Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-03 / 333. szám
DN HÉTVÉGE 10. TUDOMÁNY 1978. DECEMBER 3. Pincerendszerek kutatása ■ Átfogó vízrendezésre is szükség van ■ Megszüntetés vagy hasznosítás gadozások között összefüggés Újabb adalékok Napló Pécs felszabadulásáról „Egy kitűnően fegyverzett hadsereget láttunk ott.” Egy új tudományág születésének a tanúi voltak azok, akik november 16—17-én részt vettek Pécsett, a városi pincerendszerekkel foglalkozó második országos konferencián. Az 1975 tavaszán rendezett első konferencia alaphangja - mint utaltunk már rá — a segítségkérés volt, a nehéz helyzetből kivezető út keresése. Addig is számos szakterület foglalkozott Pécs és Eger pinceproblémáival, ez azonban inkább ösztönös tevékenység volt, semmint az a fajta célirányos munka, ami ma már jellemző a pinceproblémákra. Speciálisan a pincékkel és más föld alatti üregekkel foglalkozó tudományág mindeddig nem volt, amikor a két város problémái megoldásának reális anyagi feltételei megteremtődtek — de már korábban is — a földtudományok, a mélyépítés és a bányászat hagyományos módszereinek e területre történő adaptálásával kezdődött minden. A szakemberek számára azonban egyre világosabb lett, hogy a dolgokat új alapokra kell helyezni. Ehhez adott indítást az első konferencia, melynek anyagát összefoglaló csaknem 250 oldalas kötetet a szakmában szinte bibliaként használják. A tavalyi sikeres pályázat, amely új pincemegszüntetési és megerősítési eljárásokat keresett, a avakorlati tevékenységet vitte előbbre, s haszna valószínűleg túlteried hazánk határain, hiszen a Földmérő és Talaivizsgáló Vállalat most készül több nyelven kiadni a pályázat anyagát. A mostani konferencia anyaga is meaiele- nik könyvalakban. íme az új tudományág szakirodalma, amelyre nagy szükség van: Pécs és Eger után más magyar városokban és településeken is jelentkezett a miénkhez hasonló gond, többek között Szekszár- don, Szentendrén és Zsámbé- kon. Bizonytalanság a kutatásban A pincék, üregek szerteágazó problémakörében hallatlan jelentősége van a kutatásnak, akár a károsodást kiváltó okokat, akár az ismeretlen üregek megtalálását tekintjük. Jól tudjuk: a probléma nem egyenlő a ma ismert pincékkel, hiszen egykorú források a mainál kiterjedtebb pincerendszerekről tudósítanak. Meg kell tehát találni a rejtve lévő Dincéket, üregeket. De hogyan? Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni, ez tűnt ki a konferencián elhangzottakból. Mindeddig nem sikerült megtalálni az egyedül üdvözítő megoldást és — bár nem adták fel a reményt — kevés a valószínűsége, hogy találnak ilyent. Változatlanul a geofizikai módszerektől várják a leatöbbet, de ennek a tudományágnak túl kell lépnie a már hagyományosnak számító bónyageofizikán, hogy az üregkutatásra tudjon specializálódni. A városi környezet azonban ehhez nem ideális terep, a legfőbb akadály a városi múlt mélységbeli kiterjedtsége. Elhangzott egy meaállaDÍtás, miszerint csak geofizikai kutatás alapján nem lehet üregmentesnek nyilvánítani egy területet, ez alátámasztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a komplex kutatás útját kell járni, azaz a geofizikai kutatások fájdalommentes módszerét a fájdalommal járó roncsolásos (aknák, fúrások) kutatással kell ötvözni. A károsodást kiváltó okokat illetően a pécsi építésföldtani térképezés kapcsán hangzott el egy új hipotézis. A pincékben találhafó vizek izotópos vizsgálatából kitűnt, hogy tricium (három atomsúlyú rádioaktív hidrogén-izotóp) tartalmukból a vizek közmű-eredetére lehet következtetni. Azt is megállapították, hogy Pécs hordalékkal eltakart völgyeinek környezetében az átlagosnál • magasabb a vízszint. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Nyugati-Mecsekben végzett vízszintmegfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy a földmozgások és a vízszintinvan; vizsgálni kellene, hogy ugyanez az összefüggés nem mutatható-e ki a pécsi pincék vizesedésénél. Megzabolázni a vizeket Az előadásokban és a hozzászólásokban újra meg újra visszatértek a vizek — a megrongálódott közművekből vagy a felszín alatti természetes áramlatokból származó vizek — károsító hatására. A Pécsett kialakított komplexitás - pince- közmű-út egysége - jegyében a megelőzésnél egyre nagyobb szerepe van a vizes közművek rekonstrukciójának. A pincékkel leginkább veszélyeztetett belvárosban rendkívül rossz állapotban voltak (és nagyrészt még vannak) a vízvezetékek, a szennyvízcsatornák és sokfelé hiányzik még a csapadékcsatorna. A közművek általános felújítása nem kis gondokat okoz, főleg az elhelyezés nehézségeivel kell megküzdeni, hiszen a szűk belvárosi utcákban az előírt védőtávolságokat illetően ismételten megalkuvásra kényszerülnek a tervezők, kivitelezők. A dolog jelentőségéhez mérten nem kielégítő a kivitelezői kapacitás, felfejlesztésének szükségessége hangot is kapott a konferencián. Nem elégséges azonban csak a város alatti közműveket rendbetenni; kellő eredményre csak akkor számíthatunk, ha az egész vízgyűjtő- területre kiterjedő átfogó vízrendezést hajtanak végre. Kü- '-Jönben elkerülhetetlen a felszín alá kerülő csapadékvizek továb. bi kártétele. Ezt igazolta az egyik felszólaló, aki elmondta, hogy a korábban helyreállított pécsi pincék némelyikében ismét a vizesedés jelei mutatkoznak. Mindezek olyan problémák, amelyek az illetékes főhatóság határozott közreműködését igénylik. Nem is titkolták a konferencián: az Országos Vízügyi Hivatal ne tekintse magát kívülállónak e témában, s adjon több segtíséget a tanácsoknak. Túl sokat tömeitékelünk? Közismert, hogy a pincekérdés Pécsett a kivitelezői oldalról a legrendezettebb: megszűnt a korábban égető kapacitáshiány, az együttműködő szervek kapcsolati rendszere példamutató, s a munkák óriási ütemben folynak. Pontosan tíz esztendeje a város 2 millió forintot tudott elcsípni máshonnan, s ebből 5 beavatkozásra futotta: tavaly 70 millió forintos költséggel 185 beavatkozás történt 65 ezer köbméternyi anyag megmozgatásával. Ez mindjárt felveti: nem túlságosan sok az a pince, amit megszüntetünk? Néha talán olyanokat is töme- dékelnek, amelyek utóbb valamilyen célre hasznosíthatók len. nének. El is hangzott a vélemény: jobban kellene mérlegelni a megszüntetés szükségességét, s még akkor is a megerősítés mellett kellene dönteni, ha a közeljövőben! hasznosításra nincs még kilátás. Az azonban tény, hogy magasfokú gépesítés, sei gyors, termelékeny módszereket alkalmaznak mind a tömedékeléseknél, mind a megerősítéseknél, a tavalyi pályázaton elfogadott módszerek közül azonban néhány még kipróbálásra vár, amire a jövő év elején kerül sor. Négy év 'alatt, amióta létrejött a tárcaközi bizottság és kiemelt állami támogatást kap Pécs és Eger a pinceproblémák megoldására, sok minden megváltozott a két város alatt. De vajon tudjuk-e, mi és hogyan változott, azaz