Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-27 / 26. szám

Dunántúlt napló 1979. január 27., szombat Munkaprogramot fogadott el a Hazafias Népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront Bara­nya megyei elnöksége tegnap délutáni ülésen, Pécsett, megvi­tatta a Magyar Vöröskereszt megyei végrehajtó bizottságá­val kötendő együttműködési megállapodást, mely tükrözi a két szerv szándékát: az egész­ségvédelem, egészséges élet­módra nevelés, családvédelem és szociálpolitikai tevékenysé­gük, a környezetvédelem terén a lakosságot érintő feladatok megvalósítására tömörítik erői­ket. A Vöröskereszt különböző szintű szervezetei támogatják a HNF olyan akcióit, mint a vá­lasztások, falugyűlések stb. Megvitatták a falugyűlések és városkörzeti tanácskozások, lakóbizottsági választások prog­ramját, majd tájékoztató hang­zott el a területátszervezéssel kapcsolatos népfront feladatok­ról. A nemzetközi gyermekév kapcsán fotó-, képzőművészeti és irodalmi pályázatot hirdetett meg a HNF a Dunántúli Nap­lóval közösen, de más is szere­pel terveik között. A szülői munkaközösségekkel járáson­ként fórumokat szerveznek a gyermekek jogairól, segítik az óvodai szülői munkaközösségek pedagógiai képzését, a gyer­mekegészségügy higiéniai ja­vítása érdekében együtt tevé­kenykednek a Vöröskereszttel és az eqészség nevelési csoport­tal. Seqítik a fiqtqlok pályavá­lasztását, könyvgyűjtési akciót szerveznek az arra rászoruló iskolák részére, társadalmi munkaakciókat a gyermekintéz­mények, játszóterek építése, szépítése, míg műsoros rendez­vényeket szerveznek az ENSZ gyermek szolidaritási alap ja­vára. Az elnökség értékelte az el­múlt évi béke-barátsáqi és szo­lidaritási munkát, melynek so­rán nyolc testvéri néa barátsá­gi napját, hetét rendezték meg Baranyában, míg a szolidaritá­si akciók is több ezer embert megmozgattak. Az 1978-as bé­ke és szolidaritási rendezvé­nyeken mintegy 70 ezer ember vett részt, ez is mutatja az ér­deklődést. Péntek délelőtt a Lvov-kertvárosi építkezésen Épül az óvoda Lvov-Kertvárosban Épülnek az áruházak Előtérben a gyakorlat r Uj rendelkezés a szakorvosképzésről és a továbbképzésről A gyógyszerészek 12 szakmában specializálódhatnak Kibővítette az orvosi és a gyógyszerészi szakmák körét az egészségügyi miniszternek a szakorvosképzésről és tovább­képzésről most megjelent ren­deleté, amely január 1-i ha­tállyal lépett életbe. Az álta­lános orvosok a jövőben a ko­rábbi 33-mal szemben 57 szak­mában szerezhetnek szakorvosi képesítést. Egyetemi diplomá­juk birtokában négy, illetve öt évi további tanulás után alap-, illetve első szakképesítésként a korábbi 27 szakma helyett Komplex szolgáltató bázis Vakolják a bölcsődét A II. számú építési napló 14. oldalán a következő olvasható: „Idő borús, hőmérséklet reggel plusz 1, délben plusz 5. Mun­kaidő: 7-től 16 óráig. Létszám: egy művezető, hat kőműves, négy segédmunkás, Munkame­net: az óvoda—bölcsőde—II. válaszfal alapjainak falazása és IMS csomópontok betonozása, valamint hóeltakarítás 150 négy­zetméteren és utak sózása 200 méteren. 1979. január 26." A Vince nap után megeny­hült időjárási viszonyok mellett tulajdonképpen minden munkát folyamatosan, zavartalanul le­het végezni. Pfeifer Károly, a Baranya megyei Építőipari Vál­lalat művezetője előkeresi az építési napló első kötetét, melyből kiderül, hogy a két komplex gyermekintézmény ki­tűzése 1978. június 5-én tör­tént meg. 12-én kezdődött az építési munka. Ezekben a téli hetekben azonban egész bri­gádok mentek el szabadságra, úgyhogy a tempó még a leg­nagyobb jóindulattal sem nevez­hető dinamikusnak. Az minden­esetre dicséretes, hogy a műve­zető és munkacsapata pénteken a munkaidő lejárta előtt né­Pézsmavadászat A Fertő tavon megkezdődött a pézsmavadászat, amely jól jövedelmező téli mellékfoglalko­zása az ott dolgozó halászok­nak. A pézsmapocok prémje ér­tékes, egy-egy gereznáért a minőségtől függően 80—120 fo­rintot kap a vadász. A pézsmára akkor lehet a legsikeresebben vadászni, ami­kor a víz egyrészét még jég borítja. Ilyenkor a jégtáblák közé, a pézsma-várak köré kü­lönleges varsákat helyeznek, s ezekkel ejtik zsákmányul a pré­mes állatot. A Fertő tavon min­den évben több ezer pézsma­pocok kerül varsákba. hány