Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-04 / 3. szám

Összedőlt fóliasátrak a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Megyeri úti telepén. (Tájékoztató a 2. oldalon) Zord tél Változatlanul szenved a szokatlanul zord téltől egész Európa, Londontól Moszkváig. A nagy hideg, a vastag hótakaró és a vi­haros szél szüntelenül sze­di áldozatait; a halottak száma csupán Nyugat- Europában meghaladja a félszázat. Nagy-Britanniában 19- en, az NSZK-ban 12-en, Franciaországban 10-en, Svájcban 8-an vesztették életüket a rendkívüli idő­járási körülmények miatt. A tél kontinensünk déli országait sem kíméli: az éjszakai heves esőzések és havazások miatt megsza­kadt az összeköttetés Gö­rögország északi és közép­ső részével. A csontfagyasztó hideg elérte az amerikai konti­nenst is: Washingtonban kedden délután még plusz 17 fokot mértek, ezt köve­tően hirtelen süllyedni kez­dett a hőmérséklet, s éjfél­kor már mínusz 12 fokot mutattak a hőmérők; vagyis néhány óra alatt majdnem 30 fokot süllyedt a hőmér­séklet. Mexikóban pedig — bár ennél jóval enyhébb az idő — a váratlan hőmérséklet- csökkenés következtében kilencen haltak meg. a kereskedelmi Arurakodás a FÜSZÉRT raktárában Tegnap helyreállt szállítási rend Kedden néhány üzlet nem kapott kenyeret és tejet Várossá avatták Paksot Tegnap már csak a közúti közlekedési nehézségek okoztak gondot a megye élelmiszerbolt­jainak áruellátásában. A keddi helyzetről utólagos gyorsmérle­get készítettünk Szendrői Tiva­darral, a Baranya megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjével. A vállalathoz tartozó 360 üzlet kö­zül kedden 3 pécsi boltba —a lámpásvölgyibe, a Mecsek ut­caiba és a Szőlő utcaiba nem jutottak el a kenyér- és tejszál­lító gépkocsik. A Zerge utcai üzlet vezetőjét délelőtt még úgy tájékoztatták, hogy ne számít­son kenyérre, kérje meg a vá­sárlókat, hogy más boltból sze­rezzék be a kenyeret és a tejet, de délután ide is felkapaszkod­tak az áruszállító kocsik, Ked­den tehát az üzletek zömébe a szokásosnál jóval később érke­zett meg a kenyér- és tejszállít­mány. Még késő délután — ne­gyed hatkor — is rakodott gép­kocsi a Pécsi Sütőipari Vállalat­nál. Tegnap az is kiderült, hogy kedd estig egy üzletből sem te­lefonáltak a vállalat szállítási ügyeletére azzal a kéréssel, hogy kenyérfeleslegük van — szállítsák át ezt a mennyiséget olyan boltba, ahova még nem érkezett meg a kenyér. Ez a biztonsági ,,rátartás" minden bi­zonnyal szárazkenyérben lesz mérhető. A kisebb üzletek egy részében — az északi és keleti városrészben lévőkben — arra is felkészültek, hogy petróleum- lámpa, illetve gyertyafény mel­lett árusítanak, de erre végűt is nem került sor. Mohácson és Szigetváron ki­sebb késéssel, de megérkezett a kenyér és a tej. Siklós, Har­kány és Komló a megszokott- náT jóval később kapta ezeket a napi árukat. Az Orfű és Aba- liget környéki boltok kedd dél­után négy órakor kapták meg az első kenyérszállítmányt, mivel o bükkösdi sütőüzemben csak délelőtt fél 11-kcr kezdődhetett a termelés az áramszünet miatt A délelőtti órákban viszont még arról volt szó, hogy Pécsről visz­nek ezekbe az üzletekbe kenye­ret, tejet, vagy jobb híján tej­port. A tartós élelmiszeripari ter­mékekkel — liszt, zsír, cukor — való ellátásban illetve szállítá­sában nincsenek gondok. Egy­részt mert az üzletek az ünne­pek előtt alaposan „feltankol­tak" ezekből az