dokumentálják-e valami módon a beavatkozásokat. Nagy szükség van erre, ugyanis a pincés területeken egyszer majd építkezni fognak, s nem mindegy, hogy már a tervezésnél tudják, mire lehet számítani, ha alapoznak vagy csak akkor derül fény sok mindenre, ha már megkezdődik a munka. Nos, megnyugvással hallottuk, hogy Pécsett folyama, tosan készül a Pécsi Geodéziai és Kartográfiai Vállalat gondozásában az ún. állapottérkép, amelyen rögzítik a beavatkozások térbeli elhelyezkedését, valamint a megerősítés és megszüntetés módját. Azt is elmond, ták: Pécsett nem történhet meg az, hogy egy pince megszűnjék geodéziai felmérés nélkül. Hasonló állaDOtlérkép készül Egerben is. Kiderült azonban, hogy nincs egységes jelkulcsrendszer e térképekhez: aki az egyiket ismeri, nem tud olvasni a másikról. Nem nagy ügy, mégis gondot kell rá fordítani, hiszen - mint a bevezetőben már utaltunk rá — a pinceügy kezd országos üggyé terebélyesedni, s mivel így van, indokolt az egységesítés, a tipizálás itt is, másutt is. Mi legyen a megerősített pincékkel? A hasznosítás kérdése is gyakran szóba került. Eger eredményekről számolhatott be: helyreállított pincéit nagyüzemi bortárolásra vagy egyéb célra történő bérbe adás útján hasznosítja. Pécs szerényebb helyzetben van, itt — amint valaki találóan fogalmazta meg — a lehetőség nem nagyon mozgatta meg a fantáziát, a hasznosításban az egy helyben topogásnól több alig van. Megerősítettek pincéket konkrét céllal, de a használatbavétel valami okból nem történt még meg, másokat meg csupán azzal a céllal erősítettek meg, hogy ne idézzenek elő veszélyt. De akár így van, akár úgy, a használatba nem vett pincék bizonyos karbantartást igényelnek, különben a több százezer forintos ráfordítás menthetetlenül kárbavész. Mi lehet a megoldás? Elsősorban az, hogy már a helyreállítás tervezésekor ismerni kellene a majdani felhasználás módját, a munkát pedig ennek jegyében, s annak reményében végezni, hogy a használatbavételre is sor kerül. Gondolkodni kellene aztán olyan pénzügyi megoldásokon is, amik vonzóbbá tennék az érdekeltek számára a megerősített pincék használatbavételét. Kísérleti épületek A megszüntetések és megerősítések — a számuk egyre növekszik — egy újabb kérdést vetnek fel: hogyan viselkednek a környezetben. A válaszadás elkerülhetetlen, hiszen a pincék fölött előbb-utóbb építkezni fognak. Feltétlenül meg kell győződni az eddig végzett munkák minőségéről, az anyag állékonyságáról és terhelhetőségéről. Tisztázni kell a vizekkel kapcsolatos kérdéseket, pl. azt, hogy megszűntek-e a káros mozgások, s nem keletkez- tek-e visszaduzzadások a beavatkozások környezetében. Az erre vonatkozó vizsgálatokat jövőre megkezdik. És vajon hogyan lehet építkezni a töme- dékelt pincék felett, a tömedé- kelő anyag úgy viselkedik-e, vagy másként, mint a természetes talaj? Ajánlották, hogy ennek megvizsgálására célszerű lenne kísérleti építkezéseket végezni, hogv azok tapasztalatait a későbbi rekonstrukciós építkezéseknél figyelembe lehessen venni. Van az egész pinceügynek egy különleges és rendkívül fontos „mellékterméke". Ez pedig az a rendkívüli segítség, amit a régészeti kutatásokhoz nyújthat, s ezen keresztül segít kiterjeszteni és teljesebbé tenni a középkori Pécsről eddig szerzett hmereteinket. Az erről szóló előadásból megtudhattuk, hogv o pincékkel kapcsolatos feltárások mind megannyi régészeti lelőhely, amelyekből országos jelentőségű