Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)

1978-12-28 / 356. szám

e Dunantmt napiö 1978. december 28., csütörtök Balassi Bálint Nemeskürty István életrajzkötete „A múltat tiszteld a jelen­ben, s tartsd a jövőnek! — írja Vörösmarty Mihály. A múltat azonban csak akkor tisztelhet­jük, ha kellőképpen ismerjük. Az ismeretterjesztők között ran­gos helyet vívott ki magának Nemeskürty István, aki törté­nelmünknek, irodalmunknak több elfeledett tényét, esemé­nyét vagy személyét áll ította reflektorfénybe, hogy jobban, igazabban lássunk. A magyar irodalom kibontakozásának re­gényes életrajzát három évvel ezelőtt jelentette meg A ma­gyar népnek, ki ezt olvassa címmel, s most a halhatatlan reneszánsz költőt, Ballassi Bá­lintot szólaltatja meg életrajzi munkájában. Toldy Ferenctől Eckhardt Sándorig hosszú azoknak a sora, akik hányatott sorsú köl­tőnkkel foglalkoztak, életrajzát megírták. Az utóbbi évtizedek­ben is számos irodalomtörté­neti tanulmány jelzi a vele való foglalkozást. Ezeket átfogóan egységbe gyúrni a teljes Ba- lassi-portré kialakíthatása vé­gett, nem könnyű feladat. Ne­meskürty azonban meglovagol­ja a Pegazust, s mint e kornak kiváló ismerője maga mellé ül­teti Balassit, akinek életfolyá­sát, költői fejlődését könnyed, gyakran poetikus stílusban elénk tárja. Eckhardt Sándor emlékének ajánlva, az 1578-as esztendő­vel indítja el az események fonalát a szerző. Azért ezzel az esztendővel, mert — mint az ötödik fejezetből megtudjuk — ekkor született meg Balassi tollán a magyar szerelmi líra; ekkor alakult ki „a magyar re­neszánsz fénykorának legéret­tebb korszaka". És mivel Nemeskürty évtize­dek óta Bornemissza Péter ku­tatója, nem csodálkozhatunk, ha őt a nyitányban is szerep­hez juttatja, s a későbbiekben is gyakran tér vissza hozzá. A Balassi-életrajzban Nemes­kürty felhasználja csaknem tel­jességében az eddig megjelent irodalmat, néha vitázik, néha ellentmond forrásaival, de min­dig tiszta szándékkal. Egyszer- kétszer mégis úgy tűnik, túlzá­sokra ragadtatja el magát. Balassit barátja és költőtársa, Rimay János így jellemzi: „Ben­ne a paráznaság és harag bű­nén kivül aligha találunk bűnt vagy más tűrhetetlen vonást", — Nemeskürty viszont eléggé okadatlanul így jellemzi hősün­ket: „Minden okunk megvan feltételezni, hogy tényleg futó­bolondnak nézték". Bizonyos, hogy sok ellensége volt; biztos, hogy néha még jóbarátai is cserbenhagyták; egyesek sze­rint több pere volt, mint ahány verset írt, de futóbolondnak senki sem tartotta. Másutt is elragadja Nemes- kürtyt tárgyszeretete, s kellő utánanézés nélkül rögzít olyan tényeket, amelyek legalábbis erősen kifogásolhatók. így pél­dául azt írja, hogy Bornem­issza Péter 1578-ban röpirato- kat osztogatott „a nagyhatal­mú püspök, Telegdi Miklós el­len". A valóság az, hogy Te­legdi csak egy év múlva, 1579- ben lesz pécsi püspök. Szel­lemeskedve ír Balassi 1583-i országúti kalandjáról, arról a kapatos fővel elkövetett meg- erőszakolási kísérletről, amely másként történt, mint ahogy azt Nemeskürty írja: „Elcsábí­totta. Az ily módon megvigasz­talt özvegy fűnek-fának dicse­kedett a nagy kitüntetéssel: hogy őt nem akárki csábította el, hanem maga az uraság, nagyságos Balassi Bálint úr". Eckhardt Sándor 1957-ben tisz­tába tette már ezt az ügyet. Az igazság az, hogy sem az asszony, sem Balassi nem állí­totta az erőszak elkövetését. A megrohamozás, a leteperés azonban megtörtént, s csak a pápai kapitány jobbágyai men­tették ki a szép Sommernét a költő karjaiból. A „kitüntetés­sel" való dicsekvés helyett