perccel még aktívan dol­gozik. Az viszont kissé érthe­tetlen, hogy a művezető nem ismeri a tervezett átadási határ­idő., pedig a munka szervezésé­hez alighanem szüksége lenne erre az adatra. A Melinda utca térségében egy komplex szolgáltató bázis alakul ki. A működő óvoda mel­lett már vakolják a bölcsődét. Állnak az épülő ABC-áruház és a zöldségbolt betontuskói, az itt lakók legnagyobb örömére, hiszen ez oldja meg a kertváro­siak bevásárlási gondjait. A közelben néhány héttel ezelőtt orvosi rendelőt adtak át és már piroslanak a palák a Melinda utcai játszókért játékkölcsön- zőjének tetején. A kertvárosiak érdeklődéssel és várakozással figyelik az építkezéseket. Tetszik a készülő nevelési központ széprajzú hom­lokzata? Az épülő egyéb létesítmények rendeltetésével már nincsenek tisztában, kénytelenek találgat­ni. Többen javasolták, hogy jó lenne, egy táblán feltüntetni az adott építkezések célját, határ­idejét és a kivitelező nevét. Mert például ha mindenki tud­ná, hogy két újabb ABC-áru- házat adnak át az idén Kertvá­rosban, akkor talán türelmeseb­ben várnák ki sorukat a min­dig zsúfolt szupermarketben. A kertvárosiak közül egyéb­ként sokan azon a véleményen vannak, hogy az építkezéseken a múlt év utolsó hónapjában keményebb volt a munkatem­pó, mint az új esztendő első ha­vában. Gépesítés, takarmányozás Gödöllőn január 31—feb­ruár 2. között rendezik meg a mezőgazdasági tudomá­nyos napokat: a szakembe­rek két szekcióban, a me­zőgazdasági tudományi kar, illetve a mezőgazdasági mű­szaki kutatások tanácsának rendezésében közel 100 elő­adáson ismertetik a mező- gazdasági gépesítés, vala­mint a takarmányozás leg­újabb eljárásait, tudomá­nyos eredményeit. A tudo­mányos napok programját pénteken a Technika Házá­ban ismertették az újság­írókkal. A mezőgazdasági nagy­üzemekben mintegy 3,5 mil­lió hektáron termesztenek olyan növényeket, amelyeket Mezőgazdasági tudományos napok Gödöllőn csak részben hasznosítanak. A kukorica tápanyag-tartal­mának még a felét se érté­kesítik, értékes növényi ré­szeket, például leveleket és a szárat eqyelőre nem hasz­nosítják, a mélyszántásnál télen a talajba forgatják. A szakemberek tudományos programot dolgoztak ki a növény teljes hasznosítására: az ide vonatkozó tudomá­nyos anyagot viszik majd egye­bek között a tanácskozás elé. Előtérbe kerül a mező- gazdaságban a folyékony műtrágyák használata. Ezek­kel a növényeket az előre kidolgozott program szerint léhet „etetni” azaz a leg­jobb időpontban adhatják a mezőgazdászok a fejlődés­hez szükséges tápanyagot. A módszer gazdaságosabbá teszi majd a nagyértékű ve­gyi anyagok felhasználását, már csak azért is. mert nem a termőterület teljes egé­szét kell kezein! a műtrá­gyákkal, hanem elég, ha a növény felületére juttatnak „serkentőszert”. A mezőgaz- dasáqi gépészek ismertetik egyebek között a kombáj­nok jobb kihasználására szerkesztett terhelésszabályo­zó automata működését, to­vábbá a nagyteljesítményű traktorokhoz gyártott komp­lett munkagép-rendszert. .!■!«!»! A Nevelési Központ készül a Siklósi városrészben Iskolapadban az üzemi népművelők A fiatalok közömbösebbek? Viszonylag rövid múltra te­kintenek vissza a vállalati mű­velődési bizottságok. Életre hí­vásuk legfontosabb oka az volt, hogy korábban nem akadt olyan szerv, aki a különböző közművelődési, továbbképzési, nevelési akciókat összehangol­ta volna. A művelődési bizott- sánok vezetőinek szakmai kép­zését különböző szervezetek vállalták, így a titkárokét a szakszervezeti iskola végzi a megyei népművelési tanács­adóval együttműködve. A tan­terv egyelőre kísérleti jellegű, minden megye maga állította össze. Pécsett az elmúlt év októ­berében indult meg a vállala­ti művelődési bizottságok tit­kárainak alapképző tanfolya­ma. Tegnap reggel „becsön- getés” előtt beszélgettünk vál­lalati népművelőkkel az üzemi közművelődés gondjairól. Má­nyi Lajos, a Szigetvári ÁG, Magyar Sándor, a Pécsi Gáz­mű művelődési bizottságának titkára. Bár nem beszéltek össze, hasonló, vagy éppen közös p rob I émá ka t e m I ítette k: az üzemegységek szétszórtan, egy­mástól távol fekszenek. A Gáz­mű művelődési bizottságának például Fejér és Tolna me­gyében dolgozó munkatársaik kulturálódási lehetőségein is ott kell tartania a szemét, de aligha könnyebb Mányi Lajo- sék dolga a Szigetvári Állami Gazdasághoz tartozó telepek, majorságok közművelődési fel­adatait illetően. Egyszerre kell a szakmai önképzésre serken­teni, az alapvető művelődési szolgáltatásokat biztosítani, s még a legeldugottabb üzem­egységekben is meg kell te­remteni a kulturált szórakozás lehetőségét. Sokszor groteszk helyzete­ket szül, hogy minden szerv, amely magáénak érzi a köz- művelődés ügyét, foglalkozni kíván a dolgozókkal, de leg­többször ugyanazzal a száz vagy ezer emberrel. Őket is­koláztatják, őket várják a TIT- előadásokra, a kirándulásokra, a szakszervezeti és egyéb ren­dezvényekre. Ugyanakkor „a sorok között" nagyon sokan el­maradnak, sajnos, igen gyak­ran a fiatalok, akiknek a kö­zömbösségét nagyon nehéz megtörni. Feltehetőleg a fél­idejénél tartó szakszervezeti tanácsi iskola ezeknek a gon­doknak a megoldásához is tud hasznos tanácsokat adni. H. J. 29 közül választhatnak. Spe­cialistái lehetnek a többi kö­zött a belgyógyászatnak, a fertőző betegségeknek, az igazságügyi orvostannak, a klinikai laboratóriumi munká­nak, a mentő-, a repülő-, a társadalom-orvostannak, Újabb 2—4 évi tanulás szükséges ahhoz, hogy második, úgyne­vezett ráépített szakképesítést szerezzenek. A választási le­hetőségek — követve az or­vostudomány differenciálódá­sát, valamint a gyógyító há­lózat fejlődését — elsősorban itt bővültek az eddigi 6 szak­mával szemben 28-ra. A fül- orr-gégegyógyászok például tovább specializálódhatnak . audiológusnak, foniátemek, va­lamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégegyógyásznak. ' Se­bészeti alapszakma szükséges ahhoz, hogy a speciális terü­letek iránt érdeklődő szakem­berek például ér-, gyermek-, szív- vagy mellkassebészek le­gyenek. Az új jogszabály le­hetővé teszi a szakképesítés szervezett formában történő megszerzését egyebek ■ között iskolaegészségtanból és ifjú­ságvédelemből, gyermek tüdő- gyógyászatból, orvosi mikrobio­lógiából, plasztikai-égési-se- bészetből és a trópusi beteg­ségek ismerettanából is. A gyógyszerészek az eddigi 6 helyett 12 szakmában spe­cializálódhatnak, szakgyógy­szerészi képesítést szerezhet­nek például a gyógyszerhatás- tan, a mikrobiológiai gyógy­szerellenőrzés, a gyógyszer- ügyi igazgatás tudományából és gyógynövényismeretből is. A rendelkezés nyomán elő­ször szakosodhatnak a fogor­vosok és a higiénikus orvosok. A fogorvosok 2—4 évi tanulás után a fog és szájbetegségek, a szájsebészet, a gyermekfo­gászat, valamint a gyermekfo­gászat és fogszabályozás szak­orvosai lehetnek. A higiénikus orvosok speciális ismereteket szerezhetnek többek között köz­egészségtan és járványtanból, a fertőző betegségekből, az orvosi mikrobiológiából és tár- sadalom-orvostanból. Jelenleg az ellátásban dol­gozó 26 ezer orvosnak mintegy 75 százaléka rendelkezik szak­orvosi minősítéssel és ez nem­zetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény. Néhány szakmában mégis hi­ány van szakorvosokból. Kevés például a higiénikus orvos, a szemész, az üzemorvos, a la­boratóriumi szakorvos, a kór­boncnok, a röntgen szakorvos. A gyógyítás a jelenleginél lé­nyegesen több altató szakor­vost és idegsebészt is vár. A rendelet előtérbe állítja az egyetemi képzés és a szakkép­zés egységét, mintegy hang­súlyozva, hogy az oktatás nem fejeződik be a diploma meg­szerzésével. Az elméleti képzés mellett nagyobb hangsúlyt kap a gya­korlat. Ahhoz például, hogy valaki a belgyógyász szakké­pesítést megszerezze, egy hó­napot klinikai laboratóriumi, öt hónapot körzeti orvosi vagy üzemi orvosi munkakörben, há­rom hónapot pedig kórházi fertőző osztályon kell eltölte- nie és ezen kívül részt kell vennie transzfúziós, valamint EKG-tanfolyamon is. A szemé- szi szakképesítés előfeltétele fél éves szakrendelési gya­korlat, a leendő csecsemő­gyermekgyógyász pedig há­rom-három hónapig ismerkedik kórházi fertőző osztályon és gyermekkörzetben vagy iskola- orvosi munkakörben későbbi munkájával. Egységesítették az orvosok és a gyógyszerészek tovább­képzését is. A jövőben minden szakember az egyéni tanulás mellett — legalább ötéven­ként szervezett bentlakásos tanfolyamokon köteles felfrissí­teni szakmai és ideológiai is­mereteit.

Next

/
Thumbnails
Contents