Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-29 / 357. szám
Á vezetők fegyelme S okat beszélünk, írunk mostanában a munkaíegye-, lemről. Nem ok nélkül, hí. szén egész előrehaladásunk, közvetlenül pedig jelenlegi gazdasági nehézségeink egy részének megoldása ettől is függ. A munkafegyelem megjavításáért harcolva a sajtóban is, a munkahelyeken is a bírálattal rendszerint azokat veszik célba — akik — a közhasználatú kifejezéssel élve — „ellógják" a munkaidő egy részét, sétálgatnak, traccsolással töltik az időt. Lapjaink humorrovataiban, a kabaréműsorokban gyakran sze. repelnek ilyenek. Az effajta nagyon is jogos, de mégis egyoldalú bírálatból azután az a látszat: nincs is más dolgunk, mint odaparancsolni a munkapad mellé, az épülő házakhoz a tunya, a csellengő dolgozót, s ha ezt megtettük, példás munkarend uralkodik majd mindenütt. Csakhogy a dolog valójában nem ilyen egyszerű. Kiderül ugyanis, hogy a munkás olykor azért áll vagy sétál, mert nincs mit tennie, mert „nem hagyják" dolgozni, nincs anyag, nincs szerszám, mert rosszul, fegyelmezetlenül dolgoztak mások, talán nem is csak a műhelyben, a gyár irodáiban, hanem fentebb, az irányító szerveknél. Ilyen körülmények között munkafegyelmet követelni vajmi nehéz, hiszen a tervszerűtlenség, a kapkodás, a szükséges munkafeltételek hiánya a kórokozó, a laza munkafeqyelem pedig csak tünet. Márpedig, mint köztudomású, a tüneti kezelés' sohasem orvosolja a bajt. Ha a tőkés gyárában dolgozó munkás fejével gondolkodnánk, azt mondhatnánk: „Dolgozom annyit, amennyit hagynak, megtartom az előírt technológiai és egyéb utasításokat, mit érdekel, hogy munkaidőben állnom kell, hogy felesleges munkát végzek, vagy éppen rossz, korszerűtlen terméket gyártok." Csakhogy a mi társadalmunkban nem a kapitalista, hanem a szocialista munkaerkölcs szabályai az érvényesek, s azok ennél jóval többre köteleznek. Arra, hogy munkánkban mindenkor és minden körülmények között erőnk, képességeink maximumát adjuk. De mit tegyünk, ha ebben rajtunk kívül álló okok gátolnak? A szocialista munkaerkölcs arra kötelez bennünket, hogy lépjünk fel azok ellen, akik a munkahelyi vezetésben, a másik műhelyben, a gyárban szervezetlenséggel, hozzá nem értéssel, bürokratikus kényelmességgel, nemtörődömséggel akadályozzák a jó munkakörülmények megteremtését. De hogy mindehhez meglegyen az erkölcsi alap: mindenekelőtt a magunk területén kövessünk el mindent a megfelelő munkafeltételek biztosításáért, azután követelhetjük ugyanezt másoktól. Ez már több mint puszta munkafegyelem, ez már a szocialista munkaerkölccsel járó többletkötelezettség. Azért vállaljuk, mert felismertük, hogy felelősségünk túlterjed a munkapadon, a műhely falain, s hogy egyéni és közösségi érdek a mi társadalmunkban elválaszthatatlan egymástól, s a jó munkával nemcsak a magunk javát, hanem a társadalom, a közösség ügyét is előrevisszük. Ezért nem lehet közömbös számunkra, hogyan dolgozik a műhelyben társunk, a művezető, a gyárigaz- , gató, s az sem, hogyan dolgoznak a trösztben vagy éppen a minisztériumban, milyen rendelkezéseket adnak ki legfelső szinten. Ha megköveteljük a munkástól, hogy képességei maximumát adja, akkor a vezetőkre ez azt a kötelezettséget rója, hogy teremtsék meg ehhez a feltételeket ott, ahol a munka konkrét -eredményei megszületnek, vagyis a munkapadoknál, építkezéseken, termelőszövetkezetekben, útfelbontásoknál, a kereskedelmi hálózatban — minden munkahelyen. A vezetők számára mindenekelőtt ezt jelenti a szocialista munkaerkölcs követelménye. S ha a munkástól a legfelső szintű vezetőkig — mindenki a maga helyén — nemcsak fegyelmezetten dolgozik, hanem valóban a képességei maximumát adja, aligha lesz bárkinek is alkalma és bátorsága a hanyag, a tessék-lássék munkához. A tapasztalat azt mutatja: elsősorban ott van lógás, fegyelmezetlenség, ahol baj van a