Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-24 / 23. szám
e Dunántúli napló 1979. január 24., szerda Béty*g Az év első kiadványai Miután a magyar posta technikai okokból elhalasztotta a decemberi bélyegkiadásokat, így az emberi jogok egyetemes nyilatkozata aláírásának 30. évfordulóját köszöntő bélyeg is e hónap végére várható. A bélyeg olyan ívben készült, amelyben 12 bélyeg és 4 szelvény helyezkedik el. Minden gyűjtő egy csíkot — 3 bélyeg és 1 szelvény — igényelhet. Erről a bélyegről — melynek ábráját bemutatjuk — külön körlevelet is kapnak bélyeggyűjtő körök. A posta tájékoztatása szerint .ebben a negyedévben jelenik meg még a Nemzetközi gyermekévet köszöntő három darab 1 forintos bélyeg is. GYERMEKEK BELYEGRAJZAI Az utóbbi években egyre népszerűbbek azok a bélyeg- kiadások, amelyek gyermekrajzok alapján készültek. Számuk már olyan nagy, hogy önálló motívumterületet alkotnak. A magyar postának is vannak ilyen kiadásai. 1968ban a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának félszózados jubileuma tiszteletére bélyegeket készültek kiadni és a tervezésre úttörőket kértek fel. A feladat az volt, hogy rajzon mutassák be, mit jelent nekik a Párt, a munkásmozgalom, a szocializmus építéséért folyó harc. Háromezer pályamű érkezett és ebből választották ki azt a hármat, amelyet bélyegre vittek. Ezen kívül a magyar postának az Úttörő Szövetség 30 éves jubileumára megjelent bélyege is egy 15 éves sződ- ligeti kislány műve. A jugoszláv posta előszeretettel bocsát ki ilyen témájú bélyegeket. 1965-ben pályázat útján egy 8 éves kislány ülő macskákat ábrázoló tervrajzát reprodukálták. 1970-ben pedig egy 10 éves kislány műve vitte el a pálmát. 1975-ben a VII. Európai Ifjúsági Találkozó alkalmából megjelent bélyegpár 6, illetve 7 éves gyermek alkotása. A legifjabb sikeres jugoszláv művész egy négy és fél éves kisgyermek, akinek rajza 5 és 7 éves társaiéval együtt az 1974. évi gyermeknap alkalmával került bélyegre A Szovjetunióban 1960-ban a gyermeknapra megjelent kedves ábrájú bélyegeket 9— 14 éves fiatalok rajzolták. A kibocsátás előtt pályázatot hirdettek, amelyen 12 000- ren vettek részt. 3 évvel később Monaco gyermekvédelmi sora követte a példát. Csehszlovákiának az UNESCO párizsi palotája megnyitására kibocsátott vitorlázó és síelő gyermekeket, anyát csecsemőjével ábrázoló sorát is gyermekek tervezték. A There- sienstadti koncentrációs táborban elpusztult sok ezer kisgyermeknek megmaradt rajzaiból a csehszlovák posta 1968-ban néhányat bélyegen is megörökített. A szerencsétlen sorsú csöppségek lelkiállapotát megrendítően fejezik ki o rajzok. Börtönt és foglyokat, szabadon repülő pillangót, ablak mögötti virágokat ábrázoltak. A Mongol Népköztársaság egyik 7 címletes sorát is gyermekek rajzolták. Az egyes bélyegek sivatagi tájat, tevéket, ál latszel id ítőket, úttörő tábort, gyermekünnepélyt, fiatal zenészt és birkózókat ábrázoltak. Hollandiában 1965-ben valamennyi népiskola tanulóját felszólították, készítsenek bélyegtervet a kibocsátásra kerülő gyermekvédelmi sorhoz. 65 000 kisiskolás pályaművéből választották ki a legjobbakat. Az NDK 1967, évi gyermeknapi sora 6—7 éves kis művészek ötletes rajzai alapján készült. Argentínában 1965-ben ünnepelték az ingyenes oktatás bevezetésének 80. évfordulóját, amelynek bélyege szintén gyermekrajz alapján készült. Nagybritannia 1966. évi karácsonyi bélyegpárjára meghirdetett pályázatot 6 és 9 éves kisdiákok nyerték. 