Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-31 / 30. szám

2 Dunántúli napló 1979. január 31., szerda Az erősebb kézfogása a gyengébbel A BÓLYI MEZŐGAZDA­SÁGI KOMBINÁT SEGÍT­SÉGET NYÚJT A VILLANYI TERMELŐSZÖVETKEZETNEK Mi tagadás, a megye termelőszövetkezetei között rangsorban a hátulsók kö­zött található a villányi. Több éve küszködik külön­böző problémákkal, objek­tív és szubjektív okok hát­ráltatják a gazdaságos termelést. Törvényszerű, ahol a termelésben zök­kenők, oroblémák vannak, ott elmélyülnek a szemé­lyi ellentétek is, ennek kö­vetkezményeképp az el­múlt három év alatt, há­rom elnök váltotta egy­mást. Természetesen eze­ket a súlyos gondokat, problémákat nem lehet a termelőszövetkezet belső ügyének tekinteni, hisz nem mindegy, hogy egy je­lentős földterületet milyen módon használnak, hogy termőképesséqét kellőkép­pen kiaknázzák-e. Ám, hogyan változtassa­nak gyökeresen a problé­mákon, ha nem rendelkez­nek sem megfelelő gép­parkkal, sem elegendő pénzzel. Nyilvánvaló, hogy egyedül, segítség nélkül nem sok előrelépést vár­hatunk. A Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát és a vil­lányi tsz tulajdonában lé­vő területek szomszédosak. Az erős. iparszerű mező­gazdasági termelést folyta­tó, minden területen kiváló eredménnyel gazdálkodó „mammut” gazdaság öt évre szóló kölcsönös együttműködési és segítési szerződést kötött a villá­nyi szövetkezettel. A szer­ződés értelmében a Bólyi Kombinát vállalta, hogy a szövetkezet területének egy részét (idén 600 hektárt) megműveli, s az ebből származó tiszta nyereség­nek a felét a tsz-nek át­engedi. így a szövetkezet a megmaradó kisebb terü­letre jobban tudja kon­centrálni erőit. A Bólyi Mezőqazdasági Kombinát fő profilja a ve* tőmagtermelés. A villányi­ak szeretnék kihasználni a kombinát által nyújtott le­hetőségeket, és szívesen bekapcsolódnának a vető­magtermelésbe. Azon kí­vül, hogy ehhez a feladat­hoz nem rendelkeznek kel­lő qépi felszereltséggel, a területük egy része sem al­kalmas minőségi vetőma­gok termesztésére, s szak­ember-háttérrel sem ren­delkeznek. A bólyi kombi­nát segítséget nyújt a ta­lajjavító meliorációs mun­kák elvégzéséhez, s bizto­sítják a szakemberképzést is. Az előbbiekben csak az egyik fél által nyújtott le­hetőségekről, segítségről volt szó. Mit vállal mind­ezért a villányi tsz? Elő­ször is a megművelésre fennmaradó területen a termésszerkezet ésszerű át­alakításával gazdaságo­sabbá teszi a termelést, biztosítja a föld termőere­jének maximális kihaszná­lását, a téli hónapokban felszabaduló munkaerőt a kombinát rendelkezésére bocsátja. Ezen kívül az együttműködés eredmé­nyeként ha 12 millió fo­rintnál nagyobb tiszta nye­reséget érnek el, a 12 mil­lió feletti értéknek az 5 százalékát. 15 millió forin­ton felüli értéknek pedig a 10 százalékát fizetik a kombinátnak. A fél éve kinevezett új elnök, Spiesz Ferenc re­méli, hogy az együttműkö­déssel a tsz lábra áll, meg­erősödik, s öt év múlva fel­zárkózik az élenjárók mö­gé. S. Zs. Sz. Popov előállása Siklóson és Pécsett Tíz nappal ezelőtt röpítette a hírt a Magyar Távirati Iroda: „Bekapcsolták a világ legna­gyobb egységes energiarend­szerét". Január 20-án délután a Vinnyica— Albertirsa közötti táv­vezeték segítségével a Szovjet­unió egységes energiarendsze­rével kapcsolták össze Cseh­szlovákia, Bulgária, Lengyelor­szág, az NDK és hazánk ener­giarendszerét. Az erőművek há­lózatát összekapcsoló távveze­tékrendszer méltó kifejezője an­nak a fejlődésnek, amelynek az alapjait harminc évvel ezelőtt Kora délután a siklósi gyár­egységbe utazott Popov Szergej, Halas Ilonának, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárhe­lyettese társaságában. Elő­adása