Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)
1979-01-15 / 14. szám
Wla far le a határidő A Magyar Villamosművek Tröszt véleménye Áramszünet után... Adóbevallás Megbírságolják a késlekedőket Ugyancsak kemény viták, s a különböző érdekek csattanó találkozása húzódik meg e kifejezés mögött: adóbevallás. Egy szakember szerint, aki ugyancsak sokat dolgozik pénzösszegeket jelző különböző papírokkal, már-már beivódott a magyarok gondolkodásába: ha lehet, kevesebbet kell mondani, mint amennyi pénzem (jövedelmem, keresetem stb.) van. Időszerű erről most szólni, mert több helyütt is olvashattuk: az adóbevallás határideje január 15-e, azaz a mai nap. Ez a kötelezettség pedig sok mindenkit érint, közöttük — hogy szakszerű legyek — a kisipari és magántevékenységet folytatókat is, akiknek a jövedelmére tudvalévőén az egész magyar társadalom roppant kíváncsi. Minden bizonnyal nem véletlenül, mint ahogy az erre illetékes hivatalos szervek érdeklődése sem véletlen. Az egyik ilyen szervnél — a Baranya megyei Illetékhivatalban — hallottam Solymosi Sándor- tói az adócsoport vezetőjétől, hogy az összes lakossági adóknak mindössze 3—4 százaléka származik a kisipari és magán- tevékenységet folytatóktól. A megyében 1999 iparos adózott 1977—78-ban, s ösz- szesen 6 millió 606 ezer forintot kellett befizetniük. A 670 pécsi iparos 6 millió 5 ezer forinttal adózott. Szép pénz, s talán az is érdekes, hogy Baranyában 100 ezer forint feletti jövedelem után 37-en fizettek adót, (csaknem 1,6 millió forintot) ami lényegében azt jelenti, hogy a nagyjövedelműek- re esett az összadó közel 25 százaléka. Ugyanez a képlet Pécsett így fest: 49-en összesen 2 millió 615 ezer forintot. Solymosi Sándor véleménye: az adóbevallás körül nincsenek különösebb gondok a megyében, elsősorban 1972 óta, amióta bevezették a társadalmi adóztatást. A KIOSZ keretében működő társadalmi bizottságok vigyázó szeme előtt folyik a bevallás, a kivetés. Ök pedig igazán tudják, hogy az adott szakmában dolgozó iparostársuknak mennyi lehet a jövedelme, mert — ismerik egymást. Persze, azért nem minden ilyen egyszerű. Hogy mást ne mondjak: ki bevallás, ki átalány alapján fizeti az adóját. — Magyarországon hosszú ideje nem volt olyan, nagyobb területet . érintő áramszünet, amelynek oka az országos rendszerben lett volna. Hazánk is tagja a KGST-orszá- gok egységes energetikai rendszerének, és Magyarországon fixnek, stabilnak tekinthető a hálózat. Jó példa erre Pécs, amely négy helyről kaphat egyszerre elektromos energiát. 120 kilovoltos vezetékek érkeznek a városba Baja, Szedres és Kaposvár felől. Emellett önmaA Magyar Villamosművek Tröszt hálózati igazgatója éppen bécsi kollegáját faggatta telefonon arról, hogy mi okozta a szomszédos főváros életét megbénító áramszünetet. Nem holmi privát kiváncsiskodás okán tette ezt, hanem azért, mert a hazai szakemberek igyekeznek a külföldi tapasztalatokból is okulni az elektromos ellátás biztonságosabbá tétele érdekében. A bécsi tapasztalatok helyett, mi azonban a pécsi eseményekről beszélgettünk Kovács Ferenccel, az MVM Tröszt hálózati igazgatójával. gában a Pécsi Hőerőmű is képes a terület energiaigényeinek kielégítésére. Ez annyit jelent, hogy ha elromlik az erőmű, vagy meghibásodik valamelyik távvezeték, akkor azt a város lakói észre sem veszik. Úgy terveztük meg ugyanis ezt a rendszert, hogy ha egy eleme kiesik, akkor nem történhet baj. — Január elsején hány elem esett kJ? — Az év első napján bekövetkezett az, aminek a statiszAz utóbbiak szórna emelkedőben. A bevallás alapja a pénztárkönyv. Ez az, amit nagyon pontosan kell vezetniük az érintetteknek. Amikor az illetékhivatal szakemberei ellenőrző útjaikon megjelennek egy-egy iparosnál, első kérdésük a pénztárkönyvre vonatkozik. Az adócsoport munkatársai ugyanis a r,agyjövedelmű termékelőállító, illetve az alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozó kisiparosokat rendszeresen ellenőrzik. „Ha nincs hiba — hallottam o hivatalban — akkor lényegében csak udvariassági látogatásról van szó". Mi van, ha valaki nem tartja be a január 15-i határidőt? Megint csak a forintok csörögnek, 5 százalékkal megemelkedik az adó. Ha az adóhatóság felhívásában megjelölt határidőig sem „vall" az érintett, akkor már 20 százalékos az adóemelés. Ha 30 napon túl sem adja be a bevallását, akkor 50 százalékkal. Egyszóval: érdemes sietni, megéri. Ha nem is minden kisiparosnak iszik konyakot a kutyája, de azért sok mindenen keresztül le lehet mérni: milyen jövedelmet biztosít neki a szakmája, üzleti köre. Még így is van egy „rejtett jövedelem", ami — ki tudja, hogyan —, de nem kerül bele az adóköteles jövedelembe. Hogy az mennyi lehet, bajos lenne megállapítani, mert ha tudnának róla, azonnal megadóztatnák. Csak tájékoztatásul jegyzem meg: 100 ezer forint jövedelemig 26 ezer 320, 200 ezer forintig 76 ezer 320 forintot kell adóban befizetni, és ha még ennél is több pénzt keres az iparos, akkor a 200 ezer forint feletti összegnek a 75 százalékát. Lehet számolni, de felesleges. A társadalmi bizottság megteszi, amelynek összetétele egyébként figyelemre méltó: 4:3 az iparosok javára. Mészáros Attila A Mecsek-expressz még marad A Zágrábi Vasútigazgatóság részére szállított elővárosi vonat A főnök fontos üzleti megbeszélés után egyet-kettőt telefonál, s kényelmes fotelbe süppedve a tárgyalóasztal mellől diktál titkárnőjének, miközben a gépírókisasszony boszorkányos ügyességgel veri a billentyűket. Megszokott kép, ugye? Az is lehetne, de ennek a jelenetnek különleges a színhelye, mindez egy 100 kilométeres sebességgel robogó villanyvonaton történik, a sikeres üzleti tárgyalásról hazatérőben, valahol Jugoszláviában. Egyelőre elképzelhetetlennek tűnik az egész, nemsokára azonban valósággá válik. Még az idén, amikor is útnak indul déli szomszédainknál az a kék- ezüstszürke szerelvény, amelyen tárgyalóasztal és iroda is heLuxusvonat exportra lyet kap. S mindez miért érdekes számunkra? Azért, mert a vonatot Magyarországon gyártják. A Ganz Villamossági Művek, mint fővállalkozó által készített villanyvonat járműrészét a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban tervezték, s állítják elő. A jugoszláv megrendelésre készülő szerelvények Szarajevó és Plocse, illetve Belgrad és az Adriai-tenMinden földrészt bejárt A z elmúlt év márciusában alakult meg a Magyar Televízió „NATURA” szerkesztősége, melynek a vezetője Rockenbauer Pál szerkesztőrendező. — Milyen feladattal hozták létre az új szerkesztőséget? — Feladatunk hazánkban és a nagyvilágban természet- és tájfilmek készítése, Az első és egyben legnagyobb szabású munkánk ebben az évben a „Kék túra” útvonalának a bemutatása a zempléni Nagymi- lictől az Alpok-aljai kis faluig, Velemig. A sorozatot 13 részesre terveztük. Az 1083 kilométeres utót az elmúlt évben gyalog, hátizsákkal és sátorral már végigjártuk, és ezt az utat teszi meg a 8-9 tagú stáb is ebben az évben feivevőgéppel. — Szerencsés embernek tartja-e magát? Hiszen — ha jól tudom - ön az egyetlen magyar ember, aki az összes földrészen járt... — Valóban szerencsés vagyok, hogy sikerült négy tórSzuahéliin is forgatott Rockenhauer sommal az Antarktiszra is eljutnom. ök viszont nem jártak a többi földrészeken .. . De hosszú volt az út idáig. Gyermekkoromban volt egy képeskönyvem, amelyben a Kilimandzsáró is szerepelt. Nos, én már ekkor „elhatároztam", hogy oda elmegyek. Ez is megvalósult, szerencsés körülmények között. Tanzánia kormánya rendelt egy filmet a magyar tévétől (nekik sem tévéjük, sem filmgyártásuk nincs), amelyben bemutattuk, hqgyan folyik a tanzániai falvak fejlesztése. A film címe szuahéli nyelven: „Pamogya tutasinda", vagyis magyarul: „Együttesen könnyebb”. Ebből kaptak tíz kópiát, és ezt vetítik náluk a vándormozik most a falvakban, a fejlődésben elmaradt területeken. Emellett készítettünk még más filmeket is, amelyet „Afrikai örömeink” címmel vetített a tévé. — Elég sok negativ kritikát kaptak ezért... — Igen. Az összes kritika abból indult ki, hogy hat ember, ki tudja milyen nagy állami pénzen kiment Afrikába, és csak ezt hozták haza? Nos, öt és fél napi napidíjat kaptunk a 43 napra. Ott a tanzánoknak dolgoztunk, és amire futotta a zsebpénzünkből még, abból igyekeztünk hangulati és tájképeket bemutatni. Ha összegezem: az történt, ami az autónál a műszaki hiba, a hegymászónál a kötélszakadás, az ökölvívásban az övön aluli ütés ..., de azt nem is pontozzák. Tiszay László ger partján fekvő Bár között közlekednek majd. A minden igényt kielégítő, első osztályú vasúti kocsik egyszerre 150 utast szállíthatnak, nem is akármilyen körülmények között. A tárgyalószalonon, irodán kívül bár, konyha áll az utasok rendelkezésére, akiknek tájékoztatása zártláncú tévéhálózaton keresztül történik, ennek segítségével nézhetik menet közben a robogó stúdióból felvételről leforgatott tévéműsorokat is. Az autónál is kényelmesebb luxusvonatokat azonban nemcsak Jugoszláviába szállítja a gyár, hanem Észak-Afrikába is. Nevezetesen Tunéziába, ahová 1980-ig több ilyen szerelvényt küldenek. Ott júliusban közlekedik először a hazánkban gyártott, szinte hangtalanul su- hanó luxusvonat, amely a jugoszláv megrendelésre készülőnél még modernebb berendezésekkel ellátott, még kényelmesebb lesz. Bár, konyha, légkondicionálás, a léptek zaját elnyelő békésszentandrásj perzsaszőnyegek, dönthető háttámlájú ülések várják az utasokat, bizonyára a vastag pénztárcájú turistákat. A tunéziai üzlet, a komplett motorvonatok exportálása egyébként 23 millió dollárt hoz a népgazdaságnak. Hogy az ilyen luxuskivitelű, minden kényelmet biztosító vonatok mikor fognak hazai síneken robogni? Nem egyhamar. Mindenesetre sokan elfogadnánk a mostani Mecsek- expressz helyett. H. L. tikai valószínűsége igen kicsi. A szeles, havas, hideg időjárást villámlás kísérte. Ilyen időjárási helyzetre nem készülhettünk fel, hiszen a beruházási költségeket ez jelentősen megduzzasztaná. A hófúvás bejuttatta a havat a hőerőműnél lévő hatalmas transzformátorházba és ott ez a hó a nagyfeszültségű szigetelők közé került. Ugyanakkor a villámcsapások miatt úgynevezett túlfeszültség keletkezett a rendszerben és a porcelán szigetelőknél ennek következtében átívelések keletkeztek. Ezek az elektromos kisülések — noha a védelem azonnal megszakította az áram útját — tönkretették a szigetelőket, önmagában sem a hó, sem a villámlás nem okozott volna ilyen súlyos helyzetet. Ha nem keletkezett volna túlfeszültség, akkor nem rongálódtak volna meg a berendezések a hó miatt. — Ezek a transzformátorházak zártak? — Természetesen azok, és nem is eshet be az eső, vagy a hó. A hűtés és a szellőzés miatt azonban szükség van különböző nyílásokra. Arra nem számítottunk, hogy a hó nemcsak függőlegesen eshet, hanem vízszintesen is. — Szóval ha legközelebb hófúvás lesz, akkor ismét bemegy a hó a transzformátorházakba? —• Igen, ez előfordulhat. Hangsúlyozom azonban, hogy ezek az építmények az érvényben lévő szabványoknak megfelelnek. — S az is előfordulhat, hogy villámlás híján valamilyen más okból ismét túlfeszültség keletkezzen? — Igen. — Tudom, hogy a szabványokat szakemberek készítették. Mégis az a véleményem, hogy kellene tudnunk olyan transzformátorházakat építenünk, amelyekbe akkor sem hatol be a hó, ha történetesen nem szabályos pelyhekben hull- dogál, hanem némi szél asz- szisztenciájával oldatról támad. — Nincsenek tökéletes konstrukciók és hibátlan nyílászáró szerkezetek. — Ezek szerint semmiféle intézkedést igénylő tanulsága nincsen a pécsi áramszünetnek? — Semmiféle konstrukciós változtatást nem tervezünk a rendkívüli költségnövekedések miatt. A DÉDÁSZ nem követett el hibát. Véleményünk szerint a helyi személyzet munkáját bölcs helyzetfelismerés, rugalmasság és elismerésre méltó gyorsaság jellemezte. A pécsi hálózat a hazai viszonyok között jónak mondható. Ennek ellenére szüntelen fejlesztjük, hiszen a fogyasztói igények növekednek. Még az idén átadunk egy 120 kilovoltos állomást Lvov-Kertváros- ban, amely tovább növeli az áramszolgáltatás biztonságát. Emellett folyamatosan gyarapodik a föld alatti kábelek aránya. Sajnos, a légvezetékeket sem méretezhetjük úgy, hogy minden elképzelhető időjárási szituációban kitartsanak. — Mit tanácsol az MVM Tröszt hálózati igazgatója: sze- rezzenek-e be az érintett cégek önálló áramfejlesztő forrásokat, elképzelhető-e az újévihez hasonló áramszünet? — Ilyen jellegű, egész várost érintő áramszünet bekövetkezésének valószínűsége csak ezrelékekben mérhető, de sohasem zárható ki. Az elhárítás és a helyreállítás nagyon gyorsan működött, de az a jövőben is előfordulhat, hogy 2CH-30 percig bizonyos fontos területek áram nélkül maradnak. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan egészségügyi és mezőgazdasági intézményekben, ahol akár egy negyedórás kimaradás is helyrehozhatatlan károkat idézhet elő, ajánlatos szükség-áramfejlesztőket beszerezni. Reméljük, hogy nem lesz rájuk szükség . . . Erdős Ákos Hétfői □ Készül az adóbevallás: Gyerekek, ügyelni a nagy számokraI Erb János rajza
