Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-11 / 341. szám

Erős egyéniségnek lenni Beszélgetés Anna Tomaszewskával Ha azt mondom, hogy a pécsi férfiak nyaka szép ív­ben tekeredett mindig utána, akkor nem mondok semmi újat. Végülis mi szeretjük a lengyeleket. Anna Tomo- szevska pedig a legszebb lengyel színésznő volt a múlt héten, amikor a Poznani Teatr Polszki, vagyis a Poz­nani Lengyel Színház vendég­szerepeit minálunk. De To- maszewska nemcsak a kül­csín, hanem a művészet dol­gában is a legelsők közül va­ló Poznanból. A „Kordián” misztikus Angyala, „Az ég mélysége” remek haknikari­katúrájának szekszbombája, civilben sem hagyja, hogy bárki tekintete máshová ka­landozzék, ha vele beszél. Szuggesztív interjúalany. Be­mutatkozásképpen ennyit me­sélt: — A főiskolát Krakkóban végeztem, aztán Sczeczin és Tarnów következett, majd Poznan. A legkedvesebb sze­repemlék? — Shakespeare: Makrancos hölgyének cím­szerepe, Kata. Ennyit magam­ról. — A magyar színházi szak­ma tokmindent tud a len­gyel színművészeiről, de a magyar közönség legleljebb a Grotowsky-Wajda—OI­brychski színvonaláig ismeri. Milyen a lengyel színművé­szet köznapi élete, belső mű­helygondjai? — Hasonlóak a magyaro­kéhoz. Próba, előadás, aztán ha van idő, akkor film, tévé, rádió. Mi is ugyanott va­gyunk, ahol önök, vagyis fő­állású filmszínész alig van, a többi filmszerepét a szín­házzal kell idő tekintetében egyeztetni. Aztán meg ha nincs szerep, akkor az a baj.- A színház ott kezdődik, hogy a színpadon valami érzékelhető játéktöbbletet adnak a szöveghez. Ez a közönségkapcsolatnak is alapja. Lengyelországban hogyan áramlik a gondolati­érzelmi kapcsolat előadás közben színpad és nézőtér között? — Mindig az erős színész­egyéniségek kezében van a hatás. Ha a színésznek nin­csen valami sajátos sugár­zása, civilben, színpadon egyaránt, akkor — hót, ak­kor nem megy ez a pálya ná­lunk sem. Ezt nem lehet gé­piesen művelni. Magam a komédiát szeretem és a ka­rakter szerepeket. — Utóbbit pedig kevesen szeretik, mivel nincs benne lehetőség, jellemlejlődés áb­rázolására. — Az erős egyéniség abból is kisüt. Én azt szeretném elérni, hogy ha húsz karak­terszerepet alakítok is, úgy emlegessenek: Tomaszewska húsz féle képpen is Toma­szewska maradt. Az ég mélysége című, sa­játos zenés játékban erre már Pécsett is példát muta­tott, sőt úgy ragyogott, hogy azért nem játszott mások el­len sem. Ezt hívják a színi pályán annak a bizonyos „ritka tisztességnek". Anna Tomaszewska a lengyelek, a lengyel színi művészet alkal­mas képviselője volt miná­lunk. Kis gyöngyszeme. (Földessy) A földöntúliak még nem jelentkeztek... Jövőkutatók találkozója Sci-fi klubok tudományos tanácsa alakult Egy legutóbbi közvélemény­kutatás szerint csak az Egye­sült Államokban 15 millió ame­rikai állampolgár hiszi szentül, hogy saját szemével látott már UFO-kat (nem azonosított re­pülő objektumokat) és majd­nem 50 milliónak meggyőző­dése: repülő csészealjak igenis léteznek. Divat lett mostanában a jövőkutatás, megnőtt az em­berek érdeklődése a sejtelmes jövő iránt. Köszönhető ez el­sősorban a földöntúli lét kér­désével foglalkozó és a koz­moszban játszódó filmeknek, valamint az istenek hajdani látogatásáról szóló, babona­terjesztő