Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-15 / 14. szám

Wla far le a határidő A Magyar Villamosművek Tröszt véleménye Áramszünet után... Adó­bevallás Megbírságolják a késlekedőket Ugyancsak kemény viták, s a különböző érdekek csattanó ta­lálkozása húzódik meg e kife­jezés mögött: adóbevallás. Egy szakember szerint, aki ugyan­csak sokat dolgozik pénzössze­geket jelző különböző papí­rokkal, már-már beivódott a magyarok gondolkodásába: ha lehet, kevesebbet kell mon­dani, mint amennyi pénzem (jö­vedelmem, keresetem stb.) van. Időszerű erről most szólni, mert több helyütt is olvashat­tuk: az adóbevallás határide­je január 15-e, azaz a mai nap. Ez a kötelezettség pedig sok mindenkit érint, közöttük — hogy szakszerű legyek — a kisipari és magántevékenységet folytatókat is, akiknek a jöve­delmére tudvalévőén az egész magyar társadalom roppant kíváncsi. Minden bizonnyal nem véletlenül, mint ahogy az erre illetékes hivatalos szervek ér­deklődése sem véletlen. Az egyik ilyen szervnél — a Bara­nya megyei Illetékhivatalban — hallottam Solymosi Sándor- tói az adócsoport vezetőjétől, hogy az összes lakossági adók­nak mindössze 3—4 százaléka származik a kisipari és magán- tevékenységet folytatóktól. A megyében 1999 iparos adózott 1977—78-ban, s ösz- szesen 6 millió 606 ezer forin­tot kellett befizetniük. A 670 pécsi iparos 6 millió 5 ezer fo­rinttal adózott. Szép pénz, s talán az is érdekes, hogy Bara­nyában 100 ezer forint feletti jövedelem után 37-en fizettek adót, (csaknem 1,6 millió fo­rintot) ami lényegében azt je­lenti, hogy a nagyjövedelműek- re esett az összadó közel 25 százaléka. Ugyanez a képlet Pécsett így fest: 49-en össze­sen 2 millió 615 ezer forintot. Solymosi Sándor véleménye: az adóbevallás körül nincsenek különösebb gondok a megyé­ben, elsősorban 1972 óta, amióta bevezették a társadal­mi adóztatást. A KIOSZ kere­tében működő társadalmi bi­zottságok vigyázó szeme előtt folyik a bevallás, a kivetés. Ök pedig igazán tudják, hogy az adott szakmában dolgozó ipa­rostársuknak mennyi lehet a jövedelme, mert — ismerik egy­mást. Persze, azért nem minden ilyen egyszerű. Hogy mást ne mondjak: ki bevallás, ki áta­lány alapján fizeti az adóját. — Magyarországon hosszú ideje nem volt olyan, nagyobb területet . érintő áramszünet, amelynek oka az országos rendszerben lett volna. Ha­zánk is tagja a KGST-orszá- gok egységes energetikai rend­szerének, és Magyarországon fixnek, stabilnak tekinthető a hálózat. Jó példa erre Pécs, amely négy helyről kaphat egy­szerre elektromos energiát. 120 kilovoltos vezetékek érkeznek a városba Baja, Szedres és Kaposvár felől. Emellett önma­A Magyar Villamosművek Tröszt hálózati igazgatója éppen bécsi kollegáját faggatta telefonon arról, hogy mi okozta a szomszédos főváros életét megbénító áramszünetet. Nem holmi privát kiváncsiskodás okán tette ezt, hanem azért, mert a hazai szakemberek igyekeznek a külföldi tapasztalatok­ból is okulni az elektromos ellátás biztonságosabbá tétele ér­dekében. A bécsi tapasztalatok helyett, mi azonban a pécsi eseményekről beszélgettünk Kovács Ferenccel, az MVM Tröszt hálózati igazgatójával. gában a Pécsi Hőerőmű is képes a terület energiaigényei­nek kielégítésére. Ez annyit je­lent, hogy ha elromlik az erő­mű, vagy meghibásodik vala­melyik távvezeték, akkor