Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-25 / 24. szám
1979. január 25t, csütörtök Dunántúli napló 3 Fontos a hibák Megbízható, pontos mérlegeket! A mérlegkészítés időszakát élik ezekben a hetekben a vállalatok és szövetkezetek. A mérleg- beszámolókat és az adóbevallásokat februárban kell benyújtani a bevételi hivatalokhoz. Az adatokat aztán Budapesten összesítik. Ez a megfelelően csoportosította összesítés nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a népgazdasági tervezéshez, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem számításához, a szabályozórendszer működésének vizsgálatához, a szükséges döntések meghozatalához. A mérlegbeszámoló adataiból ellenőrizhető a gazdaság- politikai célok, az éves tervekben rögzített feladatok megvalósulása. Nyilvánvaló, megbizható, pontos vállalati és szövetkezeti mérlegekre van szükség. A hibák megelőzésére hívja fel a figyelmet cikkünk szerzője, a Bevételi Főigazgatóság Pécsi Területi Igazgatósága főrevizora. Segít a bevételi apparátus A hibátlan mérleg nem illúzió 1968-tól a közvetett gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a mérlegbeszámolók szerepe különösen megnövekedett. A kormányzati és területi gazdaságirányító szervek pénzügyi információ igényének kielégítése azonban már elképzelhetetlen a mérlegbeszámolók korszerű számítógépes feldolgozása nélkül. E feladat irányítója és szervezője a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, ahol több mint 5000 vállalat és szövetkezet adatainak országos szintű feldolgozását végzik — 1971 óta a PM Számítóközpont technikai közreműködésével. A számítógépes feldolgozás lehetővé teszi, hogy a mérlegek benyújtási határidejét követő 12—14 napon belül országos, majd területi gyorsjelentésben körülbelül 100 fontos adat, néhány héten belül pedig a teljes mérlegbeszámoló csaknem 2000 adata ágazati, szektorális és minisz- tériumonkénti bontásban, mintegy 1400 összesítési fokozatban, a mérlegmellékletek eredeti formájában reprodukálva és sokszorosítva a központi szervek rendelkezésére álljon. A mezőgazdasági tsz-ek mérlegösszesítései megyei és járási szinten is elkészülnek. Elvileg, ha valamennyi szükséges információforrás egyidejűleg rendelkezésre állna, a kellően ellenőrzött gépi programok és a kipróbált elektronika segítségével a népgazdasági pénzügyi mérlegek viszonylag rövid idő alatt ösz- szeállíthatók lennének. A gépi összesítések után azonban több hónapos „nyomozó" munka kezdődik a gyakran százmillió vagy milliárd forintos tévedések, adathiányok feltárása és helyreigazítása érdekében. A hibák megelőzése érdekében mit tesznek a bevételi szervek? Az elsődleges átvételt végző területi és megyei bevételi apparátus — a rendelkezésre álló rövid néhány nap alatt —- feszített ütemben revideálja az adatszolgáltatások alaki, számszaki és tartalmi helyességét. Ennek eredményeként a hibák 85—90 százalékát sikerül kiszűrni. A többi azonban csal: a gépi feldolgozás során válik ismertté — legalábbis azok, amelyeknél azt a programozási kontroll lehetővé teszi. A mérlegkészítés idején az elsőfokú adóhatóságok szakemberei — mint azt eddig is tették — a jövőben is készséggel állnak a gazdálkodó szervek rendelkezésére a felmerült gondok, kérdések időben való tisztázásáért. Nem maradnak el az ilyenkor szokásos konzultatív jellegű és prevenciós célú értekezletek, ahol az adatszolgáltatók számviteli, pénzügyi szakemberei és a bevételi apparátus munkatársai — sok esetben a felügyeleti, valamint az érdek- képviseleti szervek közös rendezésében — személyesen folytatnak eszmecserét az aktuális tennivalókról. További segítséget jelent a pénzügyi kormányzatnak az a — jogos igényt kielégítő — gesztusa, hogy a mérleg- és bevallás nyomtatványok, a vonatkozó kitöltési utasításokkal együtt ezúttal korábban jelentek meg, mintegy rekompenzálva a benyújtási határidő 5 napos előrehozását is. A februárban esedékes mérleghez az