Döniken regényeknek. A kíváncsiság, a titok nyitjá­nak keresése hozta létre egy­két évvel ezelőtt hazánkban is a tudományos-fantasztikus klu­bokat. Számuk ma több tucat­ra tehető, bár lehet, hogy több van belőlük, de nyilván­tartás egyelőre nincs róluk. Tagjaik különböző érdeklődé­sű és foglalkozású emberek, akik előadásokat hallgatnak meg összejöveteleiken, beszél­getnek, vitatkoznak az embe­riség jövőjéről, a csillagászat, a zene, a történelem és az irodalom fejlődéséről. Minden híresztelés ellenére nem a repülő csészealjakon érkező állítólagos földöntúli lények magyarországi fogadó­bizottságának kijelölésére gyűl­nek össze december 14-én Bu­dapesten, a TIT Bocskai úti Természettudományi Stúdiójá­ban a hazánkban működő tu­dományos-fantasztikus klubok képviselői. Jóval komolyabb té­mákról esik majd ott szó. A résztvevők megismerkednek a Mózes és a nép megdöbben- ten nézi, amint az Úr leeresz­kedik a Sinai hegyre. Egyes lelkes ufológusok szerint való­jában repülő csészealjat lá­tott a tömeg. sci-fi mozgalom hazai helyze­tével, a más országokban dol­gozó klubok munkájával és létrehozzák a tudományos-fan­tasztikus klubmozgalom taná­csát, amelynek elnöke Marx György akadémikus lesz. A jövőkutatók budapesti ta­nácskozására az állítólagos földön kívüli lények előre nem jelezték megjelenésüket. Pe­dig biztosan róluk is lesz szó. H. L. MECSEK TOURIST Pécsi Utazási Iroda ajánlata: SZILVESZTER SOPRON KORNYÉKÉN (Hanság Hotelban) dec. 30.—jan. 1. 1100.—Ft SZILVESZTER A TAMASI DAM ÉTTEREMBEN (vadételek) dec. 31. 320,— Ft SZILVESZTER A MISINA ÉTTEREMBEN december 31. 220,— Ft SZILVESZTER A TV-TORONYBAN december 31. 300,— Ft MIKULÁS A TV-TORONYBAN ♦ Télapó várja a gyerekeket a tv-torony presszóban uzsonnával, .személyesen megajándékozza ökeL Indulások : Kossuth térről december 3-án 10.00 órakor hivatalunk autóbuszával dec. 5-én 17.00 órakor, december 5-én 18.30 órakor. Részvételi díj: 40,— Ft/fő JELENTKEZÉS: Pécs, Széchenyi tér 1. Érdeklődés: 14-866-os telefonszámor. A közönség végül megunta Tarzan a flaszteren halt meg LEGENDA SZÜLETIK Edgar Rice Burroughs sokol­dalú ember volt. Mint szorgos aranyásó kezdte valahol az Oregon mentén, majd lóver­senyeket szervezett Utah állam­ban, katonának állt Arizoná­ban s ezekután az sem megle­pő, hogy mint haditudósító ke­reste egy ideig kenyerét az el­ső világháborúban. Új Kaledó- nióból küldte színes beszámoló­it, amelyekre azótá ráborult a jótékony feledés fátyla. Sikereit elsősorban a képes hetilapok­ban közzétett folytatásos törté­neteivel érte el. Bob Davis, az All Story Magazine tuladonosa hétszáz dollárt fizetett a ro­mantikus históriákért. Aztán Burroughs úr úgy döntött, miért ne adná ki könyv-alakban is hősének kalandjait: s 1914-ben az A. C. McClug kiadó gondo­zásában meg is jelenik munká­ja, amely rekordidő alatt valódi bestseller lett, pár hét alatt több mint hárommillió példány­ban kelt el. De amíg az első Tarzan-film elkészül — eltelik néhány moz­galmas esztendő. Lord és Lady Greystoke az Afrika partjainál húzódó he­gyek között él. Lady Greystoke, mint jobb hősnőkhöz illik, fiú­gyermekkel ajándékozta meg férjeurát, s ugyancsak jobb hős­nőkhöz méltóan, bele is halt a szülésbe. S hogy a szerencsétlenség nem jár egyedül, az is bizonyít­ja, hogy nem sokkal ezután majom-horda támad Lord Grey- stoke-ra és végez vele. Az álla­tok magukhoz veszik a kisde­det, s a dzsungel mélyén egy önfeláldozó majom-asszony, Ka­la vállalkozik felnevelésére. A majmok a kisfiút Tarzan- nak keresztelik, ami „köztudot­tan” majom nyelven „fehér bő­rűt" jelent. Telnek az évek, Tar­zan, aki szép szál férfi lesz, ta­lálkozik a szépséges Janenel, akibe tüstént beleszeret. A két ifjú úgy dönt, azonnal vissza­utazik Angliába. Hát, mi tagadás, erre a kis­sé áttetsző, naív, és nem éppen természettudományilag hitele­sített mesére épült fel negyven változat, illetve negyven film­adaptáció. D. W. Griffith felfigyelt a sta­tiszták között egy rendkívül erős, izmos férfira. Otto E. Lin- kenhelt-re. S mivel éppen szük­sége volt egy kemény felépíté­sű színészre, azonnal szerződ­tette Egy nemzet születése című filmjéhez, nevét pedig Elmo Lincoln-ra változtatta. Valamivel később Scott Sid­ney, a kor egyik divatos film­szakembere, miután 35 színész­jelöltet kipróbált, úgy döntött, Elmónak adja készülő film­je, a Tarzan címszerepét. 1918- ban el is készült a Tarzan, a majomember, a National Film Corporation stúdióiban. Ezt kö­veti aztán a Tarzan románca, s még ugyancsak 1918-ban A bosszú. 1920-ban újabb két Tarzan film „dobogtatja” meg a nézők szívét, amit aztán még három újabb folytatás követ. Újabb kalandok elé részben a főhős kora, részben a közben feltalált hangosfilm állít aka­dályt. Tarzan kis időre búcsúzik, hogy aztán a Metro Goldwyn Mayer cég produkciójában új csatára induljon a közönség kegyeinek megnyeréséért. Eh­hez segítségül veszik — s ez aztán szignálként meg is marad — Major oroszlán szelíd böm- bölését. Sol Lesser 1932-ben kezdi meg a forgatást - egy ismeretlen új sztárral, aki rá­adásul nem is a színipályáról kerül a kamerák elé. Johnny Weissmüller azonban csak mint színész kezdő, mint úszóbajnok világhiresség: az 1924-es pá­rizsi, az 1928-as amszterdami olimpián a száz, négyszáz mé- méteres gyorsúszásban valamint a stafétában öt aranyérmet szerzett. Még 1934-ben is indult a versenyen, ösz- szesen 67 világrekordot fel­állítva, 52-szeres amerikai bajnokként. Nos, Nos, Johnny Weissmüller, aki állítólag va­lahonnan Temesvár mellől ke­rült ki a tengerentúlra, igazán ideális hős volt a regény ol­vasói számára. Szép, izmos, markáns arcú. 1,90 magas, 98 kiló, s ráadásul rendkívüli hang­adottsággal: öt oktávnyi hang- terjedelemmel. Tizenkét Tar­zan-film főszerepét játszotta — így joggal — el vitathatatlanul egybeforrt Tarzan alakjával. Dehát bármilyen siker is volt Tarzan, a majomember, a Tar­zan szökése, vagy Tarzan és a leopárdasszony, és méginkább a naivan antifasiszta Tarzan diadala, bizony Johnny Weiss­müller felett Is eljárt az idő, és ugyebár behúzott hassal, el­hízva már nem lehet könnyedén a liánokon himbálózni. Weiss- müller visszavonult, bár még fel­feltűnt egy-egy tévésorozatban. Eleinte bankigazgató volt Flo­ridában, majd mindenféle előnytelen üzletkötés után sportiskolát nyitott. . . Persze, sok Tarzan jött a kö­vetkező években is. Buster Cra- be, a szőke Denny Miller, Mike Henry és Lex Barker. Lex Barker, akit a magyar közönség is ismer, 1948-ban vette ót Tarzan szerepkörét. Három filmet is forgatott, s úgy tűnt, az egykori kaszkadőr immár végleg megtalálta he­lyét Hollyvood istenei között. De 1952-ben nyilvánvalóvá lett, a közönség beleunt a témába, s Barkert egyszerűen elbocsá­tottak. Munkanélküliként sod­ródott át Olaszországba, ahol a véletlen Fellini útjába hozta. A nagy rendező azonnal rábíz­ta Az édes élet egyik kis epi­zódját. Lex Barker Anita Eck­Weissmüller — ma berg unatkozó, kiöregedett filmszínész férjét formálta meg, némi rosszindulattal mondhat­nánk, önmagát. Barker azon­ban a pillanatnyi feltűnésből nem tud tőkét kovácsolni. Ez­tán is sorra „B” kategóriájú filmecskék sztárja lett, köztük a nyugatnémet tőkével készülő Winnetou sorozatának. (Mi is az Ezüst tó kincse egyik fő­szerepében láthattuk.) Aztán eljátssza egy olasz kiadású Ro­bin Hood-sorozat főszerepét, majd ilyen-olyan szuperproduk­ciók izomembereit. De már senki sem figyel rá. Az újsá­gok legkevésbé. Csak akkor került újra a la­pok címoldalára, amikor pár éve egy májusi délutánon ösz- szeesett Manhattan utcáin, s a gyors infarktus o helyszínen végzett vele. A dzsungel kirá­lya a flaszteren halt meg — szólt a zengzetes cím, s a világ megdöbbenve vette tudomásul, hogy a közönyös járókelők ál­tal kikerült holttest egy mind­össze 54 éves hajdani színészé, aki kitartással, szenvedéllyel szolgálta — saját vesztére — a hetedik művészetet. Lex Barker, az utolsó igazi Tarzan, a dzsungel királya, az utcánhalt meg. Ez volt élete utolsó nagyjelenete. A Tarzan-sorozat 1966-ban le­állt. Vajon lesz-e valaha foly­tatása? Nemlaha György Pécsi” siker a Scalában Velencébe, Berlinbe, Londonba is meghívták Igen, az pécsi siker is, hiszen Kováts Kolos, a Magyar Álla­mi Operaház nemzetközi hírű baritonistája — pécsi. A Citrom utco, a Széchenyi Gimnázium, a zenei oktatóintézmények most ismét mind büszkék lehetnek, hiszen nem kisebb operához kö. zönségét hódította meg, mint a milánói Scala. Hazaérkezése után kértük tőle az alábbi gyorsinterjút: — Hamburgban énekeltem, amikor jött a telefon, hogy o Scalában rám bíznák Bartók nagy műve, a Kékszakállú her­ceg vára címszerepét. Nagy le­hetőség és nagy izgalom — ez a két jellemzője volt a meg­hívásnak. Hiszen sosem énekel­tem még a Scalában, és so­sem énekeltem még színpadon a Kékszakállút. Pódiumon igen, de hát az mégiscsak könnyebb. Néhány nap múlva — rövid pes­ti hazatérés után — már kint voltam Olaszországban. Ráadá­sul előtte csak egyetlen egy próbaéneklés volt — magyarul. Külföldön ugyanis általában minden operát a szerző anya­nyelvén énekeltetnek, tehát Bar. tókot magyarul. — Hogy sikerült? — Az énekesnek nehéz erről beszélnie. Kritika addig még nem jelent meg, mert azonnal indultam haza. De a közönség tapsviharából és legfőképpen a visszahívásokból úgy érzem — ez siker volt. Az igazi érték­mérő pedig az, hogy valakit visszahívnak. Engem ennek az előadásnak az alapján a néző. téren ülő művészeti szakembe­rek ismét meghívtak Olaszor­szágba, Velencébe, sőt Berlin­be is. Ezen kívül Milánóban meghívtak Londonba, hogy éne. keljem lemezre a Kékszakállút. F. D. Johnny Weissmuller és Margaret O’Sullivan a Tarzan, a majom- ember-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents