Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-09 / 339. szám
0 Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli A z MSZMP Központi Bizottsága a minap megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről kiadott közlemény számbaveszi gazdasági építő- munkánk 1978. évi eredményeit, részletesen elemzi tapasztalatait, majd felvázolja a jövő év helyzetünkből adódó feladatait. Minden más célt és tennivalót megelőzve az egyensúlyi helyzet javítása kerül az 1979. év és az azt követő esztendők feladatainak középpontjába. Ennek rendelik alá a termelés, a felhalmozás és a fogyasztás növekedését. „Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk" - olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben. Az ipari, a mezőgazdasági termelés, a nemzeti jövedelem az ötéves terv előirányzatainak megfelelően növekedett, az ország és állampolgárai érzékelhetően gyarapodtak az utóbbi három esztendőben. A népgazdaság egyensúlyi helyzete azonban nem javult, hanem romlott, a külföldi adósság növekedése fokozódott. Előrehaladásunk e gondjai több összetevő következményei. Ismeretes, hogy a nemzetközi cserearány változások a magyar népgazdaságnak nagy veszteségeket okoztak. A behozott termékek (főleq nyersanyagok, és energiahordozók) ára gyorsabban növekedett, mint a kivitt termékeké (a feldolgozó- ipari és mezőgazdasági produktumoké). így jelenleg egyazon import mennyiségért 20 százalékkal több áruval kell fizetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbbletet előteremteni sem könnyű, külföldi értékesítését pedig erősen akadályozza a tőkés piacokon a kereslet stagnálása, a védővámok és a kontingensek megszigorítása. Az egyensúlyi helyzet romlásában vitathatatlan szerepet játszik, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlenebbül alakultak a legutóbbi években, mint amivel reálisan számolni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékosságaiban találjuk meg. A termelés növekedése nem járt együtt a qazdaságfejlesztés minőségi követelményeinek kielégítésével: a külgazdasági egyensúly javítósóvaf, a hatékonyság előirányzott fokozásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szükségesnél szerényebb gazdasági teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban növekedett a nemzeti jövedelem belső fel- használása. Tovább nyújtózkodtunk. mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használtunk fel, mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a lakosság fogyasztása volt túlzott, hanem a felhalmozás haladta meg erőinket. (Mindenekelőtt a vállalatok beruházása és készletnövelése.) A Központi Bizottsáq olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gazdaságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, amelyek lehetővé teszik a népgazdaság felzárkózását a növekvő külső és belső követelményekhez, s az egyensúlyi viszonyok tartós javulását eredményezik. így a nemzeti jövedelem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A meny- nyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növekednek, mivel a minőségi követelményekre, a hatékonyság fokozására, az egyensúly javítására tevődik át a hangsúly. A népgazdaság fejlődése csak így lehet törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyozott, a következő években szükséges gazdasági növekedés megalapozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. Lehetővé teszi a behozatal mérséklését, a gazdaságos kivitel növelését a nem szocialista külkereskedelmi forgalomban. Ahol a termelés stagnál vagy csökken, ott esetenként munkaerő és' kapacitás szabadulhat fel (főleg a gép- és könnyűiparban) és meggyorsíthatja a hatékonyan dolgozó üzemek, vállalatok fejlődését, bővítheti a nem szocialista importból származó alkatrészek, termékek kiváltását, hazai gyártását, javíthatja az áruellátást. Végeredményben a mérsékelt ipari termelésnövekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a termelési szerkezet fejlesztését, hozzá; írül a versenyképes, a nem szocialista piacokon is előnyösen értékesíthető áruk