Dunántúli Napló, 1979. január (36. évfolyam, 1-30. szám)

1979-01-14 / 13. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli llcmlo XXXVI. évfolyam, 13. szám 1979. január 14., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A művelődési otthonok jövője L Brezsnyev megérkezett a bolgár fővárosba H arminc esztendeje lesz az idén, hogy az azóta vá­rossá nőtt Békés község­ben megnyitotta kapuit az első művelődési otthon. Három évtized alatt annyit fejlődött e téren az ország, hogy ma — túl­zás nélkül állíthatjuk - a mű­velődési otthonok ügye már nemzeti méretűvé vált. Ezért rendezte helyzetüket több éves előkészítő munka után a Mi­nisztertanács most hozott ren­deleté. Ha nem is mondanak el min- dent a számok, érdemes idézni néhányat a művelődési ottho­nok legújabb adataiból. Az or­szágban működő 2690 közül 119 van Budapesten, 421 a töb­bi városban és 2150 a nagyköz­ségekben, illetve községekben. Ami pedig látogatottságukat illeti, elegendő két szám: 1977- ben az ismeretterjesztő előadá­sokat több mint 4 millió 600 ez­ren hallgatták, a műsoros es­teken csaknem 8 millió 700 ez­ren vettek részt. Vagyis alig akad felnőtt lakosa az ország­nak, aki egy év alatt legalább egyszer át ne lépte volna va­lamelyik művelődési otthon kü­szöbét, bizonyítván ezzel is, hogy mindenkit érintő és ér­deklő kérdésről van szó. A művelődési otthonok fontos küldetést teljesítenek a kultúra terjesztésében, a korszerű mű­veltség közvetítésében, elsajá­tításában és újraalkotásában. Ehhez szervezeti, jogszabályi keretek eddig is voltak ugyan, csaknem két évtizeddel ezelőtt jelent meg a művelődési ottho­nok működésének első szabá­lyozása — de azóta sokat vál­toztak a viszonyok, tovább nőtt a kultúra, a műveltség terjesz­tésének jelentősége. Félreérthetetlenül kimondta a párt Központi Bizottságának 1974. évi közművelődési hatá­rozata, majd az ennek nyomán alkotott közművelődési törvény: a művelődés az egész közösség, minden állampolgár joga, lehe­tősége és feladata. Mindehhez nem egyetlen, de kitűnő eszköz a jól működő művelődési ott­honok hálózata. Az új rendelkezés világosan megfogalmazza a művelődési otthonok társadalmi funkcióit és kapcsolatainak formáit. Hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézményeknek nyitottnak kell lenniük minden közérdekű, kor­szerű kulturális tevékenység előtt. Érezze magáénak min­denki ezt az intézményt, talál­ja meg benne azt, ami érdek­lődésének legjobban megfelel, legyen az ismeretterjesztő elő­adás, szakköri foglalkozás, klubélet, hivatásos vagy amatőr színjátszók előadása — s még sokáig lehetne sorolni a lehe­tőségeket. Rendelkeztek korábban is jogszabályok a művelődési ott­honokról. Az új minisztertanácsi rendelet és a hozzá csatlakozó miniszteri utasítás egyik célja az, hogy a jogszabályok egy­séges keretbe kerüljenek, a gyakorlatban könnyen alkal­mazhatók legyenek. Kimondja a rendelkezés, hogy művelődési otthont a ta­nácsok, a vállalatok, intézmé­nyek, továbbá a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek is létesíthetnek, külön-külön vagy együttesen. Közös művelődési otthon esetén — s a legtöbb helyen ez az ideális - egy szervnek, általában a tanács­nak kell felelősen gondoskod­nia a fenntartásról és a műkö­désről, természetesen össz­hangban a többi érdekelt szer­vezettel. M égis: a legtöbb új feladat a