adóhatóságok nemcsak a mezőgazdasági szövetkezeteknek, hcnem valamennyi vállalatnak és szövetkezetnek megküldik a számítógépre programozott egyezőségek és ösz- szefüggések jegyzékét. A megnövekedett eszköztárral, a lehetőségekkel azonban élni kell, mert az adatok megbízhatósága, pontossága mégiscsak elsősorban a mérlegeket, bevallásokat készítő számviteli és pénzügyi dolgozókon, a jogszabály által meghatározott felelős vezetőkön múlik, hogy a sok energiát felemésztő fáradozásuk eredménye színvonalas számviteli munkáról tanúskodik-e, vagy sem. A bevételi szervek az adott cél elérése — a vállalati információk pontossága — érdekében, ha szükséges, kötelesek a fegyelmi, szabálysértési vagy súlyosabb esetben a büntetőjogi felelősségrevonás eszközéhez nyúlni. A követelményektől való elmaradás kikényszeríti a szankciók következetesebb és szigorúbb alkalmazását. Természetesen az elvárt színvonalon benyújtott adatszolgáltatásokért az elismerés sem marad el. Bízunk abban, hogy erre mind gyakrabban kerül Nádgondok a Balatonon Milyen kiterjedésű legyen a nádas a Balatonon? — Ez a téma évek óta foglalkoztatja a vízügyi szakembereket és a biológusokat. Nemrégen részletes felmérést készítettek és kiderült, hogy tíz év alatt a déli part mentén 176, a veszprémi oldalon pedig 328 hektárt hódított el a nád a vízterületekből. így a tavon összesen már 1862 hektárt borít nádas. A biológusok, a tó élővilágának igénye, a szűrőhatás és a tápanyag-megkötő szerep miatt nagy fontosságot tulajdonítanak a nádnak, a vízügyi szakemberek ugyanakkor számos negativ tényezővel érvelnek. A nádas például nagy iszapoló hatású, helyenként gátolja az áramlást és ezzel pangó vizek kialakulását segíti elő. A BIB környezetvédelmi szak- bizottsága javasolta a nádasállomány újbóli felülvizsgálatát és szakértők részvételét annak megállapításában, milyen kiterjedésben és mely területeken maradjon meg a nádas a tóban. majd sor, hiszen a hibátlan mérleg ma mór nem illúzió. Bizonyítja ezt, hogy a múlt évben a benyújtott beszámolók mintegy 40 százalékában nem volt szükség javításra. Nem kétséges, hogy a megbízható információkhoz egyre inkább ezt az utat kell járhatóvá tenni. Kij.pá| sándor Zalagyöngye Állami elismerést kapott a zalai direkttermő szőlőfajták lecserélésére nemesített Zalagyöngye szőlőfajta, amely azt jelenti, hogy az ország meghatározott körzeteiben nagy- üzemileg telepíthető. Az eddigi tapasztalatok szerint a Zalagyöngye megfelel a várakozásnak: ellenáll a betegségeknek, a hidegnek, permetezést szinte alig igényel, termése közvetlen fogyasztásra és borkészítésre egyaránt alkalmas. Magában hordja a keresztezésbe bevont Csabagyöngye illatát, korai érésű, magas cukortartalmú. Zala megyében a kisgazdaságokon kívül több helyen üzemszerűen is termesztik, újabban az alföldi mezőgazdasági üzemek szándékoznak 20-50 hektáros Zalagyöngye telepeket létrehozni. Az érdekeli nem egyeztek Nem sikerült egy Volán-akció Ellentétes megítélések a tehergépkocsik használatában Másfél évvel ezelőtt a Volán Tröszt kezdeményezésére indult egy akció, melynek lényege az lett volna, hogy az illetékes megyei Volán vállolatok átveszik a közületi vállalatoktól a tehergépkocsikat fuvarfeladatokkal együtt. A tröszt bebizonyította, hogy így anyagilag jobban járnak a közületek, hiszen a nem kizárólag fuvarozással foglalkozó vállalatok megszüntethetik a karbantartó bázist, és az üres mozgások is lecsökkennének. Felmérések alapján feltárták, hogy a magyarországi tehergépkocsi-állomány szállítási kapacitása elegendő lenne, de a kihasználtság nagyon alacsony. Óceánon túli tapasztalatok .. '' $ Pécsi állatorvos Kubában — Nem hittem volna tíz évvel ezelőtt, amikor egy esztendei kint-tartózkodás után hazajöttem, hogy valaha viszontláthatom még Kubát. Hiszen olyan messze van ... A tíz év elteltével azonban újabb szakmai útra indulhatott dr. Köcsky László, a Dél-dunántúli Mesterséges Termékenyítő Állomás