árukból, más­részt — mint azt a Baranya-Tol- na megyei Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesétől, Dudás Jó­zseftől megtudtuk, a túrajára­tok tegnapelőtt is útnak indul­tak. A FÜSZÉRT a Belkereske­delmi Szállítási Vállalattól bé­relt gépkocsikkal szállítja az árut. Kedden reggel ugyancsak késve tudtak indulni ezek a tú­rajáratok, s a havas, jeges uta­kon nagyon lassan haladtak, tegnap viszont a már lényege­sen jobb útviszonyok megköny- nyítették a szállítást. A MÉSZÖV áruforgalmi osz­tályán Kasza Tibor osztályveze­tő elmondta, hogy tegnap dél­előtt a sásdi, sellyei, szigetvári, pécsi és mohácsi ÁFÉSZ-szel be­szélve, arról kaptak tájékozta­tást, hogy az üzletek tej- és tej­termékkel, kenyér, illetve egyéb áruval való ellátásával nem volt és jelenleg sincs gondjuk. T. É. Lázár György az ünnepi tanácsülésen Szerdán várossá avatták Paksot, a nagy múltú Duna menti települést, amelynek fej­lődéséhez az első magyar atomerőmű építése adott ko­rábban elképzelhetetlen len­dületet. Paks zószlódíszben ünnepel­te történetének e fontos állo­mását. Az új rangja elnyerése alkalmából rendezett ünnepi tanácsülésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke és dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke. Ott voltak Tolna megye járásai­nak, városainak vezetői, Paks lakosságának és az atomerő­mű építőinek képviselői. A Himnusz hangjai után a város szülöttje, Pákolitz István, József Attila-díjas költő el­mondta Paksról írott versét, majd Dallos Tibor, Paks ta­nácsának elnöke köszöntötte a település első városi tanácsá­nak tagjait, s a vendégeket. Ezt követően dr. Szabópál An­tal ismertette a település múltját és a várossá emelke­désének útját, majd pedig Lá­zár György emelkedett szólás­ra. Tolmácsolta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a kormány üdvözletét, jókívánságait. Hangsúlyozta, hogy Paks nem csupán a ki­lencvenhat magyar város egyi­ke, hanem napjaink országépí­tő munkájának kiemelkedően fontos színtere is. Itt épül ha­zánk első atomerőműve, az a hatalmas mű, amely új lehe­tőségeket nyit a megye és a város lakói számára, s amely kivételesen fontos szerepet tölt be egész népgazdaságunkban. Az atomerőmű külön rangot ad Paksnak, olyan várossá avatja, amely egész népünk alkotó munkájának, szocialista gazdaságunk lendületes fejlő­désének, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal foly­tatott gyümölcsöző együttmű­ködésünknek is élő tanúbi­zonysága. A továbbiakban kü­lön tisztelettel és megbecsü­léssel köszöntötte az atom­erőmű építőit, azokat a mun­kásokat, műszakiakat, vezető­ket, a város ideiglenes lakóit, akik teremtő munkájukkal ide­haza és határainkon túl egyaránt hírnevet szereznek városuknak. Biztosította őket, hogy feladataik megoldásában továbbra is számíthatnak a Központi Bizottság és a kor­mány segítő támogatására, az ország egész közvéleményének megkülönböztetett figyelmére. Végül Lázár György a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából átadta a város­alapító díszoklevelet Dallos Tibornak, Paks tanácselnöké­nek. A paksi fiatalok nevében Torma Sándor, Tolna megye városainak képviseletében Vi- dóczy László, Dombóvár taná­csának elnöke köszöntötte az első magyar atomváros lakóit, vezetőit. Az ünnepi tanácsülés után Lázár György a megye és a város vezetőinek kíséretében megtekintette Paks terjeszkedő modern lakótelepét, ahol