művelődési otthonok használóira vár, vagyis a község, a város lakóira. Nem kötelező ugyan, de a rendelet javasolja, hogy min­denütt hozzanak létre társa­dalmi vezetőséget. Számos he­lyen már van ilyen, s ahol még nincs, szeptember végéig vá­lasztják meg őket, öt évi idő­tartamra. Munkájukat, jogai­kat és kötelességeiket nem írják elő - csupán irányelv készült, amelynek alapján mindenütt a helyi sajátosságok figyelembe vételével készíthetik el az év végéig a működési szabályza­tot, amelyet be kell mutatni a fenntartó szervnek, vagyis ál­talában a tartács művelődési osztályának vagy csoportjának. A műveltség: közügy. Ennek kell kifejezésre jutnia abban is, hogy komplex művelődési intézmények jöjjenek létre, kö­zös igazgatás alá vonva — ahol erre megvannak a lehetősé­gek — a művelődési otthont, a könyvtárt, az iskolát, a sport- létesítményeket. Ezzel is újabb lehetőségek nyílnak meg a kul­túra, a műveltség terjesztésé­hez, közkinccsé tételéhez. A most kiadott minisztertaná­csi rendelet a bizonyíték rá: jó ügyet szolgálnak ezek a ki­adások. Országos, nagy ügyet. Várkonyi Endre Rusze Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága első titkára meghí­vására szombaton rövid baráti látogatásra Bulgáriába érke­zett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Látogatásának befejeztével Leonyid Brezsnyev néhány na­pig pihenés céljából Bulgáriá­ban marad. A szovjet vezetőt elkísérte útjára A. I. Blatov, az SZKP főtitkárának munka­társa és M. E. Mogilevec, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettese. A magas rangú szovjet ven­dég szombaton a kora reggeli órákban vonattal érkezett Ru­sze városba, ahol Alekszandr Lilov, a BKP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint más hivatalos személyiségek fogad­ták. Szófia Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke szombaton rövid, baráti látogatásra Bulgáriába érkezett. Leonyid Brezsnyevvel együtt érkezett Szófiába Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, va­lamint Alekszandr Lilov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A BKP két magas rangú vezetője a bol­gár—román határon fekvő Rusze határátkelőhelytől kísér­te Szófiáig az SZKP KB főtit­kárát. A magas rangú szov­jet vendégek köszöntésére a hideg | idő és a havazás el­lenére, több ezer szófiai dol­gozó gyűlt össze a pályaud­varon és környékén. A bolgár fővárosban Leonyid Brezsnyevet elsőként Todor Zsivkov, a BKP KB első titká­ra, az Államtanács elnöke üd­vözölte. A szovjet és a bolgár államfő ellépett a tiszteletük­re felsorakozott díszszázad előtt, majd a két ország him­nuszának elhangzása után szállására hajtatott. A legmagasabb szintű szov­jet párt- és állami vezető lá­togatása iránt Bulgáriában megnyilvánuló érdeklődésre jellemző, hogy Leonyid Brezs­nyev érkezéséről mind a rádió, mind a televízió helyszíni köz­vetítésben számolt be, a szom­bati lapok első oldalukon kö­zölték az SZKP KB főtitkárá­nak fényképes életrajzát, és vezércikkekben méltatták a bolgár—szovjet barátság törté­nelmi jelentőségét. Mint Szófiában hivatalosan bejelentették, látogatásának érdemi része után Leonyid p>ezsnyev néhány napig Bul­gáriában marod, pihenés cél­jából. Készülnek a magyar űrhajósok is Szombaton Vlagyimir Satalov, a szovjet űrha­jós-kiképző központ pa­rancsnoka, a tíz évvel ezelőtti űrrepülésének