azt a város lakói észre sem ve­szik. Úgy terveztük meg ugyan­is ezt a rendszert, hogy ha egy eleme kiesik, akkor nem történhet baj. — Január elsején hány elem esett kJ? — Az év első napján bekö­vetkezett az, aminek a statisz­Az utóbbiak szórna emelkedő­ben. A bevallás alapja a pénz­tárkönyv. Ez az, amit nagyon pontosan kell vezetniük az érintetteknek. Amikor az ille­tékhivatal szakemberei ellen­őrző útjaikon megjelennek egy-egy iparosnál, első kérdé­sük a pénztárkönyvre vonatko­zik. Az adócsoport munkatár­sai ugyanis a r,agyjövedelmű termékelőállító, illetve az alkal­mazottakat is foglalkoztató vál­lalkozó kisiparosokat rendsze­resen ellenőrzik. „Ha nincs hi­ba — hallottam o hivatalban — akkor lényegében csak ud­variassági látogatásról van szó". Mi van, ha valaki nem tartja be a január 15-i határidőt? Megint csak a forintok csörög­nek, 5 százalékkal megemelke­dik az adó. Ha az adóhatóság felhívásában megjelölt határ­időig sem „vall" az érintett, akkor már 20 százalékos az adóemelés. Ha 30 napon túl sem adja be a bevallását, ak­kor 50 százalékkal. Egyszóval: érdemes sietni, megéri. Ha nem is minden kisiparos­nak iszik konyakot a kutyája, de azért sok mindenen keresz­tül le lehet mérni: milyen jöve­delmet biztosít neki a szakmá­ja, üzleti köre. Még így is van egy „rejtett jövedelem", ami — ki tudja, hogyan —, de nem kerül bele az adóköteles jöve­delembe. Hogy az mennyi le­het, bajos lenne megállapítani, mert ha tudnának róla, azonnal megadóztatnák. Csak tájékoz­tatásul jegyzem meg: 100 ezer forint jövedelemig 26 ezer 320, 200 ezer forintig 76 ezer 320 forintot kell adóban befizetni, és ha még ennél is több pénzt keres az iparos, akkor a 200 ezer forint feletti összegnek a 75 százalékát. Lehet számolni, de felesleges. A társadalmi bi­zottság megteszi, amelynek összetétele egyébként figyelem­re méltó: 4:3 az iparosok ja­vára. Mészáros Attila A Mecsek-expressz még marad A Zágrábi Vasútigazgatóság részére szállított elővárosi vonat A főnök fontos üzleti meg­beszélés után egyet-ket­tőt telefonál, s kényel­mes fotelbe süppedve a tár­gyalóasztal mellől diktál titkár­nőjének, miközben a gépíró­kisasszony boszorkányos ügyes­séggel veri a billentyűket. Meg­szokott kép, ugye? Az is lehet­ne, de ennek a jelenetnek kü­lönleges a színhelye, mindez egy 100 kilométeres sebesség­gel robogó villanyvonaton tör­ténik, a sikeres üzleti tárgya­lásról hazatérőben, valahol Jugoszláviában. Egyelőre elképzelhetetlennek tűnik az egész, nemsokára azonban valósággá válik. Még az idén, amikor is útnak indul déli szomszédainknál az a kék- ezüstszürke szerelvény, amelyen tárgyalóasztal és iroda is he­Luxusvonat exportra lyet kap. S mindez miért ér­dekes számunkra? Azért, mert a vonatot Magyarországon gyártják. A Ganz Villamossági Művek, mint fővállalkozó által készített villanyvonat járműré­szét a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban tervez­ték, s állítják elő. A jugoszláv megrendelésre készülő szerel­vények Szarajevó és Plocse, il­letve Belgrad és az Adriai-ten­Minden földrészt bejárt A z elmúlt év márciusában alakult meg a Magyar Televízió „NATURA” szer­kesztősége, melynek a vezetője Rockenbauer Pál szerkesztő­rendező. — Milyen feladattal hozták létre az új szerkesztőséget? — Feladatunk hazánkban és a nagyvilágban természet- és