vezetésben, ahol valósággal „szervezik" a rossz munkát. A vezetés fegyelme valósággal kisugárzik o gyárra: a rend vonz és kötelez. Egy jóhírű gyárunkban évekkel ezelőtt komoly bajok voltak a vezetésben, s ennek folytán az egész gyár munkájában is. Azok, akik változtatni akartak a helyzeten, első dolguknak tekintették: felelősségre vonni és eltávolítani a vezetésből azokat, akik érdemtelennek bizonyultak a vezető posztra. Ezek után ugrásszerűen megnőtt a gazdasági és a pártvezetés tekintélye. A következő lépés az volt, hogy mindenkinek igazságosan rendezték a . bérét, aszerint, hogyan dolgozott. A fegyelmezetlen, rossz munkás körül olyan hangulatot teremtettek, hogy vagy megváltozott, vagy mennie kellett. Közülük nem egy később valósággal kö- nyörgött, hogy visszajöhessen, mert új munkahelyén rosszabbul keresett A szóban forgó gyár forgácsoló műhelyében ugyanis nemcsak hogy szocialista brigádok dolgoznak, hanem a szocialista műhely címet is kiérdemelték. Igazságos szigor — ezt hangsúlyozzák a vezetők, ez az elvük, ennek alapján bírálnak és nevelnek. S még valamit: a vezetők, ha kell vitatkoznak, meg- küzdenek azért, hogy biztosítani tudják a jól szervezett munka feltételeit. Nem véletlen tehát, hogy a műhely munkásai, ha látják, hogy a gyár más műhelyeiben fegyelmezetlenség van, nem azt mondják: „Ha nekik szabad, miért nem szabad nekünk is?” Hanem azt: „Miért tűrik el, miért engedik meg nekik?” Igen, ők már tudják: őket is visszaveti a munkában, ha más műhelyben rosszul dolgoznak. N emcsak az irányító állami és pártszerveknek, hanem munkásoknak és az alsóbb szinten dolgozó vezetőknek is mind nagyobb figyelemmel kell kísérniük azok fegyelmét, akiken eldől a hozzáértő vezetés, a szervezettség, az egyenletes termelés. S az üzemi demokráciában rejlő nagy lehetőséget és erőt ebben az irányban is ki kell bontakoztatnunk, cselekvő, ható erővé kell tennünk. Kőszegi Frigyes 1979. január 1-től Egy helyen a Pécs városi hatóságok Önálló lakásgazdálkodási osztály Ügyfélszolgálati iroda lesz Kertvárosban, Vasason és Hirden is Közismert már, hogy Pécsett az első fokú hatósági ügyek és egyéb feldadatok ellátására a korábbi három kerületi hivatalt 1979. január 1-től összevonták, s az intézmény neve: Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Hivatala lett. A változás — minthogy a hivatal illetékessége az egész városra kiterjed — minden pécsi lakost érint. Erre való tekintettel . kerestük meg Laki Istvánná dr-t, a hivatal elnökét. — Hogyan, milyen rendben működik január 1-től az intézmény, mikor van lehetőségük a pécsieknek az ide tartozó ügyeik intézésére? — A hivatal feladata a jogszabályok által első fokon megyei városi hatáskörbe utalt valamennyi hatósági ügy intézése. Illetékessége azonban — néhány hatósági feladat tekintetében — kiterjed a város- környéki községekre is. A belső szervezet titkársági, igazgatási, lakás- és helyiséggazdálkodási, pénzügyi, műszaki és egészségügyi osztályokra tagozódik. Lényeges tehát a korábbi gyakorlattal szemben, hogy önálló lakás- és helyiséggazdálkodási osztály lesz. Ami közvetlenül érinti a lakosságot: az ügy félszolgálati irodák működése. Ezeknek a feladatköre megfelel az eddigieknek, azzal a különbséggel, hogy a hivatal központi épületében létrehozott irodának az illetékessége néhány hatósági ügy tekintetében (mint amilyen például a talált tárgyak kezelése) az egész városra kiterjed. — Ha már itt tartunk: egyéb ügyekben mikor és hol intézhetik problémáikat a pécsiek? Az új elhelyezés és szervezet lehetővé teszi-e a gyorsabb, pontosabb, korszerűbb ügyintézést? — Feltétlenül korszerűbbé válik a munkánk. Az átszervezés a lakosság érdekében történt, mód nyílik a gépesítésre (Folytatás a 2. oldalon) Magyar párt- és állami küldöttség utazott Kubába Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott csütörtökön Havannába, a Kubai Kommunista Pórt Központi Bizottsága, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és minisztertanácsa meghívására. A küldöttség részt vesz a kubai forradalom győzelme 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen. A küldöttség tagja: Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Pocsék József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Ja- kus Jenő, a Magyar Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez. A bácsfapusztai szakosított baromfitelep Baranyában is nőtt az állatállomány Közzétették az állatszámlálás adatait Megnyugtató ellátási színvonal A magyar mezőgazdaságban hagyománya van az állatszám- iálásnak. Márciusban és szeptemberben összeírják az állat- állományt. A közzétett adatok országosan és megyénkben is az állomány kielégítő ütemű fejlődéséről és színvonaláról tanúskodnak. Az ország szarvasmarha-állománya a szeptemberi felmérés időpontjában háromezerrel meghaladta a kétmilliót és 20 000-rel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. A mezőgazdasági nagyüzemek egy év alatt 30 000-rel növelték a szarvasmarha-állományt, a kistermelők időközben 10 000-rel csökkentették. A kisgazdaságok részéről korábban nem tapasztalt mértékű sertéstenyésztési kedv mutatkozik. Az egy évvel korábbihoz képest 46 000-rel több kocát tartanak, ami a továbbiakra nézve is biztató eredménynek számít A mezőgazdasági nagyüzemek az elmúlt év szeptember végéhez képest háromezerrel több kocát tartanak. így sertésnél összesen 49 000-rel nőtt az országos anyaállat-állomány. A felmérés szerint egyébként az ország összes sertésólRákos János, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára nyitotta meg azt a nemzedéki találkozót, amit tegnap tartottak Meszesen, (Tudósitás a 2. oldalon.) lománya meghaladta a 8,8 milliót. Ez a szám ugyan országoson százezerrel kisebb a tavalyinál, de ez abból következik, hogy az állatszámlálás időszakában igen nagy ütemű volt az állatfelvásárlás. Szeptember végén 2,1 millió juhot tartottak, csaknem 300 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően az év első háromnegyedében 14 százalékkal több vógójuhot adtak át, a gyapjúfelkínálós pedig 8 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. Az egységnyi területre eső állatsűrűségben Baranya megtartotta, sőt valamivel növelte is korábbi jó pozícióját. A megye szarvasmarha-állománya a szeptember végi felméréskor 101 549 volt, 1852-vel több, mint egy évvel korábban. A kisgazdaságokban 963-mal csökkent ugyan a létszám, de ezt a termelőszövetkezetek 2,8, az állami gazdaságok pedig 8 százalékos óllományfejiesztés- sel kompenzálták, A sertéslétszám meghaladta a 482 000 darabot, s bár ez a szám majd 1000-rel kisebb a tavalyinál, a kocatartós, a sertéstartó kedv igazi fokmérője, nagyüzemben és kisgazdaságokban egyaránt tovább emelkedett. A számlálás időpontjában 34 036 koca volt a megyében, 1,59 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Örvendetesen fellendülőben van Baranyában is ä juhtar- tás. Különösen a termelőszövetkezetek kapcsolódtak be nagyobb mértékben a jerke kihelyezési akcióba, s veszik igénybe az anyaállomány növelése utón járó darabonként 500 forintos állami támogatást. A termelőszövetkezetek juhlétszáma a felméréskor 38 192 volt, 6375-tel több a tavalyinál. Az állami gazdaságokban ugyanakkor 3402 juhot számláltak meg, ez 250-nel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt Az anyaóllományt azonban, ha nem is sokkal, az állami gazdaságok is növelték. A megye termelőszövetkezetei a tavalyinál közel 2000-rel többet, összesen mintegy 19 000 anyajuhot tartanak. A kisgazdaságok juhállományát ezúttal nem számlálták meg, de a létszám itt is nőtt, s meghaladja a 13 000-et a megyében. — Rné — Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 357. szám 1978. december 29., péntek Ara: 80 fillér