év­fordulója alkalmából nyi­latkozott a TASZSZ-nak, s egyebek között kijelentet­te: „a szovjet űrhajósok közös űrrepülései a szo­cialista országok űrhajó­saival az Interközmosz- program alapján tovább folytatódnak. Bulgária, Magyarország, Kuba, Mongólia, Románia kép­viselői jelenleg is sikere­sen folytatják felkészülé­süket a Gagarinról elne­vezett Moszkva-környéki kiképző-központban". Nagyszünet a pécsi Mátyás király utcai iskolában Erb János felvétele Javításra váró karambolos gépkocsik a Diósi úti szervizben A zimankói napok nem okoztak gondot HtminanRHHnHnMMiHnHBHMHmwHmamD az antójavitó üzemeknek Csak azok ültek kocsiba, * akiknek muszáj volt Változatlan nehézségek az alkatrészellátásban Azt gondolná az ember, hogy január első felében a különösen síkossá vált utakon sokkal több gépkocsi karam­bolozott, vagy sérült meg, mint máskor. Az AFIT 8-as, Szigeti úti üzemegysége és a Villa­mosipari és Gépjavító Szö­vetkezet Diósi úti autójavító részlege dolgozóinak mások a tapasztalatai. Ugyanis a ked­vezőtlen időjárás csökkentette az utazási kedvet, akinek nem feltétlenül szükséges elindul­nia, előreláthatóan otthon ma­rad, kímélve saját maga és járműve épségét. A január elsejei nagy vihar után körülbelül egy hétbe telt, amíg az országutakon elakadt és megsérült vala­mennyi kocsi a javítóműhely­be került. Soós András műszakvezető elmondta, hogy az AFIT a Szigeti úti telepre 27 nem ga­ranciális és 10 garanciális meghibásodott gépkocsit von­tatott be. ♦ A rekordnapok január 5— 6. és 8. voltak, amikor na­ponta 80—90, a közutakon megsérült autó került az üzem­be. A kisebb javításokat a rossz idő miatt a tulajdono­sok inkább elhalasztották a következő hétre. így január második hetében megnöveke­dett a forgalom. A garanciá­lis javításra, szervizre és gyors- szolgálatra behozott kocsik­kal együtt a hónap első felé­nek napi átlaga 174 volt. A munkát nehezíti az egye­netlen alkatrész-ellátás. Karos­széria elemekből és karosszé­ria felszerelési cikkekből már 1978 utolsó negyedében hiány mutatkozott, s ez most is érezteti hatását. Ezért a ga­ranciális idő eltelte után tí­pusonként más-más szervizek vállalják a javítást: Moszkvi­csot Dombóváron, Zaporozse- cet Kaposvárott, 126-os Fiatot Komlón, Daciát Pécsett hoz­nak rendbe. A gumiellátás is hullámzik, akkumulátor azon­ban megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre. ♦ A Diósi úti szövetkezeti au­tójavítóhoz 60—65 gépkocsi érkezik be naponta, körülbe­lül annyi, mint a tavalyi meg­felelő időszakban. Az autó­mentő azonban idáig 30 szá­zalékkal több kocsit szállított be mint 1978 elején . . . Még nagyobb óvatosságra int ez a szám. A Diósi úton ugyanazok a gondok, mint a Szigeti úton. Oda is az AFIT központi el­osztója, az AUTÓKER és a MOBIL szállítja az alkatrésze­ket. Jandó József főművezető is elsősorban a karosszéria-ele­mek és — alkatrészek hiá­nyára panaszkodik. Csak Tra­banthoz és Wartburghoz áll rendelkezésre minden alkat­rész. Például az 1500-as Zsi­gulihoz szükséges, az 1200-as- tól eltérő, módosított alkatré­szeket csak nagyon nehezen és ritkán lehet beszerezni. A 105-ös és a 120-as Skodához még a vízpumpa is hiánycikk. E típusok tulajdonosainak hosszú ideig kell várakozniuk. Az autójavító üzemeknek te­hát nem az időjárás okozza a legtöbb gondot... T. É. I.

Next

/
Thumbnails
Contents