termelésének dinamikus növeléséhez, a nem gazdaságos tevékenység visszaszorításához. A növekvő hatékonysági követelményeknek döntően a gazdasági szabályozás szigorításával szereznek érvényt. Erősítik a szabályozás egyöntetűségét, normatív jellegét (általános érvényességét), csökkentik, illetve megszüntetik az állami támogatósokat, kivételezéseket. Központi támogatásra, segítség- nyújtásra csak kivételes esetben és szigorú feltételekhez kötötten. a tartós megoldásra garanciát nyújtó program alapján kerülhet sor. A szélsőségektől mentes közös gondolkodás, az egységes cselekvés most különösen fontos. A nem gazdaságos tevékenységek visszafejlesztése akkor lesz igazán sikeres, ha ezek nem igénvlik üzemek, gyárak felszámolását, a dolgozó kollektívák elmarasztaló minősítését. E negatív hatások céltudatos, kemény munkával, határozott erőfeszítésekkel, életrevaló kezdeményezésekkel, fegyelmet sugárzó és igénvlő irányítással megelőzhetők. A szemléletváltozás, a mennyiség bűvöletével való szakítás, a minőség a hatékonyság új értékrendiének elfogadása, és cselekvő tisztelete qazdasági fejlődésünk sokat ígérő távlatait nyitja meg. N épünk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével olyan szilárd társadalmi, politikai alapot, műszaki, qazdasági bázist teremtett, amelyre nehéz helyzetben is bizton építhetünk. Nem indul új központi nagy beruházás 1979-ben, de a meglévők folytatására és befejezésére, a lakás- és szociális építkezésekre, vállalati fejlesztésekre több mint 200 milliárd forintot költünk. És nemcsak a közvagyon, a lakosság is tovább gyarapszik, az alacsony nyugdíjak emelésével szerény mértékben előrelépünk a régi szociális feszültségek feloldásában. Az a fontos, hogy jól éljünk a lehetőségekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiben programot ad számunkra az értelmes és értéket alkotó gazdasági cselekvéshez. Kovács József ipari tanácskozás December 22-re hívják össze Pécs megyei város Tanácsának idei utolsó ülését. A végrehajtó bizottság tegnap tárgyalta meg a tanácsülés napirendjét. Mischl Róbert, a PTV igazgatója tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a város általános rendezési terve felülvizsgálatának előkészítéséről, tájékoztató hangzott el a tanácsi vállalatok üzem- és munkaszervezési tevékenységéről, jóváhagyta a végrehajtó bizottság a jövő évi művészeti fejlesztések ütemtervét és az 1979-es művészeti eseménynaptárt, Pécs általános rendezési tervét több évig tartó előkészítés után, 1971. januárjában hagyták jóvá. Ez az eredeti szándék szerint több tervidőszakra határozta meg a város fejlesztésének irányát. Az eltelt közel egy évtized során a tervben lefektetett elgondolásokból sok megvalósult: a Szigeti városrész, a nyugati Mecsek-oldal és LvovTöbb élelmiszeripari ág eredményei bizonyítják: jó szervezéssel és a lehetőségek kihasználásával viszonylag rövid idő alatt fel lehet készülni sokáig hiánycikknek számító áruk gyártására is — hangsúlyozta Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az országos élelmiszeripari tanácskozáson, amelyre pénteken került sor Budapesten. .A miniszter kifejtette: az élelmiszeriparral szemben növekszenek az igények, ezért az eddiginél jobban kamatoztatni kell a belső tartalékokat, ami úgy képzelhető el, hogy a vállalatok nagyobb önállóságot kapnak a legjobbnak tartott helyi megoldások bevezetésére, elképzeléseik megvalósítására. Fontos az is, hogy a szellemi erő az eddiginél hatékonyabban segítse a termelés-fejlesztést, éspedig nemcsak egy-egy vállalaton belül, hanem a „kapukon kívül” is. A szellemi kapacitás szélesebb körű kihasználását ugyanis sokszor a helytelen megyehatár-szemlélet akadályozza, ennek következtében a jó módszerek a távolabbi országrészekben csak lassan terjednek el, vagy el sem érnek odáig. Mint a belső tartalékok mozgósításának jó eszközét emelte ki a különböző szektorok eddiginél szélesebb körű közös tevékenységét; ennek keretében az állami vállalatok és a termelőszövetkezeti gazdaságok magasabb szintű együttműködést alakíthatnak ki, ami