1979.: a gyermekek nemzetközi éve. Biztosra vehető, hogy szerte a világon szép és érdekes bélyegekkel fogják köszönteni. MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA EMBER) JOGOK EGYETEMES EMBER) JS2GOK StJYfTEWtS NYÍÍ.ATK02ATA NYíí ATKOZ ATA 30EVE08SXÍÍÖJA 3ÖÉVTORDOÍ.ÖJA MAGYAR POSTA JOGOK EGYETEMES N yij, aTkOJATA aOEYTOBOGtOjA VXSOd HVAOVW ViSOd MVAOVW VASOd UVAOVW MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA EMBER. JOCÍO* ETfMtS NmATKOZATA 3oev:pof«iut..\iA ******* A kert téli díszei az örökzöldek Ilii A téma és a fényviszonyok Vötiászof Tarvad- selejtezés idején Október végén lekopaszodnak a lombhullató fák, cserjék és tavaszi rügypattanásig a kertet üresnek, elhagyatottnak látjuk. Amelyik kertben szép örökzöldek vannak, úgy érezzük, hogy ez a kert télen is díszít, életet visz a környezetünkbe, esztétikai élményt nyújt. Az örökzöldek változatosságukkal, szépségükkel, kecses formájukkal nemcsak télen, nyáron is jól kiegészítik a lombhullató fákat, cserjéket, velük szoros egységet alkotnak. Most télen kell ilyen szempontból felülvizsgálni kertünket, hogy kora tavasszal kiegészíthessük növény- állományunkat. ÖRÖKZÖLDEKNEK nevezzük azokat a növényeket, amelyek leveleiket legalább két tenyész- időszakon át vagy ennél hosz- szabb ideig is megtartják életképes állapotban. Tehát az örökzöldeknél is van lombhul- latós, amit nem veszünk észre, mert egy vagy több levélnemzedék mindig a hajtáson marad. TÉLIZÖLDEIÍ azok a növények, amelyek a tél folyamán lombosak maradnak, azonban tavasszal az új levélzet megjelenésével az áttelelt levelek lehullanak. FÉLÖRÖKZÖLDEK azon növények, melyek átmenetet képeznek a lombhullató és örökzöld növények között. Enyhébb időben örökzöldként, nagy teleken lombhullatóként viselkednek. Az örökzöldek levelei merevek, kemények, bőrszerűek, a hidegnek ellenállnak, felszínük gyakran viaszos bevonattól fényes. A télizöldek, valamint félörökzöldek a lombhullatók- hoz közelebb állnak, leveleik lágyak, kevésbé ellenállók. Az örökzöldek lehetnek tűlevelűek (pl. lucfenyő, tiszafa, stb.) vagy lomblevelűek (pl. mahonai, babérmeggy, stb.). Annak ellenére, hogy az örökzöld fogalma inkább a tűlevelűekhez kötődik az emberek nagy részénél, lomblevelű örökzöldből nagyobb a változatosság, illetve választási lehetőség. Hazánkban kontinentális klíma uralkodik hideg telekkel, meleg, száraz nyarakkal, kevés csapadékkal. Tőlünk nyugatra és délre kedvezőbbek a klimatikus körülmények. Különösen most a turizmus világában kell hangsúlyozni, hogy ne akarjunk olasz, görög tájat varázsolni hozott növényekből, mert próbálkozásunknak kudarc lehet a vége. Bár országunk kicsi, de klimatikus adottságait illetően nem egységes. A nyugati határszélen 800— 850 mm a csapadék, míg az Alföldön 500—550 mm. Télen az ország északkeleti része a leghidegebb, a délnyugati a legmelegebb. A fagyos és téli napok száma hasonlóan északkelet felől délnyugat felé csökken. A fenti okok miatt hazánkban tizenkét örökzöld klíma- övezetet különböztetünk meg. Baranya és Pécs a 6. sz. örökzöld klímaövezethez tartozik. Itt mód van a