tájfilmek készítése, Az első és egyben legnagyobb szabású munkánk ebben az évben a „Kék túra” útvonalának a be­mutatása a zempléni Nagymi- lictől az Alpok-aljai kis faluig, Velemig. A sorozatot 13 részes­re terveztük. Az 1083 kilométe­res utót az elmúlt évben gya­log, hátizsákkal és sátorral már végigjártuk, és ezt az utat teszi meg a 8-9 tagú stáb is ebben az évben feivevőgéppel. — Szerencsés embernek tart­ja-e magát? Hiszen — ha jól tudom - ön az egyetlen ma­gyar ember, aki az összes föld­részen járt... — Valóban szerencsés va­gyok, hogy sikerült négy tór­Szuahéliin is forgatott Rockenhauer sommal az Antarktiszra is el­jutnom. ök viszont nem jártak a többi földrészeken .. . De hosszú volt az út idáig. Gyer­mekkoromban volt egy képes­könyvem, amelyben a Kiliman­dzsáró is szerepelt. Nos, én már ekkor „elhatároztam", hogy oda elmegyek. Ez is meg­valósult, szerencsés körülmé­nyek között. Tanzánia kormá­nya rendelt egy filmet a ma­gyar tévétől (nekik sem tévé­jük, sem filmgyártásuk nincs), amelyben bemutattuk, hqgyan folyik a tanzániai falvak fejlesz­tése. A film címe szuahéli nyel­ven: „Pamogya tutasinda", vagyis magyarul: „Együttesen könnyebb”. Ebből kaptak tíz kópiát, és ezt vetítik náluk a vándormozik most a falvakban, a fejlődésben elmaradt terüle­teken. Emellett készítettünk még más filmeket is, amelyet „Afrikai örömeink” címmel ve­tített a tévé. — Elég sok negativ kritikát kaptak ezért... — Igen. Az összes kritika ab­ból indult ki, hogy hat ember, ki tudja milyen nagy állami pénzen kiment Afrikába, és csak ezt hozták haza? Nos, öt és fél napi napidíjat kaptunk a 43 napra. Ott a tanzánoknak dolgoztunk, és amire futotta a zsebpénzünkből még, abból igyekeztünk hangulati és tájké­peket bemutatni. Ha összege­zem: az történt, ami az autó­nál a műszaki hiba, a hegymá­szónál a kötélszakadás, az ökölvívásban az övön aluli ütés ..., de azt nem is pontoz­zák. Tiszay László ger partján fekvő Bár között közlekednek majd. A minden igényt kielégítő, el­ső osztályú vasúti kocsik egy­szerre 150 utast szállíthatnak, nem is akármilyen körülmények között. A tárgyalószalonon, iro­dán kívül bár, konyha áll az utasok rendelkezésére, akiknek tájékoztatása zártláncú tévé­hálózaton keresztül történik, en­nek segítségével nézhetik me­net közben a robogó stúdióból felvételről leforgatott tévémű­sorokat is. Az autónál is kényelmesebb luxusvonatokat azonban nem­csak Jugoszláviába szállítja a gyár, hanem Észak-Afrikába is. Nevezetesen Tunéziába, ahová 1980-ig több ilyen szerelvényt küldenek. Ott júliusban közle­kedik először a hazánkban gyártott, szinte hangtalanul su- hanó luxusvonat, amely a jugo­szláv megrendelésre készülőnél még modernebb berendezések­kel ellátott, még kényelmesebb lesz. Bár, konyha, légkondicio­nálás, a léptek zaját elnyelő békésszentandrásj perzsasző­nyegek, dönthető háttámlájú ülések várják az utasokat, bizo­nyára a vastag pénztárcájú tu­ristákat. A tunéziai üzlet, a komplett motorvonatok expor­tálása egyébként 23 millió dol­lárt hoz a népgazdaságnak. Hogy az ilyen luxuskivitelű, minden kényelmet biztosító vo­natok mikor fognak hazai sí­neken robogni? Nem egyha­mar. Mindenesetre sokan el­fogadnánk a mostani Mecsek- expressz helyett. H. L. tikai valószínűsége igen kicsi. A szeles, havas, hideg időjá­rást villámlás kísérte. Ilyen időjárási helyzetre nem készül­hettünk fel, hiszen a beruhá­zási költségeket ez jelentősen megduzzasztaná. A hófúvás bejuttatta a havat a hőerőmű­nél lévő hatalmas transzformá­torházba és ott ez a hó a nagyfeszültségű szigetelők kö­zé került. Ugyanakkor a vil­lámcsapások miatt úgyneve­zett túlfeszültség keletkezett a rendszerben és a porcelán szi­getelőknél ennek következté­ben átívelések keletkeztek. Ezek az elektromos kisülések — noha a védelem azonnal megszakította az áram útját — tönkretették a szigetelőket, önmagában sem a hó, sem a villámlás nem okozott volna ilyen súlyos helyzetet. Ha nem keletkezett volna túlfeszültség, akkor nem rongálódtak volna meg a berendezések a hó mi­att. — Ezek a transzformátorhá­zak zártak? — Természetesen azok, és nem is eshet be az eső, vagy a hó. A hűtés és a szellőzés miatt azonban szükség van kü­lönböző nyílásokra. Arra nem számítottunk, hogy a hó nem­csak függőlegesen eshet, ha­nem vízszintesen is. — Szóval ha legközelebb hófúvás lesz, akkor ismét be­megy a hó a transzformátor­házakba? —• Igen, ez előfordulhat. Hangsúlyozom azonban, hogy ezek az építmények az ér­vényben lévő szabványoknak megfelelnek. — S az is előfordulhat, hogy villámlás híján valami­lyen más okból ismét túlfe­szültség keletkezzen? — Igen. — Tudom, hogy a szabvá­nyokat szakemberek készítet­ték. Mégis az a véleményem, hogy kellene tudnunk olyan transzformátorházakat építe­nünk, amelyekbe akkor sem hatol be a hó, ha történetesen nem szabályos pelyhekben hull- dogál, hanem némi szél asz- szisztenciájával oldatról tá­mad. — Nincsenek tökéletes konstrukciók és hibátlan nyílás­záró szerkezetek. — Ezek szerint semmiféle intézkedést igénylő tanulsága nincsen a pécsi áramszünet­nek? — Semmiféle konstrukciós változtatást nem tervezünk a rendkívüli költségnövekedések miatt. A DÉDÁSZ nem köve­tett el hibát. Véleményünk szerint a helyi személyzet mun­káját bölcs helyzetfelismerés, rugalmasság és elismerésre méltó gyorsaság jellemezte. A pécsi hálózat a hazai viszo­nyok között jónak mondható. Ennek ellenére szüntelen fej­lesztjük, hiszen a fogyasztói igények növekednek. Még az idén átadunk egy 120 kilovol­tos állomást Lvov-Kertváros- ban, amely tovább növeli az áramszolgáltatás biztonságát. Emellett folyamatosan gyara­podik a föld alatti kábelek ará­nya. Sajnos, a légvezetékeket sem méretezhetjük úgy, hogy minden elképzelhető időjárási szituációban kitartsanak. — Mit tanácsol az MVM Tröszt hálózati igazgatója: sze- rezzenek-e be az érintett cé­gek önálló áramfejlesztő for­rásokat, elképzelhető-e az új­évihez hasonló áramszünet? — Ilyen jellegű, egész vá­rost érintő áramszünet bekö­vetkezésének valószínűsége csak ezrelékekben mérhető, de sohasem zárható ki. Az elhárí­tás és a helyreállítás nagyon gyorsan működött, de az a jövőben is előfordulhat, hogy 2CH-30 percig bizonyos fontos területek áram nélkül marad­nak. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan egészségügyi és mezőgazdasági intézmények­ben, ahol akár egy negyed­órás kimaradás is helyrehozha­tatlan károkat idézhet elő, ajánlatos szükség-áramfejlesz­tőket beszerezni. Reméljük, hogy nem lesz rá­juk szükség . . . Erdős Ákos Hétfői □ Készül az adóbevallás: Gyerekek, ügyelni a nagy számokraI Erb János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents