Dunántúli Napló, 1978. december (35. évfolyam, 331-359. szám)
1978-12-28 / 356. szám
1978. december 28., csütörtök Dunántúlt napló 3 fiiismert tudományos és gyógyító tevékenység A POTE nagy jelentőségű szerepe az egészségügyben Megyénk egészségügyének meghatározó bázisa — a tanácsi egészségügyi intézményekkel egy sorban — a Pécsi Orvostudományi Egyetem. Orvosaival mind az alapellátásban, mind a fekvőbeteg-ellátásban döntő szerepet vállal. Korábban az egészségügy megyei vezetőjével beszélgettünk, most a szomszédvárba látogattunk. Dr. ügyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora segítségével az egyetem jelenét és jövőjét próbáljuk felvázolni az egészeségügyi ellátás tükrében. Orvosképzés és gyógyítás — A POTE és intézményeinek rendszere sajátos egészségügy i bázis Baranyában. Kérem, jelölje meg az intézmény tő leiadatait. — A Pécsi Orvostudományi Egyetem feladata, hogy társadalmunk számára jól képzett, szocialista világnézetű orvosokat képezzen. Évente mintegy 200 új orvost adunk át az országnak. Az orvosképzés feladatát csak magas szintű gyógyító- és színvonalas tudományos kutatómunkával tudjuk biztosítani. — Hol nyílik lehetőség a megye többi egészségügyi intézményeivel való együttműködésre, illetve jónak itéli-e ön a klinikák és a kórházak kap- _ csőlátót? — A klinikai gyógyító munka területén szoros együttműködésben tevékenykedünk Baranya megye és Pécs város Egyesített Egészségügyi Szolgálatával. Erre fordítjuk a mintegy 1300 klinikai ágyunk felét. Másik felével a dél-dunántúli régió különleges ellátást igénylő betegeit és a kutatómunkát szolgáljuk. A betegellátás minden területén jó kapcsolatunk van a területi egészségügyi intézményekkel. Az elmúlt évben jelentős előrelépés történt a gyermekgyógyászati, a szülészeti és nőgyógyászati, valamint az egyes profilok elosztása terén. Több szakterület van, amit csalf egyetemi klinika képvisel a megyében. Ilyenek a szemészet, fogászat, a fül-orr- gégészet, urológia és orthope- dia. A felvételes ügyeleteket közös megállapodás szerint együttesen látjuk el a város és a megye egészségügyi intézményeivel. — A klinikák orvosainak hány százaléka vesz részt a közvetlen gyógyító munkában? — A klinikák orvosai valamennyien közvetlenül vesznek részt a gyógyító munkában. A kereken 300 klinikai orvos mellett egyetemünkön dolgozik további 200 orvos, akik közvetve segítik a gyógyító munkát tudományos - kutatómunkájukkal és a klinikák mindennapi tevékenysége szempontjából is nélkülözhetetlen laboratóriumi vizsgálatokkal. Új 500 ágyas klinika? — Melyek a fekvőbeteg-ellátás főbb mutatói, hol szőrit a cipő? Milyen fejlesztések várhatók a következő ötéves tervciklusban? — Évente közel 32 000 beteget ápolunk klinikáinkon. Az egy betegre jutó átlagos ápolási nap 13. Ágykihasználásunk közel 100 százalékos. Néhány szakágban — mint sebészet, idegsebészet, urológia — a nem életveszélyesen sürgős ellátást igénylő betegeknek heteket, hónapokat is várniok kell, Beszélgetés dr. Tlgyl József rektorral míg fölvételre kerülhetnek. Kétségtelen, hogy klinikáink minőségi és mennyiségi fejlesztésre szorulnak ahhoz, hogy a betegellátás zökkenőmentesen és a tudomány mai állásának megfelelő színvonalon történjen. Az Egészségügyi Minisztérium és a helyi szervek elvi állásfoglalása megtörtént. E szerint a • következő ötéves tervben indokolt egy új 500 ágyas klinika építése. Népgazdaságunk anyagi helyzetétől függ, hogy ebből a következő ötéves tervciklusban mit tudunk realizálni. Átlagosan a klinikai kapacitásunk 72 százalékát fordítjuk a Baranya megyéből származó betegek gyógykezelésére. A ■többit — mint említettem — a dél-dunántúli régió, de sok esetben az egész ország területéről származó * betegek gyógykezelésére. Egyes intézményeinknek különlegesen kiemelkedő feladatokat kell el- látniok a megye területén kívüli betegekkel, pl. az idegsebészet teljesítőképességének 50 százalékát, a szemészeti klinika 45 százalékát fordítja erre. Hiányszakmák és felkészültség — Beszélhetünk-e hiányszakmákról? — Igen. Szívsebészet, mellkasi sebészet, terhespathológia, elmegyógyászat stb. Reméljük, hogy ezek nagy részét az említett klinikai tömb felépítése megoldja. Még ebben az ötéves tervben el kívánjuk kezdeni a 100 ágyas onkológiai osztály építését és számos, a gyógyítást segítő feladatot, pl. laboratóriumokat, gázsterilizálást, aneszteziológiát központosítani kívánjuk. — Milyennek ítéli meg a POTE orvosainak felkészültségét, milyen a klinikák közötti kapcsolat? , — Orvosaink felkészültségét nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is jónak tartom. Ezt bizonyítják gyógyítási eredményeink és a hazai, illetve nemzetközi orvoskongresszusokon való gyakori eredményes szerepléseink. Klinikáink között a kapcsolat jó, operatív, azt is mondhatnánk, hogy baráti. — Milyen fizetéssel indul egy kezdő orvos? Mennyi a klinikák orvosfizetéseinek átlaga? — Átlagban 3000 forinttal startol a kezdő orvos, aki különösen veszélyes munkahelyen dolgozik, ezen felül 30 százalék veszélyességi pótlékot is kap. A klinikákon dolgozó ösz- szes orvosaink (professzorokat is beleértve) átlagfizetése 6000 és 7000 forint között van. — A közelmúlt bérrendezése megteremtette-e az orvosok számára azokat az életkörülményeket, melyek felelősségteljes munkájukhoz megfelelő hát- teiet biztosítanak? — Az elmúlt két év során valóban jelentős bérrendezési intézkedéseket hajtott végre a kormányzatunk, s 20 százalékkal emelte az orvosok bérét. Ezek az intézkedések jó hangulatot váltottak ki, hiszen a béremelésben a dolgozó nép elismerésének és megbecsülésének kifejezését látják. Azt is látják orvosaink, hogy népgazdaságunk teherbíró képessége nagyobb arányú bérrendezést nem tett lehetővé. Nehézség elsősorban azon fiatal pályakezdők életkörülményeiben van, akik mögött nem áll anyagi támogatást biztosítani képes családi háttér. Különösen a lakáskérdés megoldatlansága okoz fiataljainknak gondot. Hátrányos helyzetben vannak klinikai orvosaink a kisebb városok kórházi orvosaival szemben, ahol hasonló korú orvosok lényegesen nagyobb számban élvezhetnek támogatást a lakáskérdésük megoldásában. Ez a visszás helyzet nemegyszer azt eredményezi, hogy tehetséges klinikusjelöltet elveszítünk. Érdemes lenne ezt a problémát alaposan megvizsgálni és a legkiválóbbakat kiemelten támogatni. A felszereltség színvonala- Elégedett-e a klinikák eszközellátottságával, felszereltségével? A műszerezettség a kor követelményeinek szintjén áll-e? — Nem vagyok elégedett. Az egészségügyi műszerek fejlesztése területén is forradalmi változások következtek be az utóbbi két évtizedben. Ezen új, komplikált műszerek ára rohamosan növekszik. Tetézi ezt a nehézséget a nyugati országok inflációja is. Ma nagyon kevés olyan klinika van a világon, amely elégedett lehet saját műszerállományával. Viszonylagosan nézve a környező országok átlagos színvonalát, néhány területen azok alatt vagyunk. Ez gyakran azt jelenti, hogy a magas szintű gyógyító munka nívójának fenntartásához sokkal több szellemi energia és fáradságos munka szükséges.- A gyógyításban financiális kérdéseket feszegetni nem illő ugyan, mégis megkérdezném: eléggé gazdaságos és hatékony-e a gyógyító munka? — Általában igen. Azonban a helyzet nem teljesen egységes. Egyes műszereket túlzottan igénybe veszünk, másokat nem használunk ki száz százalékosan. Egyetértek azzal, hogy az egészségügyi ellátásban nagyon óvatosan kell kezelni a gazdaságosság kérdését, hiszen minden betegnek a saját egészsége a legfontosabb, és nehéz anyagi mértékben kifejezni például, hogy mit ér egy jól látó emberi szem, vagy egy zavartalanul működő emberi szív. A gazdaságosságot elsősorban a racionális munka- szervezés, a takarékosság, a szellemi és anyagi eszközök ésszerű kihasználása területén biztosíthatjuk. Hazai és nemzetközi elismerés- Az ön vezetése alatt álló intézmény az egészségügyi tudományos-kutató munka egyik bázisa. Hogyan ítéli meg ezt a tevékenységet — országos szemüvegen át? — Talán nem önelégültség azt mondani jellemzésül, hogy még „ellenségeink” is elismerik egyetemünk értékes tudományos tevékenységét. Az elmúlt években kapott Állami- díjak, akadémiai tagságok, bélés külföldi tudományos társaságok elismerései ezt jól bizonyítják. Természetszerűleg az orvostudomány minden területén nem tudunk NB l-es csapatot kiállítani, de a legfontosabb szakmákban az élvonalban vagyunk. Az orvostudomány fejlődése ma olyan gyors, hogy a színvonal fenntartásához egyre több szellemi és anyagi erő szükséges. Orvosaink a hazai és külföldi tudományos kapcsolatok intenzív ápolásával és a szürke hétköznapok szorgalmas munkájával mindent megtesznek azért, hogy jó hírünk változatlanul fennmaradjon. Kozma Ferenc Pontosan a célra Tüzérek éleslövészeten 1/ öd borítja a tájat, száz méterre se látni. Rejtháió alatt beépi- tett beton tüzelőállásokban a 122-es tarackok csövei távoli célok felé merednek. A tüzelőállás parancsnoka a távoli figyelő- ponton tartózkodó ütegparancsnoktól kapott parancsokat továbbítja a lövegparancsnokoknak. Közölt és hangosan ismételt vezényszavak látszólagos káoszában az ágyúk mellett serénykedő katonák begyakorolt, gyors mozdulatokkal ellenőriznek, finomítanak. Próbatétel előtti feszült percek ezek. A harmad- és másodidöszakos „öregek" már megszokták, az újoncok csak most fognak átesni a tűzkeresztségen. „Tűz a támpontban lévő gyalogságra ... repeszgránáttal... pillanatgyújtó ... négyes töltet... össztűz!” A hirtelen csendben pár pillanat után távoli villanások, tompa morajlások jelzik a becsapódásokat. Gépkocsizúgás. A ködből vonalba fejlődve sorra tűnnek elő a vontató teherautók a 152-es ógyútarackokkal. Az üteg menetből foglalja el a tüzelőállást. Pattogó vezényszavak. Lekapcsolnak a járművekről, azok terhűktől megszabadulva indulnak biztos fedezékbe. A katonák szétfeszítik a talpszárakat, leeresztik az alaplemezt, hogy három ponton kitámasztva stabilabb legyen a löveg. Az egyiknél Börcsök István tizedes lö- vegporancsnok és Kasik László honvéd, irányzó vezényletével feszítővassal emelik afrébb a talpszárat, csákánnyal vésnek helyet a köves talajba, szinteznek, tájolnak. Vezényszavakra és anélkül is mindenki a teendőit végzi. A normaidőt teljesíteni kell. Az egyik ágyúnál Török József és Huszár Péter honvédek mozdulatai nem árulják el, hogy az első lövés előtt állnak. De azért... Hatalmas dörej és lángnyelv, gyorsan oszló füst, aztán megkönnyebbült sóhaj, arcukon csodálkozás: hát ennyi? Most lettek valójában tüzérek . .. Jönnek a sorozatvetők, a második világháború félelmetes katyusáinak modernizált változatai és tüzelőállást foglalnak el. A generátor motorja a vezető mozdulatainak engedelmeskedve az adott irányba forgatja el a csőköteget. Pattogó vezényszavakat továbbít Holub László tizedes, lövegparancsnok. Deák Ferenc honvéd a tájolást végzi. Megérkezik a lőszeres teherautó, a csőköteg mindegyikébe percek alatt betöltik a hosszú, karcsú lövedékeket, a lövegparancsnok kiszalad a kábelvégre rögzített indítószerkezettel .. . Tűzparancsra hiába vár, helyette a „harctól!” vezényszót kapja. A tüzérségi figyelőponton folyik az „ellenség” felderítése, koordinátáinak meghatározása, innen vezénylik a tüzet és állapítják meg a találatokat. Főtisztek, tisztek és soróllomá- nyúak térképek fölé hajolva mérnek, számítanak, helyesbí- tenek, bekalkulálva a meteoro lógiai, ballisztikai és egyéb viszonyokat, a szél irányát, erejét és mindent. Pontos adataik nélkül kisebb lenne a találatok valószínűsége. Az optikai felderítést lehetetlenné teszi a köd, ami ugyan lassan eloszlik, de távolra még alig engedi a tekintetet. Mo'st a hangfelderítőké a főszerep, a -távoli becsapó- [ dósokból és a dörejekből mérik be az ellenséget, a saját tüzérség találatait. Az értékelésük alapján helyesbítetnek a tüzelőállásokkal. A tüzelőpont előtti kis völgyben egy sorozatvető foglalt tüzelőállást, gyakorló lövedékkel — ez lényegesen kisebb ható- távolságú és olcsóbb az igazinál —, betöltve várja a tűzpa- rancsot. A lövegparancsnok fedezékben, keze az indítószerkezet kerekén. Kis szünet, tűzpa- rancs, kékesszürkésvillanás, még egy, majd tíz — sorozatban. A dörejeket a lövedékek surro- gása, majd távoli robbanások követik. Dél van, a köd feloszlott. Előttünk a völgyben a magasabb egység két aknavető ütege ásta be magát. Két kilométerre egy dombon fehér kő jelzi a négyhektáros célterület közepét. Előbb a 82-es, aztán a 120-as aknavetők kapnalc tűz- parcncsot. A ferdén álló csövekbe beejtik az aknát. Villanás, robbanás döreje morajlik a völgyön, maid hosszú másodpercig csend... A célterületen szürkésfehér füstfelhők bodorodnak. Jól lőttek a fiúk. Terepjárón megyünk tovább. Az aknavetők célterülete holdbéli táj. Friss és régebbi becsapódások kráterei, repesztepázta fák csupaszra csonkolt ágai mered, nek az égnek. Ha itt valóban ellenség rejtőzött volna! Közvetlen irányzású lőtér. Egy 122-es tarack ellenséges tankot vár. Távolból meg is indul a drótkötél-vontatta „harckocsi". A lövegparacsnok bevárja, gyors egymásutánban háromszor tüzel. Nem ez a fő rendeltetése — nyugtázzák mellettem a tüzérek —, csak végszükségben lő közvetlen irányzással. Egy 152-es ágyútaracknak" távoli beásott loveget kell megsemmisítenie — a harmadik lövésre telibe találja. Menetből szétbontakozva foglalnak tüzelőállást a 85-ös páncéltörő ágyúk, alig mennék ,el a vontató gépkocsik, máris meg. indulnak az ellenséges „tankok”. Páncélgránáttal . . . Tűz! Négy torkolattűz és dörej . .. négy telitalálat. Az irányzók és a lövegpa- rancsnokok lélekjelenlétén, begyakorlottságán, az elsülés pillanatán múlik a siker — mondja a parancsnokuk, Dani László alezredes. Aztán mosolyogva hozzáteszi: így szoktuk meg, hoqy biztosra menjünk. Állványos páncélhárító rakétaeszközökkel futnak a katonák, pillanatok alatt elfoglalják a tüzelőállást. A cső a pici állványon játékszernek hat a íőve- gek mellett. Amikor a mellette térdelő fülvédősapkás katona céloz, és minden lövésre telibe kap egy tankot — megváltozik a véleményem. A „harctól" vezényszóra ketten vállrakapják a csövet és el is tűnnek vele biztos fedezékbe. A Bajcsy Zsilinszky laktanya tüzéreinek az éleslövészettel egybekötött har- ^ ^ cászati gyakorlatát megtekintette dr. Jerszi István, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Pártbizottság titkára és dr. Kása Ferenc, a megyei Pártbizottság osztályvezetője, valamint a tüzéreket patronáló bpranyai vállalatok, intézmények vezetői. A látottakról, a katonák felkészültségéről, helytállásáról elismerően nyilatkoztak. Az eles lövés; etet dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a mogasabbegység parancsnoka jónak értékelte. Gál György ezredes is büszke fiaira, elégedett a teljesítményükkel. — Jól viselik az időjárási viszonyokat és a gyakorlat nehézségeit. A kevésnek tűnő felkészülési idő ellenére is derekasan hajtják végre katonai feladataikat. Tüzéreink idén tnhb mint 30 000 munkanapot dolgoztak az iparban, mezőgazdaságban és 7—9 millió forint értékű termelési értéket állítottak elő. Ott is, itt is jól vizsgázok. Murányi László Kísérlet Szentendrén Hasznosítható-e a napenergia házak fűtésére? Megérkezett az Építéstudományi Intézetbe az a külföldi berendezés, amely a napenergia hasznosításával termel meleg vizet. Az intézet szentendrei kísérleti telepén már felépítették azt a tetőszakaszt, amelyet a legtöbb napsütés irányában, tehát dél Télé tájoltak. E melegházhoz hasonlatos tetőszakasz alá szerelik fel a most érkezett berendezést, s így megkezdhetik a napenergia hazai hasznosításának gyakorlati lehetőségeire választ adó méréseket és kísérletsorozatot. Az Építéstudományi Intézet szentendrei telepén megkezdődött kísérletsorozat azt vizsgálja, milyen eredménnyel hasznosítható hazánkban a napenergia az épületek fűtésére, hűtésére és melegvíz- ellátására.
