három órán keresztül dalok és összekötőszövegek rengetegét mondtam, énekeltem. De azt hiszem, hogy mindenképpen segített az, hogy nem betanult szöveget mondtam, hanem azt, amit éppen éreztem, amit akkor és ott helyén valónak hittem. Be- vallanám, ha a szokottnál nagyobb lett volna bennem a lámpaláz. De nem így volt. Akkor éreztem meg, hogy nincs és nem is lehet baj, amikor a próbák vége felé egyik alkalommal azt vettem észre, hogy a műszak — a bútorosok, a világosítók — bent maradtak a teremben. Akkor kérdeztem magamtól: no csak, sikerült?... Hiszen a műszakiak, a mindent ismerő, tudó színháziak az igazi kritikusok. Ők csak akkor maradnak a teremben, ha valamit megéreznek. Különben — hiszen ez az életük — úgy mennek ki a nagyjelenet alatt is, ha éhesek, mintha ott sem lettek volna. — Szokványos kérdés: a műfajok sokfélesége nem forgácsolja szét az erőidet? — Én úgy hiszem, hogy amikor valakire azt mondták, hogy artiszt, vagy színész, akkor annak azt is kellett tudnia, amit egy bohócnak. s amit egy Shakespeare-színész- nek. Annak amikor az ekhós szekér a faluba érkezett, tudni kellett fejen állni, tüzet nyelni, kupiét énekelni, hogy estére, amikor az „igazi” művészet következett, odacsődít- se a nézőket a sátorhoz. Az est s e cikk címe így szólt: Hol a színpad? S a választ a műsor is megadja: műfajtól függetlenül bárhol, ahol egy valaki van, aki legalább annyira szereti a játékot s az életet, mint a színész. Mint ez a fiatal színész. Juszt László Hatvan esztendős az ífjükommunista safte» Pécsett is nyomták a lapot noncait. Ezen túlmenően a lap harcra mozgósított a proletár- diktatúráért, a fiatalok jogaiért. Nemcsak elméleti, hanem irodalmi anyagokat is közöltek; Gorkij tárcáit, Tolsztoj, Ady End. re, Nagy Lajos írásait, maga Lékai is foglalkozott irodalommal, az első szabad május elsejét például így üdvözölte: „Ez a május legyen az igazi vörös május. Lázongásaink valóságba szöktették eszméinket, amelyeket börtönbe lehetett dugni, le lehetett tagadni, de megölni nem lehetett soha ..." A Tanácsköztársaság győzelme után „igazi” szerkesztőségben, a Vörös Újsággal egy helyen készítették a lapot. Amikor az ellenforradalmi erők megszüntették a proletárdiktatúrát, az Ifjú Proletárt illegális úton nyomtatták Bécsben, Pécsett, majd ismét Budapesten és terjesztették. 1922 szeptemberétől a kommunista letartóztatások miatt hosszú ideig nem tudták kiadni. 1928 elején egy használt írógép és‘ egy egyszerű sokszorosítógép birtokában kezdték meg ismét a munkát. A KIMSZ másodszor újjászüietett illegális lapja ugyanazért az ügyért harcolt, mind elődei, így címe ismét Ifjú Proletár lett. A harmadik évfolyam első számát Rózsa Ri- chárd és Nemes Dezső szerkesztette, aki így emlékezik erre a napra: ....... 1928. április 8-án j elent meg. Ezt azért tudom ilyen pontosan, mert húsvét napján csináltuk, ez volt a mi „húsvéti ünnepünk". A lap az ifjúság érdekeiért harcolt, jogaikat védelmezte minden szavával. Terjesztő apparátus híján a szerkesztők adták át a velük közvetlen összeköttetésben lévő elvtársaknak és ők adták tovább. Nemcsak népszerű volt, de egyben éltető ereje is a fiataloknak, az ifjú kommunistáknak. Mindig igazat író, elevenbe vágó írásaival, gyújtó hatású cikkeivel mozgósította a kor legjobbjait, harcolt a maga módján és eszközeivel a szocializmusért. P. Csefkó Juciit