szakállatorvosa, aki napi munkája mellett részt vesz a szaporodásbiológiai országos kutatásokban. Tíz évvel ezelőtt mintegy száz frissen végzett társával, kertészekkel, agrármérnökökkel, gépészekkel, állattenyésztőkkel és persze állatorvosokkal töltött kint egy évet. Feladatuk a kubai mező- gazdaság megsegítése volt. Néhány hete a MÉM szarvasmarhatenyésztési főelőadóját, Csányi Lászlót kísérte el Kubába, mint szakmai tolmács, illetve mint szakember, hogy tanulmányozzák az állattenyésztést érintő kétoldalú kapcsolatok lehetőségeit. — Mi volt tanulságos a magyar szakember számára a távoli ország mezőgazdaságában? — A dinamikus tejp’rogram például, hiszen a kubai mező- gazdaság egyik fő feladata a tejtermelés fokozása. A tej látszik ugyanis a legkönnyebben hozzáférhető állati fehérjének. Ennek érdekében 10 évvel ezelőtt intenzív tejirányú keresztezést kezdtek el. 1969—70-ben mintegy 30 ezer Holstein Fríz üszőt importáltak Kanadából, és a Kubában honos zebuval keresztezve egy jó tejtermelő és ellenálló fajtát alakítottak ki. Kis létszámú, inkább szakmai kuriózumnak számít az ugyancsak zebuból keresztezéssel előállított Gertrudis fajta, nem beszélve a criollo (kreol) szarvasmarháról, melynek eredete Amerika felfedezésének koráig nyúlik vissza. Jelenlegi szarvasmarha-állományuk 57 százaléka tej-, 43 százaléka hústermelő, és ezt az arányt kívánják tovább tartani. — Milyen gazdaságokban végzik ezeket a keresztezéseket? — Kubában mások a mező- gazdaság arányai, mint nálunk: 70 százalékot tesznek ki az állami gazdaságok, 10-et a tsz-ek és 20 százalék van magánszektorban. Ezeket a gazdaságokat jártuk két héten át, sok imponáló dolgot láttunk, például Kuba „Bábolnáját" Havanna mellett. A gazdaság 12 kerületében 75 000 hektáron 65 000 szarvasmarhát tenyésztenek. Az egyik kerület igazgatója egyébként Rámán Castro, Fidel Castro bátyja. — Es a nagy arányban jelen levő magángazdaságok? — A kubai forradalom győzelme után csak a 75 hektáron felüli földterületeket államosították. A kisebbek megmaradtak farmnak, melyeken a terület háromnegyed része általában legelő, és az sem túl jó minőségű. Az egyik ilyen gazdaságot egy egyedülálló nő vezette: volt vagy 200 szarvas- marhája, lovai, 3 Toyota dzsipje, motorjai, bérmunkásai — nálunk egy kisebb tsz is megirigyelhette volna. Az ötven év körüli asszony jól felkészült tenyésztőként buzgón tanulmányozta a szakfolyóiratokat, országos hírű tenyészete volt, állatai országos vásárokról hozták el sorra az első díjakat. Munkájához persze az ilyen tenyésztő megkapja a kellő állami támogatást és piacgondjai sincsenek. — Mi a legtanulságosabb élmény a magyar állatorvos számára? — Igen rokonszenves dolog, hogy ők a szaporodást, az állatállomány reprodukcióját ugyanolyan súllyal kezelik, mint a hús- és tejtermelést. Mi gyakran elfelejtjük, hogy a szarvas- marha nemcsak árutermelő, hanem tenyészállat is egyszersmind. Gazdaságuknak pedig egészére jellemző, hogy tudatában vannak, mekkora elmaradottságot kell behozniuk. Ezért aztán szakembereik sokat járják a világot, s mindenhonnan a legkorszerűbb technikát hozzák haza. Irigykedve néztük nemegyszer a kubai intézetek műszerellátottságát. Az üzemeltetésnél azonban szükség van még a szocialista országokból érkező szakemberek segítségére. — Milyen volt Kuba tiz év után?- A téli száraz évszak itt a turistaszezon, ami meglepően fellendült. Sok volt az amerikai, európai turista, még magyarokkal is találkoztunk. Ez az időszak a legkellemesebb Kubában, olyan mint nálunk a június, ha elmarad a Medárd. Aztán az is feltűnő volt tíz év után, mennyire megnagyobbodott a Jósé Marti repülőtér, gyarapodtak a nemzetközi járatok, és lassan eltűnnek az utcáról az óriási amerikai autók. Hatalmas építkezések folynak országszerte, új városrészeket, lakótelepeket és iskolaközpontokat emelnek. A Havanna keleti részén épült Alamar lakótelepet például különböző üzemekben verbuvált úgynevezett