leletek kerülnek elő épületmaradvónyok, használati tárgyak formájában. A fentiekben megkíséreltünk keresztmetszetet adni a második Dincekonferencián felvetett gondolatokból. A továbbiakban sok függ attól, hogy e gondolatok hogyan öltenek testet, a javaslatok miképpen valósulnak meg. Hársfai István Az Apatinnál és Kiskőszegnél végrehajtott átkelések, a két jobbparti hídfő létesítése a ma. gyarországi felszabadító hadműveletek egyik legjelentősebb eseménye volt. A hídfők kiszélesítése után megindult a harc Baranya és Pécs felszabadításáért. Szederkénynél, Kozármisleny- nél és Pécsudvardnál lezajló he. vés csaták után nyílott meg csak az út Pécs felé, s a fasiszták csak a bekerítés elkerülése miatt ürítették ki s adták fel látszólag gyorsan a várost. Ennek ellenére kemény utcai harcok zajlottak a városban, főleg a Rákóczi úton. Mit hallott és látott ezekből az egyszerű ember? A kemény harcokról mit sem tudott. A korabeli fasiszta sajtó nem kényeztette el igazmondásával olvasóit. A lakosság ezért arról tudomást szerzett, — végtére ezt már nem lehetett elhallgatni — hogy Mohács környékén, főleg attól délre kemény harcok folynak. A november 17-i „Dunántúl” kénytelen beismerni a két hídfő létesítését s a hídfőknél dúló csatákat. A nyilassá vált újság azonban már tovább nem ment az őszinteségben. Még a 26-i, utoljára megjelent számban is arról írt, hogy a harcok a hídfőknél dúlnak, pedig valójában akkor a szovjet csapatok már Szederkénynél voltak s a „Dunántúl” megjelenésekor már Pécsett is lehetett hallani az ágyúlövések tompa morajlásait. Ezután már qyorsan peregtek az események. Hogyan látták a város fel- szabadulását a pécsiek? A Múzeum történeti osztályának a birtokába az elmúlt időszakban több korabeli napló került, melyekben érdekesen, egy kicsit az óvóhelyen élő ember szemszögéből írták le az eseményeket. E naplók egyikében egy iparos háziasszony a következőket irta: „November 26.: erősen ágyúz. nak, de én még nem félek ... November 27.: Az oroszok lö. vik már a várost. Mindent le- pakolok, még a tányérokat is ... Nagyon sok az ágyúzás. Már tüzet sem gyújtunk. Ablakok nyitva, a pincébe megyünk. Egész éjjel lövöldöztek, a házat is eltalálták. Itt az orosz! November 28.: 5 orosz volt itt, reggeliztek .. . December 1.: borzalmasak az utcák, sok a lóhulla, csupa üveg minden. December 2.: van villany. December 3.: felrámoltam a pincéből. Naplót írtam, kicsit pihentem. 7 orosz jött hozzánk pihenni. December 4.: takarítottam, főztem majdnem egész nap. Az orosz nőnek segítettem. Délután sok edényt mosogattam. Jó kedvünk volt. Jók hozzánk ezek az oroszok! íme pár mondatban történelmünk egy sorsdöntő korszaka I Igen érdekes naplót írt egy Irányi Dániel téren lakó fiatalember. Részletesen írt az óvó- hélyi életről, a felszabadulásról, a szovjet katonákkal való ba- rátkozásról, az élet beindulásáról. Naplójából valók a következő szemelvények: „November 26.: 23.40-kor riadó, vége 0 óra 55 perckor. Feljöttünk az óvóhelyről, mert egv kis lövésszünet volt. November 27.: Reggelre már csak 20 kilométerre voltak a várostól az oroszok. Estére már 2 km-re közelítették meg a várost. A géopuskaropoaás nagyon jól hallatszik.'Minden szükséges holmit levittünk a pincébe. Most 8 óra van, azt mondják, hogy 3 órát adtak a városnak, hogy átadják-e wngy sem? Az idő lejárt és a Sziréna még ryiindig nem szólalt meg. T. i. ha átadják a várost harc nélkül, akkor sziréna szólal meg, akkor az oroszok bevonulnak. Már vacsoráztunk és lefekszünk. 