szubmediterrán kertek létesítésére. A Mecsek, valamint a villányi—siklósi hegyvonulat védelmében lehetőség nyílik a mediterránból felhúzódó fajok megtelepítésére. Itt jól érzi magát a libanoni cédrus, atlasz cédrus, szabin fenyő, védett helyeken a valdói ciprus is. Jól díszlenek: a közönséges tűztövis, a babérlombú örökzöldek: a balkáni babérmeggyel, kaukázusi babérfagyai, magyal és még sok-sok örökzöld. Következnek a telepítésre ajánlott örökzöldek. Kalla Gábor Miután kiválasztottuk és elkészítettük a filmet, a témának és a várható fényviszonyoknak a figyelembevételével, következő lépésként betöltjük a fényképezőgépbe. Felnyitjuk a gép hátlapját, s meggyőződünk arról, hogy a húzóorsó a filmtovábbítóhoz 'került-e. Helyére illesztjük a kazettát, a film végéből annyit húzunk ki, hogy a húzóorsóba a levágott filmvéget beilleszthessük. Ha a fogaskerekek is illeszkednek a film perforációjába, óvatosan helyre csúsztatjuk a gép hátlapját. A csukott hátfalú gépeknél először a húzóorsóba illesztjük a ‘ilmvéget, s ezután csúsztatjuk a gépbe. A 6x6-os gépeknél a védőszalag levágott részét illesztjük az orsóba, majd a filmtovábbítóval a tekercset tovább csavarjuk, ügyelve, hogy a védőszalag egyenesen csússzon. Ezután a géptípustól függően addig csavarjuk a védőpapírt, míg a két oldalán elhelyezett két nyíl a gépen feltüntetett jelhez nem ér, ezután lezárjuk a gép hátfalát. A tekercset a filmtoHa három DIN-nel érzékenyebb filmet használunk, akkor a fenti értékeknél eggyel szűkebb rekeszt vagy rövidebb időt kell használnunk. Tehát például tizenegyes rekesz helyett tizenhatost, vagy hatvanad helyett 1/25-öt. A rekesz és az idő megválasztásakor figyelembe kell venni a témát is. Ez azt jelenti, hogy gyors mozgás esetén rövid expozíciós időt, például 1/250- et kell használnunk, ezzel a TAVASZI—ŐSZI FELVÉTELEK Felvételi téma 17—1« DIN 20—22 DIN 26-27 DIN 8 1/é0 8 1/125 11 1/250 i 5,6 1/60 5.6 1/125 8 1/250 4 1/250 4 1/500 5.6 1/1000 2.8 1/250 2.8 1/500 4 1/1000 ft/ " 2.8 1/60 X8 1/125 5.6 1/125 vábbítóval addig csavarjuk, míg a számlálón meg nem jelenik az egyes szám. A betöltött gépen ezután a számlálót nullára, a fénymérő tárcsáját a dobozon feltüntetett értékre állítjuk. Majd leexponálunk egy vagy két kockát, míg a számláló az egyesre nem ér. Ezzel a fényképezésre készen áll a gépünk. Gyakorlati fényképezés ezután már rendkívül egyszerű, ha kiválasztottuk a témát, beállítjuk az expozíciós időt, a rekesznyílást és a távolságot, majd lehetőleg a rezdülésmentesen tartott gépen lenyomjuk az exponálógombot. Az expozíciós időt, a rekesznyílást legegyszerűbb fénymérővel meghatározni, de rövid gyakorlat után ezeket az értékeket becsléssel is meghatározhatjuk, természetesen ez mindig magában rejt bizonyos hibalehetőséget. Tájékoztatásul néhány gyakran előforduló téma és fényviszony beállítását közöljük 17—18 DIN-es filmérzékenységhez 1/60-ad expozíciós idővel: párhuzamosan nagyobb rekesznyílást kell alkalmaznunk. Ha tájat fényképezünk, rendszerint csak kevés mozgás van, tehát hosszabb időt, például 1/60-at alkalmazunk, ekkor szűkítenünk kell a rekesznyílást, ami a mélységélesség növekedését eredményezi. Tizenhatos rekesznél már elérhetjük, hogy egy métertől végtelenig minden éles lesz. Vida András nyAri felvételek Felvételi