első részében szólt a KGST megalakulásának történe­téről, azokról az évekről, ami­kor megkezdődött a tervgazdál­kodás, s melynek nemzetközi feltételeit mór a KGST biztosí­totta. A további állomások sorá­ban az ötvenes évek következ­tek: a kereskedelmi kapcsolato­kat kiterjesztették a termelés te­rületére, így a népgazdasági tervek összehangolására. Az újabb nagy lépés dátuma 1971 : a komplex program megszületé­se, amely a gazdasági fejlettsé­gi színvonal fokozatos közelíté­sét, majd kiegyenlítését, a tu­domány és technika legfonto­sabb ágazatainak tartós eqyütt- működését tűzte ki célul. Ennek értelmében most már azoknak a sokoldalú megállapodásoknak megvalósítására kerül sor, mint az uszty-ilimszki cellulózekom- binát felépítése, illetve a világ legnagyobb gázszállító rendsze­rének a létrehozása. Az előadó az eddigi eredmények ismerte­tését követően részletesen be­szélt a KGST nemzetközi tekin­télyéről. rakták le a Szovjetunió és az európai népi demokratikus or­szágok: megalakult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A harmincéves jubileum je­gyében szervezett előadást a HNF Pécs városi Bizottsága a Baranya megyei Bizottsága, a Siklós városi Bizottsága a Kesz­tyűgyár siklósi gyáregységének vezetőségével és a Pécs városi Ipari Szövetkezetek pártbizottsá­gával. Előadónak Szergej Popo- vot, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza igazgatóhelyettesét, a műszaki-tudományos, informá­ciós osztály vezetőjét kérték fel. A KGST fejlődéstörténetét kö­vetően Szergej Popov arról is szólt, hogy ebben a nemzetközi gazdasági vérkeringésben ugyan az országok az „ütőerek”, de a zavartalan működés a „hajszál­ereken" vagyis azokon az üze­meken, gyárakon — így a sik­lósi gyáregységen _ múlik, a hol a munkások e célkitűzések részfeladatain dolgodnak. A kö­vetelmények nagyok, mindenki­nek példamutatóan kell tevé­kenykednie. A KGST fontos fel­adatának tekinti, hogy ne csak több, hanem egyre jobb termé­kek kerüljenek a tagországok piacaira. így elsőrendű követel­mény, hogy az egyes üzemek, gyárak dolgozóinak és így az országoknak ne csak a másik Áruforgalmi tagozat a szent­lőrinci szakközépiskolában A szentlőrinci középfokú képzési célú mezőgazdasági áruforgalmi szakközépiskola középfokú áruforgalmi szakem­bereket, valamint — elsősorban a szakiránynak megfelelő — felsőoktatási intézményeken (Agrártudományi Egyetem, Közgazdaságtudományi Egye­tem, Mezőgazdasági Főiskola, Kereskedelmi Főiskola stb.) to­vábbtanulásra lehetőséget biz­tosító érettségizetteket képez. Ezért az áruforgalmi szak- középiskola korszerű általános műveltséget és szakmai képzést nyújt. A végzett tanulók szakmai képzettségük alapján a legvál­tozatosabb szakmai munkakö­rök betöltésére hivatottak, ön­állóan vagy irányítás mellett részt vesznek a termelés, a ter­mékfeldolgozás és -forgalma­zás eredményeinek nyilván­tartásában, a termékfel­dolgozó szervezési feladatai­nak végzésében, a termékek elemzésével és értékelésével kapcsolatos számítások elvég­zésében. Valamennyi területen jelentős a termelés, a termék- feldolgozás és -forgalmazás tervezése és eredményeinek értékelésével kapcsolatos doku­mentációk kidolgozása, illetve a nyilvántartások vezetése. A tanulók elsősorban a me­zőgazdasági nagyüzemekben: a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban vég­zik a fenti munkatevékenysége­ket. (A termelés helyén, a fel­dolgozásnál és a tárolásnál, valamint az irodákban.) Az új szakközépiskolai típus­ban a képzés 4 éves. Az áru­forgalmi szakra fiúk és lányok jelentkezését egyaránt várjuk. Az iskola székhelyétől távol la­kó tanulók részére kollégiumi elhelyezést biztosítunk. A tanulók közműveltségi tár­gyakat, szakmai tárgyakat ta­nulnak és szakmai gyakorlato­kon vesznek részt. A szaktár­gyak között a legfontosabbak a mezőgazdasági termelés és fel­dolgozás, az áruforgalmazás, a mezőgazdasági műszaki isme­retek, az agrárgazdaságtan és a mezőgazdasági üzemgazda­ságtan című tárgyak. Az egyes évfolyamokon a heti órák szá­ma (gyakorlattal együtt) 36 óra. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődése, a termelés koncentrációja és a fokozódó minőségi követelmények meg­valósítása érdekében a terme­léshez, az áruforgalmazáshoz és azok eszközeinek kezelésé­hez értő szakemberekre van szükség. Erre várják a jó képességű, általános iskolát végző tanulók jelentkezését! tagállam termékeivel szemben legyenek elvárásai, hanem a sa­ját minőségi mércéjüket is emeljék. Szergej Popov délután öt órától a KISZÖV tanácstermé­ben a Pécsi városi Ipari Szövet­kezetek dolgozóival találkozva méltatta a szocialista gazdasági együttműködés három évtizedes tevékenységét. Postás aktívaértekezlet Javítják a postai forgalmat és a tv-műsorok vételét Tartalék adó Pécsett az egyes programhoz A levélfeldolgozó automata jobb kihasználása, a postafor­galom színvonalának növelése, a vezetékes hírközlés szolgál­tatásainak javítása áll egye­bek között az idei tennivalók központjában — hangsúlyozta Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója kedden a postások aktívaértekezletén. A gazdasági, párt- és tömeg­szervezeti vezetők, a szociális­Mittiikedünkmi A kátyús Verseny utca Kátyúk, „beltengerek” Megbeszéljük, hogy feltér­képezzük a pécsi közutak álla­potát. Indulnánk, szól a tele­fon, egy férfihang kéri, nézzük meg, miként lehet megközelí­teni a Közraktár úti óvodát. Az Aradi vértanúk útja és Mecsek utca torkolatában, bukkanóban, közvetlenül a gyalogjáró mellett vízzel teli gödör éktelenkedik. Megmér­jük: 15 centi mély. A két irányból jövő kocsik kerülgetik, egy teherautó nagyot zökken­ve halad át rajta. A Kodály Zoltán út felé, a jobb oldali járda mellett szabadon folyik a víz. Sárfoltos házoldalak, ug­ráló, vízzel betakart gyalogo­sok. A Rókus utca közepén, ahol a két aszfaltszőnyeg ösz- szeér, árkocska húzódik végig a Szliven Áruházig, Ott ká­tyúk és gödrök képezik az út­felületet. A Petőfi utcára ka­nyarodva, a József Attila utca felé, az aszfaltszőnyeget he­lyenként a régi macskakövek helyettesítik. A Hargita utca kereszteződésében egy útbon- tás „emlékein" nagyot döcce- nünk. A felüljáróról kanyarodunk balra, az AFIT-Volán székház előtt is raqyás az út. A Verseny utca tankcsapdákat idéz. A vasúti sín előtt traktor, teher­autó bukdácsol a vízzel telt kátyúba érve. Még jó, hogy nincs hó, így legalább észre lehet venni és a rugók is túl­élik. A MÁV kertészete előtt, az út közepén újabb meglepe­tés ... Az biztos, hogy a rak­tárbázisról árut hozó szóló vagy pótkocsis teherautók ép szállítmánnyal nehezen ússzák meg a fuvart. Pláne, ha töré­keny holmit visznek. A Megye­ri út előtt, al jobb oldali busz­- Szokolai felv. ­megálló-tábláig legalább 50 méter hosszú beltenger húzó­dik, mely hullámokat csak ak­kor vet, ha autó halad át raj­ta. Ez gyakori. A Közraktár utcában, a Rö- VIKÖT előtt kikerülhetetlen, ha­talmas tócsa. De mi van a víz alatt? Ha elmerülünk, majd kihúznak! Lépésben partot érünk. Az óvoda előtt és az óvodáig kátyú kátyút ér, a jár­da szintje mélyebb az úttest­nél, bent az udvaron is áll a víz. A járdán látszik, most sö­pörték le róla a híg sarat. Ide esős időben gyereket hozni gyaloqosan, de autóval sem leányálom. Lassú tempóval is jól megdobáltatiuk magunkat a Tüzér utca és Építők útja ke- ' reszteződésében, az Ybl Mik­lós úton, a Mecsek Áruház ol­dalánál, egészen a 39-es dan­dár úti buszmegállóig, a Kö­rösi Csorna Sándor úti keresz­teződésben a néhány centis vagy a fél kereket is elnyelő gödrökben. Az aknafedlapok és az út szélén lévő vízlefolyó rácsok közül hiánycikknek számít az, amelyik egy szintben van az úttesttel. A Szabadság úton, a vasútállomás felé haladva, szembetűnik: hosszú csíkban süllyed az útközép. A Vasút ut­cában, az iparvágány előtt ká­tyúfüzérek. Hogy miért veszélyesek a ká­tyúk? És főleg az útkeresztező­désben? A közlekedési járőrko­csi oarancsnoka és gépkocsive­zetője saját tapasztalatából és a balesetek tanulsága alapján állítja: a rossz úttest elvonja a vezető figyelmét, a vezetőt megdobja a gödör, így ve­szélyben a gyalogos, de a gépjármű is. Murányi László ta brigádvezetők részvételé­vel tartott országos tanácsko­záson a múlt évi munka hiá­nyosságaiból, a nagyobb kö­vetelményekből, a gazdálkodás szigorúbb feltételeiből adódó feladatok végrehajtásához szük­séges lehetőségeket vitatták meg a résztvevők. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy központilag mit terveznek és mit várnak az idei feladatok teljesítéséhez. A pos­taforgalomban a külterületi la­kosság ellátásának javítására például több mint háromezer úgynevezett blokkos levélszek­rényt szerelnek fel, elsősorban a szegedi és a soproni posta- igazgatóság területén. Több mint 60 új postahivatal teremt jobb feltételeket a lakosság kiszolgálásához. A létszám- hiány pótlására a levélgyűj­tésbe bevonják a nem hivatá­sos gépjárművezetőket, a va­sárnapi hírlapkézbesítéshez pe­dig alkalmi munkaerőket vesz­nek fel. Kísérletképpen több kisközségben úgy oldják meg a kézbesítést, hogy egy hiva­talból kiinduló gépkocsival vi­szik a küldeményeket. A vezetékes távközlésben a szolgálat biztonságos fenntar­tása, a zavartalan üzem érde­kében a fővárosban változat­lanul számítanak a vidéki pos­taigazgatóságok segítségére: a kábelhálózat karbantartásához, a hibaelhárításhoz például újabb 60 vidéki szerelő közre­működésére. Tervezik, hogy egy-egy építési, felújítási mun­kát a vidéki postaigazgatósá­goknak adnak ki. A legfonto­sabb feladat a kábelhálózat sürgős bővítése annak érde­kében, hogy jövőre üzembe állíthassák a Minisztertanács határozatában előírt terven felüli 45 ezer telefonállomást. Ehhez már megrendelték pél­dául a belvárosi, az újpesti, a győri és a szekszárdi telefon- központ bővítését, valamint a konténerközpontokat, amelyek­ből az idén hatot kapnak. A terv szerint ebben az évben 29 ezerrel bővül az országban a telefon-főközpontok kapa­citása. Miután tavaly a posta nem teljesítette bekapcsolási tervét, az elmaradás pótlására az idén a korábban számított 20 700 helyett 25 ezer telefon- állomást szerelnek fel. A vezeték nélküli hírközlés­ben — a rádió műsorszórás biztonsága érdekében — Nagy­kanizsán három, egyenként 10 kilowattos URH-tartalékadót helyeznek üzembe. A televízió egyes műsorával ellátatlan te­rületeket 11 átjátszó adó te­lepítésével csökkentik, s ugyan­csak az egyes programhoz Pé­csett és Budapesten tartalék­adót állítanak fel. Ugrássze­rűen javul a televízió második műsorának vétele. A hálózat három nagy teljesítményű adó­val bővül, Kabhegyen és Szen­tesen megkezdődik, Budapes­ten pedig — a szereiőbrigád felajánlásának eredménye­ként a tervezettnél egy évvel korábban - nagyobb teljesít­ménnyel folytatódik a műsor­szórás. Mindezek eredménye­ként a tv II. műsorát az eddigi 33 százalék helyett az ország területének 62 százalékán ve­hetik majd az előfizetők. A posta terve egyébként a rádió- és a televízió-előfizetők igen mérsékelt növekedésével szá­mol, annál is inkább, mert a televízió-előfizetők száma már most meghaladja a rádió- előfizetőkét.

Next

/
Thumbnails
Contents