teljesebbé teheti a belső tartalékok kiaknázását. Hangsúlyozta, hogy az ipari üzemek alkalmazkodó képességét javítani kell, enélkül nehéz igazodni az esetenként gyorsan változó kereskedelmi igényekhez. Az üzemekben, a vállalatoknál a gyorsabb alkalmazkodás képességének kifejlesztéséhez a személyes érdekeltséget jobban kell érvényesíteni. Romány Pál megnyitó előMegkezdődött a budapesti MÁV-Kórház rekonstrukciója. Felújítják a régi épületet és két új szárnyat építenek. Bővítés után a kórházban négyszázzal több fekvőbeteget tudnak elhelyezni. A diagnosztikai épülettömb tetején épül majd a légimen tők helikopter-leszállóhelye. A képen: a MAV- Kórház makettje. (Tervező: Kővári György, Ybl-díjas építészmérnök.) rendezési tervét Ülést tartott a Pécs városi Tanács végrehajté bizottsága Kertváros építése e tervnek a gyümölcse. Nem számolhatott azonban a terv azzal, hogyan alakulnak a város gazdasági lehetőségei, s hogy például előnyösebb a nagyobbarányú lakásépítést a déli területen folytatni, nem pedig a Budai városrész rekonstrukciójával, amint erről annak idején szó volt. A terv jegyében gazdagodott a város számos új intézménnyel, kezdődött meg az új városközpont építése — s indult meg a keleti iparterület építése. Az általános rendezési terv jó kereteket biztosított a város fejlődéséhez, de a készítés óta eltelt idő, a bekövetkezett alapvető változások szükségessé tették a terv felülvizsgálatát. A nagyszabású munka gazdája a Pécsi Tervező Vállalat, a tervnek 1981 végéig el kell készülnie, s ki kell terjednie a városkörnyéki községekre is, minthogy azok a jövőben egyre nagyobb szerepet játszanak a-város fejlődésében, elsősorban a magánerős lakásépítésben. A végrehajtó bizottság határozata szerint a PTV az általános rendezési terv felülvizsgálatához széles körű segítséget kap. A művészeti fejlesztéseket illetően az Asztalos János Kollégium alagsorában 1979 tavaszán Martyn Ferenc Kossuth-dí- jas. kiváló művész életmű-bemutatójával nyílik meg a városi kiállítóterem; hozzákezdenek a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciójának tervezéséhez; a Pannónia Rajzfilmstúdió pécsi animációs műterme céljára kijelölt, volt pécsbányatelepi iskola felújítását megkezdi a PIK; a nyugati Mecsek-oldalon pedig műteremlakásokat építenek. A művészeti esemény- naptár rangos, országos é> nemzetközi jelentőségű rendezvényeket ígér az esztendő minden hónapjára (január és augusztus kivételével). Áprilisban Nemzetközi Amatőrfilm- Szemle lesz, júniusban megren- lezik az Országos Kisplasztikái Biennálét, októberben Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál, novemberben pedig Nemzetközi Diaporáma Fesztivál lesz. Kérdéses még a Pécsi Nyári Színház sorsa, megrendezése attól függ, hogy a város kap-e hozzá béralapot. H. I. adása után Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az élelmiszer- ipar soron következő feladatait elemezte. Kifejtette, hogy jövőre az árukibocsátást a mező- gazdasági termelés várható hozamával teljes összhangban bővítik. Nagymértékű fejlesztést irányoztak elő a növényi termékeket feldolgozó iparokban, várhatóan az átlagosnál nagyobb arányban fokozzák az árukibocsátást a növényolaj- és a gabonaiparban. A tartósítóiparok szintén kiemelt feladatot kapnak. Megkezdődött a fenyővásár. Vágott és gyökeres fenyőfát egyaránt kínálnak a szabadtéri árusítóhelyeken Felülvizsgálják Pécs Ülést «ártott a KISZ KB A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB 1978. december 6-i üléséről, s állást foglalt a szocialista munkaverseny-mozgalom 1979. évi célkitűzéseiről. Deák Gábor titkár előterjesztésében a Központi Bizottság megvitatta az országos KISZ-értekezlet ösz- szehívására és az előkészítéssel kapcsolatos fő kérdésekre vonatkozó javaslatot. Úgy határozott, hogy — az ifjúsági szövetség szervezeti szabályzata alapján — 1979 májusára hívja össze a KISZ országos értekezletét. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Cselekvési program Országas élelmiszerXXXV, évfolyam, 339. szám 1978, december 9., szombat Ára: 80 fillér