pe­dig a zólyomi bíróhoz szaladt, hogy a „szégyenletes tett" miatt Balassit följelentse. Az ügy még sokáig gyűrűzött egé­szen Bécsig. Mindezt csak azért írtuk, mert az igazságot nem szabad feláldozni a kuriozitás kedvé­ért. E kisebb elírásokat azonban feloldja az a hatalmas tény­anyagközlés, amely az írónak nemcsak korismeretét, hanem logikus okfejtéseit, átfogó tár­gyi ismeretét igazolja. Szépen kimunkált fejezetek, színesen, mozgalmasan elemzett versek, találó összevetések szaporáz- nak elénk. És ha valaki még nem ismeri Balassi Szép ma­gyar komédiáját, részletekbe menő elemzését megtalálhatja a kötetben. Persze, egy kissé sajnáljuk, hogy az 1900-ban megtalált töredéket a szerző nem veti egybe az 1958-as tel­jes szöveggel. De szólhatott volna Nemeskürty Balassi tit­kosírásáról, apácaszöktetéséről, egy kicsit többet a Fulvia­kérdésről stb. összességében nézve Nemes­kürty munkáját, kifogásaink el­lenére is nyugodtan mondhat­juk: nagy élmény olvasni régi magyar irodalmunk legnagyobb reneszánsz költőjéről írt tanul­mányát. Milyen jó volna, ha tanulmánykötete eljutna mindazokhoz, akik az iskolai oktatásban nem, vagy csak fe­lületesen ismerkedhettek meg tSwm* \ \ fiafaiii Haliul Mlflet arcképe. azzal a költővel, akiről a már idézett kortársa, Rimay János is megjegyezte: „Balassi volt az, aki a magyar nyelvet reto­rikai mézzel itatta át, és az ékesszólás csúcsára emelte, és arra vágyott, hogy annak csi­szolásában minden okos em­ber szemében csodálatot kelt­sen". Dr. Tóth István A kert hangulatát, karakterét, változatosságát fokozhatjuk á csüngő ágú fák alkalmazásá­val. A leomló ágak különleges hangulatot árasztanak és mivel a szokvány koronaformátó! el­térnek és ritkábbak, a kert ér­dekességei lehetnek. Szaporí­tásuk szakértelmet igényel, ezért nem gyakoriak. Legnagyobbrészt a közönséges alapfaj koronájá­ba szemzik a szomorú csüngő változatot, ezért az oltás helye alatt később előbukkanó hajtá­sokat le kell pattintani, ha pe­dig megfásodnak, le kell vágni. E művelet elmulasztása esetén az alanyból előtörő sarj erőtel­jesebben növekszik és elnyomja az oltott nemes részt. SZOMORÚ JAPÁNAKAC, Sophora iaponica „Pendula". A nagytermetű japánakácra oltott. Az oltvány lassan növek­szik, furcsa csavarodott ágrend­szere van, 15—20 év után sem növkeszik 3 m fc|é. Igénytelen Élőhely­karbantartás a vadgazdálkodásban Az élőhely-karbantartás új fogalom a vadgazdálkodásban, de már a mai viszonyok között is nagy jelen­tősége van, a jövőben pedig alap­vető meghatározó tényezője lesz a vadgazdálkodásnak. A természetes körülmények között élő hasznos vad­állomány életfeltételeit a környe­zeti tényezők és hatások szabják meg. Ezen életfeltételek a mező- és 'erdőgazdaság struktúrája, iparszerü fejlődése következtében napjainkban lényegesen megváltoztak és még fo­kozottabb változás várható a jövőt illetően. Ezen változó külső feltételek mellett is biztosítanunk kell a vadá­szat és vadgazdálkodás alapvető céljait. A feltételek várható alaku­lása szerint meg keli határozni fel­adatainkat, és gyakorlati megvalósí­tásukkal biztosítanunk kell a jövőben is a vadászati lehetőségeket. A vál­tozó külső feltételek mellett felada­tunk meghatározni a haszrfos vad élőhelyét a fajonkénti igényeknek megfelelően és így biztosítani kell zavarásmentes életkörülményeit, ré­szére megfelelő búvóhelyet és élel­met. Ezen területeken eltűrhető szint­re kell csökkenteni az állati és em­beri kártevést. A mező- és erdőgazdálkodás ipar­szerű fejlődésével a civilizációs ha­tások növekedésével egyre nagyobb jelentősége lesz a vadgazdálkodás­ban a takarmányozásnak. Minden vadásztársaságnak kötelessége olyan mennyiségű és összetételű takar­mányt biztosítani, amely kemény tél esetén is elősegíti az áttelelést és ezt követően a kora tavaszi időszak­ban is biztosítja a vad részére az élelmet, amikor az élelemszerzés le­hetősége a minimálisra csökken. Ezt ki kell egészíteni jó vadföld gazdál­kodásunkkal is. Vadföld területein­ket tovább kell növelni, melyre nagy lehetőséget nyújt megyénkben az a több száz hektárnyi terület, amely a nagyüzemi mezőgazdálkodásra al­kalmatlan. Itt a lehetőségekhez mér­ten olyan növénytakarót kell a jö­vőben kialakítani, ahol a vadállo­mány biztonságos védelemre talál. Továbbiakban itt kell kialakítani az új és centralizált élőhelyeket. Vad­takarmányozás nélkül nincs korszerű vadgazdálkodás és nem marad meg a területen a vad sem. Az állati és emberi kártevés vissza­szorítása a következő feladatunk, mi­vel még ma is a legnagyobb kár­tétel e téren észlelhető. A kóbor­kutyák, macskák, rókák, szarkák, a vetési és szürkevarjak számát le kell csökkenteni. Ahol a kártevés a vé­dett ragadozók túlszaporodásából adódik, kezdeményezni kell a ter­mészetvédelmi szerveknél az állo­mány szabályozását. Az emberi kár­tevés visszaszorításánál legnagyobb feladat a vadőrökre vár, akiknek fo­kozni kell együttműködésüket a gaz­dálkodó egységek mezőőreivel, er­dészekkel, egyéb őrszemélyzettel, majd a tanácsi és rendőri szervek­kel. A jövőben a vadászterületek őrzésében nagyobb szerepet kell vál­lalni a hivatásos vadászok mellett sportvadászainknak is. A korszerű vadgazdálkodás jövő­beni alapvető feladatait csak a va­dásztársaságok és mezőgazdasági üzemek jó együttműködésével tudjuk megoldani. Ennek kialakításához min­dig vadásztársaságaink legyenek a kezdeményezők. C. ak így lehet meg­határozni a mezőgazdasági terme­léssel párhuzamban a hasznos vad­állomány élőhelyét, vagyis azt a te­rületet. ahol vadgazdálkodást lehet folytatni. Az élőhelyek kialakításával és karbantartásával tudjuk csak a va­dászat és vadgazdálkodás társadalmi céljait tovább fejleszteni, valamint a hasznos vadállomány megfelelő szintentartását biztosítani, amelyért társadalmi felelősséggel tartozunk vadgazdák és me;ögazdák egyfor­mán. Farkas János Téli oktatás A MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága értesíti a-pé­csi és pécskörnyéki horgász­egyesületek tagjait, hogy 1979- ben is megszervezi a központi téli előadássorozatát. Az elő­adások Pécsett az Ifjúsági Ház színháztermében kerülnek meg­rendezésre. A kezdési időpont minden alkalommal: 8 óra 30 perc. A részletes program: 1979. január 14: Az új horgászrend. Előadó: Kovács Zoltán IB titkár. Január 28: Tapogató, mártogató horgászat rablóhalakra. Előadó: dr. Hunyadi Attila, a MOHOSZ főelőadója. Február 11: A dé- vérkeszeg és a békés halak klasszikus horgászmódszerei. Előadó: Miseta István, MOHOSZ vezetőségi tag, az IB horgász mestere. Minden előadás utón két-két horgásztár^yú film kerül vetítés­re. A filmvetítések után a múlt évhez hasonlóan különböző hor­gászvizekre szóló éves területi jegyeket és napijegyeket sorsol­nak ki. Ezek a vizterúletek a kö­vetkezők: Pogány 1 darab éves területi jegy és 5 darab napijegy; Pécsi tó: 1 éves területi jegy és 5 darab napijegy. Kovácsszéná- jai-tó: 5 napijegy. Herman Ot­tó tó: 2 darab napijegy; Bara- nyai-kisvizek: 2 darab éves te­rületi jegy; Dunára és Drávára: 1-1 darab éves területi jegy. Az országos horgászrendről 1979, január 1-től életbe lép az új országos horgászrend, me­lyet