téma 17—18 DIN 20—22 DIN 26—27 DIN * „m 11 1/125 16 1/250 1 '60 8 1/125 11 1/250 m .._.c 1 /60 8 1/60 11 1/1 zs • Vf ')))■ ■ |_ 4 1/60 5.6 1/60 8 1/125 ‘“ff* 2.8 1/60 4 1/60 5,6 1/125 A vadászati idényben minden hónapnak megvannak vadfajonként, és vadféleségenként az izgalmas és nagy élményt nyújtó vadászatai. Január hónap nem tartozik ezek közé, pedig gazdálkodási évünk elején egyik legnagyobb szakmai feladatunkat kell végrehajtani, a tarvad selejtezését. Selejtezésnek nevezzijjc a nem kívánatos egyedek kiszelektálását a nagyvad-állományból. Ezzel végetvetünk a továbbtenyésztésre nem kívánatos örökítés szempontjából káros nőivarú egyedek további minőségrontó szerepének. Ez különösen nagy jelentőséggel bír szarvas és őzállományunk esetében. A hibás egyedi tulajdonságok, örökíthető rendellenességek fiziológiai gyengeség, rossz fejlődés, betegség, elöregedés okozta hibák egyaránt okot adnak a selejtezésre. Az apróvad selejtezése könnyebb feladat, míg nagyvadnál ez igen nehéz kérdés. Még gyakorlott vadászok is több esetben a lövészsport kedvéért vadásznak tarvadra és ilyen esetekben a mennyiség, nempedig a minőség lép előtérben. Válogatás nélkül „kiselejtezik" azt az egyedet, amelyik éppen lövésre jön, vagy áll. Az ilyen lövészbravúroknak az a célja, hogy egy-egy csapatból minél több tarvadat lőjenek ki. Más helyeken meg a szarvashús lép előtérbe, hogy minél nagyobb mennyiség kerüljön terítékre, vagy értékesítésre és így a „nagyját" lövik. Ilyenkor esnek ki az értékes vezértehenek és nagyarányban megmaradnak az anyátlan borjak és ünök. Márpedig a tarvad selejtezése nem a lövészet vagy a hús kedvéért szükséges, hanem a jó törzsállomány eléréséhez kell. A tarvadselejtezést végző vadásznak jól kell ismerni a területét és az Az elmúlt évi országos rendelkezések szerint 1979-től minden horgásznak az egyesületénél számot kell adnia azokról a tudnivalókról, amelyek ennek a sportágnak űzé- sénél feltétlenül szükségesek. A beszámoltatások során, fontosságának megfelelő szinten kerülnek sorra a „horgászetika” írott és íratlan szabályainak kérdései. A beszámoltatások már az elmúlt évben megkezdődtek az ifjúsági- és az újonnan jelentkező horgászoknál. Most az év elején az előbbiek mellett, a régebbi horgászok beszámoltatására kerül sor, illetve került már sor. De miért is van szükség ezekre a beszámolókra? Nem csak nálunk, hanem szerte a világon hatalmasan fejlődött a horgászok létszáma. Sajnos a horgászható vízterületek száma nem fejlődött egyenesarányban, sőt a mindgyakrabban előforduló vizszeny- nyezések következtében néha-néha csökkent. Az egyes államok horgászszerveikkel egyetértésben újabb és újabb — szükségesnek tartott — horgász rendeleteket bocsátottak ki, hogy horgászsportjuk tisztaságát megóvják, biztosítsák. Másoldalról nézve a dolgot, eszre kellett vennünk, hogy az elmúlt 10 —20 év alatt a technika általános fejlődéssel lépést tartva fejlődtek, mind finomabbá váltak horgászeszközeink is és ennek megfelelően változáson -mentek át horgászmódszereink is. Van tehát tanulni valója az „öreg" horgásznak is, ha nem akar elmaradni a kortól, amelyben él, és remélhetőleg még tovább él. Szükségünk van arra, hogy ne zavarjuk egymást, ne támadjanak köztünk veszekedéssé fajuló nézeteltérések. Ennek elkerülését is célozza, ha minden horgász ismeri sportja törvényét, azt betartja és másokkal is betartatja. A beszámoltatások során felmerülő hiányosságok kiigazításra kerülnek, a beszámolók így további tudással is felvértezik a ott élő állomány minősége alapján kell megállapítania a jó származású nőivarú egyedeket. Az egészségi állapot alapvető követelmény és az átlagosnál soványabb, borzas szőrű egyedeket ki kell gyomlálni. Ezeket könnyű felismerni, mert általában az egészséges csapat elhagyja a közeléből. A test fejlettsége ugyancsak fontos tényező, mert a jólfejlett testű anyáknak általában fejlett utódaik lesznek. Az erős csontozat, a jó agancsfejlesztő képesség alapja és ez a tarvad örökítő képességében is domináns tényező. Ezt különösen a hosszú fej jellemzi, amelyet az anyaállatoknál a testméretek összehasonlitáso alapján, szembetűnően észlelhetünk. A kormeghatározás ugyancsak fontos tényezője a selejtezésnek, mert a jóképességű nőivarú egyedeket a vadfajra jellemző, legmagasabb korig tenyésztésbe kell tartani. A helyes selejtezéshez sok idő és kellő hozzáértés kell. Időszakában o téli hónapok a legalkalmasabbak, mivel lombhullás után és lombfaka- dás előtt kevesebb a takarás, jobbak a látási viszonyok, tisztábban és távolabban látunk. Megyénk vadásztársaságai ez évben közel 800 szarvastehenet és borjút, valamint 1800 őzsutát és gidát terveztek kilövésre. Ezek időarányos teljesítését legalkalmasabb most elvégezni, melynek alapján kialakítjuk a megfelelő tavaszi törzsállományt, beállítjuk a helyes ivararányt, arányosan csökkentjük a takarmányozási gondokat, és nem utolsósorban biztosítjuk a gazdálkodási év első félévének pénzügyi alapjait. horgásztársakat. így valamennyien nyugodt lélekkel nézhetünk a most és ezután elkövetkező esztendők elé, bízva abban, hogy kedvenc sportunk a hátralévő időben csak a felüdítő pihenést, jó szórakozásunkat fogja jelenteni minden magyar horgász számára. Szuchovszky Bertalan Horgászvizeink téli gondozása így tél idején, lettek azok bár enyhék is, mindenkor szükségesnek tartottuk, hogy horgászvizeket kezelő egyesületeink figyelmét felhívjuk a jégpáncél alá zárt halállományunk esetleges veszélyezettségére, az annak elkerülését megakadályozó tevékenységek elvégzésének szükségességére. A mostani tél váratlan keménységgel köszöntött be, és ki tudja pontosan, meddig fogja tartani még magát. Gondoskodjunk tehát, hogy a jégen nyitott, kellő nagyságú lékekkel biztosíthassuk .‘halaink oxigén-szükségletét. Gondoljunk arra is, hogy a lékeket már messzebbről is észre vehető, feltűnő jelzésekkel lássuk el, nehogy a jégen járá embertársaink életveszélybe kerülhessenek. Ajánlatos a kivágott lékeknél a kivágott jégkockák segítségével nádcsomókat, nagyobb galy- lyakat a kockák sarkainál a jéghez rögzítenünk. Magukat a lékeket is, a jég eltakarodásáig gondoznunk kell, ha a szabaddá tett vízfelület újra befagyott, újra és újra ki kell azokat nyitnunk. Halaink életének biztosítása megérdemli ezt a lelkiismeretesen végzendő, fáradságos munkát. Fényviszonyok TÉMA Erős nap Napos idő Felhős idő Borult idő VÍZPART 1/16 1/11—16 i/ii f/6 nyílt terület előtérrel f/11 f/8—11 «/• f/5,6 SZEMÉLY »/« f/5,6—I f/5,6 f/« Farkas János megyei fővadász Henrésxat Beszámoló a szakmai tudnivalókról