mikrobrigádok építették. Amikor elkészült a lakónegyed, a brigádok önmaguk közül jelölték ki az első lakás- tulajdonosokat — azokat a társaikat, akik a leginkább kiérdemelték, vagy a legjobban rászorultak. Visszatérve a szakmára, a mostani búcsúnál nem volt olyan érzésem, hogy végleg búcsúzom Kubától; az idei és a következő évben újabb területekre terjed ki ugyanis a srakembercsere, hiszen egyre intenzívebbek Kubával a kétoldalú kapcsolatok minden területen, beleértve saját szakterületemet is. Gállos Orsolya A közületi tehergépkocsipark átvételére indított akciót a Magyar Nemzeti Bank anyagilag is támogatta, azaz kötelezettséget vállalt a Volánnal szemben, hogy az átvett rossz gépjárművek kicserélését finanszírozza. A Volán Tröszt kísérletképpen két vállalatát, a Baranya megyeit és a Fejér megyeit bízto meg az akció elkezdésével. A 12-es Volán Vállalat több közületet felkeresett, így többek között a Baranya megyei Húsipari Vállalatot,' a Pécsi Faipari Szövetkezetét, a Mecseki Ércbánya Vállalatot, a Szigetvári Állami Gazdaságot, a DÉL- VIÉP-et, az ÁFOR-t, a BCM-et. Megvizsgálták, hogy ezeknél a cégeknél milyen áruk szállítására van igény, majd a fuvarozásra árajánlatot tettek. Az elképzelés az volt, hogy a közületek- től térítésmentesen átveszik o tehergépkocsikat. A Volán képviselői minden vállalatnál ismertették az akció előnyeit, hogy nem lesz gond a karbantartásra, ha meghibásodik a kocsi, akkor küldenek helyette másikat. jobban kihasználhatják a szállítási kapacitást. Már az akció kezdetén több vállalat elzárkózott, a későbbiek során pedig tovább gyarapodott a nemet mondók száma. Szerződéskötésre tulajdonképpen csak a DÉLVIÉP-pel került sor, melytől három gólyadarus, két ZIL billenős tehergépkocsit, egy Ikarus 211-es és egy 311-es autóbuszt vettek ál a feladatokkal együtt. Ezzel o DÉLVIÉP-nél megvalósult a Volán általi komplex kiszolgálás. A Pécsi Faipari Szövetkezet csak térítés ellenében adta volna át gépkocsijait, ez azonban a Volán részéről külön hiteligényt jelentett volna, mintegy egymillió forint értékben a selejt- pótláson felül. Az itteni szállítási feladatok azonban a nagyüzemi fuvarozás kereteibe nem is illeszthetők. ígv megegyezésre nem került sor. A BCM szállítási feladatainak átadása-át- vétele minisztériumi állásfoglalás alapján hiúsult meg. Az ÁFOR-ral a tárgyalások trösz'i szinten folyamatban vannak. A Baranya megyei Húsipari Vállalatnál azért akadt el a téma, mert a felső szerv nem járult hozzá. A kedvezőtlen tapasztalatok ellenére a Volán Tröszt orszá- aosan is kiterjesztette az akciót. Pedig az 1978-as népgazdasági terv a közúti közlekedésen belül éppen a közületek jármű- állományának növelését irányozta elő. Ez azonban sehogyan sem fér össze a Volán által indított akcióval. Ezen túl azonban minisztériumi szinten is a Volán részaránynövelés szükségességének megítélése is ellentmondásos, egyes főhatóságok ellenzik, mások támogatják az akciót. A Volánnál is volt ellenállás, de a közületek is úqy látták, hogy nem áll érdekükben átadni a tehergépkocsi-állományt. így ez az akció ilyen formában megbukott. R. N. Baranyai lejmérleg A Baranya megyei Tejipari Vállalat 10 kistelepülés kivételével valamennyi baranyai városba és községbe küld pasztőrözött tejet, naponta 80 ezer litert. Növekszik az ízesített tejtermék fogyasztás: naponta 11 ezer liter kakaó és 100 liter karamellás tej kerül az asztalunkra. Az iskolatei-akció népszerűségét mutatja, 21 600 iskolás issza meg naponta a 2 deci tejet. A Gervais, az epres és meggyes ízesítésű túróhab hetente 10 ezer adagban fogy el 22 pécsi boltban, nemsokára kapható lesz a kaiszi- barackos ízesítésű is. A tavalyihoz hasonlítva egyötöddel több sajtot fogyasztunk, a kapható 55 sajtféleségből. A natúrból a trappista, az ömlesztettből a Mackó és o Tettye a legkeresettebb. Havi fogyasztásunk 250 mázsa dobozos sajt, míg a tubusos Bociból 50 mázsa ízesíti étrendünket.