a MOHOSZ küldöttközgyű­lése elfogadott és a Magyar Horgász folyóiratban országo­san megvitatásra került. Ezúton is felhívjuk horgásztársaink fi­gyelmét, hogy az új rendelkezé­seket alaposan tanulmányozzák át még az új idény kezdete előtt. Külön hívjuk fel horgász­társaink figyelmét azokra a ren­delkezésekre, melyek a termé­szet- és környezetvédelemn I kapcsolatban úgy intézkednek, hogy a vizek és vízpartok rongá­lásával, szennyezésével kapcso. latban elkövetett szabálytalan­ságok is fegyelmi vétségnek számítanak. Kitüntetés A NJagyar Országos Horgász Szövetség elnöksége kimagasló társadalmi munkája elismerése­ként az első magyarországi hor- gászegyesüTet megalakulásának 70. évfordulója alkalmából Mi- sota István horgásztársnak, a MOHOSZ vezetőség és a Bara­nya megyei IB tagjának, a po- gányi HE ügyvezető elnökének a „Horgászsportért” kitüntető jelvényt adományozta. IB Közlemények A MOHOSZ Baranya megyei IB kéri az egyesületek vezetősé­geit: a fogási eredménynaplók összesítésénél ügyeljenek arra, hogy a fontosabb baranyai hor- gószvizeket külön feltüntetve összesítsék (Pogány, Kovács­szénája, Orfű, Hermann Ottó tó, Mattyi tó, Majláth puszta, Kom­ló stb.). A külön kiemelés igen fontos támpontot nyújt a vízke­zelő egyesületeknek a halasítás alkalmából. A MOHOSZ Baranya megyei IB 1978 novemberi küldöttköz­gyűlése IB oktatási felelősnek Kiss Gyula horgásztársat, a po- gányi HE titkárát, IB versenyfe­lelősnek Rácz József horgásztár­sat, a pécsi HE tagját válasz­totta meg. Horgászkalauz '79 címen is kiadta a MOHOSZ az évek óta közkedvelt horgásznaptárt. A ki­adványt a horgászok a hírlap­árusoknál vásárolhatják meg. ■■ ft r r f r I Csüngő agu fák a Felső-Tettyén szép példánya található. Virágai jelentéktele­nek, mélyzöldek késő őszig. SZOMORÚ KŰRIS. Fraxinus excelsior „Pendula”, Magaskőrisre oltott csüngő változat. Kedveli a párásabb környezetet. Térigényes, ágai mélyen lecsüngők. Talajjal szem­ben nem válogatós. SZOMORÚ JAPAN DISZCSE- RESZNYE, Cerasus serrulata. „Kiku — Shidare — Sakura". Rózsaszín telt virágai nagyon mutatósai. Vodcseresznyére, vadmeggyre oltható. Termete kö­zepes, a tavasz csodálatos pom­pában virágzó fája. Kis helyet igényel, virágzáskor a kert ék­CSÜNGÖ KORONAJÚ BÜKK- FA, Fagus silvatica „Pendula". Fiatalon lossan növekedő, tápdús talajon védett fekvésben szépen díszlő fa. Orfű. Abaliget környékén (É-i oldal) jól érzi magát, a Mecsek déli lejtőjére ne ültessük. CSÜNGŐ KORONAJÚ EPER­FA, Morus alba „Pendula". Gyakori előfordulású igényte­len dekoratív fa. Vesszői földig érnek. Szemzése, oltása jól ered. Sötét levelei, formás alakja a kert szép dísze lehet. Virága je­lentéktelen, termése ismert. Jár­da mellé ne ültessük, termésé­vel szemetel. SZOMORÚ TÖLGY, Quercus robur „Pendula”. Igen ritka, szaporítása nehéz­kes. Igen dekoratív, romantikus megjelenésű. Erős növésű, szé­les koronájú. Gyökérnyakba olt­va talajon elterülő. SZOMORÚ FŰZ, Salix alba tristis. Legelterjedtebb csüngő koro­nájú fa. Igénytelen, a nedves, tápdús talajt meghálálja. Vé­kony vesszői földig lelógnak. Vízközeibe ültetjük. Gyors nö­vekedésű, térigénye nagy. Olta­ni nem kell, dugványozással szaporítjuk. Csüngő változatokból o kert­ben egy darab elegendő. Bejá­rati kapu melTé, gyepes térség szélére, madáritató közelébe, esetleg kerti pad szomszédsá­gába telepítjük. Az alapfaj gyökérnyakára, vagy egészen alacsony törzsre szemezve a csüngő formákból elfekvő bokrot kaphatunk. A szemzés ideje július, augusztus, oltás ideje pedig február, már­cius hónapok. Kalla Gábor Kovács Margit kerámiái MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA November 30-án került forgalom­ba a Kovács Margit kerámiaművész által készített, a szentendrei Kovács Margit múzeum tulajdonában levő 3 kerámiát bemutató bélyegsorozat. Az 1 forintos bélyeg a KENYÉR- SZEGÖ-t ábrázolja enciánkék háttér­ben. Az elnevezés, évszám és a ter­vezőművész neve kék színben lát­ható. A 2 forintos bélyeg az ÁTTÖRT KORSÓS LÁNY-t ábrázolja bíborvö­rös háttérben. Az elnevezés, évszám és a tervezőművész neve biborszínű. A 3 forintos bélyeg a KORONGOLO FIÚ-t ábrázolja, terrakotta háttér­ben. Az elnevezés, évszám és a ter­vezőművész neve szürkéskék színnel olvasható. A bélyegsorozat 391 000 fogazott és 4400 fogazatlan példány­ban ofszetnyomással készült Kass János grafikusművész tervezésében. Ifjúsági bélyeg­gyűjtő szakkörök útmutatója Régi tervét valósította meg a MABÉOSZ akkor, amikor nemrégi­ben megjelentette az ifjúsági bé­lyeggyűjtéssel kapcsolatos nélkülöz­hetetlen filatéliai ismeretek ÜTMU- TATÓ-ját. Részletes tájékoztatást ta­lálnak az érdeklődők a bélyegek ki­adásáról, a bélyeggyüjtés kellékei­ről, a gyűjtés módjáról, területeiről, a bélyegek áztatásáról, kezeléséről és tárolásáról. Az útmutatót vala­mennyi ifjúsági bélyeggyűjtő szak­kör megkapja egy példányban. Ha ennél többre van szüksége, akkor darabonként 3 forintért igényelhet belőle ugyanúgy, mint a bélyegúj­donságokból. Az útmutató egyik cikkében olvas­tuk, hogy a bélyegek, vagy kiterjed­tebben a postai dokumentumok, igen sokszor magukban hordozzák az emberiség és a történelem egy-egy kis darabját. Ezek megőrzése és át­adása az utókornak igazi emberi feladat. Ez teszi széppé a sokszor fáradságos megszerzését és rend­szerezését, amelyben ugyanakkor mindig megtalálható egy kevés a gyűjtő ember egyéniségéből is. Ne felejtsük el tehát, hogy a gyűjtés­ben nem az értékszerzés az elsődle­ges öröm, hanem a velejáró kutató és rendszerező munka, amelynek eredményeként összeáll az utókor­nak szóló igazi gyűjtői alkotás, a gyűjtemény. Különleges posták A filatélia egyik érdekes ága a különleges posták bélyegeinek, bé­lyegzéseinek és más dokumentumok­nak gyűjtése. A levéltovábbítás leg­ősibb formája, a futárposta sok ezer éves múltra tekinthet vissza. A leg­régibb fennmaradt emlék Amenhotep fáraó idejéből származik. Az ural­kodó i. e. 2500 körül gyalogos és lovas futárpostát szervezett, amely­nek tagjai kék vagy piros színű pe­cséttel ellátott papirusztekercsekkel nyargaltak. Ásatások közben talál­ták meg a fáraó múmiája közelében a világ legrégibb bélyegző-gyűjte­ményét, amely a fáraó hellyel meg­jelölt 186 darab futárposta-bélyegző­ből állt. A 2500 éves filatéliai em­léket a British Múzeum egyiptomi osztályán őrzik. A futárposta 194S januárjában Magyarországon, Gyu­lán feltámadt. A felszabadulás után nem működött sem vasút, sem pos­ta. A gyulai államépítészeti hivatal útőreiből futárpostát szerveztek. Mindegyik őrnek 8 kilométert kellett megtennie, azután a postai küldemé­nyeket átadta váltótársának. A le­velekre bélyegeket ragasztottak és a futárpostára utaló bélyegzéssel látták el. Fél évig működött, amíg a közlekedés, illetve a rendes pos­taszolgálat megindult. A galambok irányérzékét már évezredekkel ez­előtt felfedezték és felhasználták üzenetek továbbítására. A galamb­posta ma sem ment ki a divatból. Néhány éve a brnói bélyegegyesület rendes postával kombinált galamb­postát indított. Minden levélre fel­jegyezték a továbbító galamb szá­mát. A kísérlet sikeres volt.

Next

/
Thumbnails
Contents