3.40-től 6.40-ig aludtam a pincében, Lacival átmentünk a Schwa rcz óvóhelyre. Itt is sok ember van, díványokon alszanak . . . Beszéitünk három menekült munkaszolgálatossal, akik megszöktek, mert a németek elvitték volna őket. Adtunk nekik almát, cigarettát, hurkát és kenyeret. A lövés mindig közelebb hallatszik. 10-kor visszajöttünk, megreggeliztünk, majd azt mondták, hogy menjünk a pincébe és feküdjünk le, hogy éjjel a nők aludjanak, de sajnos nem tudtunk aludni, mert a lövések zaja mind erősebb lesz. 10 óra van, amikor S. művezető úr jött feleségével a Basamalom útról. T. i. a házuktól nem mesz- sze német üteg állott és féltek, hogy az oroszok összelövik a környéket. Egyre több kisriadó van, de hála isten nem történt semmi. Mindenki lenn van a pincében. A hangulat aránylag jó, ahhoz képest, hogy a háztetők cserepei potyognak a gránátok repeszeitől. Sok akna hullik a városra... Átmentem a Schwarcz óvóhelyre, ekkor egy hatalmas gránát robbant a közelben. Megint kisriadót fújtak. Gépek zúgását lehet hallani. Hallgattuk a 1/2 3-as híreket, de Pécsről nem mond semmit Ha az isten segít, átéljük az egész murit hamarosan. A kisriadó kb. 20 percig tartott. Közben átmentem a Schwarcz óvóhelyre, talán 5 percig lehettem lenn, amikor hatalmas robbanás rázta meg az óvóhelyet. Hamar hazarohantam, amikor kiléptem az utcára láttam, hogy az összes környékben lévő ablakok betörtek, köztük a mi boltunk ablakai is. A villanyvezetékek az üvegcserepek között hevertek. Ez idő alatt messziről ágyúdörgést, egy-két közeli ágyúzást, puskalövést lehetett hallani. Később még lehetett hallani néhány lövést messziről, majd gép. pisztoly, puska, nehézgéppuska, gépágyú lövést közelebbről. 22 órakor lefeküdtem és nagyon jól aludtam. November 29.: most éjjel két óra van, felébredtem. Közeli gépágyú és nehézgéppuska lövést hallok. Reggel 1 /2 7 van. Messziről ágyúdörgést hallani néha. A Zsolnay utca felől hernyótalpas járművek és autók zúgását hallani. Most mondja Józsi bácsi — valakitől hallotta, hogy az oroszok átmennek a városon. 7.55. Manci és Panna rohantok be. hogy láttak oroszokat a Schwarcz ház előtt, beszélgettek egy onnani óvóhelyről való emberrel. 1/2 8-kor kinéztünk az utcára és egy kitűnően fegyverzett hadsereget láttunk ott. Tolmács segítségével beszéltünk egy orosz kapitánnyal. Megnyugodtunk. Most 1 óra van, kicsit lövöldöznek, lemegyünk a pincébe aludni. Felmentem, néztem az oroszokat. Rengeteg orosz ment tovább a németek után, hatalmas páncélosok stb. Délután a németek lövöldöztek a városba, de hála isten csak a Szigeti út környékéig jutottak el az aknák. Az oroszok meg egyáltalán nem olyanok, mint amilyennek híresztelték őket. A Rákóczi úton sok német halott fekszik, még kilőtt német páncélos is van. Most 19 40 van, lövéseket most nem hallunk. Később a lövések mind messzebbről hallatszanak Lenn az óvóhelyen hallgattuk a 8.20-as híreket. Méq csak azt mondta, hogy elérték Pécset az oroszok, pedig már elfoglalták és túl is mentek rajta. Most este 9 óra van, a hangulat elég nyugodt... 10 óra 40-kor bemondta a BARI rádió, hogy Pécset, Mohácsot, Bátaszéket elfoglalták, most már megnyugodtunk." Bezerédy Győző A pécsi pinceprogram egyik legnagyobb vállalkozása: a Rákóczi út 65—67 alatti pincerendszer megerősitése. Itt lesz a felsőoktatási intézmények központi klubja. Fotó: Cseri László