pár esztendő alatt több mint ezer új otthon, műszaki szállók, gyermek- és oktatási intézmé­nyek épültek. Délután a Minisztertanács elnöke az atomerőmű építke­zését kereste fel. Ott Szabó Benjámin, az atomerőmű be­ruházás kormánybiztosa ka­lauzolta és tájékoztatta az eddig végzett munkáról, a ro­hamosan növekvő további fel­adatokról. Berettyóújfalu város Szerdán várossá avatták az 1600-as évek elején egyszer már városi rangot nyert Be­rettyóújfalut. A jelenleg már 15 500 lakosú település lakói­nak e nevezetes ünnepségén részt vett Kállai Gyula, az El­nöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese. Kállai Gyula köszöntötte az új város lakóit, ,majd átnyújtot­ta a tanács elnökének az Elnö­ki Tanács alapító okiratát és a város jelképes kulcsát. Ezután a társadalmi szervek képviselői, majd a hajdúvárosok küldöttei köszöntötték az új város lakóit. Világ proletárjai, egyesüljetek Di mantuli il a ni o XXXVI. évfolyam, 3. szám 1979. január 4., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Gyorsmérleg a nehéz napról Az AGROBER-hez csatolták az ÍLTERV-et Egy vállalat kezében a tervezés és a beruházás­szervezés A tervezői és a beruházás­szervezői munka január 1-től egyetlen vállalat keretében össz­pontosul a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban; a MÉM jóváhagyásával az AGRO­BER-hez — a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat­hoz — csatolták az ÉLTERV-et, az Élelmiszeripari Tervező Vál­lalatot. Ily módon kialakult a mezőgazdasági tervezés, vala­mint az élelmiszeripari feldol­gozó tevékenység egész folya­matát végigkísérő műszaki ter­vezői és szervezői vállalati köz­pont, amely kibővített tevékeny­ségi körénél fogva képes lesz arra, hogy egységes szemlélet alapján nyújtson segítséget az élelmiszertermelés valamennyi fázisának fejlesztéséhez, korsze­rűsítéséhez. A két vállalat egyesítését egyebek között az indokolta, hogy a mezőgazdasági terme­lést mind több gazdaságban egészíti ki az élelmiszerfeldol­gozó tevékenység és az élelmi- szeripari üzemek is egyre gyak­rabban telepítenek előfeldolgo­zó létesítményeket, a „helyszín­re" téeszekbe, állami gazdasá­gokba. Másfelől felesleges egy- időben két vállalatnál olyan ter­vezői gárdát fenntartani, amely egymagában próbál több-keve­sebb sikerrel megbirkózni a me­zőgazdasági, illetve az élelmi- szeripari tervezés és szervezés sokrétű, de gyakran egymást „átfedő" feladataival. Ezeket az „átfedéseket" igyekszik fokoza­tosan megszüntetni az új nagy- vállalat, amely több mint 4000 dolgozót foglalkoztat és ma­gas szinten képzett műszaki gárdával rendelkezik. Az új szervezeti keretben vár­hatóan nagyobb hatékonyság­gal lehet foglalkoztatni a mű­szakiakat. Az összevonással sza­baddá tett mérnököket, techni­kusokat a beruházási tevékeny­ség jelenleg legtöbb gondot okozó területén, a beruházás­szervezésnél foglalkoztatják majd. Az AGROBER fokozatosan to­vább bővíti a típusterveken ala­puló műszaki fejlesztés egész rendszerét. Olyan új megoldást dolgoztak ki, amely lehetővé te­szi a kivitelezők számára az adott lehetőségekhez való ru­galmasabb alkalmazkodást. En­nek lényege: nem magát az építményt, hanem a felhaszná­lásra kerülő szerkezetet tipizál­ják. Később lehetőség lesz ar­ra, hogy a beruházó egyetlen kódszám „lehívásával" rendelje meg az új létesítményhez szük­séges szerkezetet.

Next

/
Thumbnails
Contents